Leírás
A Termelésirányítás modul használatba vétele a programrész működésének felparaméterezésével kezdődik.
A paraméterezés egyrészt a Termelésirányítás modul Struktúra részében (például műszakok, gépek, nyilvántartási árképzés), másrészt a sERPa ezen kívül található funkcióiban történik (például, Termék, Termelés fül vagy Struktúra\Általános\Receptúra funkció - ez utóbbi a 63-as verziótól).
Áttekintő jelleggel a legfontosabb beállításokról, melyek meghatározzák a Termelésirányítás modul működését.
A sERPán belüli raktárstruktúránkat úgy kell kialakítanunk, hogy azok valódi anyagáramlási és termelési folyamatainkhoz igazodjanak (például, alapanyag átvevő raktár, alapanyag raktár, készáru raktár, termelési raktár, üzemi átadó raktár, komissió raktár, aroma raktár, selejt raktár, stb.)
Be kell állítanunk termelési műszakokat, műszakvezetőket (opcionális).
Géptípusokat, azon belül termelő gépeket kell felvinnünk, gépóradíjjal, holtidővel, esetleges karbantartási idővel. Állásidő okokat határozhatunk meg.
Adott napon, műszakban, gépen dolgozó személyi állományt állíthatunk be, munkaidővel.
Szerszámkategóriákat, típusokat és konkrét szerszámokat rögzíthetünk a rendszerben.
Fel kell paramétereznünk a nyilvántartási ár képzés működését.
A gyártás kapcsán használt munkalapok "viselkedését" szabályoznunk kell (sorozatok, sorszámozások, kapcsolódó raktárak, anyagmozgások mozgásnemei, etapok)
A termelési folyamat során történő alapanyag felhasználás módjáról kell döntést hoznunk.
Az anyagselejtezés, termékselejtezés működését be kell állítanunk.
Ezt követően meg kell határoznunk gyártandó termékeink receptúráit (anyagnormáit) és érvényességüket.
Milyen összetételű és mennyiségű alapanyagokból, csomagolóanyagokból, aromából áll a késztermék.
A normában szereplő alapanyagnak van-e "alábontott", saját receptúrája (többszintű receptúra).
Az adott receptúra milyen gépre, melyik szerszámra, milyen gyártószemélyzettel értelmezett.
Képződik-e melléktermék a gyártás során.
Van-e beállítási selejt, illetőleg gyártási selejt.
Termékeink egyfajta csoportosítás szerint, lehetnek olyanok, melyek a "szokásos üzletmenetben", értékesítési, gyártási és készletezési ütemezésben az úgy nevezett alaptermékek közé tartoznak, tehát jellemzően rendszeresen gyártom, készletezem és értékesítem őket, illetve csak rendelésre gyártandó késztermékek.
A késztermék igény alapvetően vevői igény (rendelés), esetleg másik raktárunkból vagy készletre rendelésből származó kereslet.
Hetekre bontott Gyártástervezést végzünk.
A Kereskedelmi osztály ehhez 3 hónapra vonatkozóan ad egy "forecastot", egy termékenkénti értékesítési előrejelzést (Értékesítési előrejelzés gyártáshoz funkció).
Lehetőségünk van megjelölni az úgy nevezett extra rendeléstételeket, melyek a normál gyártási ütemen felüli igények.
Az így betervezett gyártási eseményekhez, illetőleg konkrét rendelésekhez vagy előrejelzésekhez munkalapokat generáltathatunk.
Hogyan képződhetnek munkalapok? Manuális felrögzítéssel, illetőleg munkalap generálással.
A munkalapok hivatkoznak és összekapcsolásra kerülnek a létrejöttük okául szolgáló igénnyel (tehát például egy konkrét vevő rendelés kapcsán foglalás és diszponálás történhet a gyártást megelőző és követő események során)
Munkalapon adható ki a gyártási művelet: meghatározható a gyártandó termék, a gyártás kezdetének időpontja, a műszak, a használandó gép és szerszámok. A termelést követően berögzíthető a legyártott termék a felhasznált anyag és a keletkező melléktermék, a személyenkénti termelés és anyagselejt. A készletről az alapanyag levétele és a késztermék készletre vétele automatikusan történik.
Ezzel párhuzamosan, beszerzési tervet készítünk 4 hétre előre az értékesítési előrejelzés és a gyártástervezés alapján (Beszerzési terv a gyártáshoz funkció). A megfelelő anyagkészletnek a megfelelő időben rendelkezésre kell állnia, többek közt figyelembe véve szállítóink határidő vállalásait és a beállított minimális készletszinteket is. A megajánlott rendelendő mennyiség összetétele, az "anyagigény" tartalma, tételesen megtekinthető.
A beszerzési tervből szállítói megrendelések generáltathatók.
Milyen algoritmus alapján kerül összeállításra a Beszerzési terv táblázat?
Alapfeltevés:
- minimális készletre törekszik a cég kész- és félkésztermékből
- szállítótól rendelni csak alapanyagokat fogunk, kész- és félkészterméket nem
I. lépés: Késztermék szükséglet meghatározása
1. Munkalapokból: a Generált, Tervezett, Gyártható, Megkezdett, Legyártott munkalapok, Termékkód képlettel meghatározott készterméke, amelyeknek a gyártás kezdete korábbi vagy megegyező ( továbbiakban <= ) a Beszerzési tervnél megadott Utolsó dátum* értékkel.
A mennyiség = gyártandó - bevételezett.
Dátuma = gyártás kezdete.
* csak eddig a dátumig vizsgáljuk az anyagszükségletet. Üres esetén az alapértelmezés: hat hónap.
2. Vevőrendelésekből: "csak rendelésre gyártás" típusú késztermékek vevőrendelései és az extra rendeléstétek, amelynek a szállítási határideje Utolsó dátum. Szállítási határidő a legkorábbi visszaigazolt dátum, ha nincs, akkor a kért szállítási határidő. Csak azokat a vevőrendeléseket vesszük figyelembe, amelyeket a késztermék raktárból (Termelésirányítás-paraméter, Általános fül) szolgálnak ki.
- mennyiség = rendelt + visszaigazolt* - munkalapon lévő összfoglalás mennyisége
- dátum = szállítási határidő
* magyarázat: a rendeléstétel állapota szerint. Ha a rendelt tételt visszaigazoltuk, akkor az visszaigazolt állapotba kerül, egyúttal kikerül rendelt állapotból.
3. Gyártási tervből: ahol a gyártás tervezett kezdete <= Utolsó dátum
- mennyiség = értékesítési terven lévő terv mennyiség - az olyan munkalapokon lévő gyártandó mennyiségek összegezése, ahol a gyártás tervezett kezdete <= a munkalap gyártás kezdete <= a gyártás tervezett kezdete + 6 nap
- dátum: a gyártás tervezett kezdete
4. Termelési értékesítési előrejelzésből: ahol az értékesítési előrejelzés kezdődátuma <= Utolsó dátum
- mennyiség = az értékesítési tervben szereplő mennyiség - összegezve a hónaphoz tartozó hetek gyártás terveiben szereplő mennyiségek* + a hónap teljesen elmúlt heteinek a munkalapon felüli heti gyártási terv mennyisége
- dátum = annak a hét a hétfője, amely tartalmazza a hónap első napját
* a hónap hetei azok, amelyeknek a hétfője a hónaphoz tartozik
5. A végén késztermék ID-ra (belső, egyedi azonosító) és dátumra összesítjük a mennyiségeket.
II. lépés: Alapanyag szükséglet meghatározása
1. Az első lépésben előállt késztermékeket egyesével lebontjuk norma szerint, az első szinten, így kapjuk meg az első szintű alapanyag szükségletet (előjele "-"). A dátumot a raktározási idővel korrigáljuk.
2. Megkeressük az alapanyagok várható beérkezéseit a Mai nap + 4 hét és Utolsó dátum között (szállítórendelések szállítási határideje)
- mennyiség = rendelt + visszaigazolt, előjele = "+"
- dátum = legutolsó visszaigazolt vagy a kért szállítási határidő. Csak azokat a szállítórendeléseket vesszük figyelembe, amelyek a késztermék raktárba vagy alapanyag raktárba érkeznek be (Termelésirányítás-paraméter, Általános fül).
3. Megkeressük azokat a Megkezdett, Gyártható munkalapokat, amelyeken az alapanyag késztermékként szerepel
- mennyiség = gyártandó mennyiség - legyártott mennyiség
- dátum = gyártási határidő
4. Az alapanyag aktuális készletéből először kivonjuk a minimum készletszintet, legfeljebb 0-ig és a kapott mennyiséget dátum szerint elkezdjük "fogyasztani" az alapanyag szükséglettel, előjel helyesen.
5. Amelyik sor teljesen elfogy, azt kitöröljük
6. A legutolsó dátumnál, ha nem fogy el teljesen, akkor a maradék mennyiség kerül a Mennyiseg mezőbe.
7. Az alapanyagtáblában a normás termékeket megint lebontjuk alapanyagokra és fenti folyamat újra elkezdődik a második normaszinten is. Így megy végig, míg csak a valódi alapanyagok (nem félkésztermékek, amelyeknek van normája) lesznek.
8. A végén Alapanyag ID-ra és dátumra összesítjük a mennyiséget
III. lépés: Rendelendő mennyiségek: termék, mennyiség, dátum, szállító
1. Az alapanyag első szállítói árajánlatát kell megtalálni. A rendelés dátuma az alapanyagigény dátuma - szállítói árajánlatban szereplő szállítási határidő.
2. Ha nincs szállítói árajánlat, akkor dátum = az alapanyagigény dátuma (ismeretlen beszállító)
3. mennyiség = alapanyagigény mennyiség, és korrigáljuk a rendelési egységgel és minimum rendelendő mennyiséggel
4. A dátumokat a hét első napjára átírjuk, és Termek ID-ra, dátumra és Ügyfel ID-ra (szállító) összesítjük a mennyiséget
5. Az aktuális hét rendelendő mennyiségéhez hozzáadjuk azt a mennyiséget is, amit nem (már) nem tud időben szállítani a szállító (és ekkor a szám pirossal jelenik meg)
...
Termelési terven (Termelési terv II funkció) láthatjuk és szabályozhatjuk gyártókapacitásunk kihasználását, a gyártási események, a munkalapok sorrendiségét.
A Munkalap-készletforgalom funkcióval adott munkalapra hivatkozva rögzítjük a készletmozgásokat (anyag, termék, melléktermék bevételezés/kiadás), személyenkénti adatokat (hibátlan, selejt, műszak, állások) és a munka befejezésének tényét.
Az anyagmozgatást megvalósító, különböző mozgásnemű szállítólevelek ezt követően - az előzetes paraméterezésnek megfelelően - automatikusan létrejönnek.
A termelés megtörténte után a munkalap lezárását elvégezzük.
Termelési előkalkulációt és a gyártást követően, lezárt munkalapokra utókalkulációt végezhetünk.
Nyilvántartási ár újrakalkulálást tudunk végezni, nem lezárt időszakba eső szállítólevelekre.
Lekérdezések és listák vannak segítségünkre a termelési folyamat során képződő adatok elemzésére.
