A funkció a rehabilitációs hozzájárulás kiszámítására illetve a kiszámított összeg alátámasztására szolgáló adatok listázására szolgál.
Párbeszédablak
Leírás
Rendezettség: Személy név / Jogviszony kezdő dátum
- Párbeszédablak -
Kimeneti eszközök
Nyomtató, Excel
Javasolt almenü
Funkció elérése menüszerkesztéskor: Bérszámfejtés / Listák év közben / Létszámadatok rehabilitációs hozzájáruláshoz
Paraméterek
Egyéb
A QR2 listában nem mutatjuk meg a havi átlagos statisztikai létszámot, csak az összesent, de az összesen a háttérben kiszámolt havi adatokból számolódik. Az exceles listában minden adat látszik.
Az összesen sorban is számolni kell, tehát az összes napot el kell osztani a hónap napjainak számával. Az időszak összesen oszlopban viszont a hónapokra kijött eredmények összegét kell elosztani a hónapok számával.
A jogszabály sajnos nem fogalmaz egyértelműen arra vonatkozóan, hogy a dolgozók létszámszámításánál a munkaidőtől függően mindenkit bele kell-e számítani a létszámba.
Ezért lehetőségünk van szabályozni, hogy a foglalkoztatás óraszámától függően mely személyekre vonatkozóan készüljön létszámszámítás:
Munkaviszonyos személyek esetében a "Létszámrehab heti minimum munkaidő" bérkonstansban van lehetőségünk beállítani, hogy mennyi az a minimum heti munkaidő, amelytől a személy szerepeljen a létszámszámításban. Alapértelmezés szerint óraszámtól függetlenül figyelembe veszi a program a személyeket, ha ettől el szeretnénk térni, akkor kérjük a konstans beállítást tegyék meg.
Társas vállalkozó esetén a KSH létszámba alapértelmezéstől eltérően számít mezőben van lehetőségünk beállítani, Teljes és Havi 60 órát meghaladó beállítás esetén fogja a program létszámba számítani a társas vállalkozót.
A megváltozott munkaképességű dolgozók jelölésére a Személy törzsben a További adatok / Megváltozott munkaképesség táblázatban a Rehab. hozzjárulás jelölési lehetőség szolgál.
Jogszabályi háttér:
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
22. § A 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
a) munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,
b) megváltozott munkaképességű személyt az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során
kell figyelembe venni.
(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
c) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és
d) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
e) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát,
f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.
(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.
(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.
KSH útmutató:
2.2 Alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma
Statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók (lásd 1.1 csoportba soroltakat), kivéve:
–a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától (SzamfejtesJelenIv)
–a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt foglalkoztatja) (SzamfejtesJelenIv)
–a keresőképtelenné vált munkavállalók egy havi folyamatos betegség után, (függetlenül a betegség miatti távollét jogcímétől, pl. betegszabadság) (SzamfejtesJelenIv)
–a fizetés nélküli szabadságon lévők az egy havi távollétet követően, (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt) (SzamfejtesJelenIv)
–az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól, (SzamfejtesJelenIv)
–a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, illetve bármely egyéb okból a munkavégzés alól mentesített munkavállalók a munkavégzés alól történő felmentés első napjától (SzamfejtesJelenIv)
–az átmenetileg nem foglalkoztatott bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének időpontjától. (SzamfejtesJelenIv)
A munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban állók közül a tartósan távollévő munkavállalók (szülési szabadságon lévők, gyermekgondozás miatt távollévők, valamint betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy naptári hónapot meghaladóan távollévők) távollétük ideje alatt csak a munkajogi állományi létszámba tartoznak. A statisztikai állományi létszámba történő visszakerülés feltétele a munka tényleges felvétele, illetve a fizetett szabadság megkezdése.(Például az a munkavállaló, aki gyes megszakítása, vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt marad tovább távol munkájától, a statisztikai állományi létszámba továbbra sem számít bele. Ha azonban a gyes és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, statisztikai állományi létszámba tartozónak minősül.)
5. Az átlagos állományi létszám számítása
A különböző statisztikákban vagy az adott napi létszámot, vagy ami gyakoribb, valamely időszakra vonatkozó átlagos létszámot kell jelenteni. Az adatkérés pontosan meghatározza a foglalkoztatottak azon csoportját, melyre a felvétel irányul. Így pl. a szervezet tevékenységében részt vevők havi átlagos állományi létszáma, vagy az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak) éves átlagos statisztikai állományi létszáma, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos állományi létszáma stb. Ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.
Alapértelmezésben az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám számításakor a havi átlagos létszámadatok összegét 12-vel kell elosztani. Az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha az adatszolgáltató csak az év egy részében működött. (Az átlagos állományi létszámnak a napi létszámnyilvántartáson alapuló számítása helyett a KSH egyes adatgyűjtéseknél ettől eltérő módszer alkalmazását is előírhatja.)
A statisztikai adatgyűjtésekben, ha erre eltérő utalás nincs, az adatokat tizedes nélkül (a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egész számban kell közölni. (Kerekítés 4-ig lefelé, 5-től felfelé történik!)
30 napos távollét
"Az egyhavi távollét, akár betegség, akár egyéb nem fizetett távollétről van szó, naptári hónapot jelent, így például azt a munkavállalót, aki február 3-tól van távol, március 3-án kell kivenni a statisztikai állományi létszámból. (Aki január 29-étől, illetve 30-ától beteg, annak esetében az egy hónap február végén telik le és március 1-jén kell kivenni a statisztikai állományi létszámból.) Nem tekinthető fizetett távollétnek az az időtartam, melyre betegség miatti távollét esetén betegszabadságdíjat fizet a munkáltató, mert az nem keresetnek hanem szociális költségnek minősül."
