Algoritmus munkaviszony esetén
1. Minimum: Ha van egy másik baleseti táppénz előzménye a baleseti táppénznek, akkor az abban kapott táppénznél kevesebbet a másodikban sem kaphat. (A KeresoK-ben kell egy ElozoKeresoK_ID.)
2. Hossza: max. két év (minden egyébtől függetlenül.) Betegszabadság nincs.
3. Figyelembe vehető időszak: ha van az előző hónapban „rendszeres bér” napja, akkor az előző hónap, ha abban nincs, akkor a tárgyhó.
4. Alap: Nem rendszeres: A NemRendszeresOEP jogcím csoportba tartozó jogcímben lévő LevEgBiztJarTerm gyűjtő alapja, amely jogcímben nincs pipa. Azokat a számfejtett jogcímeket kell figyelembe venni amelyekben a vonatkozási időszak és az itt figyelembe vehető időszak egy része közös. A nem rendszeres jövedelmet olyan arányban kell figyelembe venni, ahány nap a vonatkozási időszak és az itt figyelembe vehető időszak közöt közös osztva a vonatkozási időszak napjai.
Rendszeres: A NemRendszeresOEP és NemMunkaJovBalTP jogcím csoportba nem tartozó jogcímben lévő LevEgBiztJarTerm gyűjtő alapja.
5. Napok: Rendszeres bér osztószáma: Ledolgozott nap, pihenőnap és munkaszüneti nap sorban lévők. A pihenőnapok felveszik az előző nap típusát, ha előtte 5 egyforma nem ledolgozott nap van. Ha a pihenőnap sorban B vagy S szerepel, akkor ez(ek) a nap(ok) nem számítanak bele az osztószámba. Nem rendszeres: az osztószám a közös napok és a rendszeres bér osztószáma közül a nagyobb.
6. Számítás:
- Ha a figyelembe vehető időszakban 6-nál több munkanap+munkaszüneti nap van akkor eg.bizt.alapot képző rendszeres jövedelem / napok
- Ha a figyelembe vehető időszakban 6-nál kevesebb munkanap+munkaszüneti nap van, akkor az elért jövedelmet a hónap munkanapjai /munkanapok arányban fel kell szorozni és az osztószám a hónap naptári napjainak száma.
- Ha nincs jövedelem, akkor a szerződés szerinti bért kell figyelembe venni.
- A csak baleseti ellátásra jogosult ellátása a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-a (úti baleset esetén ennek 90%-a)
Jogosultság
Csak a saját (cégnél lévő) jogviszony alapján jár. (A másik jogviszonyban rendes táppénz járhat ugyanerre az időre.)
Időtartama: egy év, de ebből levonandó az előző egy éven belüli baleseti táppénzes napok száma (üzemi baleset és foglalkoztatási megbetegedés.). Az ORSZI max. egy évvel meghosszabbíthatja.
Az ellátás alapja
Munkaviszony esetén
- A kezdő napot közvetlenül megelőző naptári hónapban szerzett munkajövedelem (Pénzbeli Eg. bizt. jár alapot képező jövedelem, ha pénzbeli ebj fizetésére nem kötelezett (pl. nyugdíjas) akkor a természetbeni eg.bizt.jár. alapot kell figyelni.) egy naptári napra jutó összege. Nem számítanak bele a NemMunkaJovBalTP (150) jogcím csoportba tartozó összegek, és az ezekhez tartozó napok nem számítanak az osztószámba. * Itt is lehet az előző keresőképtelenségkor számított az alap egy későbbinél, ha ugyanabból a balesetből kifolyólag kapna ellátást (ezt még nem kezeljük). Ha nincs előző hónapban eg.bizt. járulék alapot képező jövedelme, akkor a baleset hónapjában elért jövedelméből kell számolni, ha az sincs, akkor a szerződés szerinti.
(* Tehát ha 1 nap szabadságon van, már akkor az 1 nap lejön az osztószámból. Ha 5 egymást követő napon szabadságon vagy betegszabadságon van és utána pihenőnap(ok) következik, ekkor az utána következő pihenőnap(ok) is felveszi(k) az előző nap típusát, vagyis kimarad(nak) az osztószámból.)
Társas vállalkozó (egyéni vállalkozó)
- társas vállalkozó esetén a táppénzre vonatkozó számítást kell alkalmazni.
- Ha ebj fizetésére nem kötelezett (pl. többes jogviszony esetén) akkor 2012. előtt a foglalkozató által fizetett eg.bizt.jár. alapot kell figyelni.
- Ha pénzbeli ebj fizetésére nem kötelezett (pl. többes jogviszony esetén) akkor 2012-től a természetbeni eg.bizt.jár. alapot kell figyelni.
- Nyugdíjas társas vállalkozónál az ellátás napi összegének alapja: minimális öregségi nyugdíj 150%-a.
A baleseti táppénz összege
Felső határa: nincs.
Az alap 100%-a, úti baleset esetén 90%.
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
BALESETI ELLÁTÁS
Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés
51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.
(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.
52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
(3) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.
Baleseti táppénz
55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
(3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.
(5) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(6) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.
(7) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.
(8) Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem száz százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.
(9) Ha a biztosított a (7) bekezdésben említett időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.
56. § (1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.
(2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (7)-(8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátását az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 százalékának alapulvételével kell megállapítani.
(3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.
(4) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.
(6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
Baleseti ellátásra való jogosultság
(Az Ebtv. 52-56. §-ához)
32. § (1) A Tbj. 15. §-ának (2) bekezdése szerinti baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából üzemi balesetnek számít:
a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő tanulójának (hallgatójának) az a balesete, amelyet gyakorlati képzés közben, vagy ezzel összefüggésben szenvedett el;
b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegnél, illetőleg szenvedélybetegnél a szocioterápiás foglalkoztatás közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;
c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott elzárásra utalt, illetőleg szabadságvesztés büntetést töltő személy esetén a fogva tartás ideje alatt végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, valamint a fogva tartást foganatosító szerv közege által adott utasítás teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;
d) a közcélú, illetőleg közérdekű munkát végző személynek az a balesete, amelyet a közcélú, illetőleg közérdekű munka végzése során vagy azzal összefüggésben szenvedett el.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában közcélú munka a Tbj. 15. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakon túl az állami szerv vagy önkormányzat, illetőleg a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.
(3)
33. § (1) A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a baleseti táppénz folyósításának időtartamát, függetlenül attól, hogy a baleseti táppénz folyósítása egy éven át vagy meghosszabbított időtartamra történt.
(2) Az Ebtv. 55. §-a alapján a baleseti táppénz összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe
a) az átlagkereset, a távolléti díj - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat -, valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették,
b) a törzsgárda jutalom, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint azon juttatás, amely nem a végzett munkáért, tevékenységért került kifizetésre.
(3) Ha a baleseti táppénz összegének számításánál figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, úgy ezen időtartam alatt elért rendszeres jövedelmet - heti 5 napos munkarend szerint - teljes hónapra kell átszámítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját.
(4) Ha a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki, a baleseti táppénz alapját képező nem rendszeres jövedelmet azon időtartam naptári napi napjainak számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették. A nem rendszeres jövedelemre való jogosultság időtartamát a jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani. A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál figyelembe vett napok számánál.
(5) Ha a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki, akkor a baleseti táppénz alapját képező naptári napi jövedelem kiszámításánál a rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelem (4) bekezdés szerint megállapított naptári napi összegét.
