Az ellátásokat jogviszonyonként kell kiszámítani.
Ellátás illeti meg a személyt a nálunk lévő jogviszonyai alapján, valamint a máshol lévő jogviszonya alapján, ha onnan foglalkoztatói igazolást hoz (Igazolás típus = Foglalkoztatói igazolás).
Irányadó időszak:
Az előző naptári év első napjától a keresőképtelenséget megelőző napig tartó időtartam, de csak a folyamatos biztosítás számít, tehát ha 30 naptári napnál hosszabb ideig nem biztosított (jogviszonyok közötti szünet, fizetés nélküli szabadság), akkor csak a folyamatos biztosítás első napjáig kell visszamenni.
Számítási időszak:
Az irányadó időszakon belül: az előző év, ha ebben volt 180 napi rendszeres keresete vagy az irányadó időszak végétől visszafelé 180 nap amikor volt keresete. A 180 nap naptári nap, a kieső idők levonásával kapható meg.
A rendszeres jövedelmek közül azokat kell figyelembe venni, amelyeket erre az időszakra vonatkozóan fizettek ki, a nem rendszeresek közül meg azokat amelyek kifizetése az időszakban volt, mindegy mi a vonatkozási időszak.
Osztószám: A rendszeres jövedelem osztószáma a számítási időszak naptári napjai, csökkentve azokkal a napokkal mikor jövedelemben nem részesült (táppénz, tgyás, gyed, gyes)
A nem rendszeres jövedelmek osztószáma: max. (vonatkozási időszak, rendszeres jövedelem osztószáma)
Az ellátás alapja
- A vizsgálatban addig kell visszamenni míg a biztosítás folyamatos (nincs 30 napnál hosszabb megszakítás a biztosításban. Ha a biztosítás nem folyamatos, akkor a régebbi biztosítást az alap számításánál nem lehet figyelembe venni.):
-HA van 180 napi jövedelme (az előző év első napjáig).
- HA a többedik keresőképtelenség az évben
- Az előző keresőképtelenségkor kiszámított alap.
- HA évben az első keresőképtelenség az évben.
- Ha az előző naptári évben van legalább 180 naptári napi jövedelme
> Az előző évi eg. bizt. járulék alapot képező jövedelem alapján kell megállapítani
- Az előző évben nincs 180 napi jövedelme, akkor a keresőképtelenség napját megelőző 180 (naptári) napot kell figyelembe venni (legfeljebb az előző naptári év első napjáig).
> a fenti időszakban elért eg. bizt. járulék alapot képező jövedelem alapján kell megállapítani Ha a 180 nap eleje hó közepére esik, akkor az arra a hónapra járó rendszeres jövedelemnek a naptári napokkal arányos részét kell figyelembe venni.
- HA nincs 180 napi jövedelme
- 1
- Van szerződés
> MIN (minimálbér, szerződés szerinti bér)
- Nincs szerződés
- MIN (minimálbér, tényleges bér)
- 2
- Azért nincs 180 napja, mert korábban táppénzen, tgyáson, gyeden volt (és ezekkel meglett volna a 180 nap), akkor az előző ellátás alapja
-> MAX (1, 2)
Az ellátás alapjának napi összegét kell kiszámítani.
A minimálbér napi összege: minimálbér / 30.
A táppénz összege
Felső határa: a keresőképtelenség kezdő napján érvényes "Táppénz legnagyobb napi összege" bér konstans, passzív táppénz esetén "Passzív táppénz legnagyobb napi összege" bér konstans.
HA a folyamatos biztosítás > két év ÉS nem kórházi ápolás AKKOR 60%
EGYÉBKÉNT 50%
49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.
> külön jogviszonyként kell felvenni a GYES,GYET, Ápolási díj melletti munkát.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
> ki ilyen? külön jogviszonyként felvéve biztos jó lesz.
