Az oldal megtekintéséhez kérjük, engedélyezze a JavaScriptet.

sERPa súgó

Árfolyamkülönbözet számítás sERPa 3.0 programban

 

Számviteli törvény:

60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.

(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:

a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,

b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként

kell elszámolni.

(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.

(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is - a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.

(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

 

 

1. Az árfolyam-különbözet helyes számításához szükséges beállítások, illetve javallatok a beállításokra.

A pénzügyi év paraméterben be kell állítani a választott pénzintézetet illetve a választott árfolyam típust.:

A pénzintézet lehet az MNB is, ekkor az árfolyam típus beállítása szükségtelen, mert csak középárfolyam lehet. Az árfolyam típusok beállításai a gazdálkodás jellegének megfelelően az alábbiak szerint javallott.

 

 Nincs sem jelentős export, sem jelentős import = középárfolyam (tv. 4. bekezdés)

 Jelentős az export és az import is = középárfolyam (tv. 4. bekezdés)

 Jelentős import és nincs jelentős export = deviza eladási árfolyam (tv. 6. bekezdés)

 Jelentős export és nincs jelentős import = deviza vételi árfolyam (tv. 6. bekezdés)

 

Az árfolyamok helyes választása esetén az eredménykimutatásban jól elkülönül az alaptevékenység illetve a pénzügyi műveletek bevétele és ráfordítása.

Egy pénzügyi éven belül csak egy értékelési mód választható, továbbá biztosítani kell az összehasonlíthatóságot a pénzügyi évek között, ami azt jelenti, hogy ha valaki megváltoztatja az értékelési metódust, akkor ki kell mutatnia a változtatásból származó különbözetet.

 

2.Az árfolyam-különbözet elszámolásához szükséges főkönyvi számok, költséghely, témaszám illetve pozíciószám megadása.

A realizált árfolyam-különbözet főkönyvi szám beállításai a vevő / szállítószámla-paraméter kapcsolódó esemény főkönyvi szám megadásával, illetve a pénzügyi év paraméterben szereplő főkönyvi szám, költséghely, témaszám és pozíciószám megadásával lehetséges.

Ha az árfolyam-különbözeteket az eredménykimutatásban megbontva kell kimutatnunk, mint kapcsolt vállalkozással kapcsolatos árfolyam-különbözet, leányvállalattal kapcsolatos árfolyam-különbözet, stb., akkor a különböző besorolású ügyfelekhez külön számla sorozat felvétele szükséges.

 

 Pl:        Szállítószámla-paraméter / Kapcsolódó esemény főkönyvi szám beállítása

         Kapcsolódó esemény típus = Realizált árfolyam veszteség

         Ajánlott főkönyvi szám = 876 Pénzügyi műveletek árfolyamvesztesége

         Kapcsolódó esemény pozíciószám = Realizált árfolyam veszteség

         Ajánlott pozíciószám = 2024/001

         

         Főkönyv pénzügyi év / Feladás

         Árfolyam-különbözet költséghely: Igazgatási költségek, pénzügy

         Árfolyam-különbözet témaszám: Értékesítéssel kapcsolatos árfolyam-különbözetek

 

Külföldi szállító 1.000,- EUR értékű számlája a beérkezéskor 380 Ft-os árfolyamon (a választott pénzintézet átlagárfolyama a teljesítéskor)  került a könyvelésbe, majd 20 nappal később a kifizetéskor a bank 390 Ft-os árfolyamon teljesítette az 1.000 EUR kifizetést.

Automatikusan generálódó könyvelési tétel a szállítószámla kapcsolódó eseményeként:

         T:        876 Pénzügyi műveletek árfolyamvesztesége

                 Költséghely: Igazgatási költségek, pénzügy

                 Témaszám: Értékesítéssel kapcsolatos árfolyam-különbözetek

                 Pozíciószám: 2024/001

         K:        444 Külföldi szállítók

         Összeg: (390-380)*1000 = 10.000 Ft.

 

A nem realizált árfolyam-különbözet elszámolása a vevő és szállító esetben a fentivel analóg módon oldható meg, míg a valutapénztárban lévő valutát illetve a devizaszámlán lévő devizát át kell értékelni és vegyes könyvelési tételként a könyvelésbe fölvenni. Az elszámolások során keletkezett árfolyam-különbözetet egy elszámolási főkönyvi számon kell nyilvántartani, és a főkönyvi szám egyenlegét kell elszámolni vagy nyereségként vagy veszteségként. Amennyiben az egyenlegnek a vállalkozás eredményére gyakorolt hatása nem jelentős, akkor az elszámolt összegeket a nem realizált árfolyam-különbözetek és az átértékelések tételeinek törlésével lehet megszüntetni.

 

3. Az árfolyam-különbözetek elszámolása a programban

Szállítószámla beérkezése, könyvelése a teljesítéskor érvényes, választott pénzintézet által közölt választott árfolyamon. (Szállítószámla bevitel. Az árfolyamot a program az árfolyamtörzsből veszi a paraméterben megadott beállítások szerint).

Vevőszámla kiállítása, a teljesítéskor érvényes, választott pénzintézet által közölt választott árfolyamon. (Vevőszámla bevitel. Az árfolyamot a program az árfolyamtörzsből veszi a paraméterben megadott beállítások szerint).

Pénzügyi teljesítéskor a bank által ténylegesen leemelt összeg könyvelése bankkivonat alapján. (Bank, pénztár forgalom felvétel. Az árfolyam a bank által megadott forintérték és devizaérték alapján kerül meghatározásra)

A tényleges pénzügyi teljesítés és a könyveléskori átszámított forintérték különbözetének könyvelése árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség címen.

 

Szállítószámla és Vevőszámla árfolyam-különbözet számítás, realizált árfolyam-különbözet:

A tényleges pénzügyi teljesítés és a könyveléskori átszámított forintérték különbözetének könyvelése árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség címen A régi üzemmód szerint a Szállító / Árfolyam-különbözet számítás / Realizált árfolyam-különbözettel indítható. Az új üzemmóddal a Szállító / Árfolyam-különbözet számítás / Árfolyamkülönbözet számítással is indítható, de ennek feltétele, hogy az automatikus üzeneteknél be legyen állítva az árfolyamkülönbözet számítás futtatása. (Az árfolyam-különbözet számítás az automatikus üzenet típusnál beállított Árfolyamkülönbözet számítás AUT gyakoriságának megfelelő időpontban fut le. Minden pénzügyi teljesítéskor kiszámítja az arányos árfolyam-különbözetet. Az üzemmód a dátumtartományba eső kiegyenlítésekhez minden alkalommal törli és újragenerálja az árfolyam-különbözeteket. A számítás a Pénzügyi év kezdetétől, vagy Lezárás "Feladás zárás" dátumától, vagy a Lezárás "Analitika feladás" dátumától (amelyik későbbi), a Pénzügyi év végéig történik, de maximum a tárgyévet megelőző pénzügyi évet számolja. (Pl. ha a tárgyév 2024, a számítás 2023.01.01-től kezdődik, ha a Lezárás engedi.) A dátumtartomány nem módosítható

 

Szállítószámla és Vevőszámla árfolyam-különbözet számítás, nem realizált árfolyam-különbözet:

A mérlegkészítéskor külföldi fizetőeszközben fennálló tartozás illetve követelés értékelése. A régi üzemmód szerint a Szállító vagy Vevő / Árfolyam-különbözet számítás / Nem realizált árfolyam-különbözettel indítható. Az új üzemmóddal a Szállító vagy Vevő / Árfolyam-különbözet számítás / Nem realizált árfolyamkülönbözettel is indítható, de ennek feltétele, hogy az automatikus üzeneteknél be legyen állítva az árfolyamkülönbözet számítás futtatása.(Az árfolyam-különbözet számítás az automatikus üzenet típusnál beállított Árfolyamkülönbözet számítás AUT További adatok fülén beállított időpontra történik.) Az értékelés a mérleg fordulónapján érvényes árfolyamon történik, a pénzügyi évben beállított pénzintézet és árfolyam típus szerint. Az utolsó figyelembe vett pénzügyi teljesítés dátuma megegyezik a mérleg dátumával.