2015. január 1-től az Egészségbiztosítási törvény az alábbiakban határozza meg a jövedelem fogalmát: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakban adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem. Ezért nagyon fontos tudni, hogy csak azon jövedelmek pénzbeli egészségb. járulék alapja számít bele az ellátások alapjába, melyeket az adóhatóság felé már bevallott a foglalkoztató
Fontos: a rendszer a keresőképtelenség megállapításakor egyelőre kizárólag a számfejtett és mentett adatokból dolgozik, azaz - feltételezve, hogy minden ügyfelünk eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségeinek (2003. évi XCII. törvény. - az adózás rendjéről - 31.§), a keresőképtelenség ellátásánál nagy figyelmet szenteljen az esetleges önellenőrzések során.
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi szabályozás szerint azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyeket a számítási időszakban fizettek ki, függetlenül annak a (08-as bevallás 08-12 lapjain lévő) vonatkozási időszakától.
Pontosított alapfogalmak:
Szerződés szerinti jövedelem: Betegszabadságra jogosultak esetén betegszabadság idejére járó távolléti díj egészségügyi szabadságra jogosultak esetén az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj.
Egyéni és társas vállalkozók esetén: a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér másfélszerese.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén:30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, egyéb esetben a szerződésben meghatározott díj.
Figyelembe vehető jövedelem: Az ellátás alapjaként minden esetben azokat a jövedelmeket kell számításba venni, amelyeknél a számfejtés hónapjának és a számítási időszaknak van közös része (függetlenül attól, hogy a kifizetés milyen időszakra vonatkozik). Ha a számfejtés hónapja nem tartozik teljes egészében a számítási időszakba, akkor az összegnek a (számítási időszak* / hónap naptári napjai) részét kell alapként figyelembe venni. Osztószám: A teljes időszak osztószáma = számítási időszak naptári napjai - kieső napok (általában 180 nap vagy 120 nap vagy 30 nap). A teljes alapra ez az osztószám függetlenül attól, hogy a kifizetésnek mi a vonatkozási időszaka.
* = az időszaknak az ebbe a hónapba eső napjai
|
|
|
|
|
|
|
