1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
A törvény ezen része meghatározza a szabadság nyilvántartás vezetési kötelezettségét.
Szabadság nyilvántartás
140/A. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók
a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével,
b) szabadságának kiadásával,
c) egyéb munkaidő-kedvezményével
kapcsolatos adatokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának.
A nyilvántartások tartalmának olyannak kell lennie, hogy a megfogalmazott adatigények (tényleges munkaidő, annak kezdete, vége, a túlmunkavégzés időtartama, a nyilvántartott és a kiadott szabadságos napok száma, abból pontosan megállapíthatók legyenek.
A nyilvántartás formájáról a munkáltató szabadon dönthet. Vezetheti a nyilvántartást számítógépen, jelenléti íven, de alkalmas rá az elektronikus beléptető rendszer is. Áttekinthetően, hitelesen és naprakészen tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatokat. A munkaidő-nyilvántartásnak taratlmaznia kell a napi munkakezdés és befejezés időpontját órában és percben. Pontosan jelölni kell, ha a munkavállaló nem végezmunkát, pl.: fizetett szabadság (FSZ),munkaszüneti nap (MSZ) stb.
A rendkívüli munkavégzés név szerinti külön nyilvántartási igényel, de a rendkívüli munkavégzés nyilvántartásának a munkaidő-nyilvántartás az alapbizonylata.