A leírás rátekintést nyújt a reklámadó kezeléséről a sERPa segítségével. Megmutatja miként kell felvenni, vagy módosítani az értékeket, hogy a program folyamatosan könyvelje, vagy módosítás hatására a végén egyszerre módosítsa a könyvelt értékeket.
Első lépésként meg kell adni azokat a tételeket, amelyek a reklámadó alapját képezhetik. Jelen példában a P-vel kezdődő pozíciószámokat állítjuk be (a képen pirossal körbe keretezve), de valójában bármi lehet, amihez külön főkönyvi szám adható.
Ezt a sERPában a További könyvelés funkcióban tehetjük meg, ahogy a képen is látszik. A funkció feladata, hogyha a könyvelésben keletkezik egy olyan tétel ami megfelel az Általános fülön megadott feltételeknek, akkor lekönyveli azokat, amiket a Tétel fülön felvettünk. Jelen példában két értéket vettünk fel (pirossal jelölve): tartozik és követel irányút.
Mindkét irányban 1,06 % lett megadva. Ez úgy jött ki, hogy mondjuk a cégnek van 125 millió Ft reklámadó köteles bevétele, akkor a 100 millió forintot meghaladó részre kell számolni, az egész évre vetítve, ami így: ((100-125)/125) * 5.3 = 1.06%.
Ebben az esetben minden P* pozíciószámmal megjelölt vevőszámla tétel mellé keletkezik egy Tartozik:88, Követel:463 könyvelési tétel. Ezeken a kartonokon is látszik, hogy melyik vevő számlához tartoznak.
A további könyvelést, vagy a benne lévő százalékot később is lehet módosítani, így ha év közben vagy év végén újra számoljuk a reklámadó arányát, akkor az új értékekkel újra könyveli a program.
A további könyvelés funkcióba (ezekkel a beállításokkal) ugyanaz a költséghely és témaszám kerül, ami a számla tételben van, így a költségelszámolásban is a helyén lesz.
Véleményünk szerint a reklámadó köteles tételeket külön főkönyvi számra kell könyvelni, mert egy ellenőr annak örülne, ha külön főkönyvi számon ( például 9-en) van az alapja.