Bérszámfejtő, Tb ügyintéző feladata:
- Alkalmazza és felhasználja az általános szakmai alapismereteket és készségeket
- Tanulmányozza és alkalmazza az adott szakterület szakma specifikus ismereteit.
- Bérszámfejtést végez.
- Egészségbiztosítási ellátást állapít meg (pl.: táppénz, gyed).
- Béreket és ellátásokat dokumentál.
- Előkészíti a nyugdíj megállapításhoz szükséges adatokat.
- Adatokat szolgáltat, bevallást és nyilvántartásokat készít. Adózókról adatot szolgáltat.
Két fél között jön létre,. A két fél: munkáltató és munkavállaló. A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, két kötelező tartalmi eleme a munkabér és a munkakör feltüntetése. A munkaszerződés megkötésével munkaviszony jön létre. Munkaszerződés módosítani kizárólag a két fél egybehangzó akaratával lehet, a munkaszerződés módosítás elutasítása nem szolgálhat indokot a munkaviszony megszűntetésénél.
|
A munkavállaló és a munkáltató között fennálló jogviszony, amelynek szabályozását a Munka törvénykönyvében (2012. évi I. tv) határozták meg.
|
Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
|
Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
|
Társas tagi jogviszony (pl.: a cég ügyvezetője), megbízási jogviszony amelyet nem a Munka törvénykönyve, hanem a Polgári tvk. szabályoz, választott tisztségviselő. Ezeket a jogviszonyokat atipikus foglalkoztatásnak is szokták nevezni.
|
A munkaviszony és egyéb jogviszony (atipikus jogviszony) gyűjtőneve
|
A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
|
A naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
|
A felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott: teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő.
|
A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Nevezik még 5/2 –nek megfelelő munkarendnek is.
|
Abban az esetben ha a munkavállaló beosztása szerint heti 5 naptól kevesebbre vagy többre van beosztva, ebből kifolyólag a pihenőnapja is eltér a 2 naptól. Szokás 5/2-től eltérő munkarendnek is nevezni.
|
A napi egyenlőtlen munkaidő lehet általános munkarendben, vagy általánostól eltérő munkarendben is, lényege, hogy különböző óraszámban végez munkát munkanapra vetítve.
|
Egy olyan formailag kötetlen, de tartalmilag kötött nyilvántartási mód, amely egyértelmű képet kell hogy mutasson a munkavállaló munkaidejére, rendkívüli munkavégzésére, távollétére vonatkozóan. A nyilvántartás a bérszámfejtés egyik alapdokumentum, amely tartalma alapján a havi munkabérek elszámolása történik. A többszintű, és több különböző tartalmú nyilvántartást a Munka törvénykönyve szigorúan tiltja.
|
A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni. A munkavállaló (dolgozó) az elvégzett munkájáért kapja.
|
Minden, ami a munkabérhez nem sorolható, ilyen például a : jutalom, prémium, béren kívüli juttatások,de ide kell sorolni az atipikus foglalkoztatás jövedelmeit is (megbízási díj, tagi kivét, osztalék)
|
Az elszámolni kívánt juttatás (jövedelem) megnevezése
|
A Munka törvénykönyve szerint, a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelyből egyértelműen iránymutatást ad a levont járulékokról és adókról. (Részletesen: Art. tv)
|
A munkavállaló levont járulékok és adó nélküli jövedelme
|
A munkavállaló adóval ás járulékokkal csökkentett jövedelme
|
Megkülönböztetünk munkavállalói és munkaadói adót, munkaviszonnyal kapcsolatosan a dolgozó béréből személyi jövedelemadó ELŐLEGET kell levonni, melynek mértéke fixen 16 %. A munkáltató a munkavállaló bruttó bére után 27 % szociális hozzájárulási adót, és 1,5 % szakképzési hozzájárulási adót von le.
|
Munkavállaló járulékai munkaviszonyban (ha nem nyugdíjas) 10 % nyugdíjjárulékot, 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 4 % természetbeni egészségbizt. járulékot, 1,5 munkaerő-piaci járulékot kell levonni.
|
16 % személyi jövedelemadó előleg: alapja a bruttó munkabér, fontos az előleg szó kiemelése, ugyanis a szja-t éves szinten kell majd bevallani (önadózói bevallás 53-as, munkaadói szja bevallás M29)
10 % nyugdíjjárulék: mely megfizetése után a munkavállaló a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után nyugdíjra lehet jogosult.
3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék: amelyet a bruttó munkabérből a kötelező egészségbiztosítási ellátások fedezeteként fizet be, magyarul a táppénzre, gyedre…stb.
4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék: tipikusan itt említhető az orvosi ellátások (háziorvosi) szolgáltatás, tehát ebből a befizetett járulékból finanszírozzák.
1,5 % munkaerő-piaci járulék: melyet a munkanélküli ellátásalapba fizetünk
|
Abban az esetben ha a jogviszony fennállása alatt „kevesebb szabadságot vett ki”, mint azt időarányosan tehette volna, munkaviszony megszűnésekor , de csakis akkor, pénzben meg kell váltani a munkavállaló számára. Abban az esetben ha a munkaviszony alatt több szabadságot vett ki a munkavállaló, azt 2013.01.01-től visszavonni NEM lehet!
|
Az az eset, amikor betegség, rossz egészségügyi állapot miatt a munkavállaló nem tudja a munkát elvégezni. Köznyelven mindenki táppénzként említi, azonban társadalombiztosítási szempontból nem ilyen egyszerű a besorolás. Keresőképtelen lehet valaki: ha gyermekgondozási díjban (gyed) részesül, kórházi táppénzen van, munkabaleset (üzemi) éri, gyermekápolási táppénzen van. Ez egy nagyon egyszerű megfogalmazás, a társadalombiztosítási ellátások egy külön szakágazat.
A munkabérünkből a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot azért fizetjük, hogy keresőképtelenségünk idejére ebből fedezni tudják a pénzbeli ellátásunkat.
|
amikor a folyamatos jogviszonyunkban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, azaz folyamatosan dolgozunk, de nem feltétele hogy ugyan annál a munkáltatónál. (az is folyamatos ha egyik nap kilép „A” munkáltatótól, és a másik nap belép „B”-hez)
|
Nyugdíjminimum: A kormány 2008-ban megállapított egy olyan összeget, amely a létfenntartáshoz szükséges, megnevezése a nyugdíjminimum lett. A szociális ellátásokban nagy szerepe van ennek az összegnek. A letiltások (pl.: diákhitel, köztartozás…stb) esetében a letiltást csak 28 500 forintig lehet vonni, azaz a nettó munkabér az alá nem mehet. Amit egyik hónapban pont ezért nem tudták levonni, görgetni kell.
|
Azaz béren kívüli juttatások, ezek nem tartoznak szorosan a munkabérhez. Nincs sehol előírva, hogy kötelező adni, tehát a munkaadó vagy ad ilyen béren kívüli juttatást, vagy nem. Béren kívüli juttatás például: Erzsébet utalvány, Helyi bérlettérítés, Szép kártya…stb Ezek utána a munkáltatónak adóznia kell, viszont más adó és járulékvonzata van mint a munkabérnek.
|
Annak érdekében, hogy a valamely okból hátrányosabb helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatását elősegítsék, különböző munkáltatói kedvezményeket hoztak létre. A lényege az, hogy amennyiben valamely szempontból hátrányos helyzetben lévő munkavállalót alkalmaz, az utána fizetendő adóból kedvezményt érvényesíthet. Tehát a szociális hozzájárulási adóból, illetve szakképzési hozzájárulásból. Ilyen kedvezmény pl: ha 25 év alatti, vagy 55 év feletti dolgozót foglalkoztat, tartósan álláskeresőt, gyes-ről , gyed-ről visszatérő dolgozót…stb.
|
A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti (azaz az SZJA alapot). A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. 2016-ban fog emelkedni.
|
