Beszerzési ár képzés a számviteli törvény szerint
Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke
47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],
b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),
e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].
(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi
a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,
ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,
ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;
b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díj; továbbá
c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - árfolyam-különbözete, amennyiben a 60. § (3) bekezdése szerinti különbözet árfolyamveszteség, legfeljebb annak összegéig; valamint
d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.
(5) Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.
(6) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.
(7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.
(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.
(9) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező - az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja.
48. § (1) A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is).
(2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.
(3) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.
(4) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.
(5) Importbeszerzésként kell elszámolni az eszköznek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését (termékimport), továbbá azt a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást, amelynél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott forintszámláról forintban egyenlítik ki. Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.
(6) Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő - devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj. Nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés sem.
(7) Az importbeszerzés értéke:
a) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke;
b) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke;
c) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése exportáruval, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni.
49. § (1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.
(2) Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a 3. § (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet.
(3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár).
(4) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben.
(5) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.
(6) Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege.
(7) Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összege.
50. § (1) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke.
(2) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.
(3) A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a [vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező] (felhalmozott) kamat összegét.
(4) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz esetében az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.
(5) A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi.
(6) A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbeadó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni.
(7) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott -, a 35. § (6) bekezdése szerint vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke (legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes összege) minősül bekerülési (beszerzési) értéknek.
(8) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe működése során, a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően, beszerzésként - a 48. § (5) bekezdésében előírtak esetén importbeszerzésként - köteles elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől kapott eszköz számla szerinti értékét. Az így állományba vett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ez esetben is - magában foglalja mindazon 47-51. § szerinti tételeket, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.
51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
(együttesen: közvetlen önköltség).
(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,
b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
(együttesen: közvetlen önköltség).
(3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.
Vámtörvény
1995. évi C. törvény
a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelettel
I. RÉSZ
VÁMJOG ÉS VÁMELJÁRÁS
III. Fejezet
VÁMJOGI ÉS VÁMELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
VÁMÁRU JELLEGET MEGTARTÓ VÁMKEZELÉSEK
Vámraktározás
Tv. 60. § (1) A vámraktározási eljárás keretében a vámraktárba be lehet tárolni:
a) a vámárut anélkül, hogy az ilyen vámárura behozatali vámteher és/vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának;
b) kivitelre kerülő árut, ha a külföldre szállítás feltételei fennállnak, de a kiszállításra csak későbbi időpontban kerül sor.
(2) Vámraktár a vámhatóság által üzemeltetett vagy engedélyezett és felügyelete alatt álló minden olyan hely, ahol a megállapított feltételek szerint áru/vámáru tárolható.
(3) E törvény végrehajtási rendelete határozza meg azon eseteket, melyekben vámraktáron kívüli raktározás végezhető.
Tv. 61. § (1) A vámraktár lehet köz- vagy magánvámraktár. Közvámraktárnak minősül a vámhivatal által üzemeltetett - ide nem értve az e törvény 45. §-a szerinti raktárt - vagy a raktárengedélyes által fenntartott és a vámhatóság által engedélyezett raktár. Közvámraktárban bárki rendelkezése alatt lévő áru/vámáru, magánvámraktárban csak a raktárengedélyes részére érkező áru/vámáru raktározható.
(2) A vámraktár típusokat, valamint a felelősségviselési szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.
(3) A vámraktár üzemeltetője az a szervezet, amely a vámraktár üzemeltetésére engedélyt kapott (raktárengedélyes). A raktárengedélyes a vámhatóság egyetértésével a jogait, illetve kötelezettségeit más szervezetre átruházhatja.
(4) Beraktározó az a személy/szervezet, akit/amelyet a vámraktározásról szóló vámokmány megjelöl. A beraktározó a tárolt áruval/vámáruval kapcsolatos jogait, illetve kötelezettségeit más személyre/szervezetre átruházhatja. Kiskereskedelmi értékesítés - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetek kivételével - a vámraktár helyiségeiben, raktereiben vagy egyéb meghatározott helyein nem engedélyezhető.
Vhr. 94. § A vámraktározás vámeljárás alkalmazásában:
a) kereskedelempolitikai intézkedések: az áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó nem tarifális intézkedések, így különösen felügyeleti vagy piacvédelmi intézkedések, mennyiségi korlátozások vagy kvóták, valamint behozatali vagy kiviteli tilalmak;
b) eljárást megindító vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámkezelésre irányuló vámárunyilatkozat elfogadására felhatalmazott vámhivatal;
c) eljárást lezáró vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámeljárást lezáró vámkezelésre irányuló vámárunyilatkozat elfogadására felhatalmazott vámhivatal,
d) felügyeletet ellátó vámhivatal: az engedélyező vámhivatal által az engedélyben a vámraktározás vámeljárás felügyeletére felhatalmazott vámhivatal.
Vhr. 95. § (1) Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy kereskedelempolitikai intézkedéseket kell alkalmazni:
a) valamely vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezeléséhez, akkor a vámáruk vámraktározási eljárás alá vonásakor, illetve a vámraktározási eljárás időtartama alatt ezen intézkedéseket nem kell alkalmazni,
b) valamely vámáru beléptetéséhez, úgy ezen intézkedést alkalmazni kell a vámáru vámraktározás vámeljárás alá vonása esetén,
c) valamely áru kiviteléhez, úgy ezen intézkedést alkalmazni kell a vámraktározást megelőző kiviteli ellenőrzés vámeljárás alá vonása esetén.
(2) Belföldi árut tartalmazó küldeményeknek a vámraktárba történő felvételéhez a felügyeletet ellátó vámhivatal adja meg az engedélyt, amennyiben annak külföldre történő kiszállításához a feltételek egyébként adottak, és a kiviteli ellenőrzést elvégezték.
(3) A beraktározott áruk nem export célú kitárolása esetében az azok után igénybe vett vámvisszatérítés, exporttámogatás összegét vissza kell fizetni. A vámhivatal a belföldi forgalom számára történő kitárolást csak akkor végezheti el, ha az igénybe vett vámvisszatérítés és az igénybe vett exporttámogatás visszafizetését igazolják. A vámhivatal köteles a kiviteli ellenőrzésről kiállított EV visszavonásáról határozattal intézkedni, és annak egy példányával az adóhatóság illetékes szervét, valamint az exporttámogatási rendeletek hatálya alá tartozó áruk esetében az Agrárintervenciós Központot is tájékoztatni. A kiviteli céllal történő kitárolás során az árutovábbítás szabályait kell alkalmazni. Jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetében a jövedéki előírásokat is be kell tartani.
(4) Az ipari vámszabad területről vámraktárba betárolt vámáru
a) a belföldi forgalom számára - a pénzügyminiszter engedélye alapján -
1. az e rendelet 174. §-a (4) bekezdése alkalmazásával, vagy
2. a tv. 153. §-a (1)-(2) bekezdése alkalmazásával,
b) végleges külföldi rendeltetéssel árutovábbítással,
c) az ipari vámszabad területre történő újra betárolással vámkezelhető.
Vhr. 96. § (1) Amennyiben a vámraktározás vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tekintetében a vámfelügyelet nem sérül, a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyt ad az áruk és vámáruk ugyanazon raktározási területen történő tárolására.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti közös raktározás az áruk/vámáruk jellegéből eredően lehetetlenné teszi a vámraktárban tárolt áru-/vámárufajták vámjogi helyzetének pontos meghatározását (beazonosítását), akkor a közös raktározás kizárólag azonos áruk/vámáruk esetében engedélyezhető. Azonos árunak/vámárunak kell tekinteni e paragrafus alkalmazásában azokat az árukat/vámárukat, amelyek a Kereskedelmi Vámtarifa ugyanazon vámtarifaszáma (kötelező alszám és magyar alszám) alá tartoznak, valamint azonos kereskedelmi minőséggel és műszaki jellemzővel rendelkeznek.
Tv. 62. § A vámraktározás vámvizsgálatból, az áru/vámáru azonosításából, a beraktározásból és a vámraktározási eljárást lezáró vámigazgatási eljárás alá vonásból áll (kiraktározás).
Vhr. 97. § (1) Azonos áruknak az e rendelet 96. §-ában említett együttes raktározása esetén a vámraktározási vámeljárást lezáró vámkezelésre vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtásakor - az engedélyes választása szerint - azok akár vámáruknak, akár áruknak tekinthetők. Ez a rendelkezés azonban nem eredményezheti, hogy annál nagyobb mennyiségű árut vagy vámárut tekintsenek árunak/vámárunak, mint amilyen mennyiségű, ténylegesen ilyen vámjogi helyzettel rendelkező árut/vámárut raktároznak a vámraktárban abban az időben, amikor a vámraktározási vámeljárást lezáró vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozattal az árut vagy vámárut elszállítják.
(2) Az áruk vagy vámáruk teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén a megsemmisült vagy károsodott áruk vagy vámáruk arányát az azonos vámjogi helyzettel rendelkező, a megsemmisülés vagy károsodás időpontjában a vámraktárban tárolt azonos áruk/vámáruk aránya alapján kell megállapítani, kivéve, ha a vámraktár üzemeltetője igazolni tudja azon áruk vagy vámáruk mennyiségét, amelyek megsemmisültek vagy károsodtak.
Tv. 63. § (1) A vámraktár üzemeltetéséhez a vámhatóság engedélye szükséges, amennyiben azt nem maga a vámhatóság üzemelteti.
(2) Vámraktár működtetése írásbeli kérelemre engedélyezhető, amely tartalmazza az engedély megadásához szükséges információkat, különös tekintettel arra, hogy a vámraktározás gazdasági szempontból indokolt. Az engedély tartalmazza a vámraktár működtetésének feltételeit.
(3) Vámraktár üzemeltetési engedély csak magyarországi székhellyel rendelkező, vámszempontból megbízható szervezet részére adható.
(4) A vámraktár üzemeltetéséhez az e törvényben meghatározott vámbiztosítékot kell nyújtani.
Vhr. 98. § (1) Áruk/vámáruk vámraktározási eljárásban történő tárolására szolgáló vámraktárakat a következő típusokba kell sorolni:
a) a vámraktár üzemeltetője felelőssége alatt álló közvámraktár (A típus),
b) a tv. 64. §-ának (2) bekezdésével összhangban és a tv. 65. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel a beraktározók felelősségével működő közvámraktár (B típus),
c) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa (C típus),
d) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa és ahol a tv. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni (D típus),
e) az olyan magánvámraktár, ahol a vámraktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet, de nem szükségszerűen a vámáruk tulajdonosa és ahol a vámáru vámraktározási eljárás alá helyezhető anélkül, hogy vámraktárba betárolnák azt (E típus),
f) a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktár (F típus).
(2) Ugyanabban az időpontban egy ingatlanon - ha a vámáruk pontos tárolási helye nem azonosítható - több vámraktár létesítése nem engedélyezhető.
Tv. 64. § (1) A vámraktár üzemeltetője felelős:
a) annak biztosításáért, hogy az áru/vámáru a vámraktárban vámfelügyelet alatt maradjon,
b) a vámraktározási eljárásban vámkezelt áru/vámáru tárolására vonatkozó kötelezettségek, és
c) az engedélyben előírt különleges feltételek betartásáért.
(2) Közvámraktár működtetése esetén a vámhatóság engedélyezheti, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítéséért való felelősség kizárólag a beraktározót terhelje.
Vhr. 99. § (1) Az E és F típusú vámraktárak kivételével vámraktár csak a vámhatóság által engedélyezett ingatlan vagy más meghatározott terület lehet.
(2) Az E típusú vámraktár üzemeltetésére vonatkozó engedély megadása során a vámhivatal az áruk/vámáruk tárolási helyét - a kérelemmel összhangban - az ingatlan címének engedélyben való feltüntetésével hagyja jóvá.
(3) Ha a vámhatóság úgy dönt, hogy F típusú vámraktárt üzemeltet, ki kell jelölni azokat az ingatlanokat vagy azt a területet, ahol a vámraktárt létesítik. A vámhatóság által üzemeltetett közvámraktárak jegyzékét a vámszervezet központi szerve közleményben teszi közzé.
(4) Az áruk/vámáruk vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárban történő tárolásáért a fizetendő tárolási díjat a vámhivatal az ügyféllel kötött külön megállapodásban rögzíti.
(5) A tv. 45. §-ának (5) bekezdésében meghatározott árukat nem lehet a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárba beraktározni, kivéve, ha a közvámraktár ilyen áruk raktározására különlegesen kialakított.
Tv. 65. § (1) A vámhatóság által kijelölt személy (természetes személy vagy szervezet) a vámellenőrzés végrehajtása érdekében - a tevékenységi engedélyezés során jóváhagyott - raktárnyilvántartást köteles vezetni a vámraktározási vámeljárás alatt álló árukról/vámárukról. A vámhatóság által üzemeltetett közvámraktárban nem kell raktárnyilvántartást vezetni.
(2) A vámhatóság a tevékenységi engedélyben eltekinthet a raktárnyilvántartás vezetésétől abban az esetben, ha a 64. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek kizárólag a beraktározót terhelik, és az áruk/vámáruk vámraktározási vámeljárásban történő vámkezelését normál eljárásban, vagy az 53. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott okmánnyal kérik.
Tv. 65/A. § (1) Amennyiben gazdasági igény merül fel és a vámfelügyelet biztosított, a vámhatóság engedélyezheti:
a) a 60. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő áruk vámraktárban történő tárolását,
b) aktív feldolgozás tevékenység végzését a vámraktár területén az aktív feldolgozásra vonatkozó szabályok szerint, illetve
c) vámfelügyelet melletti feldolgozás végzését a vámraktár területén a vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott áruk/vámáruk nem állnak vámraktározási vámeljárás alatt.
(3) A vámhatóság megkövetelheti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott áruk/vámáruk az e törvény 65. §-ában előírt raktári nyilvántartásba bejegyzésre kerüljenek.
Vhr. 100. § (1) A beraktározó a közvámraktárban raktározott áruval/vámáruval kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ruházhatja át.
(2) A beraktározó személyében, illetve a D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult személyében beállt változást a raktárnyilvántartásban való átvezetéssel kell a vámhivatalnál bejelenteni.
(3) Az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározottak fenntartásával a kiskereskedelmi értékesítés a vámraktár helyiségeiben, raktereiben vagy egyéb meghatározott helyein nem engedélyezhető. Ez a tilalom alkalmazandó az E típusú raktárakban vámraktározási eljárás alá vont vámáruk esetében is.
Vámraktár
Tv. 66. § A vámraktározási eljárás alatt álló árut/vámárut a vámraktárba betároláskor kell raktárnyilvántartásba venni.
Tv. 67. § A köz-, illetve magánvámraktárban az áru/vámáru korlátlan ideig raktározható, kivéve, ha e törvény végrehajtási rendelete ettől eltérően rendelkezik.
Tv. 68. § (1) Az árun/vámárun
a) az állagát meg nem változtató, a gondozásához szükséges műveletek (állapotmegóvás), valamint
b) külalakja, eladhatósága javítását célzó, illetve a forgalmazása vagy viszonteladása előkészítésére szolgáló szokásos kezelés végezhető.
(2) Az áruk/vámáruk állapotmegóvásáról a beraktározó köteles gondoskodni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezelések végzését a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezi.
Tv. 69. § Ha a körülmények szükségessé teszik, a vámraktározási eljárás alá vont árukat/vámárukat a vámraktárból ideiglenesen ki lehet tárolni. Az ideiglenes kitároláshoz a vámhatóság előzetes engedélye szükséges, amelyben az meghatározza a kitárolás részletes feltételeit is. Miközben az áru/vámáru a vámraktáron kívül van, a 68. §-ban meghatározott kezelési műveletek végezhetők.
Tv. 70. § Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámhatóság engedélyezheti, hogy a vámraktározási eljárásban vámkezelt árut/vámárut átszállítsák egyik vámraktárból egy másikba.
Vhr. 101. § (1) Árunak/vámárunak vámraktárba történő beraktározása
a) B és F típusú vámraktárak esetén a beraktározó által,
b) D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén - az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult megjelölésével - az üzemeltető által,
c) A és C típusú, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét nem tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltető által benyújtott árunyilatkozat alapján történik.
(2) Az üzemeltető az azonos címzett részére érkező áruk/vámáruk beraktározását naponta a szállítmányok összevont adatait tartalmazó árunyilatkozattal is kérheti. Nem engedélyezhető összevont árunyilatkozat adás a jövedéki termékekre.
(3) A vámraktározási vámeljárás céljából vámkezeltetni kívánt árut/vámárut és az árunyilatkozatot az engedélyben meghatározott felügyeletet ellátó vámhivatalnál, illetve az e rendelet 104. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezett eljárást megindító vámhivatalnál kell bemutatni.
(4) Amennyiben az eljárást megindító vámhivatalnál kéri az engedélyes az áru/vámáru vámraktározás vámeljárás alá vonását, úgy a vámeljárás alá vonásról szóló árunyilatkozatot és mellékleteit az eljárást megindító vámhivatal az áruátengedést követően megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak.
Vhr. 102. § (1) A vámraktározás vámeljárás során az áruátengedésről az áru/vámáru azonosítását követően kell dönteni.
(2) A kiraktározás ellenőrzése - az e rendelet 20/A. §-ában foglaltak fenntartásával - a további vámkezelésre vagy a közvámraktárba történő betároláshoz kapcsolódó kiviteli ellenőrzésről szóló határozat és a kiléptetés visszavonására irányuló kérelem elfogadásával valósul meg.
Vhr. 103. § (1) Az engedély iránti kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani
a) az E típusú raktár kivételével ahhoz a vámhivatalhoz, amelynek illetékességi területén az engedélyeztetni kívánt vámraktár elhelyezkedik, illetve
b) az E típusú vámraktár esetén ahhoz a vámhivatalhoz, amelynek illetékességi területén a kérelmező székhelye van.
(2) Az engedély akkor adható meg, ha
a) a kérelmező bemutatja, hogy a tevékenység gazdaságilag indokolt és a vámraktárt elsősorban áru/vámáru tárolására szánja. Az árukat/vámárukat alávethetik azonban a szokásos kezelésnek, aktív feldolgozásnak vagy vámfelügyelet melletti feldolgozásnak, feltéve, hogy ezek a műveletek nem kerülnek túlsúlyba a raktározással szemben,
b) a kérelmező biztosítani tudja a raktárműveletekhez és a vámellenőrzés végrehajtásához szükséges feltételeket,
c) a vámraktár felügyeletének és ellenőrzésének adminisztratív költségei arányban vannak a vámraktár gazdasági indokoltságával, figyelembe véve a vámraktár típusát és az ott alkalmazható eljárásokat,
d) a kérelmező vámszempontból megbízható, a raktárra vonatkozó hatósági engedélyekkel rendelkezik, továbbá a raktárhelyiség, terület használatának jogcímét hitelt érdemlően igazolja.
(3) A kérelemhez - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az engedélyt kérőnek csatolnia kell
a) a raktár tulajdonjogát vagy bérletét igazoló okiratot, továbbá a telepengedély másolati példányát; vagy az üzemeltetési engedélyhez szükséges egyéb hatósági engedélyeket (így különösen: önkormányzati, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, tűzvédelmi, valamint környezetvédelmi engedély);
b) a raktárvezető három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
c) a tv. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összegű vámbiztosítékot és a tevékenységi vámbiztosíték vezetésére szolgáló keretnyilvántartási könyvet;
d) a vámszempontból megbízhatóság igazolására szolgáló okmányokat;
e) a raktár helyszínrajzát és helyrajzi kivonatát;
f) az üzleti tervet;
g) a vámraktárra és az abban tárolt árura/vámárura vonatkozó biztosítási szerződést;
h) amennyiben a vámraktárban csak jövedéki terméket, vagy jövedéki terméket is kíván tárolni, az érvényes adóraktári engedélyt.
(4) A vámraktár létesítése - ha jogszabály másként nem rendelkezik - gazdaságilag különösen akkor indokolt, ha a raktárengedélyt kérő üzleti terve szerinti áruforgalom gazdasági-kereskedelmi célokat szolgál, így különösen
a) reexport tevékenység lebonyolítása;
b) a belföldi székhelyű szervezet külföldi érdekeltségű vállalkozásával lebonyolított áruforgalma;
c) a vámáru folyamatos termelési céllal történő beszerzése;
d) bizományosi értékesítési tevékenység;
e) vevőszolgálati tevékenység.
Vhr. 104. § (1) A vámhivatal a vámraktár üzemeltetését alakszerű határozattal engedélyezi.
(2) Az engedély vagy a kiadás dátumával vagy az engedélyben meghatározott későbbi időponttal lép hatályba (érvényesség kezdete). Az engedélyt határozatlan időre kell kiadni.
(3) Ha a kérelmező magánvámraktár üzemeltetésére szóló engedélyt kér és a vámhatóság írásban nem az (1) bekezdésben meghatározott formában értesíti őt arról, hogy egyetért az engedély kiadásával, az engedély az ilyen értesítés dátumával lép hatályba. A magánvámraktár üzemeltetése az értesítés kézhezvételének napján megkezdhető. Az értesítés másolatát mellékelni kell az engedélyhez, és az annak elválaszthatatlan része.
(4) Az engedélynek tartalmaznia kell a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal megnevezését. Ha az érintett személy arra kér engedélyt, hogy az árukat ne a felügyeletet ellátó vámhivatalnál, hanem egy másik vámhivatalnál mutathassa be vagy vámkezeltethesse, és ez nem befolyásolja a műveletek megfelelő elvégzését, a felügyeletet ellátó vámhivatal az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó külön engedélyében felhatalmazhat egy vagy több vámhivatalt arra, hogy az eljárást megindító vámhivatalként járjon el.
(5) Az engedélyt kiadó vámhivatal az engedélyben szükség esetén meghatározhatja, hogy a tv. 45. §-ának (5) bekezdésében megnevezett árukat/vámárukat olyan területen kell elhelyezni, amely az ilyen áruk fogadására szolgáló különleges eszközökkel fel van szerelve. Magánvámraktár esetén az engedélyt kiadó vámhivatal az engedélyben meghatározhatja a vámraktárba be nem raktározható áruk körét.
(6) A vámhivatal a vámraktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a benyújtott kérelmet és azok mellékleteit a kiadott engedéllyel együtt köteles megőrizni. Az engedély visszavonása esetén a vámhivatal az engedélyt és mellékleteit - bankgarancia és biztosítási szerződés esetén a másolati példányát - azon naptári év végétől számított öt évig köteles megőrizni, amikor az engedélyt visszavonták. A kérelem elutasítása esetén a kérelmet és mellékleteinek másolatát, valamint az elutasító határozatot azon naptári év végétől számított öt évig köteles megőrizni, amikor a kérelmet elutasították.
Vhr. 105. § (1) A vámhatóság az engedélyt visszavonhatja, ha a vámraktár üzemeltetésének gazdasági indokoltsága már nem áll fenn.
(2) Vissza kell vonni a vámraktár létesítésére vonatkozó engedélyt, ha
a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá
b) az engedélyben előírt kötelezettségeit az engedélyes súlyosan megszegi, vagy
c) az engedélyes az engedély visszavonását kéri.
(3) A vámraktározási eljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha
a) a raktárengedélyes a betárolt áruk/vámáruk tekintetében nem vezeti a vámhatóság által engedélyezett raktárnyilvántartást, vagy
b) a raktárnyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, mely alapján nem állapíthatók meg a vámraktárba betárolt áru/vámáru azonossága, illetve a tevékenységi vámbiztosítékra vonatkozó adatok, vagy
c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a raktárnyilvántartásban észlelt - a b) pontban foglaltakat el nem érő mértékű - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba, vagy
d) a raktárkészletben nem természetes folyamat következtében beállt változást a vámhivatalnak nem, vagy nem a valóságnak megfelelően jelentette be.
(4) Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül újabb engedélyt e tevékenységre nem kaphat.
(5) A vámraktár megszűnése esetén a raktárban lévő áruk/vámáruk vámjogi sorsának rendezése iránt a raktárengedélyes harminc napon belül intézkedni köteles, ellenkező esetben a vámhivatal az árut/vámárut közvetlen vámfelügyelet alá vonja.
Vhr. 106. § (1) Az engedélyezett közvámraktárban az üzemeltető - B típusú vámraktárban a beraktározó is - a vámhivatal felé a tv. és e rendelet rendelkezései szerint, a beraktározó felé pedig a vele kötött szerződés szabályai szerint felel.
(2) A magánvámraktárban a raktár üzemeltetője a saját rendelkezése alatt álló vámárukat saját felelősségére tárolja.
(3) Az F típusú vámraktárban a raktározás ideje alatt az áruban/vámáruban keletkezett kárt a vámhivatal abban az esetben köteles megtéríteni, ha nem tudja bizonyítani, hogy - elháríthatatlan külső okot kivéve - a tv. 45. §-ának (7) bekezdésében felsorolt intézkedéseket megtette.
Vhr. 107. § (1) Az A, C, D és E típusú vámraktárak esetében az engedélyező vámhivatalnak ki kell jelölnie a vámraktár üzemeltetőjét és azt a személyt, akinek a felelősségére a tv. 65. §-ának (1) bekezdésében meghatározott raktárnyilvántartást vezetni köteles. A raktárnyilvántartást hozzáférhetővé kell tenni a felügyeletet ellátó vámhivatal számára, E típusú vámraktár esetén az engedélyezett tárolási helyen is.
(2) A B típusú vámraktárak esetén a felügyeletet ellátó vámhivatal a kiraktározásig a vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot vagy az eljáráshoz használt helyettesítő okmányokat a vámellenőrzés végrehajtása céljából nyilvántartásként kezeli. Raktárnyilvántartást nem kell vezetni. A felügyeletet ellátó vámhivatal saját belső adminisztrációjának részeként meghatározhatja, hogy az ilyen vámáru-nyilatkozatokat mennyi ideig kell megőrizni, s ez a határidő meghosszabbítható.
(3) Az F típusú vámraktárban a vámhivatalnak olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a raktárnyilvántartás valamennyi adatát.
(4) A vámraktárak felügyeletét ellátó vámhivatalnak nem kell raktárnyilvántartást vezetni. A vámhivatal adminisztratív céllal azonban az elfogadott árunyilatkozatokról nyilvántartást vezethet.
(5) Amennyiben a vámraktárban a nyilvántartás vezetésének nincsenek meg a feltételei, az engedélyt kiadó vámhivatal - az ügyfél kérelmét figyelembe véve - ettől eltérő, illetékességi területén lévő helyen engedélyezheti a nyilvántartás vezetését.
(6) A D és E típusú vámraktárak esetében a raktárnyilvántartást a vámraktár üzemeltetésének engedélyezése során jóváhagyott, a vámellenőrzés céljára is megfelelő számítógépes nyilvántartással kell vezetni, amelyből megállapítható a vámraktározás vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk pontos vámjogi helyzete.
(7) Amennyiben közvetlen elektronikus kapcsolat biztosított a vámraktár nyilvántartásának vezetésére kötelezett és a nyilvántartás céljára szolgáló adatbázis között, az adatbázis a vámhivatal illetékességi területén kívüli helyen is üzemeltethető.
Vhr. 108. § (1) A raktárnyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) raktárengedély számát, a felügyeletet ellátó vámhivatal nevét, a vámraktár típusát, egyszerűsített vámeljárás esetén az egyszerűsített eljárás engedélyének számát;
b) a raktározási árunyilatkozat azonosító számát vagy a nyilvántartásba vétel tételszámát;
c) közvámraktár esetén a beraktározó, a D típusú vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés helyi vámkezeléssel történő végzésének engedélyét is tartalmazó E típusú vámraktár esetén az üzemeltetőtől eltérő rendelkezésre jogosult nevét, címét, belföldi beraktározó ügyfélazonosító számát, jövedéki termék árut/vámárut beraktározó esetében a jövedéki, keret- vagy adóraktári engedély számát;
d) a vámraktározás vámeljárást kérő árunyilatkozat 1., 31., 37. és 38. rovatában lévő adatokat, továbbá az áru/vámáru értékét devizában, különös mértékegységben kifejezett mennyiségét;
e) a kiraktározás időpontját, a vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárás azonosító- vagy tételszámát (elintézésre vonatkozó adatokat);
f) a raktározási árunyilatkozathoz valamint a vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljáráshoz tartozó egyéb okmányok dátumát és azonosítószámát;
g) az áruk/vámáruk elhelyezésére - az E típusú vámraktár esetén a tárolási helyére is - vonatkozó adatokat, továbbá a vámraktárak közötti - az eljárás befejezése nélkül történő - szállításra vonatkozó adatokat;
h) vámraktározás alatt álló és vámraktározási eljárás alatt nem álló áruk/vámáruk közös tárolása esetén az áru/vámáru vámjogi helyzetét;
i) szokásos kezelési módokra vonatkozó adatokat;
j) az áruknak/vámáruknak a vámraktár területéről való ideiglenes kitárolására vonatkozó adatokat;
k) minden egyéb adatot, amely az áruk/vámáruk azonosításához szükséges lehet, így különösen azok vámtarifaszámát, származási adatait.
(2) A D típusú vámraktárak raktárnyilvántartásának az (1) bekezdésben felsorolt adatokon túl tartalmaznia kell a vámteher fajtakódra és az egységárra vonatkozó adatokat is.
(3) A vámraktározás során a raktározott áru/vámáru adataiban bekövetkezett változást, a vámhivatal engedélyével a nyilvántartásokban az eredeti adatok megtartása mellett fel kell tüntetni. Nem kell engedély a nyilvánvalóan téves bejegyzés raktárnyilvántartásban történő kijavításához.
(4) Ha a raktárengedélyes olyan kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartással rendelkezik, amely tartalmazza az e §-ban meghatározott adatokat, melyek szükségesek lehetnek a vámraktár típusától függő ellenőrzéshez, akkor a vámhatóság e nyilvántartást köteles raktárnyilvántartásként elfogadni.
Vhr. 109. § (1) A raktárnyilvántartásnak mindenkor mutatnia kell az adott vámraktározási vámeljárás alatt lévő készletet. A raktárengedélyes köteles a tényleges raktárkészletről havonta a tárgyhónapot követő tizenötödik napig egy jegyzéket benyújtani a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz. A jegyzéknek tartalmaznia kell:
a) a tárgyhónap napjain raktárkészleten lévő áruk/vámáruk vámterhének összegeit,
b) a tárgyhónapról a következő hónapra átvitt raktárkészlet vámterhét.
(2) A felügyeletet ellátó vámhivatal, ha szükségesnek tartja, a vámraktár megfelelő ellenőrzése érdekében elrendelheti, hogy a vámraktározási eljárás alá vont valamennyi áruról/vámáruról vagy egy részéről rendszeresen vagy esetenként leltár készüljön.
Vhr. 110. § (1) Ha a tv. 71. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kerülnek alkalmazásra, a raktárnyilvántartásban fel kell tüntetni az áruk/vámáruk szokásos kezelés előtti értékét.
(2) Az egyszerűsített vámeljárások alkalmazása esetén az e rendelet 108-110. §-aiban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.
Vhr. 111. § (1) Az A, C és D típusú vámraktárakba vámraktározási eljárás céljából beraktározni kívánt áru/vámáru adatait, az áruátengedést követően - a raktározási árunyilatkozat alapján - a tényleges betároláskor haladéktalanul raktárnyilvántartásba kell venni a tv. 66. §-ának megfelelően, a felügyeletet ellátó vámhivatal vagy a raktározási eljárás alá vonásra illetékes vámhivatal által elfogadott adatok alapján.
(2) A vámraktározási vámeljárás alá vont, E típusú vámraktárba tárolni kívánt árut/vámárut, akkor kell raktárnyilvántartásba venni, amikor az megérkezik az engedélyben jóváhagyott tárolási helyre.
(3) Ha a vámraktár az e rendelet 64. §-ának (2) bekezdése szerinti átmeneti megőrzési raktárként is üzemel, akkor a raktárnyilvántartásba vétel az alábbiak szerint történik:
a) helyi vámkezelés esetén a tv. 44. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt a helyi vámkezelés alá vonás keretében történő áruátengedéskor;
b) egyéb esetben a vámraktározási vámeljárásra irányuló árunyilatkozat benyújtását követő áruátengedéskor.
(4) A vámraktározási vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárásra vonatkozó adatokat raktárnyilvántartásba be kell jegyezni:
a) egyszerűsített vámeljárás esetén addig az időpontig, amíg az áruk/vámáruk a vámraktár területét el nem hagyják,
b) normál vámeljárás esetén a vámraktározási vámeljárást lezáró más vámeljárásra irányuló árunyilatkozat benyújtását követő áruátengedéskor vagy egyéb vámigazgatási eljárás esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésekor.
(5) Amennyiben a beraktározott áru/vámáru kitárolása nem egy tételben történik, ezt a raktárnyilvántartásban jelölni kell és a raktárnyilvántartásban a teljes mennyiség kitárolását követően lehet a tételt elintézettként jelölni.
Vhr. 112. § (1) A tv. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott szokásos kezelési módokat e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.
(2) A beraktározó vagy az üzemeltető köteles a szokásos kezelés végrehajtása előtt esetenként írásbeli kérelmet benyújtani a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.
(3) A szokásos kezelési módok végrehajtásának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmazni kell minden szükséges adatot a vámraktározási eljárást szabályozó előírások alkalmazása érdekében. A felügyeletet ellátó vámhivatal a kérelem záradékolásával (láttamozásával) és lebélyegzésével adja meg vagy tagadja meg az engedélyt. Ebben az esetben az e rendelet 104. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(4) A vámraktározás vámeljárási tevékenységi engedélyben meghatározhatók azok a szokásos kezelési módok, melyeket a vámraktározás eljárás során várhatóan el fognak végezni. Ebben az esetben a felügyeletet ellátó vámhivatal tevékenységi engedélyében meghatározott módon az engedélyezett szokásos kezelési módról történő értesítése helyettesíti a (2) bekezdésben foglalt kérelmet.
Vhr. 113. § (1) Vámraktárban tárolható a vámraktározás vámeljárás alatt nem álló áru is.
(2) Ha a vámhatóság megköveteli, hogy a vámraktárban tárolt vámraktározási vámeljárás alatt nem álló árukat a tv. 65/A. §-a (3) bekezdésének megfelelően tüntessék fel a raktárnyilvántartásban, a bejegyzésből egyértelműen ki kell derülnie azok vámjogi helyzetének.
(3) A különböző vámjogi helyzetben lévő áruk/vámáruk közös raktározására vonatkozó szabályok figyelembevételével a felügyeletet ellátó vámhivatal megállapíthat konkrét módszereket az ilyen áruk/vámáruk azonosítására, különös tekintettel arra, hogy ezen árukat/vámárukat az ugyanazon helyen tárolt, vámraktározási eljárás alá vont áruktól/vámáruktól megkülönböztessék.
Vhr. 114. § A vámraktárban vámraktározási vámeljárást követően vagy vámraktározási vámeljárás alá vonás nélkül végezhetők a termelési célú gazdasági vámeljárások az adott gazdasági vámeljárásra vonatkozó szabályok szerint.
Vhr. 115. § (1) A vámraktározás vámeljárás alatt álló áru/vámáru - a jövedéki termék kivételével - vámraktárból történő ideiglenes kitárolásának a szükséges ideig, legfeljebb azonban két hónap időtartamra történő engedélyezését az üzemeltető, illetve a beraktározó a felügyeletet ellátó vámhivatalnál esetenként, írásban kérheti.
(2) Az ideiglenes kitárolás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmazni kell minden szükséges adatot a vámraktározási eljárást szabályozó előírások alkalmazása érdekében (így különösen az ideiglenes kitárolás indokát, az ideiglenes tárolás helyét és időtartamát). A kérelem elfogadása esetén a felügyeletet ellátó vámhivatal a kérelem záradékolásával és lebélyegzésével adja meg az engedélyt. Ebben az esetben az e rendelet 104. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(3) A vámraktározás vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedély is tartalmazhat az áru/vámáru ideiglenes kitárolását jóváhagyó rendelkezést. Ebben az esetben a felügyeletet ellátó vámhivatal által meghatározott módon történő ideiglenes kitárolás engedélyezésére vonatkozó értesítés helyettesíti az (1) bekezdésben foglalt kérelmet.
(4) Az e rendelet 112. és 117. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a szokásos kezelési módok végrehajtását az ideiglenes kitárolás időtartama alatt végzik el.
(5) Az ideiglenes kitárolás ideje alatt az árut/vámárut - a kérelmező felelőssége mellett - raktározottnak kell tekinteni, és vámbiztosítékként a vámraktár tevékenységi vámbiztosítéka, illetve B típusú vámraktár esetén az árura/vámárura nyújtott egyedi vámbiztosíték szolgál.
Vhr. 116. § (1) Az áru/vámáru - vámraktározási eljárás lezárása nélkül történő - vámraktárak közötti átszállításához az EV másolatát kell alkalmazni és az e rendelet 10. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kitölteni.
(2) Az e rendelet 11. számú mellékletében foglalt egyszerűsített eljárást kell alkalmazni,
a) ha a vámraktár, amelyből az árukat/vámárukat elszállítják és amelyben az árukat/vámárukat elhelyezik a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján helyi vámkezelési eljárás alkalmazására vonatkozó engedéllyel rendelkezik, vagy
b) ha mindkét vámraktárt azonos szervezet üzemelteti, vagy
c) ha a vámraktárak raktárnyilvántartásai elektronikusan összekapcsoltak.
(3) A vámraktárak között szállított árukra/vámárukra fennálló felelősség akkor száll át a betároló vámraktár üzemeltetőjére, amikor az árut/vámárut átveszi és annak adatait a raktárnyilvántartásba bejegyzi.
(4) Ha az átszállított áruk/vámáruk a szokásos kezelésen mennek keresztül és a tv. 71. §-a (2) bekezdésének alkalmazására kerül sor, akkor az (1) bekezdésben említett okmánynak tartalmaznia kell az átszállított árunak/vámárunak a vámfizetési kötelezettség esetén figyelembe vehető jellegét, vámértékét és mennyiségét, mielőtt az érintett áruk/vámáruk keresztül mentek volna az említett kezeléseken.
(5) A vámraktározási vámeljárás alá vont áruk/vámáruk nem szállíthatók át egyik vámraktárból a másikba a vámeljárás lezárása nélkül, ha a vámraktárak valamelyike B típusú vámraktár. Jövedéki termékek átszállítása során a jövedéki termékekre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.
Vhr. 117. § A tv. 71. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetén a vámfizetésre kötelezett kérelmére a vámteher megállapítására szolgáló - az e rendelet 21. melléklete szerinti - adatlap kiadható a vámraktározási vámeljárás alatt szokásos kezelési eljárások alá vont olyan árukra/vámárukra, amelyekre a vámraktározási eljárást lezáró egyéb vámeljárást kérnek. Az adatlapot egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani. A vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatal az adatlap kiállításakor megállapítja a 11., 12. és 13. rovatokban hivatkozott adatokat, az adatlapot igazolja a 15. rovatban és átvétel igazolásával kézbesíti annak eredeti példányát a kérelmező részére.
Vhr. 118-120. §
Tv. 71. § (1) Ha a raktározott vámárura vámteher fizetési kötelezettség keletkezik, és a vámérték meghatározása a 21. § szerint történik, amely magában foglalja a beraktározás és az állapotmegőrzés költségeit, ezeket a vámérték megállapításánál nem kell figyelembe venni, ha azok az ügyleti értéken belül elkülöníthetők.
(2) Ha a vámárun a vámraktározás eljárás alatt a 68. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szokásos kezelést végeztek, úgy a vámfizetésre kötelezett kérelmére a vámkezelés a vámáru szokásos kezelése előtt fennálló jellege, vámértéke és mennyisége szerint történhet, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(3) Ha a raktározott vámárut az 53. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint vámkezelik a belföldi forgalom számára, úgy a vámárut - a vámteher megállapítása szempontjából - a vámraktározási eljárásban történő vámkezelésekor figyelembe vett jellegére, vámértékére és mennyiségére vonatkozó adatok alapján kell vámkezelni.
(4) Ha a vámáruk vámértékét, jellegét, mennyiségét a vámraktározási vámeljárás alá vonáskor a tényleges adatok hiányában ideiglenesen állapították meg, a vámárut a vámteher kiszabásakor a vámraktározási eljárásban történő vámkezelésekor figyelembe vett jellegére, vámértékére és mennyiségére vonatkozó tényleges adatok alapján kell vámkezelni.
(5) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása a vámkezelésre vonatkozó határozat módosítását vagy a vámteher helyesbítését nem zárja ki.
Vhr. 121. §
Tv. 130. § A külföldi fizetõeszközben kifejezett vámértéket - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani a vámkezelést megelõzõ hét hétfõjén (ha a hétfõ munkaszüneti nap, akkor a következõ munkanapon) érvényes devizaárfolyamnak megfelelõen.
