Beszámoló |
|
Képernyős lekérdezés az összeállított beszámoló adatainak a megtekintésére, az adatok lefúrására, lista nyomtatására és beszámoló exportálásra az ÁNYK programba. |
|
|
|
Struktúra funkciók |
|
|
|
|
|
A Főkönyvi szám funkció Beszámoló fülén határozható meg, hogy a főkönyvi szám mely beszámolók mely soraiban milyen módon szerepeljen. Művelettel támogatva kitölthető a főkönyvi számok egy csoportjára, hogy a beszámoló mely sorába milyen módon kerüljön be. |
1. A sERPa által tartalmazott beszámoló formátumokat, az azokban lévő számításokat, valamint azt, hogy a beszámoló adatok melyik sorba kerülnek, a Struktúra lekérdezések / Beszámoló funkcióban nézhetjük meg. Ezt nem módosíthatjuk. A központi módosítások a frissítésekkel kerülnek ki a felhasználókhoz.
2. Ahhoz, hogy a beszámoló adatokat tartalmazzon, a főkönyvi számokhoz hozzá kell rendelni, hogy melyik beszámoló sorba kerüljenek. Ezt a főkönyvi szám bevitelben a beszámoló fülön tehetjük meg. Itt az aktuális pénzügyi évhez tartozó beállítások látszanak. Egyik évről a másikra a Pénzügyi év függő kontírszám másolás funkcióval másolhatjuk az adatokat. (A cég életében az első beszámolónál, akár visszafelé is másolhatjuk az előző évre, ha a tárgyévet töltöttük ki először.)
3. A főkönyvi szám bevitelben a kitöltést nagyban segíti a "Beszámoló kitöltése ..." művelet. Először szűrjünk a főkönyvi számoknak egy csoportjára, amelyek a beszámolóban egy sorba kell kerüljenek, majd ezekben a művelettel egyszerre kitölthetjük a beszámoló adatot (ami meghatározza a sort ahova kerül a főkönyvi számra könyvelt összeg)
4. Azoknál a főkönyvi számoknál, amelyek mindenképpen egy adott sorba kerülnek válasszuk az "Egyenlegtől független" típust. Ilyen pl. az 1-es számlaosztály. Ha az egyenlegtől függően más sorba kell kerüljön az összeg, akkor a "T/K egyenleg szerint más sorba" típust válasszuk. Ekkor megadhatjuk a sort ahova a T egyenleg esetén kerül és a sort ahova K egyenleg esetén. Ilyen pl. a 311 vevő és 454 szállító főkönyvi szám. Ezeknél az Ügyfél pipát is jelöljük be, ekkor ügyfelenként fogja vizsgálni hogy az egyenleg milyen irányú. (Ez akkor hoz helyes eredményt, ha az előző évi zárást és így a nyitást is ügyfelenként generáltuk, vagy ha ez nem így van, pl. első esetben, akkor vegyes könyvelésben is szétbonthatjuk ügyfelenként a nyitó összeget.) Ha egy számlacsoport egyenlegét közösen kell vizsgálni akkor ezeket egy csoportba kell összefogjuk. Ilyen pl. az adókötelezettség és befizetése. A csoport tagjai közül egyet (pl. áfa esetén a 468-at) nevezzük ki csoport főszámának, ennél állítsuk be, hogy T illetve K esetben melyik sorba kell kerüljön. A csoport többi főkönyvi számánál (466.. 467..) típusként a "Csoport tagja"-t válasszuk és főkönyvi számként a 468-at. (Ez utóbbi különösen akkor hasznos, ha év közben is szeretnénk gyors mérleget készíteni, de ekkor nem vezetjük össze a kötelezettségeket a befizetésükkel.)
5. Most már a Beszámoló lekérdezés funkcióban megnézhetjük munkánk eredményét. Itt a nem összesen sorok melletti ...-ra (három pontra) kattintva egy előugró ablakban megnézhetjük, hogy az összeg milyen részösszegekből, mely főkönyvi számok egyenlegéből származik. Innen továbbléphetünk a főkönyvi kartonokra.
6. A beszámoló nyomtatása PDF-be és Excelbe szintén a lekérdezésből indítható.
7. Ha a beszámolót ezer Ft-ra kerekítve vagy külföldi devizában, de nem ezer egységben kérdezzük le, akkor a lekérdezésből az adatokat átadhatjuk az https://e-beszamolo.im.gov.hu részére OBR formátumban, ahonnan a további mellékletek hozzácsatolása után elektronikusan továbbíthatjuk a bíróság felé. Külföldi devizában készült beszámoló esetén a "CurrencyUnit" XML tag értéke "egy" értékkel kerül kitöltésre. Ezer egységre történő kerekítés esetén az említett tag értéke "ezer" lesz a devizától függetlenül.
Továbbá az ÁNYK-ban található XX29-es nyomtatvány mérlegre és eredménykimutatásra vonatkozó lapjait is kitölthetjük az export segítségével. Az exportálás előtt szükséges kitölteni a Saját adat mezőt a Beadás adatai gomb hatására megjelenő ablakban, enélkül az ÁNYK export nem történik meg. Ugyanitt opcionálisan kitölthető a Keltezés dátum és a Beküldő személy mezők is, amelyek adattartalma szintén átadásra kerül az ÁNYK részére. A XX29-es nyomtatványon a XX29, a 07-01, 07-02, A-01 és az A-02-01 lapok kerülnek kitöltésre. Egyszerűsített éves beszámoló esetén az A-02-01 lap nem kerül kitöltésre, míg Éves beszámoló ("A" változat, forgalmi költség eljárással) típus esetén a a 07-01, 07-02 lapok nem kerülnek kitöltésre. Az NY-01 és NY-02 lapok aktívvá válnak az exportálást követően, de ezeket a lapokat manuálisan kell kitöltenie a felhasználónak.
8. Éves beszámoló ("A" változat, összköltség eljárással) és Éves beszámoló ("A" változat, forgalmi költség eljárással) típusok esetén a Beszámoló lekérdezés funkció utolsó fülén megtekinthetjük a Cash flow kimutatást, amely a 2000. évi C. törvény a 7. számú mellékletében található tagolás szerint jelenik meg a programban.
9. Az egyik adatbázisban a főkönyvi számokhoz felvett definíciók XML export / XML import műveletek segítségével másolhatók át másik adatbázisba.
1. A főkönyvi számok és beszámoló sorok összerendelését Egyszerűsített éves beszámoló esetén importálhatjuk a ProgEn által adott XML file-ból is a Beszámoló kitöltése szokásos adatokkal művelettel. Ez az adókötelezettségek kivételével a többi főkönyvi számhoz felveszi a megfelelő beszámoló adatot az aktuális pénzügyi évbe. Az adatok betöltése után ellenőrizzük, hogy megfelelőek-e, egészítsük ki ahol kell. Érdemes egy év (tárgyév vagy előző év) beszámolóját teljesen elkészíteni, ellenőrizni, és ha ez jó akkor átmásolni az adatokat egyik évből a másikba (így elkerülhetjük a dupla munkát). Ha több hasonló számlatükörrel rendelkező céget könyvelünk, akkor úgy járunk a legjobban, ha egy cégben elkészítjük először a beszámolót és miután itt már minden a helyére került akkor másoljuk tovább a beállításokat a további cégekbe. Arra is figyeljünk, hogy a rövidebb főkönyvi számokból kitöltődnek a hosszabbak is, de fordítva nem.
2. A beszámoló lekérdezésben módosíthatók az adatok. Ez azért van, hogy annak az évnek az adatait módosítani tudjuk, amelyet nem a sERPával készítettünk és amely adatok valószínűleg eltérnek a sERPa által számoltaktól ha pl. az előző évet nem ügyfelenként nyitottuk. (De a módosított adatokat nem mentjük el, azok csak addig maradnak meg míg a beszámoló lekérdezés ablakát be nem zárjuk.
3. A beszámoló beadásakor nem minden adatot tudunk megadni a sERPában, vannak olyan adatok, amelyeket az e-beszámoló honlapján kell kitölteni. Ahol van értelme a sERPából adatot átadni (pl. egy személy vagy cég adatai ...) azt elkészítettük, de ahol ugyan annyi munka lenne a sERPában megadni egy adatot, mint a web-es felületen, ott nem volt érdemes a sERPás bevitelt kifejleszteni. Tehát a feltöltés után az e-beszámoló honlapján még néhány mezőt be kell állítanunk.