sERPa súgó

Nyitó mozgásnemre felvett szállítólevél, vagy Előfeldolgozott szállítólevél, vagy Stornózott szállítólevél nem kerül feladásra.

 

Szöveg mező:

Bizonylatonkénti részletezés esetén ahol van, ott az ügyfélkódot kell kitölteni, a szöveg mindig üres marad.

Bizonylatszám:

Bizonylatonkénti részletezés esetén a bizonylatszám, naponkénti részletezés esetén a mozgásnem kód.

Napi részletezettség esetén egy napon egy mozgásnemen belül, illetve bizonylatonkénti részletezettség esetén egy bizonylathoz több könyvelési szám is tartozhat a termékcsoportok és a költségelszámolás függvényében.

Visszáru esetén az irány megfordul.

 

SzLevelTetel, SzLevel. Tipus1 = [Belföldi beszerzés, Külföldi beszerzés]        

 

SzLevelTetel, SzLevel. Tipus1 = Bevétel        

 

SzLevelTetel, SzLevel. Tipus1 = [Belföldi értékesítés, Külföldi értékesítés, Kiadás]        

 

Külön könyvelési számon:

 

SzLevelTetel, SzLevel. Tipus1 = Raktárközi        

 

Külön könyvelési számon:

 

* A feladás összege az SzLevelTetel-ben lévő NyilvAr * Mennyiseg és Adotartalom mezők  MNemFeladas. F1Ertek / F2Ertek (pénzügyi év függő) által meghatározott kombinációja.  Ha mindkét esetben van érték, akkor két könyvelési számra kell könyvelni.

 

** Az MNemFeladas. F1KFSzam / F2KFSzam (pénzügyi év függő) határozza meg, hogy honnan kell elővenni a főkönyvi számot.  Ha értéke „Mozgásnemben megadott", akkor az MNemKont. F1KFSzam_ID / F2KFSzam_ID (pénzügyi év és termékcsoport függő), ha „Raktárban megadott", akkor RaktarKont. KeszletFSzam_ID (pénzügyi év és termékcsoport függő, raktárközi esetén a forrás raktárhoz tartozó), ha „Termékcsoportban megadott", akkor TermekcsoportKont. FSzam_ID (pénzügyi év és termékcsoport függő).

 

*** Az MNemFeladas. F1TFSzam / F2TFSzam (pénzügyi év függő) határozza meg, hogy honnan kell elővenni a főkönyvi számot.  Ha értéke „Mozgásnemben megadott", akkor az MNemKont. F1TFSzam_ID / F2TFSzam_ID (pénzügyi év és termékcsoport függő), ha „Raktárban megadott", akkor RaktarKont. KeszletFSzam_ID (pénzügyi év és termékcsoport függő, raktárközi esetén a cél raktárhoz tartozó), ha „Termékcsoportban megadott", akkor TermekcsoportKont. FSzam_ID (pénzügyi év és termékcsoport függő).

 

**** Ha az MNemFeladas. F1KoltsegElsz / F2KoltsegElSz Irány = K esetén Követel, Irány = T esetén tartozik.

 

 

Példa a beszerzés irányú készletmozgások kontírozására:

 

Beszerzési szállítólevél

T 2611 Áru

K 2619 Áru ütköztető

 

Beszerzési számla az áruról

T 2619 Áru ütköztető

T 466 Előzetesen felszámított áfa

K 454 Szállító

 

Beszerzési számla a kapcsolódó fuvar, rakodás egyéb költségről (a számv tv szerint a nyilvántartási árat növelő költségek)

T 2619 Áru ütköztető

T 466 Előzetesen felszámított áfa

K 454  Szállító

 

A 2619 az alábbi okok miatt lehet egyenlege:

1.) Van még számlázatlan szállítólevél. Vagy szállítólevél nélküli áruról szóló számla.

Kiszűrése: Számla-szállítólevél, szállítólevél-számla kapcsolat.

2.) A cég használja a költségfelosztást. A költségről (fuvar, rakodás) szóló számla nincs (teljesen) felosztva szállítólevelekre.

Kiszűrése: egyéni lista: nem felosztott költségek, részben felosztott költségek.

3.) Visszáru.

A cikkcsoportokban a nyilvántartási ár kezelésére beszerzési ár (FIFO) van beállítva. Ha olyan szállítólevelet visszárúzunk, amelyiken beérkezett termékeket már eladtuk, akkor a beszerzési visszáru szállítólevélen szereplő bizonylati egységár és a nyilvántartási egységár szükségszerűen különböző lesz.

Kiszűrése: egyszerű készletstatisztikával. Szűrés csak a beszerzési szállítólevelekre. Oszlopok: nyilvántartási érték és eladási/beszerzési érték, csak visszáru, érdemes még egy különség oszlopot is feltenni.

4.) Árfolyameltérés.

A szállítólevél dátuma és a számla könyvelési dátuma(=teljesítési dátum) nem egyezik meg.

Kiszűrése: egyéni lista.

 

Egyéb költség feladása, kontírozására:

A feladás a nyilvántartási árat növelő tételek könyvelésére szolgál. Beszerzés (bevétel) irányú szállítóleveleknél használjuk. Könyvelése a szállítólevél dátumán történik.

 

Így használjuk:

A Nyilvántartási érték egyéb költség nélkül és az Egyéb költség (tételben) értékeket külön adjuk fel. A tartozik főkönyvi számot ugyan úgy definiáljuk, mert ide könyveli a program a készlet értéket, ez egy főkönyvi szám kell legyen. Ha az egyéb költség feladásában azt mondjuk, hogy a követel főkönyvi szám az Egyéb költségben megadott legyen, így kezelhetjük azt is, hogy a tervezett és a tényleges egyéb költség más főkönyvi számra kerüljön. A különböző költség fajtákra az egyéb költség típusban más-más főkönyvi számot adhatunk meg. Ekkor a költséget tartalmazó szállító számla tételét ugyan erre a főkönyvi számra kell könyvelni, így fog "kifutni".

Amíg a szállítólevélben lévő egyéb költséghez nincs tényleges szállító számla kapcsolva, addig a szállítólevélben lévő tervezett összeg növeli a nyilvántartási értéket és ez adódik fel (a fenti beállítás esetében) az Egyéb költség típusban megadott Tervezett f.szám-ra. Ha az egyéb költséget szállító számlához kapcsoljuk, onnantól kezdve a szállító számlából hozzá kapcsolt tényleges költség növeli a nyilvántartási értéket és a feladás az Egyéb költség típusban megadott F.szám-ra történik (ahova a szállító számlát is könyveltük jó esetben).

Ha egy időszakot le szeretnénk zárni, akkor a Tervezett f.szám főkönyvi számot ellenőriznünk kell, hogy ott ne maradjon olyan tétel amely csak terv, hiszen az összegek ténylegesen könyvelésre kerülnek és a nyilvántartási értéket is módosítják. Ha a tervezett költség felesleges, akkor vegyük ki Könyvelendő pipát. Ha a tervezett költségről tudjuk, hogy az később meg fog érkezni, akkor meghagyhatjuk a tételt, ezzel elérjük, hogy a nyilvántartási érték a még meg nem érkezett költséggel növelt legyen. Amikor később megérkezik a számla a tényleges költségről akkor azt NE kapcsoljuk össze a lezárt időszakban lévő szállítólevéllel, mert ezzel a lezárt időszakban módosítanánk a nyilvántartási értéket, hanem a számla tételt könyveljük a Tervezett f.szám főkönyvi számra, és a tervezett és tényleges költség közötti különbséget vegyes könyveléssel számoljuk el.

 

Termelés

Egy másik felhasználási módja az egyéb költségnek, mikor a készletünk termelésből származik. Ekkor a termelés a szállítólevél tétel egyéb költség fülére felveszi pl. a termelés költségéből a bérköltséget. A fenti beállítással másként könyvelhetjük a nyilvántartási ár anyag költség részét és az egyéb költségbe generált bér részét. Ebben az esetben a Tervezett f.szám főkönyvi számra adja fel a program az egyéb költségben lévő összeget (a termelés bérköltségét). Ebben az esetben ne vegyük ki Könyvelendő pipát később sem.