Az áfa bevallás kitöltési útmutatójának bevezető része:
Kitöltési útmutató
az általános forgalmi adó
bevallására, elévülési időn belüli önellenőrzésére és elmulasztott bevallásának késedelmes benyújtására
szolgáló
1065. számú nyomtatványhoz
Jogszabályi háttér
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.)
- az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.)
- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény (Jöt.)
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)
Általános tudnivalók
A bevallás-korszerűsítés részeként 2009. évtől változott az általános forgalmi adó bevallása és
önellenőrzése. Az adott évben megjelentetett bevallási űrlapon csak egyetlen év adó-megállapítási
időszakainak adóadatai szerepeltethetők, amely adatokat az adott év adóadatainak elévüléséig ugyanezen
az űrlapon lehet bevallani, önellenőrizni, mulasztás esetén késedelmesen benyújtani. Ez azt jelenti, hogy
a 2010. adóév tekintetében a tárgyévet követően, de elévülési időn belül (pl. 2012-ben) ugyanezen a
nyomtatványon kell a 2010-et érintő önellenőrző, illetve pótló bevallást benyújtani. Ezen elvhez
igazodik a 65-ös, a ’86-os bevallás és az ’A60-as Összesítő nyilatkozat is.
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok ezen a 1065. számozású nyomtatványon
kötelesek bevallást tenni a 2010. évi áfa kötelezettségeikről. A kötelezettek körét jelen kitöltési
útmutatóban a „Kinek kell a 1065. számú nyomtatványon bevallást tennie?” alcímű fejezet részletezi.
Azonos jelű - azaz a 1065. számú - nyomtatványt kell alkalmazni a be nem nyújtott áfa-bevallás
pótlására (utólagos benyújtására), valamint az áfa-bevallások önellenőrzésére is (az önellenőrzés
tényének jelölésével), továbbá azonos jelű nyomtatványon kell benyújtani a különböző bevallási
gyakorisághoz tartozó (havi, negyedéves, éves) adózók bevallásait (a megfelelő gyakoriság jelzésével).
Az azonos jelű nyomtatványon benyújtható bevallások jellegét és gyakoriságát a főlap (C) blokkjában
kell megadni, a kitöltési útmutatónak az „Egyéb kitöltési információk a főlaphoz” alcímű fejezetében
leírtak szerint.
A „1065” bizonylatszámmal ellátott jelen nyomtatvány kizárólag a 2010. évi adó-megállapítási
időszakok adóadatainak bevallására, önellenőrzésére, illetőleg késedelmes benyújtására szolgál. Az
alapbevallás, az önellenőrzés és az elmulasztott alapbevallás késedelmes benyújtása egységesen 1065
számozású. A 2009. évtől kezdődően nem használjuk az előzőleg megszokott ’310 önellenőrzési és ’320
pótló bevallási számozást, azok kizárólag a korábbi évekre alkalmazhatók.
A 1065. számú nyomtatványon a 2010. év adóadatait 01-11. havi, illetve I-III. negyedévi időszakára
vonatkozó bevallást 2015. december 31-ig, az utolsó időszakra vonatkozó bevallást, illetve az éves
bevallást pedig 2016. december 31-ig lehet önellenőrizni, helyesbíteni, illetőleg a bevallás határidőben
történő benyújtásának elmulasztása esetén szintén ezen elévülési időn belül lehet késedelmesen
benyújtani.
A bevallási rend a korábbi évekre a következő:
Figyelembe véve az Art. 164. §-ának rendelkezéseit, a 2010. évet megelőző korábbi, el nem évült
adómegállapítási időszakok adatainak önellenőrzésére, pótlására a következőket kell alkalmazni.
• A 2004. év utolsó adó-megállapítási időszakát megelőző időszakok adókötelezettsége tekintetében –
az Art. 164. § (2), (5) és (9) bekezdéseinek eseteit kivéve – a 2010. évben az adó-megállapításhoz
való jog elévült, azokra önellenőrzést, pótlást végezni már nem lehet.
• A 2004. év utolsó adó-megállapítási időszakának első napjától a 2008. december 31-ig tartó
időtartamba eső időszakok 2010. évi önellenőrzésére a 08310. számú bevallás szolgál. Papíralapon a
0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani „08310. Önellenőrzési bevallás”
jelöléssel és a 05-ös lap csatolásával. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a
08310. programot kell használni. A 08310. számú bevallást kell a további években (2011-2014.
években) is alkalmazni azzal, hogy a rajta önellenőrizhető időszakok egyre csökkennek, fokozatosan
„kiesnek” az elévülési idő szerint. Pl. 2010-ben a 2004. év utolsó időszakát megelőző évek,
időszakok már nem jelölhetők rajta.
• A 2004. év utolsó adó-megállapítási időszakának első napjától a 2007. december 31-ig tartó
időtartamba eső időszakok 2010. évi pótlására (késedelmes benyújtására) a 08320. számú bevallás
szolgál. Papíralapon a 0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani „08320. Pótló
bevallás” jelöléssel. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 08320. programot kell
használni. A 2008. évi kötelezettségek pótlására nem lehet alkalmazni a 08320. számú bevallást, arra
papíralapon a 0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon a „0865. Havi bevallás”, „08650.
Negyedéves bevallás”, vagy „08651. Éves bevallás” jelöléssel benyújtott bevallást kell használni,
elektronikus benyújtásnál vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 0865/650/651. programot. A
08320. számú bevallást kell a további években (2010-2013. években) is alkalmazni a 2007-ig terjedő
adóévekre azzal, hogy a rajta bevallható időszakok egyre csökkennek, fokozatosan „kiesnek” az
elévülési idő szerint. Pl. 2012-ben a 2006. év utolsó időszakát megelőző évek, időszakok már nem
jelölhetők rajta. A bevallások késedelmes benyújtására – bármely évben is történik – mindig a
pótlandó időszakban érvényes áfa-bevallási gyakorisági szabályok szerint kerülhet sor.
• A 2008. január 1-től 2008. december 31-ig tartó időtartamba eső időszakok 2010. évi pótlására
(késedelmes benyújtására) a 0865., 08650. és 08651. számú bevallások szolgálnak. Papíralapon a
0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani a késedelmesen benyújtott időszak
gyakorisága szerinti „0865. Havi bevallás”, „08650. Negyedéves bevallás”, vagy „08651. Éves
bevallás” jelölések egyikével. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 0865.
(0865/650/651.) programot kell használni. A 0865., 08650., 08651. számú bevallást kell a további
években (2010-2014. években) is alkalmazni a 2008. évi adó-megállapítási időszakok pótlólagos
bevallására. A bevallások késedelmes benyújtására – bármely évben is történik – mindig a pótlandó
időszakban érvényes áfa-bevallási gyakorisági szabályok szerint kerülhet sor.
Minden, ami a benyújtandó bevallások típusával és azok benyújtási határidejével kapcsolatban a
0865/650/651/310/320. számú nyomtatvány kitöltési útmutatójában megjelent, a fentiek szerint
módosítva értendő.
A 2010. évi adókötelezettségek tekintetében a havi, negyedéves, éves alapbevallások, és pótlások
(késedelmes bevallás-benyújtások), valamint az önellenőrzések, ismételt önellenőrzések, adózói
javítások (helyesbítések) programja APEH_1065.jar programnéven szerepel, és az ABEVJAVA
keretprogramban futtatható.
A bevallás elektronikus úton történő benyújtásához az állami adóhatóság honlapján
(http://www.apeh.hu) a „Nyomtatványkitöltő programok” menüben állnak rendelkezésre a
kitöltést segítő programok.
Az internetes bevallásnál a hibaüzenetekben a 1065-01-01, -01-02, -01-03, -01-04. lapok
számhivatkozása a könnyebb kezelhetőség érdekében 01-es!
A nem elektronikus úton benyújtók szintén az Internetes kitöltő programot használhatják a bevallások
kitöltésére azzal, hogy a programmal kitöltött bevallást kinyomtatva, aláírással ellátva nyújtják be. A
nyomtatvány és kitöltési útmutatója kereskedelmi forgalomban, „pdf” formátumból – az
értékesítőhelyek által – kinyomtatott formában is megvásárolható.
Javítás az elektronikus úton benyújtók esetében
Az Art. 34. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a 34. § (6)
bekezdésben szabályozott esetben – amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem
javítható ki – megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.
A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a
bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS(B) blokkjában az „Adóhatóság által
hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatba be kell írni a javított bevallás 10 jegyű vonalkódját. A
vonalkódot az adóhatóságtól kapott, a hibás bevallásról szóló kiértesítő levél tartalmazza.
A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók az „Adóhatóság által hibásnak minősített
bevallás vonalkódja” rovatot nem tölthetik ki.
Adózói javítás (helyesbítés)1: Amennyiben az APEH által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az
adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) (a továbbiakban:
adózói javítás) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor az adóalap, illetőleg adó,
(költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez. Adózói javításról akkor van szó, amikor az
adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás részletező adata téves, vagy valamely
tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű. Adózói javítás
esetén az „új” adatokkal valamennyi – az adózói javítással érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki
kell tölteni. Amennyiben az adózói javítással érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói
javítás nem érinti, úgy az adózói javítással érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni!
Abban az esetben, ha az időszakra benyújtott bevallásban a 84-95. sorok adatait kell módosítani, és
egyéb adat a bevallásban nem változik, adózói javításként kell a bevallást benyújtani. Az adózói
javításban az azonos időszakra benyújtott közvetlen előzménybevallásban szereplő áfa adatokat meg kell
ismételni a 01-83., sorokban. A 1065-04-es lapon pótlékalap, pótlékösszeg, és kötelezettség-változás
nem keletkezik. A 84-95. sorokban a helyes összeget és nem a különbözetet kell feltüntetni. Arra
tekintettel, hogy kötelezettség-csökkenés nem keletkezik és adóváltozás nem mutatható ki a
„helyesbítés” jellegű bevallásban, ezért értelemszerűen a visszaigényléssel összefüggő főlapi mezők és a
170-es átvezetési kérelem nem tölthetők ki, ugyanúgy, mint ahogy az import lapok és az önellenőrzés
speciális indokolása melléklet sem. A 10A60. számú Összesítő nyilatkozat kitöltésénél figyelemmel kell
lenni a 1065. számú bevallás 84., 85., 86., 88. sorai adatának változására.
Amennyiben nem csak a 84-95. sorokban van változás, hanem áfa vagy korábbi önellenőrzés
önellenőrzési pótlék adataiban is, úgy az a bevallás nem jelölhető adózói javításként, hanem azt
önellenőrzésként vagy ismételt önellenőrzésként kell besorolni.
Az adózói javítás tehát annyiban különbözik az önellenőrzéstől, hogy az önellenőrzés esetében az
adóalap, adó adatokban is változást kell kimutatni. Az adózói javítás benyújtásának legelső határideje
megegyezik az önellenőrzésével, Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés)
miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába H betűt kell bejegyezni.
Önellenőrzés
A 1065. számú nyomtatványon a 2010. évben keletkezett és bevallott általános forgalmi adó bevallások
önellenőrzésének, ismételt önellenőrzésének benyújtása esetén jelölni kell a főlap (C) blokkjában a
„Bevallás jellege” mezőben az önellenőrzés (O) vagy ismételt önellenőrzés (I) kódokat. Az ismételt
önellenőrzés is önellenőrzés, de már legalább a második önellenőrzés az azonos időszakra vonatkozó
önellenőrzési láncban, és jelentősége abban áll, hogy a 04-es önellenőrzési melléklet 2. sorának
kitöltésekor az önellenőrzési pótlék számításakor kell e jellegre figyelemmel lenni.
A 2010. évi kötelezettségek bevallásait csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A 1065. számú
jelen űrlap önellenőrzési funkcióját a 2010. év vonatkozásában 2016. december 31-ig lehet használni.2
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül
el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az
adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – ha törvény másként
nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az
annak igényléséhez való jog megnyílt. Az önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja abban az
esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik.3
A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak
kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban végzi az önellenőrzést az adózó.
Az önellenőrzés, ismételt önellenőrzés benyújtásakor az önellenőrzött alapsorokat is ki kell tölteni,
továbbá amennyiben azon adatot kell szerepeltetni, csatolható a bevalláshoz a 05-ös lap, valamint
változás esetén a 02-es, 03-as import lapok.
Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén a bevalláshoz tartozik kötelezően a 1065-04. számú
Önellenőrzési melléklet is, amely az önellenőrzéshez szükséges egyéb adatokat, illetve az önellenőrzési
pótlék alapját és összegét tartalmazza, és amelyen az önellenőrzési pótlék helyesbítését is el lehet
végezni. A 1065. számú bevallás kitöltő programja ezt a lapot automatikusan biztosítja, ha a főlapon a
(C) blokkban az adózó jelzi az önellenőrzési, ismételt önellenőrzési szándékot. A 1065-04. számú
Önellenőrzési melléklet önállóan nem nyújtható be, csak a bevallási főgarnitúra mellékleteként, azzal
együtt, és az önellenőrzés sem érvényes a 04. lap csatolása nélkül!
Az önellenőrzésekről az adózónak nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás kötelező tartalmi elemeit
az Art. határozza meg. Abból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és az önellenőrzés
időpontjának, a módosított adó alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell az
önellenőrzés szöveges indokolását és az önellenőrzési pótlék számítását is. A nyilvántartást és az
önellenőrzés bizonylatait az adóhatósághoz nem kell benyújtani, de azokat az elévülési időn belül meg
kell őrizni.
Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és a nyomtatványt
az önellenőrzéssel feltárt adókötelezettség (jogosultság) nyilvántartásba vételét (feltárás napját) követő
15 napon belül kell benyújtani az illetékes elsőfokú adóhatósághoz. Az adózó a bevallását
önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt bevallási határidőtől módosíthatja. Az adóhatósági
ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel
nem módosítható.
Az önellenőrzés esedékességi dátumaként – figyelemmel az alapbevallás benyújtási határidejénél nem
korábbi önellenőrzési határidő-korlátra – a tévedés feltárásának időpontjától számított 15. nap
dátumát kell feltüntetni a bevallási főlap (C) blokkjában az „önellenőrzés esedékessége” rovatban.
Amennyiben a tizenötödik naptári nap egyben munkaszüneti napra is esik, akkor az azt követő első
munkanap dátumát kell bejegyezni. A feltárás időpontja az adózó könyveibe történő bejegyzés, azaz az
önellenőrzési nyilvántartásba vétel dátuma. Az önellenőrzési bevallást az esedékesség időpontjáig kell
az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz benyújtani, ezt követően benyújtott bevallás esetén a
késedelem – az összes körülmény figyelembe vételével és mérlegelésével – szankcionálható.
Amennyiben az önellenőrzéssel az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik,
akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás
esedékességi időpontjáig kell megfizetni a megfelelő számlaszámra. Kötelezettség-csökkenés esetén az
adó visszaigénylésének lehetősége – amennyiben az Áfa tv. rendelkezéseiben foglalt feltételei
fennállnak – az esedékesség napjáig történő beérkezés esetén ugyanezen esedékesség időpontjától, az
esedékességet követő beérkezés esetén a beérkezés napjától nyílik meg.
Abban az esetben, ha az adózó a következő időszakra átvihető követelés összegének meghatározásában
tévedett, a későbbi időszakra elszámolandó adója csak akkor mutathatja a valós összeget, ha a hiba
elkövetése és a tévedés feltárása között valamennyi adó-elszámolási időszakra vonatkozó bevallást
adó-megállapítási időszakonként külön-külön önellenőrzéssel rendezi.
A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adója
együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi időszak(ok)ban keletkezett levonható
előzetesen felszámított adó összegével.4 Önellenőrzési kötelezettség tehát nincs az elkésett, befogadott
számlák esetében.
A nyomtatvány önellenőrzési bevallásként történő kitöltése során 2010-től kezdődően önellenőrzés
esetében is jelölhetők a bevallási főlap (C) blokkjában az alábbi rovatok, de csak az alapbevallásban,
illetve a pótlásban jelölt kóddal egyezően. pl. soron kívüli bevallás kódját jelző rovat, a küszöbértéktúllépés
rovat, a közösségi adószám megállapítása rovat, az engedély alapján törtidőszaki bevallás
benyújtását jelölő rovat.
A bevallási főlap egyéb adatait értelemszerűen kell kitölteni az önellenőrzés során is, kivéve a később
tárgyalt pénzforgalmi rendelkezések és visszaigénylési jogcímek rovatait.
Az önellenőrzésként benyújtott 1065. számú nyomtatvány 01-95. soraiban – kivéve a 78-83. sorokat –
mindig az önellenőrzés során megállapított tényleges, helyes adatokat kell feltüntetni az adóalap és adó
rovatokban, tehát nem a feltárt különbözetet kell kimutatni az egyes sorokban. Ha az említett sorok
valamelyikében nincs változás, úgy értelemszerűen az eredeti – helyes – adatot kell abban a sorban
feltüntetni, vagyis az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző bevallás adott sorával azonosan kell
kitölteni a sort. A bevallás 78-83. soraiban a „b” oszlop rovatait kizárólag áfa adónem önellenőrzése
esetén lehet és kell kitölteni, ezeket az összegmezőket alapbevallás vagy korábbi önellenőrzési pótlék
önellenőrzése esetén üresen kell hagyni. Áfa önellenőrzés esetén a 78-83. sorok „b” oszlop mezőit
azokkal az adatokkal kell feltölteni, amelyek az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző
bevallásban a 78-83. sorok „c” oszlop rovataiban szerepeltek. Ezek az önellenőrzendő, ún. „eredeti”
adatok. A jelen önellenőrzés 78-83. sorok „c” oszlopának mezőibe pedig az önellenőrzés során
megállapított tényleges, helyes adatokat kell beírni, azt is figyelembe véve, hogy az önellenőrzést
követően is fennállnak-e ugyanazok a visszaigénylési jogosultságok, illetőleg ugyanúgy érvényesíteni
kell-e a negatív elszámolandó adót csökkentő tételeket, mint a láncban megelőző bevallásban. Az
önellenőrzéssel kimutatható kötelezettség-csökkenés, kötelezettség-növekedés, felszámított
önellenőrzési pótlék meghatározását a 1065-04. számú lapon kell elvégezni a 78-83. sorok „b” és „c”
oszlopainak különbözetétől függően.
Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzési pótlék összegét kívánja önellenőrizni, úgy azt a
nyomtatványon csak önmagában módosítja, azaz olyan önellenőrzési bevallás, amelyen önellenőrzési
pótlékot önellenőriztek, egyidejűleg nem használható az általános forgalmi adó önellenőrzésére is. A két
adónemet tehát együtt nem lehet önellenőrizni, vagyis a 1065-04. számú Önellenőrzési mellékleten a
korábbi önellenőrzési pótlék 5-8. sorainak kitöltése mellett az áfa módosításával kapcsolatos 1065-04.
számú melléklet 1-4. sorai nem tölthetők ki. A 01-77., 84-95. sorok adata és a 78-83. sorok „c”
oszlopának adatát változatlan adattartalommal meg kell ismételni.
Az önellenőrzési pótlék összege kizárólag akkor módosítható, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban az
önellenőrzési pótlék összegének megállapításánál az adózó tévedett, például helytelen időszakot vagy
más jegybanki alapkamat százalékot alkalmazott. Az önellenőrzési pótlék összegének önellenőrzésére
nincs mód abban az esetben, ha arra a korábbi bevallásban levezetett pótlékalap változása miatt kerülne
sor. Korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése értelemszerűen csak ismételt önellenőrzés keretében
valósulhat meg.
A főlap (D) blokkjában a visszaigényléssel összefüggő pénzforgalmi rendelkezések (kiutalás, átvezetés)
és áfa visszaigénylési jogcímek kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy nem minden esetben kell mindkettőt
egyidejűleg kitölteni. A (D) blokk utolsó sorában az első kódkockában az áfa visszaigénylési jogcím
kódját kötelező megadni, ha az önellenőrzést követően is fennáll a visszaigényléshez a jogosultság, tehát
az adózó a 82. sor „c” rovatát kitölti. Azonban ha az önellenőrzésben a 82. „c” mező kitöltött, még nem
jelenti azt, hogy az adózó vissza is igényelhet adót, hiszen az önellenőrzésből az adózó csak a
kötelezettség-csökkenés összegét igényelheti vissza. Csak abban az esetben, ha az áfa kötelezettségcsökkenés
összege (04. lap 4. sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenés összege (04. lap 8. sor)
nullától eltérő számmal kitöltött, akkor rendelkezhet az adózó a (D) blokkban a pénzforgalmi
rendelkezések között arról, hogy a visszaigényelhető kötelezettség-csökkenés összegének kiutalását nem
kéri (folyószámlán hagyja), vagy teljes összegű kiutalását kéri, vagy átvezetését kéri más adónemre. Ha
a korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése következtében keletkezik kötelezettség-csökkenés, úgy
értelemszerűen nem tölthető ki a főlap (D) blokkban az áfa visszaigénylési jogcímkód mező, csak a
pénzforgalmi rendelkezéseket kell megadni.
Amennyiben az önellenőrzési bevallásban import termék után, önadózással fizetendő adó szerepel, és
annak összegében változás következett be, akkor a 1065-03. számú lapot is ki kell tölteni a bevalláshoz,
de a részadatok sokasága miatt, azok ismétlése helyett ezen a lapon kizárólag az azonos időszaki előző
bevallásban vallott adatokhoz képest bekövetkezett változást kell feltüntetni.
Ha a termékimport után kivetett, visszaigényelhető adó önellenőrzésére kerül sor, úgy a 1065-02. számú
lapot kell kitölteni és csatolni a bevalláshoz, de a részadatok megismétlésének elkerülése érdekében ezen
a lapon kizárólag az azonos időszaki előző bevallásban vallott adatokhoz képest bekövetkezett változást
kell feltüntetni.
Amennyiben az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály
alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, akkor a 05. számú nyilatkozatot
is csatolni kell az önellenőrzéshez, melyet a főlapon jelölni kell a (C) blokkban.
A csatolható és kötelezően csatolandó mellékletek önellenőrzés esetén történő kitöltéséről a részletes
leírást az import mellékletekre, valamint az önellenőrzési lapokra vonatkozó kitöltési útmutató részek
tartalmazzák.
Késedelmesen benyújtott bevallás
A bevallást csak az elévülési időn belül lehet késve benyújtani, pótolni.5 A 2010. év időszakaira
vonatkozó, határidőre benyújtani elmulasztott bevallásokat a 1065. számú nyomtatványon kell pótlólag
benyújtani, legkésőbb 2016. december 31-ig.
Ha a 1065. számú nyomtatványt a benyújtani elmulasztott 2010. évi bevallások „pótlására”, késedelmes
benyújtására kell használni a fenti elévülési időn belül, úgy a bevallási főlap (C) blokkjában a
„Bevallás jellege” mezőben pótlás esetén sem kell jelzést tenni, mert azt alapbizonylatként kell
értelmezni. A „Bevallás gyakorisága” mezőben a késedelmesen benyújtandó bevallás havi, negyedéves,
éves időszakának megfelelő jelzést kell feltüntetni. A bevallást utólag benyújtani mindig a benyújtani
elmulasztott időszakban érvényes áfa-gyakoriság szerint kell, nem pedig a pótlás időpontjában az
adózóra érvényes gyakoriság szerint.
A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak
kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban az adózó elmulasztotta benyújtani a bevallást, és amelyre
jelenleg a pótlást, késedelmes benyújtást elvégzi.
A bevallás késedelmes benyújtása esetén a kitöltés külön tájékoztatást nem igényel, mert az teljesen
azonos az alapbevallás kitöltésével. Értelemszerűen nem használhatók az alapbevallásnál, és az
alapbevallás késedelmes benyújtásánál a 1065-01-03. lap 78-83. sorainak „b” oszlopa, valamint az
önellenőrzésre vonatkozó mezők, lapok.
A bevallási nyomtatványgarnitúra részei
• 1065. számú bevallási főgarnitúra részei: főlap, 01-01, 01-02, 01-03, 01-04 lapok,
• (10)170. számú Átvezetési és kiutalási kérelem, az Internetes programban: 1065-170.
• 1065-02. számú részletező lap (a vámhatóság által kivetéssel megállapított termékimport után
fizetendő adóból levonásba helyezett adó részletezésére),
• 1065-03. számú részletező lap (az arra engedéllyel rendelkezők esetében az import után önadózással
megállapított fizetendő adóval összefüggő részletezéshez),
• 1065-04. számú önellenőrzési melléklet (az önellenőrzésből eredő kötelezettség-változás
levezetésére),
• 1065-05. számú nyilatkozat (csak akkor, ha az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az
adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi
aktusába ütközik).
Az egyes mellékletek csatolt darabszámára vonatkozó jelölőrovatokat a főlap (C) blokkja tartalmazza.
Kapcsolódó bizonylatok
170-es átvezetési kérelem melléklet:
Ha az áfa alapbevallás vagy önellenőrzés pénzforgalmat bonyolít, azaz átvezetést vagy/és részösszegű
kiutalást kér az adózó, akkor a 10170. számú átvezetési és kiutalási kérelmet kell csatolni mellékletként
a bevalláshoz („pdf” formátumból kinyomtatott papíralapú nyomtatvány kitöltése esetén). Az áfa
bevallására, önellenőrzésére szolgáló Internetes kitöltő program beépítve tartalmazza a 1065-170-es
mellékletet.
10A60. számú Összesítő nyilatkozat:
Az összesítő nyilatkozatot 2010-től kezdődően csak elektronikus úton nyújthatják be az adózók.6
Az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályok
Az Art. 2010. január 1-jétől hatályos 8. számú melléklete alapján az összesítő nyilatkozatot az
adóalanyoknak a közösségi kereskedelemről kell benyújtaniuk, tehát a korábbi évekhez képest a
nyomtatvány két lappal, a közösségen belüli szolgáltatásnyújtás (10A60-03) és a közösségen belüli
szolgáltatás igénybevétel (10A60-04) lappal bővül.
1. A) Az általános forgalmiadó-alanynak nyilatkoznia kell:
a) az állami adóhatóság által megállapított közösségi adószámáról, valamint az Áfa tv. 89. §-ának (4)
bekezdése szerinti ügylet teljesítése esetén az általános forgalmiadó-alanynak azon, az Európai
Közösség más tagállamának hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében
adófizetésre kötelezett,
b) a vevő és az eladó, illetve a szolgáltatást nyújtó és szolgáltatást igénybe vevő adószámáról,
c) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített, az Áfa
tv. 89. §-ának (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is,
amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett, de saját nevében tesz bevallást az importáló
által teljesített termékértékesítésről),
d) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített azon
termékértékesítésről, melyet részére az Áfa tv. 52. §-ának megfelelő Közösségen belüli beszerzésként
értékesítettek, valamint az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező értékesítőtől
megvalósított azon termékbeszerzéséről, melyet részére az Áfa tv. 52. §-ának megfelelően teljesítettek,
e) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal
rendelkező általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az Áfa tv. 37.
§-ának hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtásról, amely adóköteles a teljesítési hely szerinti
tagállamban, és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett,
f) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított
termékbeszerzéséről, illetve az Áfa tv. 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatás igénybevételéről,
amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre kötelezett,
g) a c)-f) pontokban meghatározott ügyletek általános forgalmi adó nélkül számított összesített
ellenértékéről beszerzőnkénti, igénybevevőnkénti (értékesítőnkénti, nyújtónkénti) részletezésben, illetve
az Áfa tv. 89. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékéről,
h) az Áfa tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegéről.
Az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályok alkalmazásában az „adószám”
kifejezés alatt – eltérően az Art. 178. § 1. pontjában meghatározottaktól – az Európai Közösségnek
a Magyar Köztársaságon kívüli tagállamai esetében az érintett tagállamban általános forgalmi adó
fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló olyan betűből
és/vagy számból álló jelet kell érteni, amely az érintett tagállam joga szerint tartalmában megfelel
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 215. cikkének.
Az „adószám”-ot kell érteni a nyomtatványon és a kitöltési útmutató szövegében is a más
közösségi tagállami adóalany közösségi adószámára történő hivatkozások esetén.
Az összesítő nyilatkozat benyújtásának gyakorisága
B) Az összesítő nyilatkozatot főszabályként a havi bevallásra kötelezett adóalany havonta, a
tárgyhónapot követő hónap 20-áig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a
tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adóhatósághoz.
Áttérési szabályok
C) A rá irányadó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú
összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha az Áfa tv. 89. § (1) és
(4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó
nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 100 000 eurónak (25 200 000 forint) megfelelő
pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a
tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen
időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra
való átváltására az Áfa tv. átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.
D) Ha a C) pont szerinti áttérést követő négy naptári negyedévben az adózó nem haladja meg az 1.
pontban meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adó-megállapítási időszakra
nem havi bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adó-megállapítási időszakra
negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.
Ha az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany közösségi adószám megállapítása miatt vagy
más okból évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi bevallásra tér át, és a közösségi
kereskedelemmel kapcsolatos ügylet alapján az adófizetési kötelezettsége az áttéréssel érintett
bevallással le nem fedett időszak tekintetében keletkezik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a
bevallással egyidejűleg nyújtja be.
Havi összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett továbbá
2. A) A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy,
a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet
választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany,
valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (az ún. speciális adózói körbe tartozó adóalanyok), a
közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet
teljesítését követő hó 20. napjáig az 1.A) és a 3.A) pontban foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával
nyújtja be.
2. B) Ha a 2009. év bármely naptári negyedévében a közösségi adószámmal rendelkező általános
forgalmiadó-alany az Áfa tv 89. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés,
valamint a 91. §-ának (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítésének a
tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a
100 000 eurónak megfelelő pénzösszeget, az adózó a 2010. évben havi gyakorisággal tesz eleget
összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségének.7
Az összesítő nyilatkozat benyújtásának időszaka
3.A) Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről (összegről)
arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési
kötelezettség keletkezett. Utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció összegét arra az időszakra
vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző személy az Áfa tv.
77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott.
4.A) Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi
kereskedelmet nem folytatott.
4.B) Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
A sorok összefüggései az áfa-bevallás és a 10A60. bizonylat között az alábbi:
– A 10A60. számú Összesítő nyilatkozat „Termékértékesítések” részében (a 01. számú lapon)
nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott
negyedévre/hónapra benyújtott áfa-bevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó
összegadattal: +2B+3B–42B–43B+44B+84. sor+86. sor.
– A 10A60. számú Összesítő nyilatkozat „Termékbeszerzések” részében (a 02. számú lapon)
nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott
negyedévre/hónapra benyújtott áfa-bevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó
összegadattal: +11B+12B+13B+14B+15B+16B–45B+85. sor.
– A 10A60. számú Összesítő nyilatkozat 10A60-01. számú „Termékértékesítések” lap, (d)
oszlopában „K” betűjellel kell jelölni azokat az ügyleteket, amelyekben az importáló helyett
annak közvetett vámjogi képviselője jár el. A 10A60. számú Összesítő nyilatkozat
„Termékértékesítés” részében az aktuális negyedévre/hónapra vonatkozó, „K” betűjellel
megjelölt tételek összegének meg kell egyezniük az adott negyedévre benyújtott áfa-bevallás(ok)
+53B+54B adóalap rovatokból származó összeggel.
– A 10A60. számú Összesítő nyilatkozat „Szolgáltatásnyújtások” részében (a 03. számú lapon)
az aktuális negyedévre/hónapra vonatkozó szolgáltatásnyújtások összesített ellenértékének meg
kell egyeznie a 1065. számú bevallás 88. sorában szereplő összeggel. Az összesítő nyilatkozat
03. lapját az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, az általános szabályok szerint meghatározott teljesítési
hely szerinti szolgáltatásokról kell benyújtani.
– A 10A60 számú Összesítő nyilatkozat „Szolgáltatás igénybevételek” részében (a 04. számú
lapon) az aktuális negyedév/hónap összesen adatainak meg kell egyeznie a 1065-ös
negyedéves/havi bevallás 17B adóalap rovatából származó összeggel. Az összesítő nyilatkozat
04. lapját az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, az általános szabályok szerint meghatározott teljesítési
hely szerinti szolgáltatásokról kell benyújtani.
Az Áfa tv. 2010. január 1-től hatályos 193. § (1) bekezdés d) pontja alapján az adóalany az
alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségben a külföldön teljesített
szolgáltatásnyújtása esetén a belföldön nem letelepedett adóalany részére nyújtott - nem adómentes -
szolgáltatásai tekintetében. Az alanyi adómentes adóalanynak erről a szolgáltatásnyújtásáról a
10A60-03 számú összesítő nyilatkozatot kell benyújtania.
Fontos!
Az Áfa tv. 2010. január 1-től hatályos 36. § (1)-(2) bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtás
teljesítési helyének meghatározása szempontjából új szabály, hogy az egyébként nem adóalanyi
minőségében eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi szolgáltatás viszonylatában is
adóalanyi minőségben eljárónak kell tekinteni, kivéve azt az esetet, ha a nyújtott szolgáltatást
közvetlenül saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére veszi igénybe (az utóbb
említett esetben az érintett személyt, szervezetet nem adóalanynak kell tekinteni). A teljesítési hely
meghatározása szempontjából tehát nemcsak az adóalanyok, hanem a közösségi adószámmal (más
tagállambeli adószámmal) rendelkező nem adóalany jogi személyek is adóalanyoknak minősülnek.
Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás
igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.8
Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás
nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.9
10A88. számú adatszolgáltatás:
Az Art. rendelkezéseinek megfelelően azokról a Közösségen belülre megvalósult új közlekedési eszköz
értékesítésekről, amelyeket a Közösség más tagállamában illetékes, közösségi adószámmal nem
rendelkező vevők (adóalanyok és nem adóalanyok) részére teljesített, az adózónak adatot kell
szolgáltatnia. Ezeknek az adatoknak a részletezésére a 10A88. számú adatszolgáltatási nyomtatvány
szolgál. A 1065. számú bevallás 43. sorának és a 1086. számú bevallás 20. sorának adatával adott
időszakra vonatkozóan meg kell egyeznie az azonos időszakba eső 10A88. számú adatszolgáltatás(ok)
által kirészletezett adóalappal.
1086. számú bevallás:
Egyéb áfával összefüggő, de a 1065. számú bevallással konkrét kapcsolatban nem álló bizonylat a 1086.
számú összevont bevallás, amely kétfajta bevallás egyesítéséből áll.
Egyrészt ezt a nyomtatványt, (a 01. számú lapot) kell használniuk áfa-bevallási kötelezettségük
teljesítésére a közösségi adószámmal rendelkező, az Áfa tv. 20. § (1) bek. d) pontjában meghatározott
adóalanyoknak (az alanyi adómentességet választó adóalanyok kivételével) és adófizetésre kötelezett
nem adóalany jogi személyeknek, valamint az Eva tv. 16. § (2) bekezdése alapján az eva alanyának a
közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteik (az Európai Közösség más tagállamából történt
beszerzéseik, más tagállamába történt értékesítéseik, valamint más közösségi tagállami
adóalanytól igénybe vett és más közösségi tagállami adóalany felé nyújtott szolgáltatásaik, továbbá
a közösségi adószámmal rendelkező, nem adóalany jogi személynek a harmadik országbeli
adóalanytól igénybe vett szolgáltatásai) bevallása esetén).10 Ezen adóalanyi körnek egyéb adófizetési
kötelezettségét a 1065. számú bevalláson kell teljesítenie. Másrészt ezt a bevallást (a 02. számú lapot)
kell használni az olyan, közösségi adószámmal nem rendelkező adózóknak, akik személygépkocsinak és
regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszközt szereznek be az
Európai Közösség más tagállamából.
Fontos!
Az alanyi adómentességet választó adóalanyokra vonatkozó szabályok 2010. január 1-től
Az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak a Közösségi kereskedelemmel kapcsolatos
ügyleteikről (a Közösségen belüli értékesítés kivételével) a 1065. számú bevallást kell benyújtaniuk
az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20-ig és az áfa fizetési kötelezettségüknek a
bevallás benyújtásával egyidejűleg kell eleget tenniük.
Az áfa fizetésére az általános szabályok szerint nem kötelezett adózóknak, amelyek közösségi
adószámmal nem rendelkeznek, havonta – csak ilyen ügylet megvalósulásakor – a 1086. számú
bevallás 02-es lapján kell bevallást tenniük a Közösségen belülről történő, személygépkocsinak és
regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszköz beszerzéseikről, és az
arra jutó fizetendő adóról. Ez utóbbi adózók személygépkocsi és regisztrációs adóköteles motorkerékpár
beszerzéseit a vámhatóság kivetés útján adóztatja.
Kinek kell a 1065. számú nyomtatványon bevallást tennie?
Ezen a nyomtatványon kell bevallást tennie a bármilyen jogcímen keletkező általános forgalmi adó
kötelezettségről és juttatásról az általános forgalmi adó alanyának minősülő természetes és jogi
személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, csoportos adóalanyoknak,
valamint az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak [lásd az előző alcímhez írottakat]. Az
általános forgalmi adó alanyának minősülő személyek az új közlekedési eszköznek (ide értve a
személygépkocsit és a regisztrációs adóköteles motorkerékpárt is), valamint a Jöt. hatálya alá tartozó
termékeknek a Közösség más tagországából történő behozatala után is ezen a nyomtatványon teljesítik
önadózással az ezen a jogcímen őket terhelő áfa-fizetési kötelezettségüket.
A bevallási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a fizetendő és levonható adó különbözete
fizetési kötelezettséget, vagy visszaigénylési jogosultságot mutat, vagy esetleg nulla, illetve
visszaigényelhet-e az adóalany, vagy csak göngyölítéssel élhet.
Az az adóalany, aki az adóhatósághoz történt bejelentkezésekor kizárólag adólevonási joggal nem járó, a
tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítést és
szolgáltatásnyújtást (kizárólag adólevonási joggal nem járó tevékenységet) végzőként jelentkezett be, és
az adott adó-megállapítási időszakban kizárólag ezen adómentesség alá tartozó értékesítést végez, és
Közösségen belüli termékbeszerzés, vagy termékértékesítés, illetve új közlekedési eszköz beszerzése,
valamint az ún. szolgáltatás-import és az Áfa tv. 142. §-a szerint fordított adózás alá eső ügyletek után
sem kötelezett adó fizetésére, mentesül az adott adó-megállapítási időszakra vonatkozóan az
adóbevallási és elszámolási kötelezettség alól.
Ezt a nyomtatványt kell benyújtaniuk a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanyoknak is
akkor, ha belföldi adóalanynak nem minősülő személynek, közösségi adószámmal nem rendelkező
alanyi adómentességet választó adóalanynak, kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes
tevékenységet folytatónak, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállásúnak
értékesítenek belföldön, és az áfa-fizetési kötelezettségüket az Áfa tv. 30. § (4) bekezdése szerinti
választás, vagy a 30. § (2) bekezdése szerinti értékhatár (35 000 euró) túllépése miatt belföldön teljesítik.
Ebben az esetben a külföldi illetőségű adóalanynak belföldi áfa-alanyként regisztráltatnia kell magát az
Art. rendelkezéseinek megfelelően.
Ezt a nyomtatványt kell használnia továbbá a belföldön saját nevében gazdasági tevékenységet folytató,
és ezért belföldön az áfa alanyává váló, a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró, általános
szabályok szerint adózó adóalanynak, az Art. 10. számú mellékletében szereplő, különös áfa-elszámolási
szabályok alkalmazásának hatálya alá tartozó adózók kivételével.
Áfa adónemben 2004. május 1-jétől – Közösségi adószám kiváltására kötelezett – adóalanynak minősül
minden természetes és nem természetes személy, aki új közlekedési eszközt értékesít a Közösség más
tagországába.11 Az így adóalannyá vált személyek is ezen a nyomtatványon teljesítik bevallási
kötelezettségüket.
Az Áfa tv. 2010. január 1-től hatályos 36. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtás teljesítési
helyének a meghatározása szempontjából adóalanynak kell tekinteni az egyébként nem adóalanyi
minőségben eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi szolgáltatás viszonylatában is, kivéve azt az
esetet, ha a nyújtott szolgáltatatást közvetlenül saját vagy alkalmazottai magánszükségletének
kielégítésére veszi igénybe, mely esetben az érintett személyt, szervezetet nem adóalanynak kell
tekinteni.
Gazdasági tevékenységnek minősül és adóalanyiságot eredményez az egyébként nem adóalanyi
minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet
sorozat jelleggel történő értékesítése, illetve az egyébként nem adóalany személy, szervezet sorozat
jelleggel történő építési telek (telekrész) értékesítése.12 Ebbe a körbe azok az ingatlanok tartoznak,
amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű
használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az
értékesítés között még nem telt el 2 év. A 2 naptári éves időtartam számításának első éve a 2008. év.13
Sorozatjelleggel történő értékesítésnek minősül, ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési
telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá
következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg
beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt
álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,
a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
b) amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát
képezte,
az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat
jellegűnek.14
Ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek
(telekrész) sorozatjellegű értékesítése miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, az állami
adóhatóság határozattal állapítja meg az Áfa tv. szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás. Az
adózónak az értékesítésről az adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az Áfa tv. szerinti
teljesítés időpontját követő 30 napon belül kell bejelentést tennie. A bejelentés a jogkövetkezmények
szempontjából az adóbevallással egyenértékű.
Az a személy, szervezet, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésén alapul, az
adólevonási jogot – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – olyan
okiratok tekintetében is gyakorolhatja, amelyek az adóalannyá válását megelőzően keletkeztek, de azok,
mint a 6. § (4) bekezdésében említett termék igazolt tulajdonosa nevére vagy igazolt jogelődjének nevére
szólnak. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére
álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetve mindazon okiratok, amelyek a
fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek.15
Az Áfa tv. 142. §-ában jelzett termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után a beszerző, igénybevevő
belföldön nyilvántartásba vett adóalany köteles megfizetni az adót a fordított adózás szabályai szerint.
2006. január 1-jétől az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya is jogosult adómentes közösségi
termékértékesítés teljesítésére. Ehhez azonban az ügyletet megelőzően közösségi adószámot kell kérnie,
amely 2006. január 1-jétől nem jár az eva-alanyiság megszűnésével, ugyanakkor ezzel nem válik az áfa
alanyává sem, az eva-alany adószámának 9. pozícióján az áfa-kód továbbra is 3-as értékű marad. Mivel
az eva-alany nem áfa-alany, ezért 1065. számú bevallást az eva-alanyiságának időszakára vonatkozóan
nem nyújthat be. Áfa-alanyiság hiányában a közösségen belüli kereskedelem vonatkozásában sem
kötelezett a 1065. számú áfa-bevallás benyújtására, azonban a 10A60. számú Összesítő nyilatkozatot be
kell nyújtania.
Az Art. 2010. január 1-től hatályos 8. számú melléklet 2. pontja alapján az eva alanyának a
közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet
teljesítését követő hó 20. napjáig kell benyújtania. A jogszabály-módosítás eredményeként a közösségi
kereskedelemmel kapcsolatos ügylet magába foglalja a Közösségen belüli termékbeszerzést,
termékértékesítést, a közösségen belüli szolgáltatásnyújtást és -igénybevételt. 10A60. számú Összesítő
nyilatkozatban ilyen irányú kereskedelem esetén a „Termékértékesítések”, „Termékbeszerzések”,
„Szolgáltatásnyújtások”, „Szolgáltatás-igénybevételek” lapot kell kitöltenie. a közösségi
kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteit az eva alanyának a 1086-os bevallásban kell bevallania.
A 1086. számú nyomtatványon tesznek bevallást a Közösségen belüli beszerzéseik után keletkező
áfafizetési kötelezettségükről a Közösségi adószámmal rendelkező, a kizárólag adólevonásra nem
jogosító tevékenységet folytató adóalanyok, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató
különleges jogállású adóalanyok, valamint az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő jogi
személyek, és az eva alanyai, akik az Európai Közösség más tagországaiból termékbeszerz
valósítanak meg, és a Közösség más tagállamában beszerzett termékek adó nélkül számított ellenértéke a
tárgyévet megelőző évben illetve a tárgyévben a 10 000 eurót meghaladta, illetve nem haladta meg ezen
összeghatárt, de a Közösségen belüli beszerzésekre adófizetést választottak. Ezen adózói körnek a
Közösség más tagországából történő, személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak
nem minősülő új közlekedési eszköz beszerzését, valamint a belföldön szabadforgalomba bocsátott, a
Jöt. szerint belföldön jövedéki adókötelezettség alá eső jövedéki termék beszerzését terhelő áfát is a
1086. számú nyomtatványon a 01-es közösségi termékbeszerzés alnyomtatványon kell bevallania.
Fontos tudni azonban, hogy míg a Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az előzőekben ismertetett
speciális adózói kör csak a 10 000 eurót meghaladó beszerzései tekintetében kötelezett adófizetésre,
addig mind a személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új
közlekedési eszköznek, mind a jövedéki termékeknek a Közösség más tagországából történő beszerzése
esetén értékhatár figyelembe vétele nélkül (tehát ezen termékek tekintetében már az első ilyen
beszerzéstől kezdődően), minden esetben Közösségen belüli beszerzés címén be kell vallania és meg
kell fizetnie az áfát. Fontos azt is tudni, hogy ezen adózói kör számára a személygépkocsinak és
regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak minősülő új közlekedési eszköz Közösségen belülről történő
behozatala esetén a vámhatóság állapítja meg kivetéssel a fizetendő áfa összegét, ezért ezen
beszerzéseikre vonatkozó sort a 1086. számú bevallás nem tartalmaz (sem a 01. számú közösségi
termékbeszerzés alnyomtatvány, sem a 02. számú közösségi adószám nélküli új közlekedési eszköz
beszerzés alnyomtatvány), ott ezen beszerzéseikről adatot nem szerepeltethetnek.
Amennyiben az előbbiekben ismertetett, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató
adóalanyok, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanyok,
valamint az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő jogi személyek, akik Közösségen belüli
egyéb termékek beszerzése miatt adófizetésre azért nem kötelezettek, mert beszerzéseik a 10 000 eurós
értékhatárt nem haladták meg, és közösségi adószámmal ezért nem is rendelkeznek, és Közösségen
belülről kizárólag személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új
közlekedési eszközt szereznek be, akkor az ilyen címen keletkező áfa-fizetési kötelezettségükről a 1086.
számú bevallásban a közösségi beszerzésű, személygépkocsinak nem minősülő új közlekedési eszközre
vonatkozó 02-es számú lapon kell bevallást tenniük. Ugyancsak ezen a lapon kell a nem áfa-alany
magánszemélynek és az eva-alanynak bevallania a Közösségen belülről történő, személygépkocsinak és
regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszköz beszerzését terhelő
áfafizetési-kötelezettséget. A 1086. számú nyomtatványon belül a közösségi beszerzésű,
személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési
eszközről szóló 02-es számú lapon bevallott áfával kapcsolatosan összesítő jelentés benyújtási
kötelezettség nincs! Ezen túlmenően az említett 1086-02. számú lapon bevallani köteles, közösségi
adószámmal nem rendelkező adózói kör számára szintén a vámhatóság állapítja meg kivetéssel az új
személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles új motorkerékpárnak a Közösség más tagállamából
történő behozatalát terhelő áfa fizetési kötelezettséget, tehát erről szintén nem szerepeltethetnek az
említett 1086-02. számú lapon adatot.
Bevallási határidők
A 1065. számú bevallást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak és adófizetésre
kötelezett személynek, az Art.-ben meghatározott, az áfa bevallási kötelezettség gyakoriságára
vonatkozó szabályok szerint kell benyújtania az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz,
havi bevallásra kötelezettek esetében a tárgyhónapot követő hó 20-ig,
negyedéves bevallásra kötelezettek esetében a tárgynegyedévet követő hó 20-ig,
éves bevallásra kötelezettek esetében a tárgyévet követően, február 25-ig,
elektronikus úton, illetve azon adózóknak, akiknek a jogszabályi rendelkezések alapján még erre
lehetősége van, az Internetes kitöltő programmal kitöltött és kinyomtatott papíralapú nyomtatványon
vagy a kereskedelmi forgalomban kapható („pdf” formátumból kinyomtatott) papíralapú nyomtatvány
kitöltésével, az Art. rendelkezéseinek megfelelően kell benyújtani.
Az alanyi adómentességet választó adóalanyok a más adófizetési kötelezettséget keletkeztető
tényállások megvalósulása esetén, pl. tárgyi eszköz értékesítése esetén is a 1065. számú bevallást
kell benyújtaniuk.
Ennek alapján kell a főlap (C) blokkjában a „Bevallás gyakorisága” mezőt kitölteni, havi bevallás esetén
(H), negyedéves bevalláshoz (N), éves bevallásnál (E) betűvel. A „Bevallás gyakorisága” mezőt nem
csak alapbevallás esetén kell kitölteni (akár határidőben, akár késedelmesen van benyújtva), hanem
önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) benyújtásánál is, továbbá akkor is – az időszak helyes kezelése
érdekében -, ha soron kívüli (törtidőszaki) bevallást nyújtanak be.
Havi és negyedéves bevallásra kötelezettek esetében az év utolsó adó-megállapítási időszakának
általános forgalmi adójáról is ezen a nyomtatványon kell bevallást tenni a tárgyévet követő év január 20-
ig.
Ha az éves bevallásra kötelezett adózó a tárgyév utolsó negyedévében éri el a negyedéves vagy havi
gyakoriságra vonatkozó küszöbértéket, vagy a tárgyév utolsó negyedévében válik negyedéves bevallásra
kötelezetté közösségi adószám megállapítása miatt, és így a teljes időszakról (2009.01.01.–2009.12.31.)
kell elszámolnia, akkor az éves bevallását a tárgyévet követő év január 20-ig kell az éves típus
megjelölésével benyújtania, a (C) blokkban a küszöbérték elérésére vagy a közösségi adószám
megállapítására vonatkozó kódkocka megjelölésével.
Bevallás gyakoriság megállapítása
Az adózók áfa bevallásának gyakoriságát az Art. 1. számú melléklet I./B./3. pontja szabályozza,
amelyben 2008. január 1-jétől változás következett be. A változás lényege, hogy az áfa-bevallás
gyakoriságának meghatározásánál is a tárgyévet megelőző második év adatait kell figyelembe venni,
hasonlóan az Art. 1. számú melléklet I./A./3. pontjában rögzített „egyéb bevallások” gyakoriságához.
Az áfa bevallási gyakoriságot kétféleképpen kell megállapítani. Egyrészt a tárgyév elejére vonatkozóan
(1), másrészt a tárgyév folyamán folyamatosan (2), ez utóbbi esetben évközi gyakoriság váltás is
szükségessé válhat. A 2010. tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző
második évből, illetőleg a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás megállapításához a tárgyévből kell
„kigyűjteni” az adatokat, amelyek a következők.
A 2010. évre megállapítandó bevallás-gyakoriság meghatározása során az elszámolandó adó alatt a
gyakorisághoz figyelembe vett adó-megállapítási időszakokban keletkezett fizetendő adó együttes
összegének és az ugyanezen vagy korábbi adó-megállapítási időszakokban keletkezett – de a
gyakorisághoz figyelembe vett időszakokban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó
különbözetét kell érteni. A 2010. évi bevallás-gyakoriságok megállapítása során nem kell figyelembe
venni az előző időszakról áthozott göngyölített követelések összegét.
A tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző második év adatait –
tevékenység kezdettől függően – időarányosan kell számolni, a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás
megállapításánál azonban időarányosítás nem alkalmazható.
Az Art. 1. számú melléklet I./A./6. pontja alapján a tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási
időszakot érintő önellenőrzés vagy utólagos adóhatósági adó-megállapítás nem érinti a tárgyévi
adóbevallás gyakoriságát. A tárgyévben elért gyakoriságból tehát a tárgyév közben visszalépés nincs,
tárgyév közben haviból nem lehet negyedéves vagy éves, és tárgyév közben negyedévesből nem válhat
ismét évessé.
Az Art. 1. számú melléklet I./B./3.f) alpontja értelmében az egyéni vállalkozó általános forgalmi adó
bevallási gyakoriságának meghatározásánál az épület, építési telek sorozat jelleggel - magánszemélyként
– történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.
HAVI bevallási kötelezettség:
Havonta kell a bevallást benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet
megelőző második évben az elszámolandó általános forgalmi adójának év elejétől – előjel helyesen –
összesített, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű és az 1 millió
forintot elérte.
Havonta kell továbbá a csoportos adóalanynak benyújtania a 2010. évben az áfa-bevallásait,
elszámolandó adó értékhatártól függetlenül, az Art. 1. számú melléklet I./B./3./aj) alpontja értelmében.
Havi áfa-bevallásra köteles áttérni a negyedéves áfa-bevallás benyújtására kötelezett adóalany év
közben, ha az elszámolandó általános forgalmi adója év elejétől – előjel helyesen – éves szinten
összesítve pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a tárgynegyedévet
követő hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző, bevallással lezárt negyedévben az adózó az
értékhatárt elérte.
Havi áfa-bevallásra köteles áttérni év közben az éves áfa-bevallás benyújtására kötelezett adóalany, ha a
tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított
adójának különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév
első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás
benyújtására előírt időpontig –, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet a pozitív 1 millió
forintos értékhatárt elérte, és ebben a bevallásban a főlap (C) blokkjában meg kell jelölnie a küszöbérték
túllépés tényét jelző kódkockát. Az első havi bevallást a tárgyévi első – törtidőszaki – bevallás záró
dátumát követő hónapról kell benyújtania.
Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben állapítanak meg –
negyedéves gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a havi bevallásra való
kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.
Az Art. 1. számú melléklet I/B. 3. ak, al) pontja alapján havi gyakorisággal kötelezett adóbevallás
benyújtására továbbá
- az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselő,
- az az adózó, aki (amely) az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi
termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást
belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az
adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett.
Az Áfa tv. 96. §-a alapján abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló
helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a
közvetett vámjogi képviselő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az
importáló helyett. Érvényes meghatalmazás alapján az Áfa tv. 95. § szerinti adómentesség
érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1)
bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben
meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;
b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
c) bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest
elkülönítetten közli.
A közvetett vámjogi képviselőnek és annak az adózónak, aki (amely) az áfa törvény szerinti adómentes
termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítést végez (és az adómentes termékimportot nem
közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti), a havi bevallást első alkalommal arról a hónapról
kell benyújtani, amelyben az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat
vagy a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi
elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az
adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a
bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza [lásd. 8-as kódú soron
kívüli bevallás, Art. 1. számú melléklet I/B. 3 am) pontja].
NEGYEDÉVES bevallási kötelezettség:
Negyedéves áfa-bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adózónak, aki a havi
bevallásra való kötelezettség elszámolandó adó értékhatárát (+1000 eFt) nem éri el, de az éves adózóra
vonatkozó küszöbértékeket (+/–250 eFt) már túllépte. Negyedéves áfa-bevallást köteles benyújtani a
tárgyévben tevékenységet kezdő, áfa fizetésére kötelezett adóalany is.
Negyedéves áfa-bevallást kell továbbá benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adózónak, amelyik
az időszakot megelőzően közösségi adószámot kapott az adóhatóságtól, és nem érte el a havi bevallásra
való kötelezettség értékhatárát.
Negyedéves bevallásra kell áttérnie az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak év közben, ha
a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított
adójának különbözete előjelétől függetlenül elérte a 250 ezer forintos értékhatárt (ezen összegzés
eredményeképpen a 250 ezer forintos negatív elszámolandó adó és a pozitív 250 ezer forintos
elszámolandó adó közötti tartomány átlépését kell érteni).
Negyedéves bevallásra való áttérési kötelezettsége van év közben annak az éves bevallásra kötelezett
adóalanynak is – értékhatártól függetlenül –, akinek a részére adóév közben az adóhatóság közösségi
adószámot állapított meg.
Az évesről negyedévesre év közben váltó adózónak a tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától
azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás benyújtására
előírt időpontig –, amelyben az értékhatárt elérte, vagy amelyben az adóhatóság közösségi adószámot
állapított meg számára. Ebben a bevallásban jelölnie kell a főlap (C) blokkjában a megfelelő
kódkockában, hogy küszöbérték túllépés vagy közösségi adószám megállapítás történt. Az adózó – az
elért elszámolandó adó összege alapján – az év további részében havi adózóvá is válhat.
ÉVES bevallási kötelezettség:
Éves bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet
megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan
éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és nem
rendelkezik közösségi adószámmal.
Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak valamely áttérési értékhatár évközi elérésekor,
vagy közösségi adószám megállapítása miatti évközi áttérési kötelezettsége keletkezésekor az éves
jelölésű bevallás főlapján a (C) blokkban kell jelölnie a küszöbérték túllépés vagy a közösségi adószám
megállapítás tényét. Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben
állapítanak meg – negyedéves gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a
havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.
Különleges gyakorisági szabályok:
A tevékenységüket tárgyévben kezdő, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok
negyedéves bevallásra kötelezettek, ennek megfelelően a benyújtott bevallásaikon a negyedéves
„Bevallás gyakorisága” jelölést kell a nyomtatványon bejelölniük mindaddig, amíg elszámolandó adójuk
a tárgyév során a havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát el nem éri.
Tevékenységét tárgyévben kezdő, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az alanyi
adómentesség értékhatárát tárgyév közben éri el, ezt a tényt az esemény bekövetkezését követő 15 napon
belül adatmódosító lapon kell bejelentenie, és az alanyi adómentesség megszűnése időpontját követő
időszak tevékenységéről a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig kell a negyedéves bevallást benyújtania.
Ha az év további részében a tárgyév elejétől (illetve ha az későbbi, akkor a tevékenység kezdetétől)
összesített elszámolandó adója pozitív és az 1 millió forintot eléri, havi gyakoriságra kell áttérnie.
Tevékenységét nem tárgyévben kezdő, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az
alanyi adómentesség értékhatárát tárgyév közben eléri, ezt a tényt az esemény bekövetkezését követő 15
napon belül adatmódosító lapon kell bejelentenie, és az alanyi adómentesség megszűnése időpontját
követő időszak tevékenységéről a bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó Art. rendelkezések
alapján megállapított bevallás gyakoriság szerint kell áfa bevallást benyújtania.
Tárgyévben átalakulás, szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózónak az Art. 1.
számú melléklete I./B./3.b) alpontja szerint bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell
eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult,
vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózónak a gyakoribb bevallásra kötelezett
jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően kell eleget tennie bevallási kötelezettségének. A jogutód
szervezetre az év során a továbbiakban az Art. bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó áttérési
szabályai alkalmazandóak, kizárólag a jogutód szervezet saját adóadatai alapján.
A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanyként bejelentkezett adózó a
Közösségen belüli értékesítéseiről a 1086-os bevalláson tesz havonta bevallást. A 1065. számú
nyomtatványon kell bevallást benyújtania az alanyi adómentességet választó adóalanynak az új
közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéséről az értékesítést követő hó 20-ig.16
Az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos
ügyleteik és a más adófizetési kötelezettséget keletkeztető tényállások megvalósulása esetén, pl.
tárgyi eszköz értékesítése esetén is a 1065. számú bevallást kell benyújtaniuk.
A fent ismertetett általános áfa bevallás-gyakoriság alól kivételt képez a speciális adózói körbe tartozó
adózó (kivéve az alanyi adómentességet választó adóalanyt) a Közösségen belüli kereskedelemmel
kapcsolatos ügylete tekintetében, aki (amely) ezen adókötelezettségéről a 1086. számú nyomtatvány
01-es lapján tesz áfa-bevallást, havi gyakorisággal a tárgyhónapot követő hó 20-ig, kizárólag arról a
hónapról, amelyben ilyen ügylete volt. Az említett adózói körnek – kivéve az eva-alanyt –, ha a
Közösségen belüli termékbeszerzésen túl, egyéb jogcímen (pl. tárgyi eszköz értékesítés) is keletkezik
adófizetési kötelezettsége, akkor erről az egyéb áfafizetési-kötelezettségéről (adott esetben ugyanazon
adó-megállapítási időszakra) a 1065. számú nyomtatványon kell bevallást tennie, de a 1065. számú
nyomtatványon a Közösségi termékbeszerzéssel kapcsolatos sorokban adatot nem tüntethet fel. Az
említett adózói körnek azonban 1065-ös bevallása nem feltétlenül havi gyakoriságú, hanem aszerint
alakul, ahogy az adózó – ha áfa fizetésére kötelezett volna – az általános áfa gyakorisági szabályok
szerint bevallást tenne. A közösségi adószámmal rendelkező eva-alany a belföldi áfa kötelezettségeiről
az eva-bevallásban (éves gyakorisággal) tesz bevallást, a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos
ügyleteiről azonban ott sem.
Kivételt képez továbbá az általános áfa bevallás-gyakoriság alól az előbbi bekezdésben ismertetett
adózói kör, ha közösségi adószámmal nem rendelkezik, valamint a közösségi adószámmal nem
rendelkező, áfa-alanynak nem minősülő magánszemély és egyéb szervezet az új közlekedési eszköz
Közösségen belülről történő beszerzése tekintetében (ide nem értve a személygépkocsit és a
regisztrációs adóköteles motorkerékpárt). Az előbbiekben jelzett, közösségi adószámmal nem
rendelkező adózó kör ezen beszerzéséről a 1086. számú nyomtatványon a közösségi adószám nélkül
a Közösségből beszerzett új közlekedési eszközre vonatkozó 02-es számú lapon tesz bevallást, havi
gyakorisággal a tárgyhónapot követő hó 20-ig, kizárólag arról a hónapról, amelyben ilyen beszerzése
volt.
Az adóalany kérheti az adóhatóságtól, hogy engedélyezze számára az általános szabályok szerinti
bevallási kötelezettségtől eltérő gyakoriságú elszámolást és bevallást. Az engedélyt évente újra kell
kérni, mivel a tárgyévre vonatkozó engedély legfeljebb a tárgyév december 31-ig érvényes, tehát a 2010.
évre vonatkozóan újra kérelmezni kell a gyakoribb elszámolás és bevallás lehetőségét az adóhatóságtól.
A gyakorított elszámolás engedélyezésének lehetőségéről az Art. 2. számú melléklet I./2.b) pontja
rendelkezik. A gyakoribb elszámolásra engedéllyel rendelkező adózók a negyedéves, vagy havi
bevallásra vonatkozó szabályoknak megfelelően, az ilyen adózókkal azonosan kötelezettek, illetve
jogosultak a bevallásra, továbbá a negyedéves engedélyt kapott adózóra is vonatkozik az értékhatár
évközi elérése esetén az évközi gyakoriság váltási kötelezettség. Amennyiben évközi hatállyal kapja az
adózó a gyakoribb elszámolásra és bevallásra vonatkozó engedélyt, akkor az ezen hatályt közvetlenül
megelőző időszakra benyújtott bevallásnál X-szel kell jelölni a főlap (C) blokkjában az „Adóhatósági
engedéllyel évközi gyakoriság váltás” kódkockát.
A fent ismertetett általános áfa bevallás-gyakoriság alól a soron kívüli bevallásra kötelezett adózók oly
módon kivételek, hogy az általános szabályok szerint megállapított gyakoriságú áfa-bevallásuk időszakát
a soron kívüli esemény dátuma szerint „törniük” kell, a soron kívüli esemény jellegétől függően a
bevallási időszak elején és/vagy végén. A soron kívüli eseményhez tartozó – rendszerint törtidőszakkal
rendelkező – bevallást a törvényben szabályozott benyújtási határnapra kell benyújtaniuk.17
Amennyiben a későbbi években (2016-ig) a 2010. évi kötelezettségek késedelmes benyújtására
(pótlására) vagy önellenőrzésére, adózói javításra (helyesbítésére) kerül sor, a 2010. évben érvényes áfa
gyakorisági szabályokat kell alkalmazni.
Soron kívüli bevallási kötelezettségek
„Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kitöltése:
Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással, vagy valamely eljárás alá
kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(6)
és (9) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak
szerint kell teljesíteni.
Az előtársasági időszak alatt tevékenységet végző előtársaságnak az adókötelezettség keletkezésétől
a cégjegyzékbe történő bejegyzés (illetve az esetleges elutasításról szóló végzés jogerőre
emelkedésének) napjáig terjedő időszak bevallással le nem fedett részéről, a cégbejegyzésről szóló
végzés (vagy a kérelem elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló végzés) jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül „időszakot záró” áfa-bevallást kell benyújtania, az adott adómegállapítási
időszakban az adózóra az áfa bevallására vonatkozó általános szabályok szerint
megállapítható bevallás-gyakoriságnak megfelelően.18 Az előtársasági időszak zárását követően a
bejegyzett társaság a cégbejegyzést követő naptól kezdődő időszakról nyújt be áfa-bevallást, de már
soron kívüli jelzés nélkül, az általános szabályok szerint. Ha a cégbejegyzés adó-megállapítási időszakon
belül következik be, akkor az adózó arra az időszakra két törtidőszaki bevallást nyújt be.
Az Szt. 135. § (6) bekezdése alapján nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről
külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte
meg és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve eltérő üzleti év esetén az Szt. 11. § (2)
bekezdése szerint választott mérlegforduló napjáig sor kerül. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat
ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének
mérlegforduló napjáig tart. Ezt a szabályt első alkalommal a 2008. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni. Amennyiben az adózónak ezen szabályok alapján nem kell az
előtársasági időszakról beszámolót készítenie, az előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási
időszakról nyújtja be bevallását, azaz a bevallást valamely negyedév utolsó napjával kell zárni.
Azoknak az adózóknak, akik a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más devizára,
devizáról forintra térnek át, az áttérés napjával mint fordulónappal, az attól számított 30 napon belül áfa
adónemben is bevallást kell tenniük.19 Amennyiben a devizanem-váltás (áttérés napja) adómegállapítási
időszakon belül következik be, akkor azon időszakról két törtidőszaki bevallást kell
benyújtania (pl. ha az áttérés időpontja június 16-a, akkor havi bevallásra kötelezett esetén a június 1–16.
közötti és a június 17–30. közötti törtidőszakra is egy-egy áfa-bevallást kell benyújtania havi
típusjelöléssel).
Sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van továbbá beolvadás esetén az
átvevő (befogadó) cégnek, kiválás esetén a változatlan társasági formában továbbműködő cégnek
(akiből kiváltak), az eseményt kiváltó dátumot követő 30 napon belül.
Az előtársasági időszak lezárása, devizanem-váltás, beolvadás, kiválás miatt, illetve az Art. 33. § (3)
bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történő, soron kívüli bevallási
kötelezettség teljesítését és annak okát a bevallási főlap (C) blokkjában a ”Sajátos beszámoló
készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kódkockában kell jelölni arab
számmal: előtársasági időszak lezárása (1), devizanem-váltása (2), beolvadás (3), kiválás (4), egyéb
átalakulás (6), előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszak (7), közvetett vámjogi
képviselő, és a kizárólag adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés
miatt adóalannyá váló adóalany által benyújtandó soron kívüli bevallás (8).
Figyelem!
Az Art. 2010. január 1-től hatályos 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján soron kívüli bevallást kell
benyújtani az adózónak valamennyi adójáról, a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e
tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel,
valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői
szolgáltatást szünetelteti.
„Bevallás típusa” kódkocka kitöltése:
Amennyiben az áfa-bevallást megszűnéshez, áfa-alanyiság megszűnéséhez, szüneteltetéshez
kapcsolódóan nyújtják be, akkor a „Bevallás típusa” kódkockában a megszűnés, szüneteltetés típusát
meg kell jelölni.
A következő típusok jelölhetők nagybetűvel a bevallási főlap (C) blokkjában a „Bevallás típusa”
kódkockában: felszámolás (F), végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás (V) [az egyszerűsített
végelszámolás megszűnéshez kapcsolódó bevallási kötelezettség megegyezik a normál
végelszámoláséval, azaz külön bevallást kell benyújtani az adóhatóság felé a tevékenység
zárásához, a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódóan, továbbá a két időpont közötti időszakra
vonatkozóan], egyéni vállalkozói minőség megszűnése (E), átalakulás, azaz jogutóddal való megszűnés
(A), egyéb jogutód nélküli megszűnés (M), egyéni ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői
tevékenység szüneteltetése (S), közhatalmat gyakorló adóalanyok áfa-alanyiságának megszűnése (K),
csoportos adóalanyiságot választó tag áfa-alanyiságának megszűnése (T), csoportos adóalany
megszűnése (C).
A közhatalmat gyakorló adóalany az áfa-alanyiságának megszűnése miatt benyújtott, „K” jelzésű
bevallását kizárólag a tárgyév végével nyújthatja be, az áfa körből a következő tárgyév első napjával
kerülhet ki. Ebből következően „K” jelzésű bevallás csak olyan 1065. számú bevallás lehet, amelynek
záró dátuma 2010. december 31-e. A 2016-ig elvégezhető önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) vagy
a bevallás késedelmes benyújtása esetén szintén csak az önellenőrzött, helyesbített vagy késedelmesen
bevallott év december 31-ével záró bevallásban szerepelhet „K” jelzés.
Sajátos rendelkezés,20 hogy a bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli bevallást tesz a
csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező
határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról
(T), valamint a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoport-képviselő – a törlő határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül – a csoport általános forgalmi adójáról (C). A csoport azonosító
számának érvényessége alatt a csoporttag áfa-alanyisága megszűnik, tehát a csoporttag a saját egyedi
adószámán áfa-bevallást erre az időszakra nem nyújthat be, helyette a csoport-képviselő a teljes
csoportra vonatkozóan teljesíti az áfa-bevallás benyújtási kötelezettséget.
„Bevallás fajtája” kódkocka kitöltése:
A bevallási főlapon a (C) blokkban kell jelölni, hogy a felszámolási vagy a végelszámolási eljárás alá
került adózók esetében az eljárás milyen fázisban van. A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát
csak a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózók tölthetik ki, az egyéb megszűnési
típusba tartozók nem használhatják ezt a rovatot. Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a
végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „1”-et, ha a felszámolási
eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „2”-t, ha pedig a
felszámolási eljárás, befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási zárómérleg elkészítésekor esedékes
adóbevallást nyújt be, a kódkockába „3”-at kell írnia.
Felszámolási eljárás esetén „2”-es kóddal a felszámoló nyújtja be a bevallást a felszámolást elrendelő
bírósági végzés közzétételének napjával kezdődően. Ezt megelőzően a cég felszámolási eljárás
megindítása előtti ügyvezetőjének kell „1”-es kóddal bevallást benyújtania a bevallással le nem fedett
adó-megállapítási időszak első napjával kezdődően, a felszámolásról szóló bírósági végzés jogerőre
emelkedése napját megelőző nappal bezárólag. A „3”-as kóddal a bevallást a felszámolási zárómérleg
időpontjával lezárt utolsó időszakról kell benyújtani. Végelszámolási eljárás esetén az eljárás
megegyezik a felszámolás esetén írottakkal, azzal az eltéréssel, hogy „2”-es kóddal a bevallást a
végelszámoló nyújthatja be. Ha a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás bevallási időszakon belül
(hó, negyedév, év) kezdődik, akkor arra az időszakra két adóbevallást kell az adózónak beadnia, az
egyiket „1”-es kóddal a záró dátumnál törten, a másikat „2”-es kóddal a kezdő dátumnál törten.
Hitelesítések
A bevallás fősorai, a csatolt mellékletek, a kiutalási szándék hitelességét – mind a papíralapú
nyomtatványoknál, mind az elektronikus bevallásoknál – az adott benyújtási módnak megfelelő,
hitelesítésre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.
A bevallás főlapján az AZONOSÍTÁS (B) blokkban ügyintézőként annak a személynek a nevét kell
feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást
külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az ő
adatait kérjük szerepeltetni.
A képviseletről a meghatalmazásokról:
Az adóbevallást - főszabály szerint - az adózónak kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az
adózó helyett az Art.-ben meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá.21
Amennyiben a magánszemély adózó az adóhatóság előtt nem kíván vagy nem tud személyesen eljárni,
úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint
meghatalmazottként: képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,
adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy
adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy.
Abban az esetben, ha a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú
alkalmazottja is aláírhatja a bevallást.
Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet helyett a bevallást aláírhatja: a rá
vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, valamint meghatalmazottként: a
képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda,
európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli,
könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja.
Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, – az Art. 7. § (3) bekezdésében meghatározott, az adóhatósághoz
bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a
meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a bevallási főlapon az (F) blokkban az eseti
meghatalmazás csatolására vonatkozó kódkockában X-szel kell jelölni (jobb oldalon függőlegesen a
második rovat).
Ha a bevallást az Art. 7. § (3) bekezdése szerinti, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás
aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a főlapon az (F) blokkban az állandó
meghatalmazásra vonatkozó kódkockában X-szel kell jelölni (jobb oldalon függőlegesen az első rovat).
Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével,
kivéve a más nagykorú magánszemélyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a
jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – meghatalmazás
csatolása nélkül – érvénytelen. Csak az adóhatósághoz erre a célra rendszeresített formanyomtatványon
bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a
meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni!
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a
meghatalmazó mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen
megállapítható, valamint azt, hogy a meghatalmazott milyen ügyben járhat el, és milyen eljárási
cselekményt végezhet. A meghatalmazásra egyebekben az okiratra vonatkozó előírásokat kell
alkalmazni.
Amennyiben az állandó meghatalmazott regisztrációs űrlapon bejelenti az állami adóhatóságnak a
meghatalmazásának tényét, akkor erről a bejelentésben szereplő meghatalmazó személyt írásban értesíti
az adóhatóság.
Az Art. 9. § (1) bekezdése alapján az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével
összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére
pénzügyi képviselőt bízhat meg. Az Áfa tv. 148. § (2) bekezdésében foglalt esetben pénzügyi képviselő
megbízása kötelező. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi
képviselő jogosult.
Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a
bevallás főlapjának (F) blokkjában a megfelelő kódkockájában X-szel kérjük jelölni (jobb oldalon
függőlegesen a harmadik rovat).
Az ellenjegyzésről:
Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő,
okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás bevallás, illetőleg adóbevallással
egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő,
okleveles adószakértő terhére állapítja meg.22 Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére sor kerül, akkor az
erre feljogosított személy azonosító adatait (név, adóazonosító szám, bizonyítvány/igazolvány száma) is
kérjük a bevallás főlapján az (F) blokkban szerepeltetni. Abban az esetben, ha az ellenjegyzésre jogosult
magánszemély nem rendelkezik adószámmal, akkor a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét kell
balra zártan szerepeltetni. A bevallás hibája esetén az adótanácsadó, adószakértő bírságolható, az Art.-
ben meghatározott esetekben. Elektronikus úton benyújtott bevallás esetén az ellenjegyzést az
elektronikus bevallás hitelesítésére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.
A bevallást papíralapú benyújtásnál kézzel történő aláírással, cég esetén cégszerű aláírással kell
hitelesíteni. Elektronikus bevallás esetén az „aláírás” az elektronikus bevallásra vonatkozó hitelesítési
szabályok szerint történik.
Formai követelmények a kitöltéshez
Kérjük, ügyeljen a bevallás helyes és pontos kitöltésére! Ne feledje, hogy a szabályszerűen kitöltött
nyomtatványt a benyújtás módjának megfelelően hitelesíteni kell! E nélkül a bevallás érvénytelen! A
hitelesítés részletes szabályaival a kitöltési útmutató külön fejezete foglalkozik.
Csak a fehéren hagyott mezőkben szabad adatokat szerepeltetni, papíralapú kitöltésnél erre ügyelni
kell, az ezeken kívüli rovatokba az Internetes nyomtatványkitöltő program nem is enged adatrögzítést! A
HIVATAL(A) blokk rovatait sem lehet kitölteni, azok az adóhatóság számára fenntartott rovatok.
A hibátlan feldolgozás érdekében kérjük, hogy a papír alapú példány kitöltését jól látható fekete vagy
kék színnel végezze, a piros vagy ahhoz közeli színek használata teljes mértékben – még a bélyegző
lenyomat és az esetleges javítás esetén is – kerülendő.
Egyéb kitöltési információk a főlaphoz
A HIVATAL (A) és az AZONOSÍTÁS (B) blokk kitöltése:
A HIVATAL (A) blokk az adóhatóság részére van fenntartva, kérjük, hogy abba az adózó ne jegyezzen
be adatot!
Az AZONOSÍTÁS(B) blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat:
név, adószám, levelezési cím a nyomtatványon kért bontásban.
Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulás, szétválás,
kiválás, összeolvadás) érintett adóalany, a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd
gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be bevallást, önellenőrzést. Ha az ilyen
szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára nyújt be bevallást, önellenőrzést,
hanem már az átalakulás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd
adószáma rovatot tilos kitöltenie!
A természetes személy adóalanynak az AZONOSÍTÁS (B) blokkban az „Adózó adóazonosító jele”
rovatot is ki kell töltenie!
Amennyiben csoportos adóalany nevében a csoport-képviselő nyújtja be az áfa-bevallást, úgy az
adószám rovatban a csoportos adóalany azonosító számát kell feltüntetni. A csoportos adóalany áfabevallásának
időszaka alatt a csoporttagok egyedi áfa-bevallást nem nyújthatnak be.23 Csoportos áfaalanyiság
5-ös áfa kóddal, a csoporttag 4-es áfa kóddal rendelkezik az adószáma 9. pozícióján.
Ha a levelezési cím külföldi, az ország nevének beírása mellett a külföldi cím elnevezésű kódkockába X
jelet kell tenni. (Külföldi levelezési cím esetében az irányítószám 8 karakterű is lehet.)
Azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek az áfa-bevallásukat elektronikus formában teljesítik, itt a
AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell kitölteniük az „Adóhatóság által hibásnak minősített bevallás
vonalkódja” mezőt, ha az elektronikusan benyújtott, hibásnak bizonyult bevallásuk javítását az
adóhatóság értesítő levélben kérte, és a bevallással ezt a hibás bevallást kívánják javított formában
megküldeni. Az „Adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőbe azt a 10 jegyű
iktatószámot kell beírni, amelyet az adóhatóság az értesítő levélben közölt. Fontos, hogy ez a javítás
nem egyenlő az önellenőrzéssel, mert az alapbevallás javított verzióját is ebben a formában küldheti meg
az adózó. Ugyanakkor egy hibásan benyújtott önellenőrzésnek is lehet javított formája, amelyen az
adóhatóság értesítését követően ezt a rovatot ki kell tölteni, ha a hibás önellenőrzés javított verzióját
küldi meg az adózó (tehát ez önmagában ettől nem lesz ismételt önellenőrzés). Az elektronikus
benyújtásra nem kötelezett, illetve azt nem választó adózók ezt a rovatot nem tölthetik ki.
A főlap (C) és (D) blokkjának kitöltése:
A bevallási időszak kezdő és záró dátum rovatait értelemszerűen kell kitölteni, az adózóra vonatkozó
bevallási gyakoriságnak, illetőleg a törtidőszakot eredményező eseményeknek (gyakoriság-váltásoknak,
sajátos beszámoló készítési kötelezettséghez kötött bevallás benyújtásoknak) megfelelően. A bevallási
időszak rovatban feltüntetett időintervallumnak megfelelő jelzést kell tenni a „Bevallás gyakorisága”
mezőben.
A soron kívüli bevallási kötelezettségek részletezésénél találhatók meg a „Bevallás fajtája”, a
„Bevallás típusa”, valamint a „Sajátos beszámoló-készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás
kódja” megnevezésű rovatok kitöltésére vonatkozó szabályok.
Az éves bevallásra kötelezett adózónak az évközi áttérési kötelezettségek indokolására szolgáló
kódkockákat is a főlap (C) blokkjában kell megjelölnie X-szel, összhangban a bevallás időszakával is.
Ezek a rovatok a következők: „Közösségi adószám évközi megállapítása miatt törtidőszaki bevallás
éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”, „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás”,
„Küszöbérték-túllépés éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”. Ezek kitöltésére a „Bevallási
gyakoriság megállapítása” alcímű fejezetben találhatók információk.
A „Bevallás jellege” mezőben a korábbi erre vonatkozó fejezetekben leírtak szerint a következő
jelölések egyikét kell alkalmazni: Önellenőrzést (O) kell jelölni a már alapbevalláson bevallott
adóalap, adó módosítása esetén. Ismételt önellenőrzés (I) jelölendő, ha az alapbevalláson már
bevallott adóalap, adó első önellenőrzése is további módosítás(ok)ra szorul, illetőleg ha az első
vagy további önellenőrzésben kimutatott önellenőrzési pótlék módosítása szükséges. Adózói
javítást (helyesbítést) (H) kell jelölni, ha a már bevallott áfa adatokat úgy kell módosítani, hogy
adóalapot, adót nem érint, tehát a 84-95. sorokban felsorolt adatokban van változás. Amennyiben
a 84-95. sorok módosítása mellett egyéb sorok (01-83. és a 04-es lap 1-8. sorainak) módosítása is
szükséges, úgy nem jelölhető az adózói javítás (helyesbítés), hanem vagy az önellenőrzés vagy az
ismételt önellenőrzés jelleget kell megadni a „Bevallás jellege” kódkockában. (A 84-86. sorok
adatainak adózói javítása (helyesbítése) esetén ügyelni kell a 10A60 számú Összesítő nyilatkozat
adataival való egyezőségre!)
Az alapbevallást nem kell jelölni, akkor sem, ha határidőben és akkor sem, ha elévülési időn belül,
késve nyújtják be a bevallást.
Az alanyi adómentes adózónak [és az Szja-törvény szerinti tételes átalányadózást választott
adóalanynak] az Áfa tv. 11-12. §-ai szerinti értékesítéséről (pl. a megszűnéskor meglévő eszközei, vagy
a gazdasági tevékenysége köréből kivont termékek, vagy ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás stb. után)
esetlegesen keletkező általános forgalmi adó kötelezettségét az adófizetési kötelezettség keletkezését
követő 20-ig kell bevallania.
Lapcsatolások jelölése:
A főlap (C) blokkjában kell jelölni a benyújtott mellékletek darabszámát, arab számmal. Amennyiben az
adott mellékletből csak 1 db van csatolva, vagy csak 1 csatolható, ebben az esetben is számmal (1) kell a
darabszám mezőt kitölteni. A mellékleti lapok kitöltését az Internetes kitöltő program biztosítja, a
dinamikus lapok esetén új lap nyitásával és számozásával, egyúttal automatikusan átemeli a kitöltött
mellékleti lapok darabszámát a főlap megfelelő rovataiba.
A 2009. évtől új eljárás, hogy az adózónak a visszaigénylést, kiutalást illetőleg faktorálási
szerződés csatolását tartalmazó bevallása mellé nem kell esedékessé vált köztartozásairól
nyilatkozatot tennie. A vámhatósági és az önkormányzati tartozásokról az állami adóhatóság
közvetlenül a köztartozást kezelő szervektől kap információt. A köztartozást kezelő szervektől
kapott adatok, valamint az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásokra érvényesíti az
adóhatóság a visszatartási jogát.
Mint a korábbi években, úgy 2010-ra vonatkozóan is több darab lap nyújtható be a 02. számú kivetéses
import áfa visszaigénylés részletezése mellékletből és a 03. számú önadózásos import fizetendő adóalap
részletezése mellékletből.
A korábbi évek gyakorlatával megegyezően 2010-re vonatkozóan is 1 db lap nyújtható be a 04. számú
Önellenőrzési mellékletből, valamint az önellenőrzés speciális indokolását tartalmazó 05. számú
mellékletből. Ezeket a lapokat és rovatokat csak és kizárólag önellenőrzés (ismételt önellenőrzés) esetén
lehet kitölteni.
A csatolandó lapok kitöltéséről bővebben a kitöltési útmutató megfelelő részében található leírás.
Az importőr helyett a közvetett vámjogi képviselő által a 02-03. sorokban bevallott közösségi
termékértékesítés összegét a 2010. évi nyomtatványon a fizetendő adó blokk alatt kiemelt 53-58.
sorokban kell megadni.
Az egyéni vállalkozó magánszemélyi minőségben teljesített sorozatjellegű ingatlanértékesítéséhez
fűződő teljesítendő adó és levonásba helyezett adó kiemelt összegét a főgarnitúra végén felsorolt
tájékoztató adatok között a 93-94. sorban kell jelölni.
A Főlap (D) blokkjának kitöltése:
Visszaigénylési jogosultság és pénzforgalmi rendelkezés a visszaigényelhető adóról:
Ha az adózó az adott időszakban negatív előjelű tárgyidőszaki adókülönbözetet mutatott ki a 79. „c”
rovatában, és a pénzügyileg nem rendezett tételekre jutó adó (81. sor „c” rovat) figyelembe vételét
követően is marad negatív különbözete, úgy az adózónak joga van arra, hogy törvényben biztosított
visszaigénylési jogcímek alapján megállapítsa, rá érvényes-e valamelyik. Az adózó nem köteles minden
esetben érvényesíteni a visszaigénylési jogát, lehetősége van a vissza nem igényelt negatív különbözetet
átvinni a következő időszakra a fizetendő adót csökkentő tételként.24
Amennyiben az Áfa tv. 186. §-ában biztosított visszaigénylési jogcímek közül valamelyik érvényes az
adózóra és azt érvényesíteni is szeretné, akkor a fennmaradt negatív különbözetet visszaigényli. A
visszaigényelt összeget előjel nélkül a 82. sor „c” rovatban, a negatív különbözetet előjel nélkül a 83. sor
„c” rovatában kell feltüntetni, és meg kell adni a főlap (D) blokkjában – a bevallási időszaktól is függően
– az aktuálisan érvényes visszaigénylés jogcím kódját. Ha önellenőrzést nyújt be az adózó, a 78-83.
sorokban a korábbi és a jelenlegi adatokat is meg kell adni a „b” és „c” oszlopokban, de a
visszaigénylési jogcímet önellenőrzés esetén is meg kell határozni, ha a 82. sor „c” rovatának
kitöltésével jelzi az adózó, hogy az önellenőrzést követően is valamely jogosultsága fennáll és igényt tart
az összegre. Tehát önellenőrzés esetén a visszaigénylési jogcím nem az önellenőrzésből fakadó
kötelezettség-csökkenés visszaigénylésére vonatkozik, hanem minden esetben a 82. sor „c” rovatának
kitöltéséhez kötődik. A visszaigénylési jogcímekről részletesen a 82. sorhoz fűzött magyarázatban
olvashatnak.
Értelemszerűen annak az adóalanynak, akinek a tárgyidőszakban a különbözete negatív előjelű, de
visszaigénylésre az áfa-törvény rendelkezései szerint még nem jogosult, visszaigénylést bejelölni nem
lehet, visszaigényelhető adó összeget a bevallás 82. sor „c” rovatában nem szerepeltethet.
Amennyiben alapbevallás esetén a tárgyidőszakban visszaigénylési jogosultság keletkezett, a bevallás
benyújtásakor a visszaigényelhető összeg sorsáról is minden alkalommal rendelkezni kell a nyomtatvány
bevallási főlapján a (D) blokkban az utolsó sor 2-4. kódkockájából álló pénzforgalmi rendelkezések
megfelelő rovatának X jelölésével.
Önellenőrzés esetén azonban ügyelni kell arra, hogy ténylegesen visszaigényelni nem a 82. sor „c”
rovatában meghatározott (és visszaigénylési jogcímmel indokolt) összeget lehet, hanem kizárólag a 04.
számú lapon megállapított kötelezettség-csökkenés összegét. Így tehát az önellenőrzés esetén szétválik
a visszaigénylés jogcíme és a pénzforgalom rendelkezés egymástól: előfordulhat, hogy
önellenőrzéskor nem a visszaigényelhető adó 82. sorának változásából adódik a ténylegesen vissza is
igényelhető kötelezettség-változás, hanem pl. az a befizetendő adó (80. sor) csökkenéséből adódik.
Ebben az esetben tehát nincs visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés. Ugyanígy nincs
visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés, ha a kötelezettség-csökkenés a korábbi
önellenőrzési pótlék módosításakor keletkezik. Tehát a pénzforgalmi rendelkezés önellenőrzés esetén az
áfa kötelezettség-csökkenéséhez (04. lap 4. sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenéséhez (04.
lap 8. sor) kapcsolódhat.
A pénzforgalmi rendelkezések között az adózó háromféle módon rendelkezhet alapbevallás esetén a 82.
sor összegének, önellenőrzés esetén a 04. lap 4. vagy 8. sor összegének visszaigényléséről. Választhat,
hogy az adó teljes összegének kiutalását kéri saját maga számára, vagy a 170. átvezetési kérelmet
mellékeli és abban az adóhatóságnál vezetett, az adózó nevére szóló folyószámlán fennálló
kötelezettsége, hátraléka csökkentése érdekében más adónem(ek)re kéri átvezettetni az összeget, esetleg
részösszegben kiutaltatni saját maga számára. Választhat úgy is, hogy az összeg kiutalását nem kéri,
azaz az adóhatóságnál vezetett áfa folyószámláján maradjon a korábbi hátraléka vagy a várható
befizetései kiegyenlítésére. Amennyiben a visszaigényelhető adóra az adózó valamely pénzintézettel
faktorálási szerződést kötött, lehetősége van [az (E) blokkban a csatolást jelezve] mellékelni a
bevalláshoz ezt a szerződést, és ennek alapján a visszaigényelhető adó teljes vagy részösszegéről úgy
rendelkezni, hogy az ne saját maga számára, hanem a pénzintézet számára legyen átutalva. A
faktorálásra vonatkozó speciális jelölés-kombinációkat a főlap (E) blokkjának kitöltésére vonatkozó
útmutatón belül a „Faktorálás” címszó alatt találja meg.
Ha a visszaigényelhető, teljes összegben kiutalni kért, vagy a 170-es lapon részösszegben kiutalni kért
összeg meghaladja az 500 000 forintot, akkor az adóhatóság számára a bevallás beérkezésétől (de
legkorábban az esedékességtől) számított 45 nap áll rendelkezésre késedelmi kamatmentesen az
átvezetésre és a kiutalásra.25 Egyéb esetben a kiutalásra nyitva álló határidő a bevallás beérkezésétől
(legkorábban az esedékességtől) számított 30 nap.
Amennyiben tényleges kiutalást kér az adózó, úgy meg kell adni azt az adózó belföldi pénzforgalmi
vagy fizetési számlaszámát vagy - pénzforgalmi számlával rendelkezni nem köteles adóalany esetén - a
belföldi postai utalási címet, ahova kéri a kiutalást. Ezekről a következő címszavak alatt olvasható
útmutatás.
Belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszám, belföldi postai utalási cím, külföldi utalási adatok:
Amennyiben az adózó belföldön pénzforgalmi vagy fizetési számlanyitásra kötelezett, és a
visszaigényelt adó teljes összegű vagy a csatolt 170-es kérelemben részbeni kiutalását kéri, akkor a
kiutaláshoz szükséges adatokat a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában meg kell adnia. A
pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az adóhatóság kizárólag az
adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlájára történő átutalással teljesítheti. A belföldi
pénzforgalmi vagy fizetési számla számát balról kezdve kell beírni. A belföldi pénzforgalmi számla
nyitásra kötelezett adózó a belföldi postai utalási cím rovatait nem töltheti ki ugyanezen blokkban, és
nem töltheti ki a külföldi utalási adatokat sem.
A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az
adóhatóság belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámra történő átutalással, vagy fizetési számláról
történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai úton) teljesíti az adózónak. Amennyiben a
pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a kiutalást belföldi pénzforgalmi számlára kéri, akkor
a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában fel kell tüntetnie a belföldi pénzforgalmi számlaszámát,
és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét. Az adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési
számlaszámát balról kezdve kell beírni. Amennyiben postai úton történő kifizetést kér, úgy a belföldi
postai utalási cím adatait kell ugyanezen (D) blokkban szerepeltetni. A belföldi pénzforgalmi
számlanyitásra nem kötelezett belföldi adózó a főlap (D) blokk külföldi utalási adatait nem töltheti ki.
Amennyiben az adózó külföldi illetőségű és a Magyar Köztársaságban pénzforgalmi számla nyitására
nem kötelezett, akkor az adóhatóság a visszajáró összeget az adózó külföldi fizetési számlájára, az általa
megadott devizanemben utalja át. Ebben az esetben a főlap (D) blokkban kell feltüntetni a nemzetközi
pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számlaszámát, valamint egyéb külföldi utalási adatait.
Az adózó külföldi fizetési számlaszámát a sor elején kezdve kell beírni, és közök kihagyása nélkül kell
folytatni. Az adózó külföldi fizetési számlaszámára történő utalás esetén az IBAN és az egyéb
külföldi fizetési számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel. Amennyiben az adózó az Európai Unió
valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, célszerű az IBAN számlaszám feltüntetése. Ennek oka,
hogy egyéb külföldi fizetési számlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Ez esetben
X jellel kell jelezni, hogy a külföldön vezetett fizetési számlaszám rovatban IBAN számlaszám került
feltüntetésre. Feltétlenül be kell írni a külföldi fizetési számlát kezelő pénzintézet azonosítására szolgáló
SWIFT-kódot is, illetve amennyiben nem IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi fizetési
számlaszámot adott meg az adózó, akkor a kiutalás célországának 2 betűből álló országkódját is fel kell
tüntetni az országkód rovatban. Érvényes országkódok például: AT–Ausztria, GB–Nagy-Britannia,
CH–Svájc, CZ–Csehország, DE–Németország, FR–Franciaország, stb. Az érvényes országkódok
jegyzéke az MNB honlapján (www.mnb.hu) érhető el, de az Internetes kitöltő program értéklistából is
biztosítja. A kiutalás devizanemeként választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját
is fel kell tüntetni a devizanem rovatban. Érvényes devizanem kódok például: EUR–Euró, USD–USA
dollár, GBP–Angol font, Lengyel zloty stb. További érvényes devizanem-kódok megtalálhatók az MNB
honlapján. A megjelölhető devizanemeket az Internetes kitöltő program értéklistából kínálja fel. Olyan
külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott
árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell tekinteni. A
külföldi devizanemre történő átváltás költsége az adózót terheli. A külföldi utalási adatok között
továbbá meg kell adni a külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató nevét és címét (ország, város),
valamint a külföldi számla tulajdonosának nevét is.
Abban az esetben, ha az adózó belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt a
Magyar Köztársaságban belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor a visszajáró összeg
nem utalható külföldi fizetési számlára. Ha ennek ellenére az adózó külföldi fizetési számlaszámot ad
meg, a bevallás hibás lesz, és a belföldi kiutaláshoz szükséges adatok közléséig nem utalható ki a
visszajáró adó. Pénzforgalmi számlára vagy fizetési számlára történő utalásnál a belföldi és a külföldi
számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel, illetőleg belföldi pénzforgalmi számlaszám és belföldi
postai utalási cím egyidejűleg szintén nem adható meg.
Visszaigényelhető adó esetén, amennyiben az adózó a bevallási főlapon nem jelöli meg azon
pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámát (a meghatározott feltételek mellett egyéb címét), amelyre az
összeg kiutalását kéri, akkor az adóhatóság 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel.26 A
visszaigényelhető adó kiutalására nyitva álló határidőt ebben az esetben az adóbevallás kijavításának
napjától kell számítani.27
A Főlap (E) blokkjának kitöltése
Annak az adóalanynak, aki kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást végez, ugyanakkor eszközértékesítés vagy harmadik országbeli adóalanytól igénybe
vett szolgáltatás, az Áfa tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá eső ügyletek után vagy Közösségen
belüli termékértékesítés után adókötelezettsége keletkezik, azon adó-megállapítási időszakról, amelyben
ilyen címen adókötelezettsége keletkezett, a 1065. számú nyomtatványt kell benyújtania, és azon az
általános áfa gyakorisági szabályok szerint a havi, negyedéves vagy éves bevallás-gyakoriságnak
megfelelő jelölést megtenni, és az annak megfelelő határidőig benyújtani. Az előbbiekben sorolt,
mentességet élvező adóalanyok adószámában a 9. pozíción található számjegy (az áfa-kód) 1-es. Ha az
1-es áfa-kód, azaz a mentes státusz mellett keletkezett adókötelezettség miatt töltik ki a 1065. számú
bevallást, úgy ezt a tényt is jelölni kell a bevallási főlap (E) blokkjában a „Mentes státusz mellett
adókötelezettsége keletkezett” elnevezésű rovatban X jellel. Abban az esetben is jelölni kell a mentes
státusz rovatot, ha csoportos áfa-alanyiság választ áfa-mentességet és az előbbiekben felsorolt okokból e
mentes időszakra bevallási és adófizetési kötelezettsége van (a csoportos áfa-alanyiság azonban
megtartja 5-ös áfa-kódját a mentessége ideje alatt is).
Faktorálás:
Az (E) blokk megfelelő kódkockájába tett X jellel kell jelölni, ha az adóalany, a bevallásához
faktorálási szerződést csatolt. A faktorálási szerződés jelölésére szolgáló részben kell feltüntetni annak
tényét, ha az adózó valamely pénzügyi intézménnyel korábban az áfa visszaigénylésére vonatkozóan
faktorálási szerződést kötött, és az erről szóló szerződést az Art. 38. § (4) bekezdése alapján a
bevalláshoz csatolta.
A faktorálási szerződés adatai: faktorálási szerződés száma, szerződés dátuma, faktoráló pénzügyi
intézmény neve, faktorálási számlaszám, adónem, faktorált összeg (ezer forintban), mely adatokat a
bevallás 01-04. lapján lehet feltüntetni. A faktorált összeg ismeretében a 170-es átvezetési/kiutalási
kérelem melléklet kitöltésekor már az ezen összeg levonása után megmaradó összeget lehet csak
átvezetni, részben kiutalni.
Az Internetes kitöltő program segítséget nyújt a visszaigényelhető adónak a faktorálási szerződésben
szereplő összegen felüli rész könnyebb azonosításához, számításához.
Az adóhatóság automatikusan teljesíti az átutalást a szerződés szerinti pénzügyi intézmény részére.
Amennyiben az adózó a visszaigényelhető adó teljes összegét kéri faktorálni, és a faktorálási szerződést
is csatolta, akkor a „Kiutalást nem kérek” jelölést kell alkalmazni a pénzforgalmi rendelkezéseknél [a
(D) blokkban az utolsó sor 2-4. kódkockáiban]. Amennyiben a faktorálási szerződésben rögzített
összegen túlmenően tartalmaz a bevallás járandóságot, és ennek kiutalását kezdeményezi az adózó,
akkor ezt a pénzforgalmi rendelkezések között „A teljes összeg kiutalását kérem” elnevezésű
kódkockába tett X jelzéssel kell kérnie. Amennyiben a faktorálási szerződésben szereplő összegen felüli
résznek csak egy részét kéri kiutalni, akkor a bevalláshoz csatolnia kell a 10170. átvezetési kérelmet is,
amelyben a fennmaradó összegről részletesen rendelkezni kell, és a csatolás tényét szintén jelölni kell a
pénzforgalmi rendelkezések között az „Átvezetést kérek” kódkockában. Lehetősége van az adózónak
arra is, hogy ne kérje a faktorált összeg feletti visszaigényelhető összegnek sem részbeni, sem pedig
teljes kiutalását, ebben az esetben „Kiutalást nem kérek” kódkockát kell bejelölni.
A köztartozásokra való visszatartás az adózó kiutalási kérelme vagy faktorálás esetén
Az adóhatóság az általa felülvizsgált, adózót megillető adó-visszaigénylést az általa nyilvántartott
adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás vagy a vámhatóság, az önkormányzati adóhatóság,
illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt – az említetteket megillető – tartozás összegéig
visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Az adóhatóság a visszatartás jogának
gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha az adó-visszaigénylés elmaradása az adózó
gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
Az adóhatóság csak a kiutalni vagy faktorálni kért összeg tekintetében vizsgálhatja, hogy az adózónak
van-e köztartozása (beleértve az állami adóhatóságnál fennálló tartozást is), csak ezen összeg erejéig
illeti meg az Art. 151. §-a alapján a visszatartási jog az egyébként visszaigényelhető adó tekintetében, és
utalhatja át a köztartozást az azt nyilvántartó szerv részére. A visszatartási jog az adóhatóságot a
faktorált összeg tekintetében is megilleti. Amennyiben az adózónak van köztartozása, akkor az
adóhatóság a kiutalni (faktorálni) kért összeget először a nála nyilvántartott tartozásra számolja el és
utána teljesíti a más adóhatóságoknak a köztartozások utalását. Amennyiben a kiutalni kért összeg az
adózó valamennyi tartozására fedezetet nyújt, úgy a fennmaradó összeget az adóhatóság az adózó
részére kiutalja. Ha az adó-visszaigénylés összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt
fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, a
fennmaradó összeget a követelések arányában utalja át.
A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti, amely ellen fellebbezésnek van helye. A
visszatartott összegből az adóhatóság az Art.-ben meghatározott határidőben utalja át az érintett
szerv(ek)nek az adózóval szemben fennálló követelését.
A részletező lapok sorainak kitöltéséről
A 1065-01-01., -01-02., -01-03., -01-04. lapon a „b” oszlopban a fizetendő/levonható adó
megállapításának alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopban a megállapított/levont adó összegeit kell
feltüntetni a megjelölt részletezés szerint. Az egyes sorokba a választott és alkalmazott adózási módok
függvényében kell az adatokat beírni, és csak abban az esetben kell adatot megadni, ha az ott megjelölt
értékesítés, illetve beszerzés az adóalany tárgyidőszaki kötelezettségét érintően működése során
előfordult.
A bevallási űrlapon az összesítő sorok után következő sorokat, illetve a részletező sorokat is pontosan ki
kell tölteni! Az Art. rendelkezése felhatalmazza az adóhatóságot a bevallás teljesítéséhez szükséges
nyomtatvány rendszeresítésére. Ennek alapján az áfa-bevallásban olyan tartalmú adatok szerepelnek,
amelyek az adóhatóság feladatainak a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A nyomtatvány
hiányos kitöltése miatt a bevallás hibásnak minősül, amely miatt az Art. alapján a magánszemély 200
ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Ügyelni kell a bevallás részletező adatainak helyes és pontos kitöltésére azért is, mivel ezek közül
egyesek a bevallás gyakoriság alakulását befolyásolják, míg mások a visszaigénylési összeghatár
számításánál játszanak fontos szerepet, illetve megint más adatok az Európai Unió INTRASTAT
statisztikai adatszolgáltatási rendszerének adatközléséhez szükségesek.
A termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos egyes sorokban az adó alapját tartalmazó
„b” oszlopban az ellenérték részét képező államháztartási támogatások összegét is szerepeltetni kell.
Figyelem!
Az Áfa tv. 132. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított
adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás
következik be, az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet
rendezésére az Áfa tv. 132. § (2)-(4) bekezdései szerinti szabályt kell alkalmazni. Amennyiben a
levonható adó összege csökken, akkor a bevallásban fizetendő adót növelő tételként kell annak
összegét a megfelelő sorban feltüntetni az Áfa tv. 132. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adóelszámolási
időszakon belül. Ezen tételek összegét a bevallás 30. sorában kell szerepeltetni.
Az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatukat a gazdasági tevékenységet is végző közhatalmi
szervek az Áfa tv. 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseinek figyelembe vételével tegyék meg!
Az Áfa tv. nem határozza meg a közhatalmi tevékenységet folytató szervek esetében a
jelentéktelen bevétel fogalmát. A közhatalmat gyakorló szervek csak közhatalmi tevékenységük
tekintetében nem minősülnek az áfa alanyának. 2008. január 1-jétől gazdasági tevékenységük
tekintetében, függetlenül az abból elért bevétel nagyságára, adóalanynak minősülnek. A
közhatalmi tevékenységük mellett végzett gazdasági tevékenységük tekintetében alanyi
adómentességet választhatnak, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak.
