Táppénz számítása, megállapítása
Fontos: a rendszer a keresőképtelenség megállapításakor egyelőre kizárólag a számfejtett és mentett adatokból dolgozik, azaz - feltételezve, hogy minden ügyfelünk eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségeinek (2003. évi XCII. törvény. - az adózás rendjéről - 31.§), a keresőképtelenség ellátásánál nagy figyelmet szenteljen az esetleges önellenőrzések során.
Általános:Az ellátásokat jogviszonyonként kell kiszámítani. Ellátás illeti meg a biztosítottat, ha az Eb. törvényben megfogalmazott jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjasnak minősülő biztosított - mivel nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot- , csak üzemi baleseti táppénzre lesz jogosult, melynek a törvényben meghatározott maximuma a nyugdíj minimum másfélszerese.
Táppénzhez tartozik: saját jogú táppénz, egyéb baleseti táppénz, kórházi gyermekápolási táppénz, gyermekápolási táppénz, veszélyeztetett terhesség, kórházi táppénz.
Irányadó időszak:
Az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától
vagy ha a biztosítás nem folyamatos (30 napnál hosszabb megszakítás van benne) akkor a megszakítás utáni naptól
mely kezdő nap nem korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál
az ellátásra való jogosultságot megelőző 3. hónap utolsó napjáig terjedő időszak.
Számítási időszak:
Az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) és (6) bekezdésében meghatározott időszak. (180 vagy 120 jövedelemmel ellátott nap.)
Osztószám:
A jövedelem osztószáma a számítási időszak naptári napjai, csökkentve azokkal a napokkal mikor jövedelemben nem részesült (táppénz, tgyás, gyed, gyes)
2015.01.01.-től:
Az időszakra kifizetett (=időszakban bevallott) és bevallott eg.bizt. járulékalapot képező jövedelmet kell osztani a naptári napokkal (a bevallási időszak napjaival kell osztani).
Az ellátás alapja
- A vizsgálatban addig kell visszamenni (jelen jogviszonyban) míg a biztosítás folyamatos (nincs 30 napnál hosszabb megszakítás a biztosításban. Ha a biztosítás nem folyamatos, akkor a régebbi biztosítást az alap számításánál nem lehet figyelembe venni.):
Irányadó időszak: tágabb időintervallum, amin belül kell keresni a 180 napi naptári jövedelmet. Az irányadó időszak a keresőképtelenség napját megelőző naptári évtől - de legfeljebb az aktuális jogviszony kezdő napjától- kezdődik, és a keresőképtelenség napjától visszaszámított harmadik hónap utolsó napjáig tarthat. Példa:
Keresőképtelen lesz 2019.08.15 -én, betegszabadságát kimerítette. Az irányadó időszak 2018.01.01-2019.05.31 -ig terjedő időszak.
(A folyamatos biztosítást az ellátást megelőző naptól visszafelé kell vizsgálni. A jövedelmek vizsgálatánál a "kieső idők"-kel meghosszabbodik a számítási időszak, így az osztószám mindig 180 vagy 120 vagy >=30.)
Ha az ellátásra jogosult biztosítása megszűnik, majd 30 napon belül ugyanannál a fogllakoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik, nem változik meg a biztosítási jogviszony kezdő napja. Példa:
A munkavállaló 2015. január 10-től fennálló jogviszonya 2019. január 31-én megszűnik, és ugyanannál a foglalkoztatónál ismét munkaviszonyt létesít, úgy kell a biztosítási jogviszonyát tekinteni, mintha folyamatosan 2015. január 10-től az adott munkáltatónál dolgozott volna.
Jogszabályi háttér: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.
* Az OEP tájékoztatója szerint: http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/betegseg_eseten/tappenz_betegszabadsag > Mennyi a táppénz összege? > 2. A figyelembe vehető jövedelem: A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.
Számítási módok:
21 180 naptári napra jutó jövedelem, az 1997. évi LXXXIII. tv.48. § (1) bekezdés 1
22 120 naptári napra jutó tényleges jövedelem, az 1997. évi LXXXIII. tv. 48. § (2) bekezdés 2
23 Tényleges, annak hiányában a szerz. szerinti jöv.az 1997. évi LXXXIII. tv. 48. § (3) bek 3
24 Minimálbér, kivétel ha a tényl. vagy szerz. szerinti jöv. a min.bért nem éri el 48. § (4)bek. 4
25 Korábbi ellátás ("kedvezményszabály") 48. § (5) bek. alapján tekintettel 48. § (8) bek. is. 5
Figyelembe vehető jövedelmek: Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között nem kell különbséget tenni! Az ellátás alapjának napi összegét kell kiszámítani, ahogyan eddig.
Táppénzre való jogosultság időtartama: a táppénz a keresőképtelenség idejére jár a biztosítási jogviszony fennállása alatt:
•egy éven át;
•aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt legfeljebb csak a folyamatos biztosítási időszak alatt a biztosítottak körében meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú naptári napra kaphat.
Gyermekápolási táppénzre való jogosultság időtartama:
A táppénzre vonatkozó szabályokat itt is alkalmazni kell, azaz a biztosítási jogviszony fennállása alatt jár, és maximum a folyamatos biztosítási időszak alatt a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú naptári napra.
1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1)
b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.
(1a) Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.
Gyermekápolási táppénzelőzmény:
Az az időtartam, amelyre ugyanazon gyermek ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapjától a következő születésnapját megelőző napig táppénzt folyósítottak. Együtt élő szülők esetén szülőnként kell vizsgálni, mert külön-külön jogosultak a fent leírt időtartamokra.
A táppénz összege
Felső határa: a keresőképtelenség kezdő napján érvényes "Táppénz legnagyobb napi összege" bér konstans,
Mértéke:
HA a folyamatos biztosítás >= 730 biztosításban töltött nap ÉS nem kórházi ápolás AKKOR 60%
EGYÉBKÉNT 50%
