sERPa súgó

Az áfa bevallás kitöltési útmutatójának bevezető része:

 

Kitöltési útmutató

az általános forgalmi adó

bevallására, elévülési időn belüli önellenőrzésére és elmulasztott bevallásának késedelmes benyújtására

szolgáló

1165. számú nyomtatványhoz

Jogszabályi háttér

- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)

- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)

- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.)

- az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.)

- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi

CXXVII. törvény (Jöt.)

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)

Általános tudnivalók

A bevallás-korszerűsítés részeként 2009. évtől változott az általános forgalmi adó bevallása és

önellenőrzése. Az adott évben megjelentetett bevallási űrlapon csak egyetlen év adó-megállapítási

időszakainak adóadatai szerepeltethetők, amely adatokat az adott év adóadatainak elévüléséig ugyanezen

az űrlapon lehet bevallani, önellenőrizni, mulasztás esetén késedelmesen benyújtani. Ez azt jelenti, hogy

a 2011. adóév tekintetében a tárgyévet követően, de elévülési időn belül (pl. 2012-ben) ugyanezen a

nyomtatványon kell a 2011-et érintő önellenőrző, illetve pótló bevallást benyújtani. Ezen elvhez

igazodik a 65-ös, a ’86-os bevallás és az ’A60-as Összesítő nyilatkozat is.

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok ezen a 1165. számozású nyomtatványon

kötelesek bevallást tenni a 2011. évi áfa kötelezettségeikről. A kötelezettek körét jelen kitöltési

útmutatóban a „Kinek kell a 1165. számú nyomtatványon bevallást tennie?” alcímű fejezet részletezi.

Azonos jelű - azaz a 1165. számú - nyomtatványt kell alkalmazni a be nem nyújtott áfa-bevallás

pótlására (utólagos benyújtására), valamint az áfa-bevallások önellenőrzésére is (az önellenőrzés

tényének jelölésével), továbbá azonos jelű nyomtatványon kell benyújtani a különböző bevallási

gyakorisághoz tartozó (havi, negyedéves, éves) adózók bevallásait (a megfelelő gyakoriság jelzésével).

Az azonos jelű nyomtatványon benyújtható bevallások jellegét és gyakoriságát a főlap (C) blokkjában

kell megadni, a kitöltési útmutatónak az „Egyéb kitöltési információk a főlaphoz” alcímű fejezetében

leírtak szerint.

A „1165” bizonylatszámmal ellátott jelen nyomtatvány kizárólag a 2011. évi adó-megállapítási

időszakok adóadatainak bevallására, önellenőrzésére, illetőleg késedelmes benyújtására szolgál. Az

alapbevallás, az önellenőrzés és az elmulasztott alapbevallás késedelmes benyújtása egységesen 1165

számozású. A 2009. évtől kezdődően nem használjuk az előzőleg megszokott ’310 önellenőrzési és ’320

pótló bevallási számozást, azok kizárólag a korábbi évekre alkalmazhatók.

A 1165. számú nyomtatványon a 2011. év adóadatait 01-11. havi, illetve I-III. negyedévi időszakára

vonatkozó bevallást 2016. december 31-ig, az utolsó időszakra vonatkozó bevallást, illetve az éves

bevallást pedig 2017. december 31-ig lehet önellenőrizni, helyesbíteni, illetőleg a bevallás határidőben

történő benyújtásának elmulasztása esetén szintén ezen elévülési időn belül lehet késedelmesen

benyújtani.

A bevallási rend a korábbi évekre a következő:

Figyelembe véve az Art. 164. §-ának rendelkezéseit, a 2011. évet megelőző korábbi, el nem évült adómegállapítási

időszakok adatainak önellenőrzésére, pótlására a következőket kell alkalmazni.

2

• A 2005. év utolsó adó-megállapítási időszakát megelőző időszakok adókötelezettsége tekintetében –

az Art. 164. § (2), (5) és (9) bekezdéseinek eseteit kivéve – a 2011. évben az adó-megállapításhoz

való jog elévült, azokra önellenőrzést, pótlást végezni már nem lehet.

• A 2005. év utolsó adó-megállapítási időszakának első napjától a 2008. december 31-ig tartó

időtartamba eső időszakok 2011. évi önellenőrzésére a 08310. számú bevallás szolgál. Papíralapon a

0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani „08310. Önellenőrzési bevallás”

jelöléssel és a 05-ös lap csatolásával. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a

08310. programot kell használni. A 08310. számú bevallást kell a további években (2012-2014.

években) is alkalmazni azzal, hogy a rajta önellenőrizhető időszakok egyre csökkennek, fokozatosan

„kiesnek” az elévülési idő szerint. Pl. 2011-ben a 2005. év utolsó időszakát megelőző évek,

időszakok már nem jelölhetők rajta.

• A 2005. év utolsó adó-megállapítási időszakának első napjától a 2007. december 31-ig tartó

időtartamba eső időszakok 2011. évi pótlására (késedelmes benyújtására) a 08320. számú bevallás

szolgál. Papíralapon a 0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani „08320. Pótló

bevallás” jelöléssel. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 08320. programot kell

használni. A 2008. évi kötelezettségek pótlására nem lehet alkalmazni a 08320. számú bevallást, arra

papíralapon a 0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon a „0865. Havi bevallás”, „08650.

Negyedéves bevallás”, vagy „08651. Éves bevallás” jelöléssel benyújtott bevallást kell használni,

elektronikus benyújtásnál vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 0865/650/651. programot. A

08320. számú bevallást kell a további években (2011-2013. években) is alkalmazni a 2007-ig terjedő

adóévekre azzal, hogy a rajta bevallható időszakok egyre csökkennek, fokozatosan „kiesnek” az

elévülési idő szerint. Pl. 2012-ben a 2006. év utolsó időszakát megelőző évek, időszakok már nem

jelölhetők rajta. A bevallások késedelmes benyújtására – bármely évben is történik – mindig a

pótlandó időszakban érvényes áfa-bevallási gyakorisági szabályok szerint kerülhet sor.

• A 2008. január 1-től 2008. december 31-ig tartó időtartamba eső időszakok 2011. évi pótlására

(késedelmes benyújtására) a 0865., 08650. és 08651. számú bevallások szolgálnak. Papíralapon a

0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani a késedelmesen benyújtott időszak

gyakorisága szerinti „0865. Havi bevallás”, „08650. Negyedéves bevallás”, vagy „08651. Éves

bevallás” jelölések egyikével. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 0865.

(0865/650/651.) programot kell használni. A 0865., 08650., 08651. számú bevallást kell a további

években (2011-2014. években) is alkalmazni a 2008. évi adó-megállapítási időszakok pótlólagos

bevallására. A bevallások késedelmes benyújtására – bármely évben is történik – mindig a pótlandó

időszakban érvényes áfa-bevallási gyakorisági szabályok szerint kerülhet sor.

Minden, ami a benyújtandó bevallások típusával és azok benyújtási határidejével kapcsolatban a

0865/650/651/310/320. számú nyomtatvány kitöltési útmutatójában megjelent, a fentiek szerint

módosítva értendő.

A 2011. évi adókötelezettségek tekintetében a havi, negyedéves, éves alapbevallások, és pótlások

(késedelmes bevallás-benyújtások), valamint az önellenőrzések, ismételt önellenőrzések, adózói

javítások (helyesbítések) a 1165. számú bevallás internetes kitöltő programjában végezhetők el. A

program letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapjáról és az

ABEVJAVA keretprogramban futtatható.

A bevallás elektronikus úton történő benyújtásához az állami adóhatóság honlapján

(www.nav.gov.hu) a „Nyomtatványkitöltő programok” menüben állnak rendelkezésre a kitöltést

segítő programok.

Az internetes bevallásnál a hibaüzenetekben a 1165-01-01, -01-02, -01-03, -01-04. lapok

számhivatkozása a könnyebb kezelhetőség érdekében 01-es!

A nem elektronikus úton benyújtók szintén az Internetes kitöltő programot használhatják a bevallások

kitöltésére azzal, hogy a programmal kitöltött bevallást kinyomtatva, aláírással ellátva nyújtják be. A

3

nyomtatvány és kitöltési útmutatója kereskedelmi forgalomban, „pdf” formátumból – az

értékesítőhelyek által – kinyomtatott formában is megvásárolható.

Javítás az elektronikus úton benyújtók esetében

Az Art. 34. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a 34. § (6)

bekezdésben szabályozott esetekben – amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem

javítható ki vagy az adózó a jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta,

továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság

nyilvántartásában sem szerepelnek - 15 napon belül, megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra

(hiánypótlásra) szólítja fel.

A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a

bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS(B) blokkjában a „Hibásnak

minősített bevallás vonalkódja” rovatba be kell írni a javított bevallás 10 jegyű vonalkódját. A

vonalkódot az állami adóhatóságtól kapott, a hibás bevallásról szóló kiértesítő levél tartalmazza.

A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja”

rovatot nem tölthetik ki.

Adózói javítás (helyesbítés)1: Amennyiben az állami adóhatóság által elfogadott, feldolgozott bevallás

után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) (a

továbbiakban: adózói javítás) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor az adóalap,

illetőleg adó (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez. Adózói javításról akkor van

szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallás részletező adata

téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes

körű. Adózói javítás esetén az „új” adatokkal valamennyi – az adózói javítással érintett bevalláson

szerepeltetett – adatot ki kell tölteni. Amennyiben az adózói javítással érintett bevalláson olyan adat

szerepelt, amelyet az adózói javítás nem érinti, úgy az adózói javítással érintett bevalláson közölt

adatot meg kell ismételni!

Abban az esetben, ha az időszakra benyújtott bevallásban a 88-99. sorok adatait kell módosítani, és

egyéb adat a bevallásban nem változik, adózói javításként kell a bevallást benyújtani. Az adózói

javításban az azonos időszakra benyújtott közvetlen előzménybevallásban szereplő áfa adatokat meg kell

ismételni a 01-87. sorokban. A 1165-04-es lapon pótlékalap, pótlékösszeg, és kötelezettség-változás nem

keletkezik. A 88-99. sorokban a helyes összeget és nem a különbözetet kell feltüntetni. Arra tekintettel,

hogy kötelezettség-csökkenés nem keletkezik és adóváltozás nem mutatható ki a „helyesbítés” jellegű

bevallásban, ezért értelemszerűen a visszaigényléssel összefüggő főlapi mezők és a 170-es átvezetési

kérelem nem tölthetők ki, ugyanúgy, mint ahogy az import lapok és az önellenőrzés speciális indokolása

melléklet sem. A 11A60. számú Összesítő nyilatkozat kitöltésénél figyelemmel kell lenni a 1165. számú

bevallás 88., 89., 90., 92. sorai adatának változására.

Amennyiben nem csak a 88-99. sorokban van változás, hanem áfa vagy korábbi önellenőrzés

önellenőrzési pótlék adataiban is, úgy az a bevallás nem jelölhető adózói javításként, hanem azt

önellenőrzésként vagy ismételt önellenőrzésként kell besorolni.

Az adózói javítás tehát annyiban különbözik az önellenőrzéstől, hogy az önellenőrzés esetében az

adóalap, adó adatokban is változást kell kimutatni. Az adózói javítás benyújtásának legelső határideje

megegyezik az önellenőrzésével, Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés)

miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába H betűt kell bejegyezni.

1 Art. 34. § (7) bek.

4

Önellenőrzés

A 1165. számú nyomtatványon a 2011. évben keletkezett és bevallott általános forgalmi adó bevallások

önellenőrzésének, ismételt önellenőrzésének benyújtása esetén jelölni kell a főlap (C) blokkjában a

„Bevallás jellege” mezőben az önellenőrzés (O) kódot. Az előző évek gyakorlatától eltérően ismételt

önellenőrzéskor a „Bevallás jellege” mező („O”) értékű jelölése mellett a 04. számú Önellenőrzési

mellékleten is kell az (O) blokkban „X”-et feltüntetni. Az ismételt önellenőrzés is önellenőrzés, de

már legalább a második önellenőrzés az azonos időszakra vonatkozó önellenőrzési láncban, és

jelentősége abban áll, hogy a 1165-04-es önellenőrzési melléklet 2. sorának kitöltésekor az önellenőrzési

pótlék számításakor kell e jellegre figyelemmel lenni.

A 2011. évi kötelezettségek bevallásait csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A 1165. számú

jelen űrlap önellenőrzési funkcióját a 2011. év vonatkozásában 2017. december 31-ig lehet használni.2

Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül

el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az

adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – ha törvény másként

nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az

annak igényléséhez való jog megnyílt. Az önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja abban az

esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik.3

A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak

kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban végzi az önellenőrzést az adózó.

Az önellenőrzés, ismételt önellenőrzés benyújtásakor az önellenőrzött alapsorokat is ki kell tölteni,

továbbá amennyiben azon adatot kell szerepeltetni, csatolható a bevalláshoz a 05-ös lap, valamint

változás esetén a 02-es, 03-as import lapok.

Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén a bevalláshoz tartozik kötelezően a 1165-04. számú

Önellenőrzési melléklet is, amely az önellenőrzéshez szükséges egyéb adatokat, illetve az önellenőrzési

pótlék alapját és összegét tartalmazza, és amelyen az önellenőrzési pótlék helyesbítését is el lehet

végezni. A 1165. számú bevallás kitöltő programja ezt a lapot automatikusan biztosítja, ha a főlapon a

(C) blokkban az adózó jelzi az önellenőrzési szándékot. A 1165-04. számú Önellenőrzési melléklet

önállóan nem nyújtható be, csak a bevallási főgarnitúra mellékleteként, azzal együtt, és az önellenőrzés

sem érvényes a 04. lap csatolása nélkül!

Az önellenőrzésekről az adózónak nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás kötelező tartalmi elemeit

az Art. határozza meg. Abból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és az önellenőrzés

időpontjának, a módosított adó alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell az

önellenőrzés szöveges indokolását és az önellenőrzési pótlék számítását is. A nyilvántartást és az

önellenőrzés bizonylatait az állami adóhatósághoz nem kell benyújtani, de azokat az elévülési időn belül

meg kell őrizni.

Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és a nyomtatványt

az önellenőrzéssel feltárt adókötelezettség (jogosultság) nyilvántartásba vételét (feltárás napját) követő

15 napon belül kell benyújtani az állami adóhatósághoz. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az

adóbevallásra előírt bevallási határidőtől módosíthatja. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a

vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem módosítható.

Az önellenőrzés esedékességi dátumaként – figyelemmel az alapbevallás benyújtási határidejénél nem

korábbi önellenőrzési határidő-korlátra – a tévedés feltárásának időpontjától számított 15. nap

dátumát kell feltüntetni a bevallási főlap (C) blokkjában az „önellenőrzés esedékessége” rovatban.

Amennyiben a tizenötödik naptári nap egyben munkaszüneti napra is esik, akkor az azt követő első

2 Art. 164. § (1) bek.

3 Art. 164. § (2) bek.

5

munkanap dátumát kell bejegyezni. A feltárás időpontja az adózó könyveibe történő bejegyzés, azaz az

önellenőrzési nyilvántartásba vétel dátuma. Az önellenőrzési bevallást az esedékesség időpontjáig kell

az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz benyújtani, ezt követően benyújtott bevallás esetén a

késedelem – az összes körülmény figyelembe vételével és mérlegelésével – szankcionálható.

Amennyiben az önellenőrzéssel az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik,

akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás

esedékességi időpontjáig kell megfizetni a megfelelő számlaszámra. Kötelezettség-csökkenés esetén az

adó visszaigénylésének lehetősége – amennyiben az Áfa tv. rendelkezéseiben foglalt feltételei

fennállnak – az esedékesség napjáig történő beérkezés esetén ugyanezen esedékesség időpontjától, az

esedékességet követő beérkezés esetén a beérkezés napjától nyílik meg.

Abban az esetben, ha az adózó a következő időszakra átvihető követelés összegének meghatározásában

tévedett, a későbbi időszakra elszámolandó adója csak akkor mutathatja a valós összeget, ha a hiba

elkövetése és a tévedés feltárása között valamennyi adó-elszámolási időszakra vonatkozó bevallást

adó-megállapítási időszakonként külön-külön önellenőrzéssel rendezi.

A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adója

együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi időszak(ok)ban keletkezett levonható

előzetesen felszámított adó összegével.4 Önellenőrzési kötelezettség tehát nincs az elkésett, befogadott

számlák esetében.

A nyomtatvány önellenőrzési bevallásként történő kitöltése során 2010-től kezdődően önellenőrzés

esetében is jelölhetők a bevallási főlap (C) blokkjában az alábbi rovatok, de csak az alapbevallásban,

illetve a pótlásban jelölt kóddal egyezően: soron kívüli bevallás kódját jelző rovat, a küszöbértéktúllépés

rovat, a közösségi adószám megállapítása miatt az engedély alapján törtidőszaki bevallás

benyújtását jelölő rovat, eljárás végével újra élővé válik rovat.

A bevallási főlap egyéb adatait értelemszerűen kell kitölteni az önellenőrzés során is, kivéve a később

tárgyalt pénzforgalmi rendelkezések és visszaigénylési jogcímek rovatait.

Az önellenőrzésként benyújtott 1165. számú nyomtatvány 01-99. soraiban – kivéve a 82-87. sorokat –

mindig az önellenőrzés során megállapított tényleges, helyes adatokat kell feltüntetni az adóalap és adó

rovatokban, tehát nem a feltárt különbözetet kell kimutatni az egyes sorokban. Ha az említett sorok

valamelyikében nincs változás, úgy értelemszerűen az eredeti – helyes – adatot kell abban a sorban

feltüntetni, vagyis az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző bevallás adott sorával azonosan kell

kitölteni a sort. A bevallás 82-87. soraiban a „b” oszlop rovatait kizárólag áfa adónem önellenőrzése

esetén lehet és kell kitölteni, ezeket az összegmezőket alapbevallás vagy korábbi önellenőrzési pótlék

önellenőrzése esetén üresen kell hagyni. Áfa önellenőrzés esetén a 82-87. sorok „b” oszlop mezőit

azokkal az adatokkal kell feltölteni, amelyek az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző

bevallásban a 82-87. sorok „c” oszlop rovataiban szerepeltek. Ezek az önellenőrzendő, ún. „eredeti”

adatok. A jelen önellenőrzés 82-87. sorok „c” oszlopának mezőibe pedig az önellenőrzés során

megállapított tényleges, helyes adatokat kell beírni, azt is figyelembe véve, hogy az önellenőrzést

követően is fennállnak-e ugyanazok a visszaigénylési jogosultságok, illetőleg ugyanúgy érvényesíteni

kell-e a negatív elszámolandó adót csökkentő tételeket, mint a láncban megelőző bevallásban. Az

önellenőrzéssel kimutatható kötelezettség-csökkenés, kötelezettség-növekedés, felszámított

önellenőrzési pótlék meghatározását a 1165-04. számú lapon kell elvégezni a 82-87. sorok „b” és „c”

oszlopainak különbözetétől függően.

Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzési pótlék összegét kívánja önellenőrizni, úgy azt a

nyomtatványon csak önmagában módosítja, azaz olyan önellenőrzési bevallás, amelyen önellenőrzési

4 Áfa tv. 131. § (1) bek.

6

pótlékot önellenőriztek, egyidejűleg nem használható az általános forgalmi adó önellenőrzésére is. A két

adónemet tehát együtt nem lehet önellenőrizni, vagyis a 1165-04. számú Önellenőrzési mellékleten a

korábbi önellenőrzési pótlék 5-8. sorainak kitöltése mellett az áfa módosításával kapcsolatos 1165-04.

számú melléklet 1-4. sorai nem tölthetők ki. A 01-81., 88-99. sorok adata és a 82-87. sorok „c”

oszlopának adatát változatlan adattartalommal meg kell ismételni.

Az önellenőrzési pótlék összege kizárólag akkor módosítható, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban az

önellenőrzési pótlék összegének megállapításánál az adózó tévedett, például helytelen időszakot vagy

más jegybanki alapkamat százalékot alkalmazott. Az önellenőrzési pótlék összegének önellenőrzésére

nincs mód abban az esetben, ha arra a korábbi bevallásban levezetett pótlékalap változása miatt kerülne

sor. Korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése értelemszerűen csak ismételt önellenőrzés keretében

valósulhat meg. Az előző évek gyakorlatától eltérően ismételt önellenőrzéskor a „Bevallás jellege”

mező („O”) értékű jelölése mellett a 04. számú Önellenőrzési mellékleten is kell az (O) blokkban

„X”-et feltüntetni.

A főlap (D) blokkjában a visszaigényléssel összefüggő pénzforgalmi rendelkezések (kiutalás, átvezetés)

és áfa visszaigénylési jogcímek kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy nem minden esetben kell mindkettőt

egyidejűleg kitölteni. A (D) blokkban az áfa visszaigénylési jogcím kódját kötelező megadni, ha az

önellenőrzést követően is fennáll a visszaigényléshez a jogosultság, tehát az adózó a 86. sor „c” rovatát

kitölti. Azonban ha az önellenőrzésben a 86. sor „c” mező kitöltött, még nem jelenti azt, hogy az adózó

vissza is igényelhet adót, hiszen az önellenőrzésből az adózó csak a kötelezettség-csökkenés összegét

igényelheti vissza. Csak abban az esetben, ha az áfa kötelezettség-csökkenés összege (04. lap 4. sor)

vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenés összege (04. lap 8. sor) nullától eltérő számmal kitöltött,

akkor rendelkezhet az adózó a (D) blokkban a pénzforgalmi rendelkezések között arról, hogy a

visszaigényelhető kötelezettség-csökkenés összegének kiutalását nem kéri (folyószámlán hagyja), vagy

teljes összegű kiutalását kéri, vagy átvezetését kéri más adónemre. Ha a korábbi önellenőrzési pótlék

önellenőrzése következtében keletkezik kötelezettség-csökkenés, úgy értelemszerűen nem tölthető ki a

főlap (D) blokkban az áfa visszaigénylési jogcímkód mező, csak a pénzforgalmi rendelkezéseket kell

megadni.

Amennyiben az önellenőrzési bevallásban import termék után, önadózással fizetendő adó szerepel, és

annak összegében változás következett be, akkor a 1165-03. számú lapot is ki kell tölteni a bevalláshoz,

de a részadatok sokasága miatt, azok ismétlése helyett ezen a lapon kizárólag az azonos időszaki előző

bevallásban vallott adatokhoz képest bekövetkezett változást kell feltüntetni.

Ha a termékimport után kivetett, visszaigényelhető adó önellenőrzésére kerül sor, úgy a 1165-02. számú

lapot kell kitölteni és csatolni a bevalláshoz, de a részadatok megismétlésének elkerülése érdekében ezen

a lapon kizárólag az azonos időszaki előző bevallásban vallott adatokhoz képest bekövetkezett változást

kell feltüntetni.

Amennyiben az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály

alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, akkor a 05. számú nyilatkozatot

is csatolni kell az önellenőrzéshez, melyet a főlapon jelölni kell a (C) blokkban.

A csatolható és kötelezően csatolandó mellékletek önellenőrzés esetén történő kitöltéséről a részletes

leírást az import mellékletekre, valamint az önellenőrzési lapokra vonatkozó kitöltési útmutató részek

tartalmazzák.

Késedelmesen benyújtott bevallás

A bevallást csak az elévülési időn belül lehet késve benyújtani, pótolni.5 A 2011. év időszakaira

5 Art. 164. § (1) bek.

7

vonatkozó, határidőre benyújtani elmulasztott bevallásokat a 1165. számú nyomtatványon kell pótlólag

benyújtani, legkésőbb 2017. december 31-ig. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az

adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg az adóhatóság.6

Ha a 1165. számú nyomtatványt a benyújtani elmulasztott 2011. évi bevallások „pótlására”, késedelmes

benyújtására kell használni a fenti elévülési időn belül, úgy a bevallási főlap (C) blokkjában a

„Bevallás jellege” mezőben pótlás esetén sem kell jelzést tenni, mert azt alapbizonylatként kell

értelmezni. A „Bevallás gyakorisága” mezőben a késedelmesen benyújtandó bevallás havi, negyedéves,

éves időszakának megfelelő jelzést kell feltüntetni. A bevallást utólag benyújtani mindig a benyújtani

elmulasztott időszakban érvényes áfa-gyakoriság szerint kell, nem pedig a pótlás időpontjában az

adózóra érvényes gyakoriság szerint.

A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak

kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban az adózó elmulasztotta benyújtani a bevallást, és amelyre

jelenleg a pótlást, késedelmes benyújtást elvégzi.

A bevallás késedelmes benyújtása esetén a kitöltés külön tájékoztatást nem igényel, mert az teljesen

azonos az alapbevallás kitöltésével. Értelemszerűen nem használhatók az alapbevallásnál, és az

alapbevallás késedelmes benyújtásánál a 1165-01-03. lap 82-87. sorainak „b” oszlopa, valamint az

önellenőrzésre vonatkozó mezők, lapok.

A bevallási nyomtatványgarnitúra részei

• 1165. számú bevallási főgarnitúra részei: főlap, 01-01, 01-02, 01-03, 01-04 lapok,

• (11)170. számú Átvezetési és kiutalási kérelem, az Internetes programban: 1165-170.

• 1165-02. számú részletező lap (a vámhatóság által kivetéssel megállapított termékimport után

fizetendő adóból levonásba helyezett adó részletezésére),

• 1165-03. számú részletező lap (az arra engedéllyel rendelkezők esetében az import után önadózással

megállapított fizetendő adóval összefüggő részletezéshez),

• 1165-04. számú önellenőrzési melléklet (az önellenőrzésből eredő kötelezettség-változás

levezetésére),

• 1165-05. számú nyilatkozat (csak akkor, ha az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az

adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi

aktusába ütközik).

Az egyes mellékletek csatolt darabszámára vonatkozó jelölőrovatokat a főlap (C) blokkja tartalmazza.

Kapcsolódó bizonylatok

170-es átvezetési kérelem melléklet:

Ha az áfa alapbevallás vagy önellenőrzés pénzforgalmat bonyolít, azaz átvezetést vagy/és részösszegű

kiutalást kér az adózó, akkor a 11170. számú átvezetési és kiutalási kérelmet kell csatolni mellékletként

a bevalláshoz („pdf” formátumból kinyomtatott papíralapú nyomtatvány kitöltése esetén). Az áfa

bevallására, önellenőrzésére szolgáló Internetes kitöltő program beépítve tartalmazza a 1165-170-es

mellékletet.

11A60. számú Összesítő nyilatkozat:

Az összesítő nyilatkozatot 2010-től kezdődően csak elektronikus úton nyújthatják be az adózók.7

6 Art. 106. § (1) bek.

7 Art. 175. § (9) bek.

8

Az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályok

Az Art. 2010. január 1-jétől hatályos 8. számú melléklete alapján az összesítő nyilatkozatot az

adóalanyoknak a közösségi kereskedelemről kell benyújtaniuk.

1. A) Az általános forgalmiadó-alanynak nyilatkoznia kell:

a) az állami adóhatóság által megállapított közösségi adószámáról, valamint az Áfa tv. 89. §-ának (4)

bekezdése szerinti ügylet teljesítése esetén az általános forgalmiadó-alanynak azon, az Európai

Közösség más tagállamának hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében

adófizetésre kötelezett,

b) a vevő és az eladó, illetve a szolgáltatást nyújtó és szolgáltatást igénybe vevő adószámáról,

c) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített, az Áfa

tv. 89. §-ának (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is,

amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett, de saját nevében tesz bevallást az importáló

által teljesített termékértékesítésről),

d) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített azon

termékértékesítésről, melyet részére az Áfa tv. 52. §-ának megfelelő Közösségen belüli beszerzésként

értékesítettek, valamint az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező értékesítőtől

megvalósított azon termékbeszerzéséről, melyet részére az Áfa tv. 52. §-ának megfelelően teljesítettek,

e) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal

rendelkező általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az Áfa tv. 37.

§-ának hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtásról, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti

tagállamban, és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett,

f) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított

termékbeszerzéséről, illetve az Áfa tv. 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatás igénybevételéről,

amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre kötelezett,

g) a c)-f) pontokban meghatározott ügyletek általános forgalmi adó nélkül számított összesített

ellenértékéről beszerzőnkénti, igénybevevőnkénti (értékesítőnkénti, nyújtónkénti) részletezésben, illetve

az Áfa tv. 89. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékéről,

h) az Áfa tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegéről.

Az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályok alkalmazásában az „adószám”

kifejezés alatt – eltérően az Art. 178. § 1. pontjában meghatározottaktól – az Európai Közösségnek

a Magyar Köztársaságon kívüli tagállamai esetében az érintett tagállamban általános forgalmi adó

fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló olyan betűből

és/vagy számból álló jelet kell érteni, amely az érintett tagállam joga szerint tartalmában megfelel

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 215. cikkének.

Az „adószám”-ot kell érteni a nyomtatványon és a kitöltési útmutató szövegében is a más

közösségi tagállami adóalany közösségi adószámára történő hivatkozások esetén.

Az összesítő nyilatkozat benyújtásának gyakorisága

B) Az összesítő nyilatkozatot főszabályként a havi bevallásra kötelezett adóalany havonta, a

tárgyhónapot követő hónap 20-áig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a

tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adóhatósághoz.

Áttérési szabályok

C) A rá irányadó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú

összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha az Áfa tv. 89. § (1) és

(4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdés b) pontja szerinti

termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó

nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 100 000 eurónak (25 200 000 forint) megfelelő

9

pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a

tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen

időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra

való átváltására az Áfa tv. átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.

D) Ha a C) pont szerinti áttérést követő négy naptári negyedévben az adózó nem haladja meg a C)

pontban meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adó-megállapítási időszakra

nem havi bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adó-megállapítási időszakra

negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.

Ha az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany közösségi adószám megállapítása miatt vagy

más okból évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi bevallásra tér át, és a közösségi

kereskedelemmel kapcsolatos ügylet alapján az adófizetési kötelezettsége az áttéréssel érintett

bevallással le nem fedett időszak tekintetében keletkezik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a

bevallással egyidejűleg nyújtja be.

Havi összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett továbbá

2. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, a

kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó

adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az

egyszerűsített vállalkozói adó alanya (az ún. speciális adózói körbe tartozó adóalanyok), a közösségi

kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő

hó 20. napjáig az 1.A) és a 3. pontban foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával nyújtja be.

Az összesítő nyilatkozat benyújtásának időszaka

3. Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről (összegről) arra

az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség

keletkezett. Az 1. A) pont h) alpontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó

összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást

igénybe vevő személy az Áfa tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció

összegéről értesítést kapott. Az Art. 8. számú melléklet 2011. január 1-től hatályos rendelkezése

szerint az 1. A) pont e) alpontjában meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása

esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell

szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.

4.A) Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi

kereskedelmet nem folytatott.

4.B) Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

A sorok összefüggései az áfa-bevallás és a 11A60. bizonylat között az alábbi:

– A 11A60. számú Összesítő nyilatkozat „Termékértékesítések” részében (a 01. számú lapon)

nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott

negyedévre/hónapra benyújtott áfa-bevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó

összegadattal:+2B+3B-46B-47B sor+88. sor+90. sor.

–

– A 11A60. számú Összesítő nyilatkozat „Termékbeszerzések” részében (a 02. számú lapon)

nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott

negyedévre/hónapra benyújtott áfa-bevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó

összegadattal: +11B+12B+13B+14B+15B+16B+33B–48B+89. sor.

10

– A 11A60. számú Összesítő nyilatkozat 11A60-01. számú „Termékértékesítések” lap, (d)

oszlopában „K” betűjellel kell jelölni azokat az ügyleteket, amelyekben az importáló helyett

annak közvetett vámjogi képviselője jár el. A 11A60. számú Összesítő nyilatkozat

„Termékértékesítés” részében az aktuális negyedévre/hónapra vonatkozó, „K” betűjellel

megjelölt tételek összegének meg kell egyezniük az adott negyedévre benyújtott áfa-bevallás(ok)

+57B+58B adóalap rovatokból származó összeggel.

– A 11A60. számú Összesítő nyilatkozat „Szolgáltatásnyújtások” részében (a 03. számú lapon)

az aktuális negyedévre/hónapra vonatkozó szolgáltatásnyújtások összesített ellenértékének meg

kell egyeznie a 1165. számú bevallás 92. sorában szereplő összeggel. Az összesítő nyilatkozat

03. lapját az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, az általános szabályok szerint meghatározott teljesítési

hely szerinti szolgáltatásokról kell benyújtani.

– A 11A60 számú Összesítő nyilatkozat „Szolgáltatás igénybevételek” részében (a 04. számú

lapon) az aktuális negyedév/hónap összesen adatainak meg kell egyeznie a 1165. számú

negyedéves/havi bevallás 18. sor adóalap rovatából származó összeggel. Az összesítő nyilatkozat

04. lapját az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, az általános szabályok szerint meghatározott teljesítési

hely szerinti szolgáltatásokról kell benyújtani.

Az Áfa tv. 2010. január 1-től hatályos 193. § (1) bekezdés d) pontja alapján az adóalany az

alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségben a külföldön teljesített

szolgáltatásnyújtása esetén a belföldön nem letelepedett adóalany részére nyújtott - nem adómentes -

szolgáltatásai tekintetében. Az alanyi adómentes adóalanynak erről a szolgáltatásnyújtásáról a

11A60. számú Összesítő nyilatkozat 03. lapját kell benyújtania.

11A88. számú adatszolgáltatás:

Az Art. rendelkezéseinek megfelelően azokról a Közösségen belülre megvalósult új közlekedési eszköz

értékesítésekről, amelyeket a Közösség más tagállamában illetékes, közösségi adószámmal nem

rendelkező vevők (adóalanyok és nem adóalanyok) részére teljesített, az adózónak adatot kell

szolgáltatnia. Ezeknek az adatoknak a részletezésére a 11A88. számú adatszolgáltatási nyomtatvány

szolgál. A 1165. számú bevallás 47. sorának és a 1186. számú bevallás 21. sorának adatával adott

időszakra vonatkozóan meg kell egyeznie az azonos időszakba eső 11A88. számú adatszolgáltatás(ok)

által kirészletezett adóalappal.

1186. számú bevallás:

Egyéb áfával összefüggő, de a 1165. számú bevallással konkrét kapcsolatban nem álló bizonylat a 1186.

számú összevont bevallás, amely kétfajta bevallás egyesítéséből áll.

Egyrészt ezt a nyomtatványt, (a 01. számú lapot) kell használniuk áfa-bevallási kötelezettségük

teljesítésére a közösségi adószámmal rendelkező, az Áfa tv. 20. § (1) bek. d) pontjában meghatározott

adóalanyoknak (az alanyi adómentességet választó adóalanyok kivételével) és adófizetésre kötelezett

nem adóalany jogi személyeknek, valamint az Eva tv. 16. § (2) bekezdése alapján az eva alanyának a

közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteik (az Európai Közösség más tagállamából történt

beszerzéseik, más tagállamába történt értékesítéseik, valamint más közösségi tagállami

adóalanytól igénybe vett és más közösségi tagállami adóalany felé nyújtott szolgáltatásaik, továbbá

a közösségi adószámmal rendelkező, nem adóalany jogi személynek a harmadik országbeli

adóalanytól igénybe vett szolgáltatásai) bevallása esetén).8 Ezen adóalanyi körnek egyéb adófizetési

kötelezettségét a 1165. számú bevalláson kell teljesítenie. Másrészt ezt a bevallást (a 02. számú lapot)

8 Art. 1. számú melléklet I./B./3./e) pontja

11

kell használni az olyan, közösségi adószámmal nem rendelkező adózóknak, akik személygépkocsinak és

regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszközt szereznek be az

Európai Közösség más tagállamából.

Fontos!

Az alanyi adómentességet választó adóalanyokra vonatkozó szabályok 2010. január 1-től

Az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak a Közösségi kereskedelemmel kapcsolatos

ügyleteikről (a Közösségen belüli értékesítés kivételével) a 1165. számú bevallást kell benyújtaniuk

az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20-ig és az áfa fizetési kötelezettségüknek a

bevallás benyújtásával egyidejűleg kell eleget tenniük.

Az áfa fizetésére az általános szabályok szerint nem kötelezett adózóknak, amelyek közösségi

adószámmal nem rendelkeznek, havonta – csak ilyen ügylet megvalósulásakor – a 1186. számú

bevallás 02-es lapján kell bevallást tenniük a Közösségen belülről történő, személygépkocsinak és

regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszköz beszerzéseikről, és az

arra jutó fizetendő adóról. Ez utóbbi adózók személygépkocsi és regisztrációs adóköteles motorkerékpár

beszerzéseit a vámhatóság kivetés útján adóztatja.

Kinek kell a 1165. számú nyomtatványon bevallást tennie?

Ezen a nyomtatványon kell bevallást tennie a bármilyen jogcímen keletkező általános forgalmi adó

kötelezettségről és juttatásról az általános forgalmi adó alanyának minősülő természetes és jogi

személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, csoportos adóalanyoknak,

valamint az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak [lásd az előző alcímhez írottakat]. Az

általános forgalmi adó alanyának minősülő személyek az új közlekedési eszköznek (ide értve a

személygépkocsit és a regisztrációs adóköteles motorkerékpárt is), valamint a Jöt. hatálya alá tartozó

termékeknek a Közösség más tagországából történő behozatala után is ezen a nyomtatványon teljesítik

önadózással az ezen a jogcímen őket terhelő áfa-fizetési kötelezettségüket.

A bevallási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a fizetendő és levonható adó különbözete

fizetési kötelezettséget, vagy visszaigénylési jogosultságot mutat, vagy esetleg nulla, illetve

visszaigényelhet-e az adóalany vagy csak göngyölítéssel élhet.

Az az adóalany, aki az állami adóhatósághoz történt bejelentkezésekor kizárólag adólevonási joggal nem

járó, a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítést és

szolgáltatásnyújtást (kizárólag adólevonási joggal nem járó tevékenységet) végzőként jelentkezett be, és

az adott adó-megállapítási időszakban kizárólag ezen adómentesség alá tartozó értékesítést végez, és

Közösségen belüli termékbeszerzés, vagy termékértékesítés, illetve új közlekedési eszköz beszerzése,

valamint az ún. szolgáltatás-import és az Áfa tv. 142. §-a szerint fordított adózás alá eső ügyletek után

sem kötelezett adó fizetésére, mentesül az adott adó-megállapítási időszakra vonatkozóan az

adóbevallási és elszámolási kötelezettség alól.

Ezt a nyomtatványt kell benyújtaniuk a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanyoknak is

akkor, ha belföldi adóalanynak nem minősülő személynek, közösségi adószámmal nem rendelkező

alanyi adómentességet választó adóalanynak, kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes

tevékenységet folytatónak, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállásúnak

értékesítenek belföldön, és az áfa-fizetési kötelezettségüket az Áfa tv. 30. § (4) bekezdése szerinti

választás, vagy a 30. § (2) bekezdése szerinti értékhatár (35 000 euró) túllépése miatt belföldön teljesítik.

Ebben az esetben a külföldi illetőségű adóalanynak belföldi áfa-alanyként regisztráltatnia kell magát az

Art. rendelkezéseinek megfelelően.

12

Ezt a nyomtatványt kell használnia továbbá a belföldön saját nevében gazdasági tevékenységet folytató,

és ezért belföldön az áfa alanyává váló, a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró, általános

szabályok szerint adózó adóalanynak, az Art. 10. számú mellékletében szereplő, különös áfa-elszámolási

szabályok alkalmazásának hatálya alá tartozó adózók kivételével.

Áfa adónemben 2004. május 1-jétől – Közösségi adószám kiváltására kötelezett – adóalanynak minősül

minden természetes és nem természetes személy, aki új közlekedési eszközt értékesít a Közösség más

tagországába.9 Az így adóalannyá vált személyek is ezen a nyomtatványon teljesítik bevallási

kötelezettségüket.

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából a 2010. január 1-től

hatályos szabályok szerint az egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró adóalanyt a részére

nyújtott valamennyi szolgáltatás viszonylatában is adóalanyi minőségben eljárónak kell tekinteni,

kivéve azt az esetet, ha a nyújtott szolgáltatást közvetlenül saját vagy alkalmazottai

magánszükségletének kielégítésére veszi igénybe (az utóbb említett esetben az érintett személyt,

szervezetet nem adóalanynak kell tekinteni). A teljesítési hely meghatározása szempontjából tehát

nemcsak az adóalanyok, hanem a közösségi adószámmal (más tagállambeli adószámmal)

rendelkező nem adóalany jogi személyek is adóalanyoknak minősülnek.10

Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás

igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol

lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.11

Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás

nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol

lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.12

Gazdasági tevékenységnek minősül és adóalanyiságot eredményez az egyébként nem adóalanyi

minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet

sorozat jelleggel történő értékesítése, illetve az egyébként nem adóalany személy, szervezet sorozat

jelleggel történő építési telek (telekrész) értékesítése.13 Ebbe a körbe azok az ingatlanok tartoznak,

amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű

használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az

értékesítés között még nem telt el 2 év. A 2 naptári éves időtartam számításának első éve a 2008. év.14

Sorozatjelleggel történő értékesítésnek minősül, ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési

telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá

következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg

beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt

álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,

a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy

b) amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát

képezte,

az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat

jellegűnek.15

9 Áfa tv. 6. § (4) bek. a) pont

10 Áfa tv. 36. § (1)-(2) bek.

11 Áfa tv. 37. § (1) bek.

12 Áfa tv. 37. § (2) bek.

13 Áfa tv. 6. § (4) bek. b) pontja

14 Áfa tv. 261. § (7) bek.

15 Áfa tv. 259. § 18. pontja

13

Ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek

(telekrész) sorozatjellegű értékesítése miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, az állami

adóhatóság határozattal állapítja meg az Áfa tv. szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás. Az

adózónak az értékesítésről az állami adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az Áfa tv.

szerinti teljesítés időpontját követő 30 napon belül kell bejelentést tennie. A bejelentés a

jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.

Az a személy, szervezet, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag az Áfa tv. 6. § (4) bekezdésén

alapul, az adólevonási jogot – az adólevonási jog gyakorlásának, egyéb feltételeinek sérelme nélkül –

olyan okiratok tekintetében is gyakorolhatja, amelyek az adóalannyá válását megelőzően keletkeztek, de

azok, mint az Áfa tv. 6. § (4) bekezdésében említett termék igazolt tulajdonosa nevére vagy igazolt

jogelődjének nevére szólnak. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany

személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetve mindazon

okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek.16

Az Áfa tv. 142. §-ában jelzett termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után a beszerző, igénybevevő

belföldön nyilvántartásba vett adóalany köteles megfizetni az adót a fordított adózás szabályai szerint.

2006. január 1-jétől az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya is jogosult adómentes közösségi

termékértékesítés teljesítésére. Ehhez azonban az ügyletet megelőzően közösségi adószámot kell kérnie,

amely 2006. január 1-jétől nem jár az eva-alanyiság megszűnésével, ugyanakkor ezzel nem válik az áfa

alanyává sem, az eva-alany adószámának 9. pozícióján az áfa-kód továbbra is 3-as értékű marad. Mivel

az eva-alany nem áfa-alany, ezért 1165. számú bevallást az eva-alanyiságának időszakára vonatkozóan

nem nyújthat be. Áfa-alanyiság hiányában a közösségen belüli kereskedelem vonatkozásában sem

kötelezett a 1165. számú áfa-bevallás benyújtására, azonban a 11A60. számú Összesítő nyilatkozatot be

kell nyújtania.

Az Art. 2010. január 1-től hatályos 8. számú melléklet 2. pontja alapján az eva alanyának a

közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet

teljesítését követő hó 20. napjáig kell benyújtania. A jogszabály-módosítás eredményeként a közösségi

kereskedelemmel kapcsolatos ügylet magába foglalja a Közösségen belüli termékbeszerzést,

termékértékesítést, a közösségen belüli szolgáltatásnyújtást és -igénybevételt. 11A60. számú Összesítő

nyilatkozatban ilyen irányú kereskedelem esetén a „Termékértékesítések”, „Termékbeszerzések”,

„Szolgáltatásnyújtások”, „Szolgáltatás-igénybevételek” lapot kell kitöltenie. a közösségi

kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteit az eva alanyának a 1186-os bevallásban kell bevallania.

A 1186. számú nyomtatványon tesznek bevallást a Közösségen belüli beszerzéseik után keletkező

áfafizetési kötelezettségükről a Közösségi adószámmal rendelkező, a kizárólag adólevonásra nem

jogosító tevékenységet folytató adóalanyok, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató

különleges jogállású adóalanyok, valamint az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő jogi

személyek, és az eva alanyai, akik az Európai Közösség más tagországaiból termékbeszerzést

valósítanak meg, és a Közösség más tagállamában beszerzett termékek adó nélkül számított ellenértéke a

tárgyévet megelőző évben illetve a tárgyévben a 10 000 eurót meghaladta, illetve nem haladta meg ezen

összeghatárt, de a Közösségen belüli beszerzésekre adófizetést választottak. Ezen adózói körnek a

Közösség más tagországából történő, személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak

nem minősülő új közlekedési eszköz beszerzését, valamint a belföldön szabadforgalomba bocsátott, a

Jöt. szerint belföldön jövedéki adókötelezettség alá eső jövedéki termék beszerzését terhelő áfát is a

1186. számú nyomtatványon a 01-es közösségi termékbeszerzés lapján kell bevallania. Fontos tudni

azonban, hogy míg a Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az előzőekben ismertetett speciális

adózói kör csak a 10 000 eurót meghaladó beszerzései tekintetében kötelezett adófizetésre, addig mind a

személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési

16 Áfa tv. 122. §, 127. § (1) és (3) bekezdések

14

eszköznek, mind a jövedéki termékeknek a Közösség más tagországából történő beszerzése esetén

értékhatár figyelembe vétele nélkül (tehát ezen termékek tekintetében már az első ilyen beszerzéstől

kezdődően), minden esetben Közösségen belüli beszerzés címén be kell vallania és meg kell fizetnie az

áfát. Fontos azt is tudni, hogy ezen adózói kör számára a személygépkocsinak és regisztrációs

adóköteles motorkerékpárnak minősülő új közlekedési eszköz Közösségen belülről történő behozatala

esetén a vámhatóság állapítja meg kivetéssel a fizetendő áfa összegét, ezért ezen beszerzéseikre

vonatkozó sort a 1186. számú bevallás nem tartalmaz (sem a 01. számú közösségi termékbeszerzés lap,

sem a 02. számú közösségi adószám nélküli új közlekedési eszköz beszerzés lap), ott ezen

beszerzéseikről adatot nem szerepeltethetnek.

Amennyiben az előbbiekben ismertetett, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató

adóalanyok, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanyok,

valamint az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő jogi személyek, akik Közösségen belüli

egyéb termékek beszerzése miatt adófizetésre azért nem kötelezettek, mert beszerzéseik a 10 000 eurós

értékhatárt nem haladták meg, és közösségi adószámmal ezért nem is rendelkeznek, és Közösségen

belülről kizárólag személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új

közlekedési eszközt szereznek be, akkor az ilyen címen keletkező áfa-fizetési kötelezettségükről a 1186.

számú bevallásban a közösségi beszerzésű, személygépkocsinak nem minősülő új közlekedési eszközre

vonatkozó 02-es számú lapon kell bevallást tenniük. Ugyancsak ezen a lapon kell a nem áfa-alany

magánszemélynek és az eva-alanynak bevallania a Közösségen belülről történő, személygépkocsinak és

regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszköz beszerzését terhelő

áfafizetési-kötelezettséget. A 1186. számú nyomtatványon belül a közösségi beszerzésű,

személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési

eszközről szóló 02-es számú lapon bevallott áfával kapcsolatosan összesítő nyilatkozat benyújtási

kötelezettség nincs! Ezen túlmenően az említett 1186-02. számú lapon bevallani köteles, közösségi

adószámmal nem rendelkező adózói kör számára szintén a vámhatóság állapítja meg kivetéssel az új

személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles új motorkerékpárnak a Közösség más tagállamából

történő behozatalát terhelő áfa fizetési kötelezettséget, tehát erről szintén nem szerepeltethetnek az

említett 1186-02. számú lapon adatot.

Bevallási határidők

A 1165. számú bevallást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak és adófizetésre

kötelezett személynek, az Art.-ben meghatározott, az áfa bevallási kötelezettség gyakoriságára

vonatkozó szabályok szerint kell benyújtania az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz,

havi bevallásra kötelezettek esetében a tárgyhónapot követő hó 20-ig,

negyedéves bevallásra kötelezettek esetében a tárgynegyedévet követő hó 20-ig,

éves bevallásra kötelezettek esetében a tárgyévet követően, február 25-ig,

elektronikus úton, illetve azon adózóknak, akiknek a jogszabályi rendelkezések alapján még erre

lehetősége van, az Internetes kitöltő programmal kitöltött és kinyomtatott papíralapú nyomtatványon

vagy a kereskedelmi forgalomban kapható („pdf” formátumból kinyomtatott) papíralapú nyomtatvány

kitöltésével, az Art. rendelkezéseinek megfelelően kell benyújtani.

Az alanyi adómentességet választó adóalanyok a más adófizetési kötelezettséget keletkeztető

tényállások megvalósulása esetén, pl. tárgyi eszköz értékesítése esetén is a 1165. számú bevallást

kell benyújtaniuk.

Ennek alapján kell a főlap (C) blokkjában a „Bevallás gyakorisága” mezőt kitölteni, havi bevallás esetén

(H), negyedéves bevalláshoz (N), éves bevallásnál (E) betűvel. A „Bevallás gyakorisága” mezőt nem

csak alapbevallás esetén kell kitölteni (akár határidőben, akár késedelmesen van benyújtva), hanem

önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) benyújtásánál is, továbbá akkor is – az időszak helyes kezelése

15

érdekében -, ha soron kívüli (törtidőszaki) bevallást nyújtanak be.

Havi és negyedéves bevallásra kötelezettek esetében az év utolsó adó-megállapítási időszakának

általános forgalmi adójáról is ezen a nyomtatványon kell bevallást tenni a tárgyévet követő év január 20-

ig.

Ha az éves bevallásra kötelezett adózó a tárgyév utolsó negyedévében éri el a negyedéves vagy havi

gyakoriságra vonatkozó küszöbértéket vagy a tárgyév utolsó negyedévében válik negyedéves bevallásra

kötelezetté közösségi adószám megállapítása miatt, és így a teljes időszakról (2011.01.01.–2011.12.31.)

kell elszámolnia, akkor az éves bevallását a tárgyévet követő év január 20-ig kell az éves típus

megjelölésével benyújtania, a (C) blokkban a küszöbérték elérésére vagy a közösségi adószám

megállapítására vonatkozó kódkocka megjelölésével.

Bevallás gyakoriság megállapítása

Az adózók áfa bevallásának gyakoriságát az Art. 1. számú melléklet I./B./3. pontja szabályozza. Az

áfa-bevallás gyakoriságának meghatározásánál is a tárgyévet megelőző második év adatait kell

figyelembe venni, hasonlóan az Art. 1. számú melléklet I./A./3. pontjában rögzített „egyéb

bevallások” gyakoriságához.

Az áfa bevallási gyakoriságot kétféleképpen kell megállapítani. Egyrészt a tárgyév elejére vonatkozóan

(1), másrészt a tárgyév folyamán folyamatosan (2), ez utóbbi esetben évközi gyakoriság váltás is

szükségessé válhat. A 2011. tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző

második évből, illetőleg a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás megállapításához a tárgyévből kell

„kigyűjteni” az adatokat, amelyek a következők.

A 2011. évre megállapítandó bevallás-gyakoriság meghatározása során az elszámolandó adó alatt a

gyakorisághoz figyelembe vett adó-megállapítási időszakokban keletkezett fizetendő adó együttes

összegének és az ugyanezen vagy korábbi adó-megállapítási időszakokban keletkezett – de a

gyakorisághoz figyelembe vett időszakokban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó

különbözetét kell érteni. A 2011. évi bevallás-gyakoriságok megállapítása során nem kell figyelembe

venni az előző időszakról áthozott göngyölített követelések összegét.

A tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző második év adatait –

tevékenység kezdettől függően – időarányosan kell számolni, a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás

megállapításánál azonban időarányosítás nem alkalmazható.

Az Art. 1. számú melléklet I./A./6. pontja alapján a tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási

időszakot érintő önellenőrzés vagy utólagos adóhatósági adó-megállapítás nem érinti a tárgyévi

adóbevallás gyakoriságát. A tárgyévben elért gyakoriságból tehát a tárgyév közben visszalépés nincs,

tárgyév közben haviból nem lehet negyedéves vagy éves, és tárgyév közben negyedévesből nem válhat

ismét évessé.

Az Art. 1. számú melléklet I./B./3.f) alpontja értelmében az egyéni vállalkozó általános forgalmi adó

bevallási gyakoriságának meghatározásánál az épület, építési telek sorozat jelleggel - magánszemélyként

– történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.

HAVI bevallási kötelezettség:

Havonta kell a bevallást benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet

megelőző második évben az elszámolandó általános forgalmi adójának év elejétől – előjel helyesen –

összesített, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű és az 1 millió

forintot elérte.

16

Havonta kell továbbá a csoportos adóalanynak benyújtania a 2011. évben az áfa-bevallásait,

elszámolandó adó értékhatártól függetlenül, az Art. 1. számú melléklet I./B./3./aj) alpontja értelmében.

Havi áfa-bevallásra köteles áttérni a negyedéves áfa-bevallás benyújtására kötelezett adóalany év

közben, ha az elszámolandó általános forgalmi adója év elejétől – előjel helyesen – éves szinten

összesítve pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a tárgynegyedévet

követő hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző, bevallással lezárt negyedévben az adózó az

értékhatárt elérte.

Havi áfa-bevallásra köteles áttérni év közben az éves áfa-bevallás benyújtására kötelezett adóalany, ha a

tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított

adójának különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév

első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás

benyújtására előírt időpontig –, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet a pozitív 1 millió

forintos értékhatárt elérte, és ebben a bevallásban a főlap (C) blokkjában meg kell jelölnie a küszöbérték

túllépés tényét jelző kódkockát. Az első havi bevallást a tárgyévi első – törtidőszaki – bevallás záró

dátumát követő hónapról kell benyújtania.

Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben állapítanak meg –

negyedéves gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a havi bevallásra való

kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.

Havi gyakorisággal kötelezett az adóbevallás benyújtására továbbá:

- az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselő,

- az az adózó, aki (amely) az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi

termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást

belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az

adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett.17

Az Áfa tv. 96. §-a alapján abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló

helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a

közvetett vámjogi képviselő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az

importáló helyett. Érvényes meghatalmazás alapján az Áfa tv. 95. § szerinti adómentesség

érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1)

bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben

meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy

a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;

b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;

c) bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest

elkülönítetten közli.

A közvetett vámjogi képviselőnek és annak az adózónak, aki (amely) az áfa törvény szerinti adómentes

termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítést végez (és az adómentes termékimportot nem

közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti), a havi bevallást első alkalommal arról a hónapról

kell benyújtania, amelyben az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat

vagy a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi

elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az

adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a

bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza [lásd. 8-as kódú soron

kívüli bevallás, Art. 1. számú melléklet I/B. 3 am) pontja].

17 Art. 1. számú melléklet I/B. 3. ak, al) pontja

17

NEGYEDÉVES bevallási kötelezettség:

Negyedéves áfa-bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adózónak, aki a havi

bevallásra való kötelezettség elszámolandó adó értékhatárát (+1000 eFt) nem éri el, de az éves adózóra

vonatkozó küszöbértékeket (+/–250 eFt) már túllépte. Negyedéves áfa-bevallást köteles benyújtani a

tárgyévben tevékenységet kezdő, áfa fizetésére kötelezett adóalany is.

Negyedéves áfa-bevallást kell továbbá benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adózónak, amelyik

az időszakot megelőzően közösségi adószámot kapott az állami adóhatóságtól, és nem érte el a havi

bevallásra való kötelezettség értékhatárát.

Negyedéves bevallásra kell áttérnie az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak év közben, ha

a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított

adójának különbözete előjelétől függetlenül elérte a 250 ezer forintos értékhatárt (ezen összegzés

eredményeképpen a 250 ezer forintos negatív elszámolandó adó és a pozitív 250 ezer forintos

elszámolandó adó közötti tartomány átlépését kell érteni).

Negyedéves bevallásra való áttérési kötelezettsége van év közben annak az éves bevallásra kötelezett

adóalanynak is – értékhatártól függetlenül –, akinek a részére adóév közben az állami adóhatóság

közösségi adószámot állapított meg.

Az évesről negyedévesre év közben váltó adózónak a tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától

azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás benyújtására

előírt időpontig –, amelyben az értékhatárt elérte, vagy amelyben az állami adóhatóság közösségi

adószámot állapított meg számára. Ebben a bevallásban jelölnie kell a főlap (C) blokkjában a megfelelő

kódkockában, hogy küszöbérték túllépés vagy közösségi adószám megállapítás történt. Az adózó – az

elért elszámolandó adó összege alapján – az év további részében havi adózóvá is válhat.

ÉVES bevallási kötelezettség:

Éves bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet

megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan

éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és nem

rendelkezik közösségi adószámmal.

Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak valamely áttérési értékhatár évközi elérésekor,

vagy közösségi adószám megállapítása miatti évközi áttérési kötelezettsége keletkezésekor az éves

jelölésű bevallás főlapján a (C) blokkban kell jelölnie a küszöbérték túllépés vagy a közösségi adószám

megállapítás tényét. Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben

állapítanak meg – negyedéves gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a

havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.

Különleges gyakorisági szabályok:

A tevékenységüket tárgyévben kezdő, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok

negyedéves bevallásra kötelezettek, ennek megfelelően a benyújtott bevallásaikon a negyedéves

„Bevallás gyakorisága” jelölést kell a nyomtatványon bejelölniük mindaddig, amíg elszámolandó adójuk

a tárgyév során a havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát el nem éri.

Tevékenységét tárgyévben kezdő, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az alanyi

adómentesség értékhatárát tárgyév közben éri el, ezt a tényt az esemény bekövetkezését követő 15 napon

belül adatmódosító lapon kell bejelentenie, és az alanyi adómentesség megszűnése időpontját követő

18

időszak tevékenységéről a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig kell a negyedéves bevallást benyújtania.

Ha az év további részében a tárgyév elejétől (illetve ha az későbbi, akkor a tevékenység kezdetétől)

összesített elszámolandó adója pozitív és az 1 millió forintot eléri, havi gyakoriságra kell áttérnie.

Tevékenységét nem tárgyévben kezdő, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az

alanyi adómentesség értékhatárát tárgyév közben eléri, ezt a tényt az esemény bekövetkezését követő 15

napon belül adatmódosító lapon kell bejelentenie, és az alanyi adómentesség megszűnése időpontját

követő időszak tevékenységéről a bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó Art. rendelkezések

alapján megállapított bevallás gyakoriság szerint kell áfa bevallást benyújtania.

Tárgyévben átalakulás, szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózó bevallási

kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt

bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult, vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással

létrejövő adózónak a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően kell

eleget tennie bevallási kötelezettségének.18 A jogutód szervezetre az év során a továbbiakban az Art.

bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó áttérési szabályai alkalmazandóak, kizárólag a jogutód

szervezet saját adóadatai alapján.

A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanyként bejelentkezett adózó a

Közösségen belüli értékesítéseiről a 1186-os bevalláson tesz havonta bevallást. A 1165. számú

nyomtatványon kell bevallást benyújtania az alanyi adómentességet választó adóalanynak az új

közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéséről az értékesítést követő hó 20-ig.19

Az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos

ügyleteik és a más adófizetési kötelezettséget keletkeztető tényállások megvalósulása esetén, pl.

tárgyi eszköz értékesítése esetén is a 1165. számú bevallást kell benyújtaniuk.

A fent ismertetett általános áfa bevallás-gyakoriság alól kivételt képez a speciális adózói körbe tartozó

adózó (kivéve az alanyi adómentességet választó adóalanyt) a Közösségen belüli kereskedelemmel

kapcsolatos ügylete tekintetében, aki (amely) ezen adókötelezettségéről a 1186. számú nyomtatvány

01-es lapján tesz áfa-bevallást, havi gyakorisággal a tárgyhónapot követő hó 20-ig, kizárólag arról a

hónapról, amelyben ilyen ügylete volt. Az említett adózói körnek – kivéve az eva-alanyt –, ha a

Közösségen belüli termékbeszerzésen túl, egyéb jogcímen (pl. tárgyi eszköz értékesítés) is keletkezik

adófizetési kötelezettsége, akkor erről az egyéb áfafizetési-kötelezettségéről (adott esetben ugyanazon

adó-megállapítási időszakra) a 1165. számú nyomtatványon kell bevallást tennie, de a 1165. számú

nyomtatványon a Közösségi termékbeszerzéssel kapcsolatos sorokban adatot nem tüntethet fel. Az

említett adózói körnek azonban a 1165-ös bevallása nem feltétlenül havi gyakoriságú, hanem aszerint

alakul, ahogy az adózó – ha áfa fizetésére kötelezett volna – az általános áfa gyakorisági szabályok

szerint bevallást tenne. A közösségi adószámmal rendelkező eva-alany a belföldi áfa kötelezettségeiről

az eva-bevallásban (éves gyakorisággal) tesz bevallást, a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos

ügyleteiről azonban ott sem.

Kivételt képez továbbá az általános áfa bevallás-gyakoriság alól az előbbi bekezdésben ismertetett

adózói kör, ha közösségi adószámmal nem rendelkezik, valamint a közösségi adószámmal nem

rendelkező, áfa-alanynak nem minősülő magánszemély és egyéb szervezet az új közlekedési eszköz

Közösségen belülről történő beszerzése tekintetében (ide nem értve a személygépkocsit és a

regisztrációs adóköteles motorkerékpárt). Az előbbiekben jelzett, közösségi adószámmal nem

rendelkező adózó kör ezen beszerzéséről a 1186. számú nyomtatványon a közösségi adószám nélkül

a Közösségből beszerzett új közlekedési eszközre vonatkozó 02-es számú lapon tesz bevallást, havi

gyakorisággal a tárgyhónapot követő hó 20-ig, kizárólag arról a hónapról, amelyben ilyen beszerzése

volt.

18 Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja

19 Art. 22. § (10)-(11) bekezdései

19

Az adóalany kérheti az állami adóhatóságtól, hogy engedélyezze számára az általános szabályok szerinti

bevallási kötelezettségtől eltérő gyakoriságú elszámolást és bevallást. Az engedélyt évente újra kell

kérni, mivel a tárgyévre vonatkozó engedély legfeljebb a tárgyév december 31-ig érvényes, tehát a 2011.

évre vonatkozóan újra kérelmezni kell a gyakoribb elszámolás és bevallás lehetőségét az állami

adóhatóságtól. A gyakorított elszámolás engedélyezésének lehetőségéről az Art. 2. számú melléklet

I./Határidők/2.b) pontja rendelkezik. A gyakoribb elszámolásra engedéllyel rendelkező adózók a

negyedéves, vagy havi bevallásra vonatkozó szabályoknak megfelelően, az ilyen adózókkal azonosan

kötelezettek, illetve jogosultak a bevallásra, továbbá a negyedéves engedélyt kapott adózóra is

vonatkozik az értékhatár évközi elérése esetén az évközi gyakoriság váltási kötelezettség. Amennyiben

évközi hatállyal kapja az adózó a gyakoribb elszámolásra és bevallásra vonatkozó engedélyt, akkor az

ezen hatályt közvetlenül megelőző időszakra benyújtott bevallásnál „X”-szel kell jelölni a főlap (C)

blokkjában az „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás” kódkockát.

A fent ismertetett általános áfa bevallás-gyakoriság alól a soron kívüli bevallásra kötelezett adózók oly

módon kivételek, hogy az általános szabályok szerint megállapított gyakoriságú áfa-bevallásuk időszakát

a soron kívüli esemény dátuma szerint „törniük” kell, a soron kívüli esemény jellegétől függően a

bevallási időszak elején és/vagy végén. A soron kívüli eseményhez tartozó – rendszerint törtidőszakkal

rendelkező – bevallást a törvényben szabályozott benyújtási határnapra kell benyújtaniuk.20

Amennyiben a későbbi években (2017-ig) a 2011. évi kötelezettségek késedelmes benyújtására

(pótlására) vagy önellenőrzésére, adózói javításra (helyesbítésére) kerül sor, a 2011. évben érvényes áfa

gyakorisági szabályokat kell alkalmazni.

Soron kívüli bevallási kötelezettségek

„Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kitöltése:

Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással, vagy valamely eljárás alá

kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(6)

és (9) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak

szerint kell teljesíteni.

Az előtársasági időszak alatt tevékenységet végző előtársaságnak az adókötelezettség keletkezésétől

a cégjegyzékbe történő bejegyzés (illetve az esetleges elutasításról szóló végzés jogerőre

emelkedésének) napjáig terjedő időszak bevallással le nem fedett részéről, a cégbejegyzésről szóló

végzés (vagy a kérelem elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló végzés) jogerőre

emelkedésétől számított 30 napon belül „időszakot záró” áfa-bevallást kell benyújtania, az adott adómegállapítási

időszakban az adózóra az áfa bevallására vonatkozó általános szabályok szerint

megállapítható bevallás-gyakoriságnak megfelelően.21 Az előtársasági időszak zárását követően a

bejegyzett társaság a cégbejegyzést követő naptól kezdődő időszakról nyújt be áfa-bevallást, de már

soron kívüli jelzés nélkül, az általános szabályok szerint. Ha a cégbejegyzés adó-megállapítási időszakon

belül következik be, akkor az adózó arra az időszakra két törtidőszaki bevallást nyújt be.

Az Szt. 135. § (6) bekezdése alapján nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről

külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte

meg és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve eltérő üzleti év esetén az Szt. 11. § (2)

bekezdése szerint választott mérlegforduló napjáig sor kerül. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat

ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének

mérlegforduló napjáig tart. Ezt a szabályt első alkalommal a 2008. évben induló üzleti évről készített

20 Art. 33. § (3)-(6) és (9) bekezdései

21 Art. 33. § (3)–(5) bek.

20

beszámolóra kell alkalmazni. Amennyiben az adózónak ezen szabályok alapján nem kell az

előtársasági időszakról beszámolót készítenie, az előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási

időszakról nyújtja be bevallását, azaz a bevallást valamely negyedév utolsó napjával kell zárni.

Azoknak az adózóknak, akik a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más devizára,

devizáról forintra térnek át, az áttérés napjával mint fordulónappal, az attól számított 30 napon belül áfa

adónemben is bevallást kell tenniük.22 Amennyiben a devizanem-váltás (áttérés napja) adómegállapítási

időszakon belül következik be, akkor azon időszakról két törtidőszaki bevallást kell

benyújtania (pl. ha az áttérés időpontja június 16-a, akkor havi bevallásra kötelezett esetén a június 1–16.

közötti és a június 17–30. közötti törtidőszakra is egy-egy áfa-bevallást kell benyújtania havi

típusjelöléssel).

Sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van továbbá beolvadás esetén az

átvevő (befogadó) cégnek, kiválás esetén a változatlan társasági formában továbbműködő cégnek

(akiből kiváltak), az eseményt kiváltó dátumot követő 30 napon belül.

Az előtársasági időszak lezárása, devizanem-váltás, beolvadás, kiválás miatt, illetve az Art. 33. § (3)

bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történő, soron kívüli bevallási

kötelezettség teljesítését és annak okát a bevallási főlap (C) blokkjában a ”Sajátos beszámoló

készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kódkockában kell jelölni arab

számmal: előtársasági időszak lezárása (1), devizanem-váltása (2), beolvadás (3), kiválás (4), egyéb

átalakulás (6), előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszak (7), közvetett vámjogi

képviselő, és a kizárólag adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés

miatt adóalannyá váló adóalany által benyújtandó soron kívüli bevallás (8).

Figyelem!

Az Art. 2010. január 1-től hatályos 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján, soron kívüli bevallást kell

benyújtani az adózónak valamennyi adójáról, a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a

személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e

tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel,

valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői

szolgáltatást szünetelteti.

„Bevallás típusa” kódkocka kitöltése:

Amennyiben az áfa-bevallást megszűnéshez, áfa-alanyiság megszűnéséhez, szüneteltetéshez

kapcsolódóan nyújtják be, akkor a „Bevallás típusa” kódkockában a megszűnés, szüneteltetés típusát

meg kell jelölni.

A következő típusok jelölhetők nagybetűvel a bevallási főlap (C) blokkjában a „Bevallás típusa”

kódkockában: felszámolás (F), végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás (V) [az egyszerűsített

végelszámolás megszűnéshez kapcsolódó bevallási kötelezettség megegyezik a normál

végelszámoláséval, azaz külön bevallást kell benyújtani az állami adóhatóság felé a tevékenység

zárásához, a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódóan, továbbá a két időpont közötti időszakra

vonatkozóan], egyéni vállalkozói minőség megszűnése (E), átalakulás, azaz jogutóddal való megszűnés

(A), egyéb jogutód nélküli megszűnés (M), egyéni ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői

tevékenység szüneteltetése (S), közhatalmat gyakorló adóalanyok áfa-alanyiságának megszűnése (K),

csoportos adóalanyiságot választó tag áfa-alanyiságának megszűnése (T), csoportos adóalany

megszűnése (C).

A közhatalmat gyakorló adóalany az áfa-alanyiságának megszűnése miatt benyújtott, „K” jelzésű

22 Art. 33. § (3) bek. a) pontja

21

bevallását kizárólag a tárgyév végével nyújthatja be, az áfa körből a következő tárgyév első napjával

kerülhet ki. Ebből következően „K” jelzésű bevallás csak olyan 1165. számú bevallás lehet, amelynek

záró dátuma 2011. december 31-e. A 2017-ig elvégezhető önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) vagy

a bevallás késedelmes benyújtása esetén szintén csak az önellenőrzött, helyesbített vagy késedelmesen

bevallott év december 31-ével záró bevallásban szerepelhet „K” jelzés.

Sajátos rendelkezés,23 hogy a bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli bevallást tesz a

csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező

határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról

(T), valamint a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoport-képviselő – a törlő határozat jogerőre

emelkedésétől számított 30 napon belül – a csoport általános forgalmi adójáról (C). A csoport azonosító

számának érvényessége alatt a csoporttag áfa-alanyisága megszűnik, tehát a csoporttag a saját egyedi

adószámán áfa-bevallást erre az időszakra nem nyújthat be, helyette a csoport-képviselő a teljes

csoportra vonatkozóan teljesíti az áfa-bevallás benyújtási kötelezettséget.

„Bevallás fajtája” kódkocka kitöltése:

A bevallási főlapon a (C) blokkban kell jelölni, hogy a felszámolási vagy a végelszámolási eljárás alá

került adózók esetében az eljárás milyen fázisban van. A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát

csak a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózók tölthetik ki, az egyéb megszűnési

típusba tartozók nem használhatják ezt a rovatot. Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a

végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „1”-et, ha a felszámolási

eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „2”-t, ha pedig a

felszámolási eljárás, befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási zárómérleg elkészítésekor esedékes

adóbevallást nyújt be, a kódkockába „3”-at kell írnia.

A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallásukat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

szóló 1991. évi XLIX. törvény és az Art. rendelkezései szerint teljesítik.

A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - az adózó gyakoriságának

megfelelően a megszűnéssel érintett időszak első napjától a végelszámolás kezdő időpontját megelőző

napig - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást

lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való

megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint

megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő

napon kötelesek benyújtani. Az adózóknak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a

tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást és végelszámolást lezáró adóbevallás közötti

időszakról e törvény általános rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettségüket teljesíteni.24

Felszámolási eljárás esetén „2”-es kóddal a felszámoló nyújtja be a bevallást a felszámolás kezdő

időpontjától kezdődően.25 Ezt megelőzően a cég felszámolási eljárás megindítása előtti ügyvezetőjének

kell „1”-es kóddal bevallást benyújtania a bevallással le nem fedett adó-megállapítási időszak első

napjával kezdődően, a felszámolási kezdő napját megelőző nappal bezárólag. A „3”-as kóddal a

bevallást a felszámolási zárómérleg időpontjával lezárt utolsó időszakról kell benyújtani.

Végelszámolási eljárás esetén az eljárás megegyezik a felszámolás esetén írottakkal, azzal az eltéréssel,

hogy „2”-es kóddal a bevallást a végelszámoló nyújthatja be. Ha a felszámolási eljárás vagy a

végelszámolás bevallási időszakon belül (hó, negyedév, év) kezdődik, akkor arra az időszakra két

adóbevallást kell az adózónak beadnia, az egyiket „1”-es kóddal a záró dátumnál törten, a másikat „2”-es

kóddal a kezdő dátumnál törten.

23 Áfa tv. 8. §, Art. 33. § (9) bek.

24 Art. 33. § (6) bek.

25 Art. 14. § (4) bek.

22

Hitelesítések

A bevallás fősorai, a csatolt mellékletek, a kiutalási szándék hitelességét – mind a papíralapú

nyomtatványoknál, mind az elektronikus bevallásoknál – az adott benyújtási módnak megfelelő, a

hitelesítésre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.

A bevallás főlapján az AZONOSÍTÁS (B) blokkban ügyintézőként annak a személynek a nevét kell

feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást

külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az ő

adatait kérjük szerepeltetni.

A képviseletről a meghatalmazásokról:

Az adóbevallást - főszabály szerint - az adózónak kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az

adózó helyett az Art.-ben meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá.26

Amennyiben a magánszemély adózó az állami adóhatóság előtt nem kíván vagy nem tud személyesen

eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint

meghatalmazottként: képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,

adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy

adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító

erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy.

Abban az esetben, ha a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú

alkalmazottja is aláírhatja a bevallást.

Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet helyett a bevallást aláírhatja: a rá

vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, valamint meghatalmazottként: a

képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda,

európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli,

könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja.

Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, – az Art. 7. § (3) bekezdésében meghatározott, az állami

adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott

kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a bevallási főlapon az (F)

blokkban az eseti meghatalmazás csatolására vonatkozó kódkockában „X”-szel kell jelölni (jobb oldalon

függőlegesen a második rovat).

Ha a bevallást az Art. 7. § (3) bekezdése szerinti, az állami adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó

bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a főlapon az (F) blokkban az

állandó meghatalmazásra vonatkozó kódkockában „X”-szel kell jelölni (jobb oldalon függőlegesen az

első rovat). Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak

személyi körével, kivéve a más nagykorú magánszemélyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az állami adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az állami adóhatósághoz

bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás –

meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen. Csak az állami adóhatósághoz erre a célra rendszeresített

formanyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén

lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni!

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a

26 Art. 7. § (1)–(2) bek.

23

meghatalmazó mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen

megállapítható, valamint azt, hogy a meghatalmazott milyen ügyben járhat el, és milyen eljárási

cselekményt végezhet. A meghatalmazásra egyebekben az okiratra vonatkozó előírásokat kell

alkalmazni.

Amennyiben az állandó meghatalmazott regisztrációs űrlapon bejelenti az állami adóhatóságnak a

meghatalmazásának tényét, akkor erről a bejelentésben szereplő meghatalmazó személyt írásban értesíti

az állami adóhatóság.

Az Art. 9. § (1) bekezdése alapján az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével

összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére

pénzügyi képviselőt bízhat meg. Az Áfa tv. 148. § (2) bekezdésében foglalt esetben pénzügyi képviselő

megbízása kötelező. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi

képviselő jogosult.

Amennyiben a bevallást az állami adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt

a bevallás főlapjának (F) blokkjában a megfelelő kódkockájában „X”-szel kérjük jelölni (jobb oldalon

függőlegesen a harmadik rovat).

Az ellenjegyzésről:

Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő,

okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás bevallás, illetőleg adóbevallással

egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő,

okleveles adószakértő terhére állapítja meg.27 Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére sor kerül, akkor az

erre feljogosított személy azonosító adatait (név, adóazonosító szám, bizonyítvány/igazolvány száma) is

kérjük a bevallás főlapján az (F) blokkban szerepeltetni. Abban az esetben, ha az ellenjegyzésre jogosult

magánszemély nem rendelkezik adószámmal, akkor a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét kell

balra zártan szerepeltetni. A bevallás hibája esetén az adótanácsadó, adószakértő bírságolható, az Art.-

ben meghatározott esetekben. Elektronikus úton benyújtott bevallás esetén az ellenjegyzést az

elektronikus bevallás hitelesítésére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.

A bevallást papíralapú benyújtásnál kézzel történő aláírással, cég esetén cégszerű aláírással kell

hitelesíteni. Elektronikus bevallás esetén az „aláírás” az elektronikus bevallásra vonatkozó hitelesítési

szabályok szerint történik.

Formai követelmények a kitöltéshez

Kérjük, ügyeljen a bevallás helyes és pontos kitöltésére! Ne feledje, hogy a szabályszerűen kitöltött

nyomtatványt a benyújtás módjának megfelelően hitelesíteni kell! E nélkül a bevallás érvénytelen! A

hitelesítés részletes szabályaival a kitöltési útmutató külön fejezete foglalkozik.

Csak a fehéren hagyott mezőkben szabad adatokat szerepeltetni, papíralapú kitöltésnél erre ügyelni

kell, az ezeken kívüli rovatokba az Internetes nyomtatványkitöltő program nem is enged adatrögzítést! A

HIVATAL(A) blokk rovatait sem lehet kitölteni, azok az állami adóhatóság számára fenntartott rovatok.

A hibátlan feldolgozás érdekében kérjük, hogy a papír alapú példány kitöltését jól látható fekete vagy

kék színnel végezze, a piros vagy ahhoz közeli színek használata teljes mértékben – még a bélyegző

lenyomat és az esetleges javítás esetén is – kerülendő.

Egyéb kitöltési információk a főlaphoz

27 Art. 31. § (14) bek.

24

A HIVATAL (A) és az AZONOSÍTÁS (B) blokk kitöltése:

A HIVATAL (A) blokk az állami adóhatóság részére van fenntartva, kérjük, hogy abba az adózó ne

jegyezzen be adatot!

Az AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat:

név, adószám/csoportazonosító szám, székhely, telephely, fióktelep, lakcím, levelezési cím a

nyomtatványon kért bontásban.

Magánszemély és egyéni vállalkozó esetében a „családi név” és „utónév” rovat kitöltése kötelező, a

„titulus” (pl.: dr., id.) rovat kitölthető. Társas vállalkozás esetében az „adózó neve” rovatot kell kitölteni,

a családi és utónév és titulus rovatot nem.

Amennyiben a székhely, telephely, fióktelep, lakcím, levelezési cím külföldi, az „irányítószám”

„ország”, „város/község”, a „közterület neve”, a „közterület jellege” és a „házszám” rovatok kitöltése

kötelező. Magyarországi székhely, telephely, fióktelep, lakcím, levelezési cím esetében is kérjük ezeket

a rovatokat kitölteni, az „ország” rovatot azonban üresen kell hagyni.

Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulás, szétválás,

kiválás, összeolvadás) érintett adóalany, a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd

gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be bevallást, önellenőrzést. Ha az ilyen

szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára nyújt be bevallást, önellenőrzést,

hanem már az átalakulás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd

adószáma rovatot tilos kitöltenie!

A természetes személy adóalanynak az AZONOSÍTÁS (B) blokkban az „Adózó adóazonosító jele”

rovatot is ki kell töltenie!

Amennyiben csoportos adóalany nevében a csoport-képviselő nyújtja be az áfa-bevallást, úgy az

adószám rovatban a csoportos adóalany azonosító számát kell feltüntetni. A csoportos adóalany áfabevallásának

időszaka alatt a csoporttagok egyedi áfa-bevallást nem nyújthatnak be.28 Csoportos áfaalanyiság

5-ös áfa kóddal, a csoporttag 4-es áfa kóddal rendelkezik az adószáma 9. pozícióján.

Azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek az áfa-bevallásukat elektronikus formában teljesítik, itt a

AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell kitölteniük a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt, ha

az elektronikusan benyújtott, hibásnak bizonyult bevallásuk javítását az állami adóhatóság értesítő

levélben kérte, és a bevallással ezt a hibás bevallást kívánják javított formában megküldeni. A

„Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőbe azt a 10 jegyű iktatószámot kell beírni, amelyet az

állami adóhatóság az értesítő levélben közölt. Fontos, hogy ez a javítás nem egyenlő az önellenőrzéssel,

mert az alapbevallás javított verzióját is ebben a formában küldheti meg az adózó. Ugyanakkor egy

hibásan benyújtott önellenőrzésnek is lehet javított formája, amelyen az állami adóhatóság értesítését

követően ezt a rovatot ki kell tölteni, ha a hibás önellenőrzés javított verzióját küldi meg az adózó (tehát

ez önmagában ettől nem lesz ismételt önellenőrzés). Az elektronikus benyújtásra nem kötelezett,

illetve azt nem választó adózók ezt a rovatot nem tölthetik ki.

A Főlap (C) és (D) blokkjának kitöltése:

A bevallási időszak kezdő és záró dátum rovatait értelemszerűen kell kitölteni, az adózóra vonatkozó

bevallási gyakoriságnak, illetőleg a törtidőszakot eredményező eseményeknek (gyakoriság-váltásoknak,

sajátos beszámoló készítési kötelezettséghez kötött bevallás benyújtásoknak) megfelelően. A bevallási

időszak rovatban feltüntetett időintervallumnak megfelelő jelzést kell tenni a „Bevallás gyakorisága”

28 Áfa tv. 8. § (4) bek.

25

mezőben.

A soron kívüli bevallási kötelezettségek részletezésénél találhatók meg a „Bevallás fajtája”, a

„Bevallás típusa”, valamint a „Sajátos beszámoló-készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás

kódja” megnevezésű rovatok kitöltésére vonatkozó szabályok.

Az éves bevallásra kötelezett adózónak az évközi áttérési kötelezettségek indokolására szolgáló

kódkockákat is a főlap (C) blokkjában kell megjelölnie „X”-szel, összhangban a bevallás időszakával is.

Ezek a rovatok a következők: „Közösségi adószám évközi megállapítása miatt törtidőszaki bevallás

éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”, „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás”,

„Küszöbérték-túllépés éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”. Ezek kitöltésére a „Bevallási

gyakoriság megállapítása” alcímű fejezetben találhatók információk.

A felszámolási/végelszámolási eljárás végével „újraéledő” adózónak jeleznie kell a Főlap (D)

blokkjában a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó D jelű visszaigénylési jogcím helyett a

gyakoriság szerinti értékhatáros A, B, C jelű visszaigénylési jogcímeket. A felszámolási

(végelszámolási) eljárás végével nem megszűnő, hanem újra „élővé”, működővé váló adózóknál a

„következő időszakra átvihető követelés” megnevezésű számított mező ([01-03] 87C) kitölthető a

negatív előjelű, vissza nem igényelhető elszámolandó adó összegével. Ezt az internetes kitöltő pogram

automatikusan feltölti a megfelelő összeggel, ha az adózó jelöli a Főlap (C) blokkjában az „Eljárás

végével újra élővé válik” kódkockát „X”-szel.

A „Bevallás jellege” mezőben a korábbi erre vonatkozó fejezetekben leírtak szerint a következő

jelölések egyikét kell alkalmazni: Önellenőrzést (O) kell jelölni a már alapbevalláson bevallott

adóalap, adó módosítása esetén. Az előző évek gyakorlatától eltérően ismételt önellenőrzéskor a

„Bevallás jellege” mező („O”) értékű jelölése mellett a 04. számú Önellenőrzési mellékleten is kell

az (O) blokkban „X”-et feltüntetni. Adózói javítást (helyesbítést) (H) kell jelölni, ha a már

bevallott áfa adatokat úgy kell módosítani, hogy adóalapot, adót nem érint, tehát a 88-99.

sorokban felsorolt adatokban van változás. Amennyiben a 88-99. sorok módosítása mellett egyéb

sorok (01-87. és a 04-es lap 1-8. sorainak) módosítása is szükséges, úgy nem jelölhető az adózói

javítás (helyesbítés), hanem az önellenőrzés jelleget kell megadni a „Bevallás jellege”

kódkockában. (A 88-90., 92. sorok adatainak adózói javítása (helyesbítése) esetén ügyelni kell a

11A60 számú Összesítő nyilatkozat adataival való egyezőségre!)

Az alapbevallást nem kell jelölni, akkor sem, ha határidőben és akkor sem, ha elévülési időn belül,

késve nyújtják be a bevallást.

Lapcsatolások jelölése:

A főlap (C) blokkjában arab számmal kell jelölni a benyújtott mellékletek darabszámát. Amennyiben az

adott mellékletből csak 1 db van csatolva vagy csak 1 csatolható, ebben az esetben is számmal (1) kell a

darabszám mezőt kitölteni. A mellékleti lapok kitöltését az Internetes kitöltő program biztosítja, a

dinamikus lapok esetén új lap nyitásával és számozásával, egyúttal automatikusan átemeli a kitöltött

mellékleti lapok darabszámát a főlap megfelelő rovataiba.

A 2009. évtől az adózónak a visszaigénylést, kiutalást illetőleg faktorálási szerződés csatolását

tartalmazó bevallása mellé nem kell esedékessé vált köztartozásairól nyilatkozatot tennie. Az

állami adóhatóság közvetlenül a köztartozást kezelő szervektől kap információt. A köztartozást

kezelő szervektől kapott adatok, valamint az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásokra

érvényesíti az állami adóhatóság a visszatartási jogát.

Mint a korábbi években, úgy 2011-re vonatkozóan is több darab lap nyújtható be a 02. számú kivetéses

import áfa visszaigénylés részletezése mellékletből és a 03. számú önadózásos import fizetendő adóalap

részletezése mellékletből.

26

A korábbi évek gyakorlatával megegyezően 2011-re vonatkozóan is 1 db lap nyújtható be a 04. számú

Önellenőrzési mellékletből, valamint az önellenőrzés speciális indokolását tartalmazó 05. számú

mellékletből. Ezeket a lapokat és rovatokat csak és kizárólag önellenőrzés (ismételt önellenőrzés) esetén

lehet kitölteni.

A csatolandó lapok kitöltéséről bővebben a kitöltési útmutató megfelelő részében található leírás.

Az importőr helyett a közvetett vámjogi képviselő által a 02-03. sorokban bevallott közösségi

termékértékesítés összegét a 2011. évi nyomtatványon a fizetendő adó blokk alatt kiemelt 57-62.

sorokban kell megadni.

Az egyéni vállalkozó magánszemélyi minőségben teljesített sorozatjellegű ingatlanértékesítéséhez

fűződő teljesítendő adó és levonásba helyezett adó kiemelt összegét a főgarnitúra végén felsorolt

tájékoztató adatok között a 98-99. sorban kell jelölni.

A Főlap (D) blokkjának kitöltése:

Visszaigénylési jogosultság és pénzforgalmi rendelkezés a visszaigényelhető adóról:

Ha az adózó az adott időszakban negatív előjelű tárgyidőszaki adókülönbözetet mutatott ki a 83. sor „c”

rovatában, és a pénzügyileg nem rendezett tételekre jutó adó (85. sor „c” rovat) figyelembe vételét

követően is marad negatív különbözete, úgy az adózónak joga van arra, hogy törvényben biztosított

visszaigénylési jogcímek alapján megállapítsa, rá érvényes-e valamelyik. Az adózó nem köteles minden

esetben érvényesíteni a visszaigénylési jogát, lehetősége van a vissza nem igényelt negatív különbözetet

átvinni a következő időszakra a fizetendő adót csökkentő tételként.29

Amennyiben az Áfa tv. 186. §-ában biztosított visszaigénylési jogcímek közül valamelyik érvényes az

adózóra és azt érvényesíteni is szeretné, akkor a fennmaradt negatív különbözetet visszaigényli. A

visszaigényelt összeget előjel nélkül a 86. sor „c” rovatban, a negatív különbözetet előjel nélkül a 87. sor

„c” rovatában kell feltüntetni, és meg kell adni a főlap (D) blokkjában – a bevallási időszaktól is függően

– az aktuálisan érvényes visszaigénylés jogcímkódját. Ha önellenőrzést nyújt be az adózó, a 82-87.

sorokban a korábbi és a jelenlegi adatokat is meg kell adni a „b” és „c” oszlopokban, de a

visszaigénylési jogcímet önellenőrzés esetén is meg kell határozni, ha a 86. sor „c” rovatának

kitöltésével jelzi az adózó, hogy az önellenőrzést követően is valamely jogosultsága fennáll és igényt tart

az összegre. Tehát önellenőrzés esetén a visszaigénylési jogcím nem az önellenőrzésből fakadó

kötelezettség-csökkenés visszaigénylésére vonatkozik, hanem minden esetben a 86. sor „c” rovatának

kitöltéséhez kötődik. A visszaigénylési jogcímekről részletesen a 86. sorhoz fűzött magyarázatban

olvashatnak.

Értelemszerűen annak az adóalanynak, akinek a tárgyidőszakban a különbözete negatív előjelű, de

visszaigénylésre az áfa-törvény rendelkezései szerint még nem jogosult, visszaigénylést bejelölni nem

lehet, visszaigényelhető adó összeget a bevallás 86. sor „c” rovatában nem szerepeltethet.

Amennyiben alapbevallás esetén a tárgyidőszakban visszaigénylési jogosultság keletkezett, a bevallás

benyújtásakor a visszaigényelhető összeg sorsáról is minden alkalommal rendelkezni kell a nyomtatvány

bevallási főlapján a (D) blokkban a pénzforgalmi rendelkezések megfelelő rovatának „X” jelöléssel

(„Teljes összeg kiutalása kérésének jelölése”, „Kiutalást nem kér jelölése”, „Átvezetési kérelem

mellékelve”).

Önellenőrzés esetén azonban ügyelni kell arra, hogy ténylegesen visszaigényelni nem a 86. sor „c”

rovatában meghatározott (és visszaigénylési jogcímmel indokolt) összeget lehet, hanem kizárólag a 04.

számú lapon megállapított kötelezettség-csökkenés összegét. Így tehát az önellenőrzés esetén szétválik

29 Áfa tv. 131. § (2) bek. a) pont

27

a visszaigénylés jogcíme és a pénzforgalom rendelkezés egymástól: előfordulhat, hogy

önellenőrzéskor nem a visszaigényelhető adó 86. sorának változásából adódik a ténylegesen vissza is

igényelhető kötelezettség-változás, hanem pl. az a befizetendő adó (84. sor) csökkenéséből adódik.

Ebben az esetben tehát nincs visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés. Ugyanígy nincs

visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés, ha a kötelezettség-csökkenés a korábbi

önellenőrzési pótlék módosításakor keletkezik. Tehát a pénzforgalmi rendelkezés önellenőrzés esetén az

áfa kötelezettség-csökkenéséhez (04. lap 4. sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenéséhez (04.

lap 8. sor) kapcsolódhat.

A pénzforgalmi rendelkezések között az adózó háromféle módon rendelkezhet alapbevallás esetén a 86.

sor összegének, önellenőrzés esetén a 04. lap 4. vagy 8. sor összegének visszaigényléséről. Választhat,

hogy az adó teljes összegének kiutalását kéri saját maga számára, vagy a 170. átvezetési kérelmet

mellékeli és abban az állami adóhatóságnál vezetett, az adózó nevére szóló folyószámlán fennálló

kötelezettsége, hátraléka csökkentése érdekében más adónem(ek)re kéri átvezettetni az összeget, esetleg

részösszegben kiutaltatni saját maga számára. Választhat úgy is, hogy az összeg kiutalását nem kéri,

azaz az állami adóhatóságnál vezetett áfa folyószámláján maradjon a korábbi hátraléka vagy a jövőbeni

fizetési kötelezettségei kiegyenlítésére. Amennyiben a visszaigényelhető adóra az adózó valamely

pénzintézettel faktorálási szerződést kötött, lehetősége van [az (E) blokkban a csatolást jelezve]

mellékelni a bevalláshoz ezt a szerződést, és ennek alapján a visszaigényelhető adó teljes vagy

részösszegéről úgy rendelkezni, hogy az ne saját maga számára, hanem a pénzintézet számára legyen

átutalva. A faktorálásra vonatkozó speciális jelölés-kombinációkat a főlap (E) blokkjának kitöltésére

vonatkozó útmutatón belül a „Faktorálás” címszó alatt találja meg.

Ha a visszaigényelhető, teljes összegben kiutalni kért, vagy a 170-es lapon részösszegben kiutalni kért

összeg meghaladja az 500 000 forintot, akkor az állami adóhatóság számára a bevallás beérkezésétől (de

legkorábban az esedékességtől) számított 45 nap áll rendelkezésre késedelmi kamatmentesen az

átvezetésre és a kiutalásra.30 Egyéb esetben a kiutalásra nyitva álló határidő a bevallás beérkezésétől

(legkorábban az esedékességtől) számított 30 nap.

Amennyiben tényleges kiutalást kér az adózó, úgy meg kell adni azt az adózó belföldi pénzforgalmi

vagy fizetési számlaszámát vagy - pénzforgalmi számlával rendelkezni nem köteles adóalany esetén - a

belföldi postai utalási címet, ahova kéri a kiutalást. Ezekről a következő címszavak alatt olvasható

útmutatás.

Belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszám, belföldi postai utalási cím, külföldi utalási adatok:

Amennyiben az adózó belföldön pénzforgalmi vagy fizetési számlanyitásra kötelezett, és a

visszaigényelt adó teljes összegű vagy a csatolt 170-es kérelemben részbeni kiutalását kéri, akkor a

kiutaláshoz szükséges adatokat a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában meg kell adnia. A

pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az állami adóhatóság

kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlájára történő átutalással teljesítheti. A

belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számla számát balról kezdve kell beírni. A belföldi pénzforgalmi

számla nyitásra kötelezett adózó a belföldi postai utalási cím rovatait nem töltheti ki ugyanezen

blokkban, és nem töltheti ki a külföldi utalási adatokat sem.

A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az állami

adóhatóság belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámra történő átutalással, vagy fizetési számláról

történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai úton) teljesíti az adózónak. Amennyiben a

pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a kiutalást belföldi pénzforgalmi számlára kéri, akkor

a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában fel kell tüntetnie a belföldi pénzforgalmi számlaszámát,

és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét. Az adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési

30 Art. 37. § (4) bek.

28

számlaszámát balról kezdve kell beírni. Amennyiben postai úton történő kifizetést kér, úgy a belföldi

postai utalási cím adatait kell ugyanezen (D) blokkban szerepeltetni. A közterület neve, jellege stb.

adatokat a 24 karakter befogadására alkalmas adatmezőbe kell beírni. A belföldi pénzforgalmi

számlanyitásra nem kötelezett belföldi adózó a főlap (D) blokk külföldi utalási adatait nem töltheti ki.

Amennyiben az adózó külföldi illetőségű és a Magyar Köztársaságban pénzforgalmi számla nyitására

nem kötelezett, akkor az állami adóhatóság a visszajáró összeget az adózó külföldi fizetési számlájára,

az általa megadott devizanemben utalja át. Ebben az esetben a főlap (D) blokkban kell feltüntetni a

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számlaszámát, valamint egyéb külföldi utalási

adatait.

Az adózó külföldi fizetési számlaszámát a sor elején kezdve kell beírni, és közök kihagyása nélkül kell

folytatni. Az adózó külföldi fizetési számlaszámára történő utalás esetén az IBAN és az egyéb

külföldi fizetési számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel. Amennyiben az adózó az Európai Unió

valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, célszerű az IBAN számlaszám feltüntetése. Ennek oka,

hogy egyéb külföldi fizetési számlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Ez esetben

„X” jellel kell jelezni, hogy a külföldön vezetett fizetési számlaszám rovatban IBAN számlaszám került

feltüntetésre. Feltétlenül be kell írni a külföldi fizetési számlát kezelő pénzintézet azonosítására szolgáló

SWIFT-kódot is, illetve amennyiben nem IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi fizetési

számlaszámot adott meg az adózó, akkor a kiutalás célországának 2 betűből álló országkódját is fel kell

tüntetni az országkód rovatban. Érvényes országkódok például: AT–Ausztria, GB–Nagy-Britannia,

CH–Svájc, CZ–Csehország, DE–Németország, FR–Franciaország, stb. Az érvényes országkódok

jegyzéke az MNB honlapján (www.mnb.hu) érhető el, de az Internetes kitöltő program értéklistából is

biztosítja. A kiutalás devizanemeként választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját

is fel kell tüntetni a devizanem rovatban. Érvényes devizanem kódok például: EUR–Euró, USD–USA

dollár, GBP–Angol font, PLN-Lengyel zloty stb. További érvényes devizanem-kódok megtalálhatók az

MNB honlapján. A megjelölhető devizanemeket az Internetes kitöltő program értéklistából kínálja fel.

Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban

megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell

tekinteni. A külföldi devizanemre történő átváltás költsége az adózót terheli. A külföldi utalási adatok

között továbbá meg kell adni a külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató nevét és címét (ország,

város), valamint a külföldi számla tulajdonosának nevét is.

Abban az esetben, ha az adózó belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt a

Magyar Köztársaságban belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor a visszajáró összeg

nem utalható külföldi fizetési számlára. Ha ennek ellenére az adózó külföldi fizetési számlaszámot ad

meg, a bevallás hibás lesz, és a belföldi kiutaláshoz szükséges adatok közléséig nem utalható ki a

visszajáró adó. Pénzforgalmi számlára vagy fizetési számlára történő utalásnál a belföldi és a külföldi

számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel, illetőleg belföldi pénzforgalmi számlaszám és belföldi

postai utalási cím egyidejűleg szintén nem adható meg.

Visszaigényelhető adó esetén, amennyiben az adózó a bevallási főlapon nem jelöli meg azon

pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámát (a meghatározott feltételek mellett egyéb címét), amelyre az

összeg kiutalását kéri, akkor az állami adóhatóság 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel.31 A

visszaigényelhető adó kiutalására nyitva álló határidőt ebben az esetben az adóbevallás kijavításának

napjától kell számítani.32

A Főlap (E) blokkjának kitöltése

Faktorálás:

31 Art. 34. § (6) bek.

32 Art. 37. § (4) bek. a) pont

29

Az (E) blokk megfelelő kódkockájába tett „X” jellel kell jelölni, ha az adóalany, a bevallásához

faktorálási szerződést csatolt. A faktorálási szerződés jelölésére szolgáló részben kell feltüntetni annak

tényét, ha az adózó valamely pénzügyi intézménnyel korábban az áfa visszaigénylésére vonatkozóan

faktorálási szerződést kötött, és az erről szóló szerződést az Art. 38. § (5) bekezdése alapján a

bevalláshoz csatolta.

A faktorálási szerződés adatai: faktorálási szerződés száma, szerződés dátuma, faktoráló pénzügyi

intézmény neve, faktorálási számlaszám, adónem, faktorált összeg (ezer forintban), mely adatokat a

bevallás 1165-01-04. lapján lehet feltüntetni. A faktorált összeg ismeretében a 170-es átvezetési/kiutalási

kérelem melléklet kitöltésekor már az ezen összeg levonása után megmaradó összeget lehet csak

átvezetni, részben kiutalni.

Az Internetes kitöltő program segítséget nyújt a visszaigényelhető adónak a faktorálási szerződésben

szereplő összegen felüli rész könnyebb azonosításához, számításához.

Az állami adóhatóság automatikusan teljesíti az átutalást a szerződés szerinti pénzügyi intézmény

részére. Amennyiben az adózó a visszaigényelhető adó teljes összegét kéri faktorálni, és a faktorálási

szerződést is csatolta, akkor a „Kiutalást nem kér” jelölést kell alkalmazni a pénzforgalmi

rendelkezéseknél a (D) blokkban. Amennyiben a faktorálási szerződésben rögzített összegen túlmenően

tartalmaz a bevallás járandóságot, és ennek kiutalását kezdeményezi az adózó, akkor ezt a pénzforgalmi

rendelkezések között „A teljes összeg kiutalása kérésének jelölése” elnevezésű kódkockába tett „X”

jelzéssel kell kérnie. Amennyiben a faktorálási szerződésben szereplő összegen felüli résznek csak egy

részét kéri kiutalni, akkor a bevalláshoz csatolnia kell a 11170. átvezetési kérelmet is, amelyben a

fennmaradó összegről részletesen rendelkezni kell, és a csatolás tényét szintén jelölni kell a

pénzforgalmi rendelkezések között az „Átvezetési kérelem mellékelve” kódkockában. Lehetősége van az

adózónak arra is, hogy ne kérje a faktorált összeg feletti visszaigényelhető összegnek sem részbeni, sem

pedig teljes kiutalását, ebben az esetben „Kiutalást nem kér jelölése” kódkockát kell bejelölni.

A köztartozásokra való visszatartás az adózó kiutalási kérelme vagy faktorálás esetén

Az állami adóhatóság az általa felülvizsgált, adózót megillető adó-visszaigénylést az általa nyilvántartott

adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás vagy a vámhatóság, az önkormányzati adóhatóság,

illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt – az említetteket megillető – tartozás összegéig

visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Az állami adóhatóság a visszatartás jogának

gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha az adó-visszaigénylés elmaradása az adózó

gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Az állami adóhatóság csak a kiutalni vagy faktorálni kért összeg tekintetében vizsgálhatja, hogy az

adózónak van-e köztartozása (beleértve az állami adóhatóságnál fennálló tartozást is), csak ezen összeg

erejéig illeti meg az Art. 151. §-a alapján a visszatartási jog az egyébként visszaigényelhető adó

tekintetében, és utalhatja át a köztartozást az azt nyilvántartó szerv részére. A visszatartási jog az állami

adóhatóságot a faktorált összeg tekintetében is megilleti. Amennyiben az adózónak van köztartozása,

akkor az állami adóhatóság a kiutalni (faktorálni) kért összeget először a nála nyilvántartott tartozásra

számolja el és utána teljesíti a más adóhatóságoknak a köztartozások utalását. Amennyiben a kiutalni

kért összeg az adózó valamennyi tartozására fedezetet nyújt, úgy a fennmaradó összeget az állami

adóhatóság az adózó részére kiutalja. Ha az adó-visszaigénylés összege az adózót terhelő tartozások

mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála

nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű

adóknál a tartozás arányában. Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál a fennmaradó

összeget a vámhatóságnál, illetve a vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál

nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű

30

adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget pedig a követelések arányában kell

átutalni a köztartozás jogosultjainak.33

A visszatartásról az adózót az állami adóhatóság végzéssel értesíti, amely ellen fellebbezésnek van

helye. A visszatartott összegből az állami adóhatóság az Art.-ben meghatározott határidőben utalja át az

érintett szerv(ek)nek az adózóval szemben fennálló követelését.

Mentes státusz melletti adókötelezettség:

Annak az adóalanynak, aki kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes termékértékesítést,

szolgáltatásnyújtást végez, ugyanakkor eszközértékesítés vagy harmadik országbeli adóalanytól igénybe

vett szolgáltatás, az Áfa tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá eső ügyletek után vagy Közösségen

belüli termékértékesítés után adókötelezettsége keletkezik, azon adó-megállapítási időszakról, amelyben

ilyen címen adókötelezettsége keletkezett, a 1165. számú nyomtatványt kell benyújtania, és azon az

általános áfa gyakorisági szabályok szerint a havi, negyedéves vagy éves bevallás-gyakoriságnak

megfelelő jelölést megtenni, és az annak megfelelő határidőig benyújtani. Az előbbiekben sorolt,

mentességet élvező adóalanyok adószámában a 9. pozíción található számjegy (az áfa-kód) 1-es. Ha az

1-es áfa-kód, azaz a mentes státusz mellett keletkezett adókötelezettség miatt töltik ki a 1165. számú

bevallást, úgy ezt a tényt is jelölni kell a bevallási főlap (E) blokkjában a „Mentes státusz mellett

adókötelezettsége keletkezett” elnevezésű rovatban „X” jellel. Abban az esetben is jelölni kell a mentes

státusz rovatot, ha csoportos áfa-alanyiság választ áfa-mentességet és az előbbiekben felsorolt okokból e

mentes időszakra bevallási és adófizetési kötelezettsége van (a csoportos áfa-alanyiság azonban

megtartja 5-ös áfa-kódját a mentessége ideje alatt is).

A részletező lapok sorainak kitöltéséről

A 1165-01-01., -01-02., -01-03., -01-04. lapon a „b” oszlopban a fizetendő/levonható adó

megállapításának alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopban a megállapított/levont adó összegeit kell

feltüntetni a megjelölt részletezés szerint. Az egyes sorokba a választott és alkalmazott adózási módok

függvényében kell az adatokat beírni, és csak abban az esetben kell adatot megadni, ha az ott megjelölt

értékesítés, illetve beszerzés az adóalany tárgyidőszaki kötelezettségét érintően működése során

előfordult.

A bevallásban az összesítő sorok után következő sorokat, illetve a részletező sorokat is pontosan ki kell

tölteni! Az Art. rendelkezése felhatalmazza az állami adóhatóságot a bevallás teljesítéséhez szükséges

nyomtatvány rendszeresítésére. Ennek alapján az áfa-bevallásban olyan tartalmú adatok szerepelnek,

amelyek az állami adóhatóság feladatainak a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A

nyomtatvány hiányos kitöltése miatt a bevallás hibásnak minősül, amely miatt az Art. alapján a

magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.34

Ügyelni kell a bevallás részletező adatainak helyes és pontos kitöltésére azért is, mivel ezek közül

egyesek a bevallás gyakoriság alakulását befolyásolják, míg mások a visszaigénylési összeghatár

számításánál játszanak fontos szerepet, illetve megint más adatok az Európai Unió INTRASTAT

statisztikai adatszolgáltatási rendszerének adatközléséhez szükségesek.

A termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos egyes sorokban az adó alapját tartalmazó

„b” oszlopban az ellenérték részét képező államháztartási támogatások összegét is szerepeltetni kell.

Figyelem!

33 Art. 151. § (6) bek.

34 Art. 172. § (1) bek.

31

Az Áfa tv. 132. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított

adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás

következik be, az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet

rendezésére az Áfa tv. 132. § (2)-(4) bekezdései szerinti szabályt kell alkalmazni. Amennyiben a

levonható adó összege csökken, akkor a bevallásban fizetendő adót növelő tételként kell annak

összegét a megfelelő sorban feltüntetni az Áfa tv. 132. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adóelszámolási

időszakon belül. Ezen tételek összegét a bevallás 31. sorában kell szerepeltetni.

Az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatukat a gazdasági tevékenységet is végző közhatalmi

szervek az Áfa tv. 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseinek figyelembe vételével tegyék meg!

Az Áfa tv. nem határozza meg a közhatalmi tevékenységet folytató szervek esetében a

jelentéktelen bevétel fogalmát. A közhatalmat gyakorló szervek csak közhatalmi tevékenységük

tekintetében nem minősülnek az áfa alanyának. 2008. január 1-jétől gazdasági tevékenységük

tekintetében, függetlenül az abból elért bevétel nagyságára, adóalanynak minősülnek. A

közhatalmi tevékenységük mellett végzett gazdasági tevékenységük tekintetében alanyi

adómentességet választhatnak, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak.