A számviteli politikában meghatározott pénzintézet meghatározott árfolyamtípusával történik az analitikák "Árfolyam" fülén található értékek kiszámítása.
...
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.
(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként
kell elszámolni.
(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.
(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a deviza vételi és deviza eladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető deviza vételi vagy csak deviza eladási árfolyamon is - a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.
...
Az árfolyamok számításának módja:
A devizás számlák átváltása a "Pénzügyi évben" az "Árfolyam pénzintézet" és "Árfolyam típus" mezők által meghatározott árfolyamon történik (a könyvelésbe ezzel az árfolyammal kerül a követelés és a tételek nettó értéke).
A deviza alapján számított áfa tételek átváltása a "Pénzügyi évben" az "Áfa árfolyam pénzintézet" és "Áfa árfolyam típus" mezők által meghatározott árfolyamon történik. Ha ez az árfolyam eltér a könyvelésétől, akkor a kettő különbözete áfa árfolyam-különbözetként kerül könyvelésre.
A devizás pénztárakban és bankokban a bevételek* az aznap érvényes árfolyamon történnek. Kivétel azok a tételek, amelyek másik pénztárra vagy bankra hivatkoznak (pl.: Készpénz típus) itt ugyanaz lesz a bevétel árfolyama mint a kiadás árfolyama volt, tehát pl. egy készpénzfelvétel nem okoz árfolyam nyereséget vagy veszteséget.
A devizás pénztárakban és bankokban a kiadások árfolyama mérlegelt átlagárfolyamon történik, amely úgy kerül kiszámításra, hogy a nyitó egyenleghez hozzáadjuk az összes aznapi bevételt (devizában is és forintban is) és az így kapott forint egyenleget osztjuk a deviza egyenleggel.
*A devizás pénztárakban és bankokban a fentiek megfordulnak, ha az egyenleg negatív, tehát igazából akkor számolunk az árfolyamtörzsből származó árfolyammal amikor az egyenleg távolodik a nullától és akkor az átlagárfolyammal amikor az egyenleg közeledik nullához.
A sERPában azért nem valósítottuk meg az árfolyamok FIFO módszerrel való számítását, mert
- egy napon belül nem tudjuk megmondani, hogy melyik tételt kell előbb figyelembe venni, melyiket később, tehát napon belül mégis csak átlag árfolyammal tudnánk számolni
- a FIFO módszer követhetetlen lenne, mert nem tudnánk megmondani, hogy egy kiadás árfolyama melyik bevételekből származik.
- lassabb lenne
A számlakiegyenlítések árfolyam-különbözeteit, illetve az év végi nem realizát árfolyam-különbözeteket az árfolyam-különbözet számítás funkcióval számíttathatjuk ki (a vevőre is és a szállítóra is le kell futtatni.
A deviza és valuta készletek év végi átértékelését csak a főkönyvbe kell felvenni (vegyes könyveléssel), és a következő évben az analitikát ezzel az átértékelt forint összeggel kell megnyitni.
