Termék: A gyártási folyamat során előállítandó produktum. Készültségi fokától függően lehet késztermék és félkésztermék.
Alapanyag: A termék előállításához szükséges hozzávaló, ami átalakításra kerül a gyártási folyamat során. Nem a számviteli értelemben vett alapanyag. A továbbiakban így hivatkozunk a termék előállításhoz szükséges anyagi össszetevőkre legyen az alapanyag, segédanyag, csomagolóanyag, vásárolt alkatrész, továbbfelhasznált félkésztermék stb.
Melléktermék: A termék előállítási folyamat során keletkező egyéb anyagi dolog. A továbiakban így hivatkozunk a következőkre:
- melléktermék (hasznos hulladék): minden olyan járulékosan keletkező anyag, ami használati értékkel bír.
- hulladék (végleges hulladék): minden olyan gáznemű, folyékony vagy szilárd anyag, ami keletkezése helyén haszontalan vagy felesleges.
Technológiai utasítás: Mindazon adatok összessége, ami megadja a termék előállításának módját. Magában foglalja az anyagnormát, a művelettervet és a gyártástechnológiai információkat. Különböző iparágakban más-más névvel hivatkoznak rá pl.: receptúra, műszaki anyag stb.
Előkalkuláció: Beviteli funkció, ami lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy elvégezze a tervkalkulációt. Azt a gazdasági-műszaki tevékenységet, amely során a termelés megkezdése előtt a gyártandó termék adott mennyiségre kiszámolja a műszaki és technológiai előírások figyelembevételével a várható önköltséget.
- továbbá az előkalkulációval lehetőség van eladási ár (ajánlati ár) számítására olyan módon, hogy a várható önköltséghez plusz tételeket (pótlékokat) adunk hozzá
- ha az eladási árat nem önköltség alapon képezzük (vállalási ár), akkor az ajánlati érték számítás keretében tudjuk megadni a számításhoz szükséges ártáblákat, óradíjakat
Munkalap: Beviteli funkció, amivel a konkrét gyártási feladatokat kezeljük, hogy melyik terméket, milyen mennyiségben, milyen határidőre kell gyártani. Tartalmazza ezen kívül a gyártandó mennyiségre aktualizált technológiai utasítást, kezdési feltételeket, anyag foglalásokat és a műveletek végrehajtásához szükséges erőforrások ütemezését és foglalását.
Utókalkuláció: az a funkcionalitás, amelynek keretében a program a már legyártott termékre kiszámolja azok önköltségét (nyilvántartási árát) a munkalaphoz rögzített tény gyártási adatok szerint. Az eredményeket listák és lekérdezések segítségével tudja a felhasználó megjeleníteni, kiértékelni.
- Ajánlati ár utókalkuláció: beviteli funkció, ami lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy elvégezze azt a gazdasági-műszaki tevékenységet, melynek során elszámolás jelleggel kiszámítja a nem önköltség alapú eladási árat (vállalási ár). Ezen ügyletek jellegéből kifolyólag el lehet térni a munkalapon rögzített tény adatoktól, mert nem minden felmerült anyag és erőforrás felhasználás számolható el a megrendelő felé. (Ezen kívül az önköltség - nyilvántartási ár - változatlan módon kiszámításra kerül.)
Egyszerre gyártható mennyiség (gépadat)
Technológiai utasításban, Előkalkulációban és Munkalapban mindig beajánljuk az egyszerre gyártható mennyiséget. Utóbbi azt jelenti, hogy az adott gépen egyszerre maximum ennyi készterméket gyárthatunk (másnéven keverés mennyiség, sarzs mennyiség). Az egyszerre gyártható mennyiség a Géptípus vagy az ezt felülbíráló Gép bevitelben megadott Kapacitásból és a késztermék Nettó tömegéből* vagy a mennyiségi egység átváltása alapján kiszámolható.
Ha a Kapacitás mennyiségi egysége tömeg mértékegység, akkor azt átváltjuk kilogrammra, és osztjuk a termék Nettó tömegével. Az eredmény egész része adja meg az egyszerre gyártható mennyiséget.
Példa: kapacitás 1 tonna, termék db-os, nettó tömege 3 kg/db -> egyszerre gyártható mennyiség -> 1 tonna = 1.000 kg egész osztás 3 kg-al = 333 db.
Ha a Kapacitás mennyiségi egysége nem tömeg mértékegység, akkor az egyszerre gyártható mennyiség a Kapacitás késztermék alapértelmezett mennyiség egységére átváltott egész része, a készterméknél megadott mennyiségi egység átváltás alapján.
Példa: kapacitás 1000 liter, termék kg-os, 1 kg = 3 liter -> egyszerre gyártható mennyiség = 1.000 liter egész osztás 3 literrel = 333 kg
A késztermékhez beállított mennyiségi egység beállítsa alapján maximum 3 tizedesjegyig jeleníti meg a program az egyszerre gyártható mennyiséget.
Példa: kapacitás 100 kg, a termék tonna mennyiséggel szerepel, 1 tonna a gyártási szükséglet ezért az egyszerre gyártható mennyiség értéke 0,1 lesz.
Figyelem! Amennyiben korábban elkészült Technológiai utasításban szereplő késztermékhez köthető mennyiségi egység tizedes beállításaiban változás történik, az nem lesz automatikusan hatással a korábbi Technológiai utasítások Művelet lapfülén található egyszerre gyártandó mennyiségre.
* Termék bevitelben termék mentésekor ha üres a bruttó / nettó tömeg (kg), a sERPa megpróbálja kitölteni, először termék mennyiségi egységének ISO kódja alapján, ha nem sikerül, az átváltás mennyiségi egység ISO kódjával (ha ki vannak töltve, akkor azok maradnak). Ezeket az ISO kódokat használjuk a Mennyiségi egység törzsben a tömeg mértékegységekre: KGM (kilogram), GRM (gramm), TNE (tonna), DTN (mázsa).
Előkalkulációban és Munkalapban az ismétlésszám azt adja meg, hogy a gép a teljes gyártandó mennyiséget hány menetben tudja legyártani. A számítás módja: a teljes gyártandó mennyiséget el kell osztani az egyszerre gyártható mennyiséggel, és a hányadost felfelé kell kerekíteni.
A két szélsőséges eset: ha a gép egyszerre egy darabot tud gyártani, akkor az ismétlésszám megegyezik a gyártandó mennyiséggel, ha viszont a gép egyszerre le tudja gyártani a teljes gyártandó mennyiséget, akkor az ismétlésszám egy lesz.
Példa: 1000 db terméket kell gyártani, 333 db az egyszerre gyártható mennyiség, az ismétlésszám 4.
Előkalkulációban és Munkalapban a lekötés százalék azt adja meg, hogy a művelet elvégzése során hány százalékban kerül kihasználásra a gép elméleti maximális kapacitása (az itt kiszámolt / megadott értékkel a termék nyilvántartási árának számításakor korrigálásra kerül a gép rezsióradíja).
Számítási módja: a gyártandó és a selejt mennyiséget átváltjuk a gépnél megadott kapacitás egységre és ezek összegét osztjuk a gépkapacitás és az ismétlésszám szorzatával. Hasonlóan az egyszerre gyártható mennyiséghez, az átváltást kétféleképpen számoljuk:
Ha a Kapacitás mennyiségi egysége tömeg mértékegység, azt átváltjuk kilogrammra, és a termék Nettó tömegét osztjuk vele.
Példa: kapacitás 1 tonna, termék db-os, nettó tömege 3 kg -> átváltás 1db = 3 kg / 1 tonna = 3 kg / 1.000 Kg = 0.003 tonna
1000 db gyártás és 4 ismétségszám esetén a lekötés százalék = 1000 db * 0.003 tonna / (1 tonna * 4) = 3 / 4 = 75%
Ha a Kapacitás mennyiségi egysége nem tömeg mértékegység, a termék átváltásában keressük.
Példa: kapacitás hektoliter, termék kg-os, 1 kg = 0,003 hektoliter
1000 kg gyártás és 4 ismétségszám esetén a lekötés százalék = 1000 kg * 0.003 hektoliter / (1 hektoliter * 4) = 3 / 4 = 75%
