sERPa súgó

2020. évi változások

A világjárvány 2. hulláma miatt kialakult veszélyhelyzettel összefüggő módosítások

2008-as decemberi bevallás és ezzel összefüggő módosítások

Amennyiben a 2020-as év folyamán volt olyan időszak, amelyben veszélyhelyzeti kedvezményekben érintett volt a vállalkozás, akkor a decemberi bevallás éves szakképzési hozzájárulás összegének helyes átadásához frissíteni szükséges. Az ehhez szükséges módosítás a 3.0.110.23948 programverziótól érhető el.

2008-as bevallás és ezzel összefüggő módosítások

Új 16.0 verziószámú 2008-ast publikált a NAV, melyben az 571/2020. (XII. 9.) Korm. rendelettel módosított 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet értelmében újabb ágazatok vehetik igénybe az adókedvezményeket már november hónapra is.

Az új főtevékenységek, melyek alapján jogosultak lehetnek a veszélyhelyzeti kedvezményeket érvényesíteni:

19) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510)

20) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520)

21) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530)

22) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590)

23) Utazásközvetítés (TEÁOR 7911)

24) Utazásszervezés (TEÁOR 7912)

Azon ügyfeleink, akiket ez érint, kérjük, hogy a 2. lépésben leírt "Veszélyhelyzeti tényleges főtevékenység november" elnevezésű konstans beállításánál nyugodtan írják be a fenti kétszámjegyű főtevékenység kódot, attól függetlenül, hogy a konstans leírásában nem szerepel. A lenti lépéseket ugyanúgy szükséges végrehajtani.

 

Elérhető a 2020. december 7-én publikált 15.0 verziószámú 2008-as bevallás átadásának lehetősége a 3.0.109.23535 programverziótól.

Ha nem érintettek a koronavírus-járványügyi veszélyhelyzet kedvezményeiben, akkor nincsen semmilyen teendőjük, a bevallás beadható a nyomtatvány 13.0 vagy 15.0 verziójával is.

 

Ha érintettek a koronavírus-járványügyi veszélyhelyzet kedvezményeiben, akkor kérjük olvassák el az itt leírtakat és a szükséges módosításokat tegyék meg!

A bevallás csak a 15.0 nyomtatvány verzióval adható be.

 

Felhívjuk a figyelmet egy jelentős módosításra a NAV korábbi bevallási tervezetéhez valamint a tervezet kitöltési útmutatójához képest:

Az új kitöltési útmutató szerint a veszélyhelyzeti kedvezményre való jogosultságot munkavállalónként kell vizsgálni, és csak az érintett munkavállalók vonatkozásában érvényesíthető.

Az ehhez szükséges módosításokat elvégeztük a programban, a bevallás helyes átadásához az alábbi lépéseket kell elvégezni.

 

1.lépés

A személy törzsben személyenként jogviszonyra vonatkozóan kell jelölni, hogy az adott személy után járó veszélyhelyzeti szociális hozzájárulási adó, valamint szakképzési hozzájárulás vagy KIVA kedvezményt szeretnék érvényesíteni, Ennek jelölésére dátum megadásával a képen látható módon van lehetőség.

 

 

2.lépés

Konstansok beállításai:

A korábban már beállított "Veszélyhelyzeti munkáltatói kedvezmény" konstanst nem kell módosítani, amennyiben még nem került beállításra, akkor ezt tegyük meg dátum megadásával. Ez amolyan "főkapcsolóként" működik.

 

 

A 2008-as bevallás helyes átadásához még egy "Veszélyhelyzeti tényleges főtevékenység november" elnevezésű konstans beállítására is szükség van.

A Dátum mezőben az érintett időszakot és az Érték mezőben, a Leírásban látható adott tevékenységhez tartozó számot szükséges rögzíteni. E nélkül a bevallás nem készül el helyesen, felrögzítése emiatt nagyon fontos!

(A tavasszal használt "Veszélyhelyzeti tényleges főtevékenység" konstans nem használható a novemberi időszakra, mert a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben a korábbiaktól eltérő főtevékenységek találhatók.)

 

 

3.lépés

A veszélyhelyzeti időszakba eső számfejtéseket újra kell számfejteni a bevallás átadását megelőzően.

 

Ha már be volt állítva 2020. novemberre a "Veszélyhelyzeti munkáltatói kedvezmény" konstans, azaz már kiszámításra került minden munkaviszonyos dolgozó esetében a veszélyhelyzeti szociális hozzájárulási adókedvezmény és mindenkire vonatkozóan a veszélyhelyzeti szakképzési hozzájárulási kedvezmény, akkor minden számfejtést újra kell számfejteni a fenti beállításokat követően.

Újraszámfejtésnél már csak azon dolgozók esetében kerül kiszámításra a veszélyhelyzeti kedvezmény, akiknél a személy törzsben az beállításra került.

 

Ha még nem volt beállítva 2020. novemberre a "Veszélyhelyzeti munkáltatói kedvezmény" konstans, azaz még egyáltalán nem kerültek kiszámításra a veszélyhelyzeti kedvezmények, akkor elegendő csak a kedvezményben érintett személyek számfejtéseit újra számfejteni.

 

4.lépés

Átadhatjuk a bevallást.

 

2008 bevallás kitöltési útmutató részlet, mely a személyenkénti kedvezmény-érvényesíthetőségre vonatkozik:

A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. alcímében nevesített adókedvezmények érvényesítésének lehetősége kizárólag a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személy foglalkoztatása kapcsán merülhet fel.

A kifizetőnek a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti feltételek teljesülését munkavállalónként kell vizsgálnia és a feltételek teljesülése esetén az adott dolgozóra vonatkozóan érvényesítheti a kedvezményt, melyet a jelölő mező kitöltésével jelezhet.

A kedvezménnyel érintett munkavállalókra vonatkozó együttes feltételek a következők:

- a kifizető a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tegyen és a munkaszerződéseket az Mt. 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban, azaz november hónapban, illetve hogy

- a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna.

 

Munkáltatói szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és KIVA fizetési kötelezettség alóli mentesülés

Egyes meghatározott juttatások esetén veszélyhelyzeti szocho kedvezmény

2020. november hónapban a munkaviszonyos dolgozók esetében az egyes meghatározott juttatások (pl. SZÉP kártyák keretösszegen felüli része, telefon magáncélú használata) esetén a veszélyhelyzeti szocho kedvezmény nem került kiszámításra, amennyiben érintettek ilyen számfejtéssel, akkor kérjük frissítsenek a 3.0.109.23342 programverzióra és az érintett számfejtéseket számfejtsék újra. Köszönjük szíves megértésüket!

 

Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy csak a rendeletekben meghatározott feltételek teljesülése esetén van lehetőség a kedvezmény érvényesítésére. Kérjük csak abban az esetben állítsák be a programban, hogy a kedvezmények figyelembe vételével történjenek a számfejtések, ha arra valóban jogosultak.

A kedvezmény számítása elérhető a 3.0.108.22909-es programverziótól.

 

A feltételeknek megfelelő kifizető 2020. november hónapra:

- mentesül a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után fizetendő szociális hozzájárulási adó megfizetése alól

- mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól

- KIVÁ-s vállalkozások esetében a személyi jellegű kifizetések nem számítanak a KIVA adóalapba

 

Jogszabályi háttér:

2020. november 10-én megjelent 242. számú Magyar Közlönyben a Kormány 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete, amely az alábbiakat tartalmazza:

1. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.

2. § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra.

...

4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

5. § (1) Az 1-4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,

2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,

3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,

4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,

5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,

6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,

7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,

8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,

9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,

10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,

11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,

12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,

13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),

14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,

15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,

16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,

17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy

18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)

folytató kifizető jogosult.

(2) Az (1) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az 1–4. § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.

(3) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak e  rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a  legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. november hónapra illeti meg az 1–4. § szerinti kedvezmény.

6. § (1) Az  1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a  kifizető az  e  rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a  munkaszerződéseket a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64.  § (1)  bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.

(2) Az 1–5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna, b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

 

Beállítása a programban

Amennyiben érintettek a rendelet alkalmazásában, akkor a tavaszi veszélyhelyzet idejére létrehozott "Veszélyhelyzeti munkáltatói kedvezmény" elnevezésű bér konstans beállítása szükséges ismét a Bérszámfejtés paraméterben a Konstans fülön.

Jelen tudásunk szerint ez a kedvezményes időszak a rendelet alapján a  2020. november hónapra vonatkozik, ha esetleg a későbbiekben ez kitolódna, akkor van lehetőség a konstans Dátumig mezőjét átállítani.

A konstans felrögzítésénél az Érték mezőben 1-est kell írni, így érvényesül a beállítás:

 

 

A munkáltatói közterhek esetében először kiszámításra kerülnek a szociális hozzájárulási adókedvezmények, majd a "maradék" szociális hozzájárulási adó levonásra kerül veszélyhelyzeti jogcímen.

KIVÁ-s vállalkozások esetében a KIVA nem kerül kiszámításra, az ő esetükben mindenhol 0-t lehet látni a KIVA összegekre vonatkozóan.

 

Amennyiben már készült hóközi számfejtés, mely érintett a fenti kedvezményekben, akkor azok újraszámfejtése szükséges!

 

2020. szeptemberi változások

KIVA kiegészítése a minimum járulékalapra

Módosításra került a programban, hogy NEM kerül kiegészítésre a KIVA összege a minimum járulékalapra. Tehát, ha egy dolgozó esetében kiszámításra került munkáltatót terhelő Társadalombiztosítási járulék kiegészítés, abban az esetben a tényleges jövedelem és minimum járulékalap közötti különbözet után nem kerül kiszámításra a KIVA.

Amennyiben rendelkeznek korábbi számfejtésekkel, amelyeket ez érint, akkor kérjük, számfejtsék újra. A módosítás a 3.0.108.22833-as programverziótól érhető el.

 

A módosításra a NAV tájékoztatója alapján került sor:

Járulékalapot képező jövedelem a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint

- az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,

- a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,

- a felszolgálási díj,

- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

- az előzőektől eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

•az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy

•a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett - munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt - jövedelem, ha az nem éri el az alapbért vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet.

Amennyiben a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetési alsó határt (mely a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerint havonta legalább a minimálbér 30 százaléka), a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. Kisvállalati adózó esetében azonban a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét kell alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni. (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható).

 

Új 2008-as bevallás

Elérhető az új 2008-as bevallás átadásának lehetősége a 3.0.107.21959-es programverziótól.

Minimum társadalombiztosítási járulékalap számítás

2020.09.01-től szükséges minimum járulék számítása elérhető a 3.0.107.21679-es programverziótól.

Fontos tudni, hogy hóközi számfejtések esetében nem történik meg a minimum számítás, csak a hóvégi számfejtésekben, természetesen a hóközieket is figyelembe véve. Ennek az az oka, hogy bizonyos ellátások esetén, pl. GYED esetén, a hóvégi számfejtésből derül ki, hogy a minimum számítási szabályt nem kell alkalmazni.

 

A minimum társadalombiztosítási járulékalap kiszámítása során, ha a dolgozó társadalombiztosítási járulékalapja kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott összeg - teljes hónap esetén a minimálbér 30%-a, azaz 48.300 Ft - akkor egy technikai jogcím segítségével megállapítjuk a különbözetet. Ez a "Technikai jogcím a minimum járulék számításhoz" elnevezésű jogcím a számfejtésekben a Költségmegosztás fülön látható. A jogcímben található összegből kerül kiszámításra a munkáltatót terhelő Társadalombiztosítási járulék kiegészítés, valamint a szociális hozzájárulási adó.

 

Jogszabályi háttér:

2019. évi CXXII. törvény [ Tbj. (új) ]

27. § ...

(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és

a) gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,

b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

 

23. § ...

(3) A foglalkoztató köteles a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

 

2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról

1. § ...

(10) *  A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

 

Szeptember hónapban hóközi kilépők

Fontos! Amennyiben a hónap közben kilépett dolgozó számfejtése érintett a minimum járulékalap számításában, akkor kérjük ezen számfejtéseket számfejtsék újra, hogy a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék kiegészítés, valamint a minimum járulékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adó (KIVÁ-s vállalkozás esetében a KIVA) kiszámításra kerüljön!

 

CSED-en lévő dolgozók minimum járulékalap számítása

Az új Tbj-ben sajnos nem találunk arra vonatkozó rendelkezést - szakmai fórumokon sem - hogy a csecsemőgondozási díjban részesülő munkavállalók esetében ne kellene alkalmazni a 27.§ (2) bekezdésben leírt minimum járulékalapra vonatkozó számítást. Azonban lehetőséget biztosítunk arra vonatkozóan, hogy a minimum járulékalap számítása ne történjen meg a CSED-en lévő dolgozók esetében. Így felhasználóink mérlegelhetik és beállíthatják a programban.

A beállításhoz egy új "Minimum járulék kiegészítés CSED esetén" elnevezésű bér konstanst hoztunk létre.

Ahhoz, hogy CSED esetén ne történjen minimum járulékalap számítás (a GYED-hez hasonló módon), és így ne keletkezzen munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék kiegészítés sem, a Bérszámfejtés paraméterben a Konstans fülön fel kell venni az új konstanst dátum megadásával és az Érték mezőbe egy 0 beírásával.

Alapértelmezés szerint az Érték 1-re van állítva a programban, így alapértelmezetten megtörténik a minimum járulékalap számítás CSED-en lévő dolgozók esetében is.

 

 

2020. július 1-jei változások

2008-as bevallás

Tanulószerződés

A NAV által 2020.08.07-én délután kiadott új 11.0-s verziójú 2008-as bevallás a tanulószerződéses jogviszonyú személyek esetében a szocho mértékét 17,5%-kal várja. Az ehhez szükséges módosításokat elvégeztük, mely a 3.0.105.20661 számú programverziótól érhető el.

Fontos! A bevallás helyes átadásának érdekében kérjük, hogy a tanulószerződéses jogviszonyú munkavállalók számfejtéseit számfejtsék újra. Csak az újraszámfejtés hatására kerül kiszámításra 17,5%-os mértékkel a szociális hozzájárulási adó.

 

A 2020. augusztus 7-ei 3.0.105-ös programverziótól elérhető a 2008-as bevallás 10.0-s verziójának átadási lehetősége.

Ezzel egyidejűleg az Államkincstári befizetések átutalásai listán megjelenítésre kerül az új társadalombiztosítási járulék is.

Fontos! A bevallás helyes átadásának érdekében kérjük, hogy az EKHO adózási módot választó munkavállalók számfejtéseit számfejtsék újra. A bevallás 2008M-10-es lapján szereplő adatok csak ebben az esetben kerülnek helyesen kitöltésre.

Tanulószerződéses jogviszony esetében 2020.07.01-jét követően is a 1997. évi LXXX. törvény (Régi Tbj.) alkalmazása (3.0.104.20164 programverziótól)

Tanulószerződéses jogviszony esetén 2020.07.01-től felvett számfejtések esetében a "régi" járulékok kerülnek kiszámításra.

Jogszabályi háttér:

2019. évi CXXII. törvény [ Tbj. (új) ]

105. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos 4. § k) pont 1. alpontjában, 4. § p) pontjában, 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 8. § h) pontjában, 16/A. §-ában, 25/A. § b) pontjában, 31. § (4) bekezdés b) pontjában, 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra vonatkozóan.

Megbízásos jogviszony esetében 2020.07.01-et megelőző időszak számfejtése (3.0.104.20112 programverziótól)

Amennyiben 2020.07.01-től felvett számfejtésekben még korábbi időszakot érintő megbízási díjat a 2020.06.30-ig érvényes Tbj. szerint szeretnék kiszámoltatni, kérjük, az alábbi jogcímet használják a számfejtésben:

"Megbízási díj régi Tbj. szerint adózó"

A jogcím tetszőlegesen átnevezhető a Bérszámfejtés paraméterben.

Ez az új jogcím nem figyeli a megadott időszakot, fixen kiszámításra kerülnek a 2020.07.01-jét megelőző szabályok szerint a járulékok (10%, 4%, 3%), ezért kérjük, nagyon körültekintően használják.

 

Példa: a megbízás 2020.06.21-től tart 2020.07.10-ig, akkor az időszakot meg kell bontani 2 részre: 2020.06.21-2020.06.30-ig, valamint 2020.07.01-2020.07.10-ig, az időszakokhoz tartozó díjazást külön kell rögzíteni:

 

 

Adatlap 2020 (3.0.104.20000 programverziótól)

A kilépő dolgozó adatlap 2.0 verzió szerinti nyomtatása / ÁNYK-ba történő átadása az új társadalombiztosítási járulékkal összefüggésben elérhető a programban.

Szociális hozzájárulási adómérték változása (3.0.104.19867 programverziótól)

A szocho mértéke 2020.07.01-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökken.

Jogszabályi háttér:

2020. évi XLVI. törvény

10. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdésében a „17,5 százaléka” szövegrészek helyébe a „15,5 százaléka” szöveg lép.

EKHO mérték változása (3.0.104.19867 programverziótól)

A kifizetőt terhelő EKHO mértéke 2020.07.01-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökken.

Jogszabályi háttér:

2020. évi XLVI. törvény

4. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 4. § (3) bekezdésében a „17,5 százalék” szövegrész helyébe a „15,5 százalék” szöveg lép.

Nyugdíjasokkal - Kiegészítő tevékenységet folytató személyekkel - összefüggő változások (3.0.104.19867 programverziótól)

Társadalombiztosítási járulék, Szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, KIVA

2020.07.01-től jogviszonytól függetlenül a nyugdíjas - kiegészítő tevékenységet folytató személy - nem fizet járulékot, valamint a kifizetőnek nincsen utána szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettsége, KIVÁ-s vállalkozás esetében a jövedelmük nem számít a KIVA adóalapba.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék

2020.07.01-től a kiegészítő tevékenységet folytató -nyugdíjas - társas vállalkozó után nincsen egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség sem.

 

EKHO

•Nyugdíjas magánszemélyt terhelő EKHO 9,5 % ha az adóévben 183 napot meghaladóan nyugdíjas

•Kifizetőt terhelő EKHO: a kifizető nem fizet EKHO-t a saját jogú nyugdíjas részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után (a 183 naptól függetlenül)

Jogszabályi háttér:

2005. évi CXX. törvény

4. § (2) *  A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.

(6) *  A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, és a saját jogú nyugdíjas részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

 

Beállítása a programban:

Ha a nyugdíjas munkavállaló nyilatkozott, hogy 183 napot meghaladóan nyugdíjas az adóévben, akkor az EKHO 183 nap mező jelölése szükséges ahhoz, hogy csak a 9,5% EKHO kerüljön levonásra.

2020.01.01-et megelőző kezdetettel berögzített nyugdíj esetében a program frissítéssel automatikusan jelölte a mezőt, ilyen esetben nincsen plusz teendő.

Új járulék - Társadalombiztosítási járulék 18,5% (3.0.104.19867 programverziótól)

Jogszabályi háttér: 2019. évi CXXII. törvény (Új Tbj.)

 

•Új járulék: Levont társadalombiztosítási járulék 18,5%

•Társas vállalkozó esetében a minimum adóalap a minimálbér/garantált bérminimum 100%-a

•A felszolgálási díj társadalombiztosítási járulékalap lett

•Minimum járulékfizetésre vonatkozó szabályok:

A T/10856 számú törvényjavaslat alapján a minimum járulékfizetésre vonatkozó szabályokat 2020. július és augusztus hónapjára még nem kell alkalmazni.

"Az e törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani."

 

A javaslat a jelenleg hatályos 2019. évi CXXII. törvényben leírt minimum járulékalapra vonatkozó rendelkezéseit jelentősen módosítja. A törvényjavaslat elfogadását, kihirdetését követően a programban is megtesszük a szükséges módosításokat, erről tájékoztatni fogjuk Önöket. Jelenleg a programban nem kerül kiszámításra a járulékminimum.

 

A világjárvány miatt kialakult veszélyhelyzettel összefüggő módosítások

SZÉP kártyás béren kívüli juttatás szocho "mentesség" érvényességének meghosszabbítása 2020. december 31-ig

A 3.0.104-es programverziótól elérhető a módosítás

A 2020. május 22-én megjelent Kormány 225/2020. (V. 22.) Korm. rendelete módosította a szocho "mentesség" érvényességének végdátumát 2020. június 30-ról 2020. december 31-re!

Veszélyhelyzet miatti fizetés nélküli szabadság

A 2008-as bevallásba történő átadása az egészségügyi szolgáltatási járuléknak a 103-as 2020.06.03-ai 3.0.103.19229-es verziótól elérhető.

 

A 3.0.102.18338-as programverziótól elérhető a módosítás.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete

20. § (1) A  veszélyhelyzet fennállásának időszakában a  veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

(2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben 2020. május 1-jétől a  munkáltató – a  tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az (1) bekezdés szerinti munkavállaló után.

 

Új 20T1041-es Bejelentő és változás-bejelentő lap (a NAV oldaláról letölthető a nyomtatvány új 3.0 verziója)

Ha a veszélyhelyzet fennállása időszakában a veszélyhelyzet miatt van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, akkor ennek jelölésére a programban a Személy / Jogviszony / Tartós távollét táblában van lehetőség a "Fizetés nélküli szabadság (veszélyhelyzet miatt)" típus kiválasztásával, valamint a dátumok megadásával.

Az így berögzített adatokból begenerálódik a szünetelés kezdete - a Dátumig mező kitöltésével a szünetelés vége is - a Bejelentés táblázatba, aminek hatására a Bejelentő és változás-bejelentő lap funkció segítségével átadhatjuk az ÁNYK felé a 20T1041-es bevallást, amelyben jelölésre kerül, hogy a veszélyhelyzet miatti a fizetés nélküli szabadság.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék a veszélyhelyzet miatti fizetés nélküli szabadság után

A 2020. május 1-től jelölt "Fizetés nélküli szabadság (veszélyhelyzet miatt)" esetén számolja a program az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Amennyiben a Tartós távollét táblában a fenti módon rögzítettük, akkor automatikusan beajánlásra kerül a számfejtési naptárba, de van lehetőségünk ott kézzel is felvenni.

 

Teljes hónapra jelölt "V" kódok esetén 7710 Ft, nem egész naptári hónap esetén naptári napok szorozva 257 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék kerül kiszámításra.

 

A NAV tájékoztatása ezzel kapcsolatban itt érhető el.

 

SZÉP kártyás béren kívüli juttatás esetén nem kell a szocho-t megfizetni

A 3.0.102.18338-as programverziótól elérhető a módosítás.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete

3. § (1) A  2020. évben a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 71.  § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,

b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,

c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

(2) A 2020. évben az Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

(4) A (3) bekezdés szerinti adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.

 

A jogszabályban leírt keretösszeg változások, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó "mentesség" a frissítéssel automatikusan bekerül a rendszerbe, nem szükséges semmilyen felhasználói beállítás.

 

A szociális hozzájárulási adó "mentesség" a rendelet hatálybalépésétől, azaz 2020. április 22-től 2020. december 31-ig* adott juttatások esetében áll fenn.

A program a számfejtés dátumán vizsgálja az időszakot. Tehát a tényleges kifizetéshez szükséges igazítani az érintett számfejtések dátumát!

*A 2020. május 22-én megjelent Kormány 225/2020. (V. 22.) Korm. rendelete módosította a "mentesség" érvényességének végdátumát 2020. június 30-ről 2020. december 31-re!

 

A frissítést követően számfejtett SZÉP kártyás béren kívüli juttatások esetében kiszámításra kerül az eredeti adókötelezettség is, majd levonásra is kerül "Szociális hozzájárulási adókedvezmény SZÉP Kártyákra" elnevezéssel.

 

A NAV tájékoztatása ezzel kapcsolatban itt érhető el.

 

Egyszerűsített foglalkoztatás maximális időtartamának növekedése

A 3.0.102.18338-as programverziótól elérhető a módosítás.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete

5. §  2020. december 31-ig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén az  egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénytől (a továbbiakban: Efotv.) eltérően az Efotv. 1. § (4) bekezdésében és 2. § 1. pontjában meghatározott éves időtartam legfeljebb száznyolcvan nap, valamint az  Efotv. 2.  § 3.  pont b)  alpontjában meghatározott havi időtartam legfeljebb húsz naptári nap.

 

Amennyiben érintettek a maximális időtartam változásában, akkor az alábbi bér konstansok beállítása szükséges, melyet a Bérszámfejtés paraméterben a Konstans fülön tudnak megtenni.

A konstansok beállítása a személyben történő ellenőrzések miatt fontos, melyek az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyoknál a Munkavégzés táblába történő ledolgozandó napok rögzítésekor futnak le.

Egysz. fogl. - alkalmi munka jogviszony esetén a Bér konstans megnevezése: Veszélyhelyzet EFO-Alkalmi munka havi maximuma

Itt az alapértelmezés szerinti 15 napot tudjuk felülbírálni, az Érték mezőbe 20-at beírva adhatjuk meg a havi 20 napos maximumot.

 

Egysz. fogl. - mezőgazdasági idénymunka jogviszony esetén a Bér konstans megnevezése: Veszélyhelyzet EFO-Idénymunka éves maximuma

Itt az alapértelmezés szerinti 120 napot tudjuk felülbírálni, az Érték mezőbe 180-at beírva adhatjuk meg az éves 180 napos maximumot.

 

A NAV tájékoztatása ezzel kapcsolatban itt érhető el.

 

Munkahelyvédelmi bértámogatás csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása

A 3.0.102.18338-as programverziótól elérhető a módosítás.

Az egyéni fejlesztési idő számfejtéséhez új jogcímet hoztunk létre: Egyéni fejlesztési idő munkabére

A jogcímet lehetőség van a Személy törzsben a Számfejtendő bérelemek közé felvenni, vagy közvetlenül a számfejtésekbe is tetszőleges összeg megadásával. Az egyéni fejlesztési időre szánt bért a program nem tudja automatikusan kiszámolni.

A támogatás igényléséhez szükséges információ, valamint az igényléshez szükséges nyomtatvány a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) weboldalán megtalálható, melyet ide kattintva elérhetnek.

 

2008-as bevallás és ezzel összefüggő módosítások

A 3.0.101.18003-as programverziótól elérhető a 2008-as bevallás 6.0-s verziójának átadási lehetősége.

Azon ügyfeleink, akik a járványügyi veszélyhelyzet kedvezményeiben NEM ÉRINTETT cégek bevallásait készítik el, a 2008-as bevallás korábbi, 2.0-ás verzióját vagy a 2020.04.11-én kiadott 6.0 verzióját használhatják. Az ő esetükben semmilyen plusz teendő nincsen.

 

A veszélyhelyzet kedvezményeiben ÉRINTETT cégek bevallásaihoz kérjük figyelmesen olvassák el és kövessék az itt leírtakat.

 

1.lépés

A frissítést követően szükséges a "Veszélyhelyzeti tényleges főtevékenység" konstans beállítása.

A Dátum mezőben az érintett időszakot és az Érték mezőben, a Leírásban látható adott tevékenységhez tartozó számot szükséges rögzíteni. Veszélyhelyzeti tényleges főtevékenység bér konstans felrögzítése nélkül a bevallás nem készül el helyesen, felrögzítése emiatt nagyon fontos!

 

 

2.lépés

A veszélyhelyzeti időszakba eső számfejtéseket újra kell számfejteni a bevallás átadását megelőzően.

 

Az újbóli számítás az alábbiak miatt szükséges:

•a béren kívüli, egyes meghatározott juttatások esetében a veszélyhelyzeti szociális hozzájárulási adókedvezmény kiszámítása

•az általános szabályok szerint is megállapított járulékokra vonatkozó adatok bevallásba átadása

•a munkaviszonytól és társas vállalkozói jogviszonyoktól eltérő jogviszonyok esetében is a veszélyhelyzeti szakképzési hozzájárulási kedvezmény kiszámítása

 

A hóközben kilépett dolgozókat szintén újra kell számfejteni, ugyanis a kedvezménnyel érintett cégeknél a normál módon levont és bevallott járulékok és közterhek esetén hibát jelez a bevallás nyomtatvány. Az érintett dolgozók számára a különbözetet ki kell fizetni, illetve a kilépéskori dokumentumokat a módosított adattartalommal kiadni.

 

GYED jogosultsági idő meghosszabbítása a kormány 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelete alapján

GYED ellátások esetén fontos változás történt a világjárvány hatására.

A kormány 59/2020. (III. 23.) Korm. rendeletében leírtak szerint a veszélyhelyzet ideje alatt gyermekgondozási díjra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.

A programban ehhez a Keresőképtelenség funkcióban egy új dátum mezőt hoztunk létre: Veszélyhelyzet miatti meghosszabbított jogosultsági idő vége

Ennek a mezőnek a segítségével van lehetőség kitolni a jogosultsági időt a kormány rendeletében leírtaknak megfelelően.

3.0.101-es programverziótól elérhető.

Munkavállalói járulék megfizetési kedvezmény és munkáltatói szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alóli mentesülés a Kormány 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelete alapján

Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy csak a rendeletekben meghatározott TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre vonatkozik, akik esetében tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

 

Jogszabályi háttér (A Kormány 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelete)

1. §

(1) A  szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a (10) bekezdés szerinti

a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,

b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és

c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

 

(2) A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően a (10) bekezdés szerinti

a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,

b) egyéni vállalkozó és

c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó

esetében úgy kell teljesíteni, hogy a  járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a  4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alóli mentesülést és a (2) bekezdés szerinti járulékfizetésre vonatkozó rendelkezést a  2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.

 

(4) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

 

(5) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a (10) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.

...

(7) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, amely a  (10)  bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytat, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

 

Beállítása a programban

Amennyiben érintettek a rendelet alkalmazásában, akkor a programban két új Bér konstans segítségével van lehetőség beállítani a Bérszámfejtés paraméterben a Konstans fülön.

Jelen tudásunk szerint ez a kedvezményes időszak a rendelet alapján a  2020. március, április, május és június hónapokra vonatkozik, ha esetleg a későbbiekben ez kitolódna, akkor van lehetőség a konstans Dátumig mezőjét átállítani.

 

A két új bér konstans:

Veszélyhelyzeti munkáltatói kedvezmény: ez csak a munkáltatói közterhekre lesz hatással, melyek a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, KIVÁ-s vállalkozás esetében a KIVA

Veszélyhelyzeti munkavállalói kedvezmény: ez csak a munkavállalói járulékokra lesz hatással

 

A konstansok felrögzítésénél az Érték mezőben 1-est kell írni, így érvényesül a beállítás:

 

 

 

A konstansok rögzítését követően a már felrögzített számfejtéseket, - melyek a veszélyhelyzeti időszakba esnek, - újra kell számfejteni ahhoz, hogy a járulékok és a munkáltatói közterhek esetében az új szabályok érvényre jussanak!

 

A beállítást követően a számfejtésekben a munkaviszonyos dolgozókra és a társas vállalkozókra vonatkozóan a levont természetbeni egészségbiztosítási járuléknál maximum 7710 Ft összeget kell lássunk, valamint a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás esetében a mentesség kedvezményként kerül feltüntetésre.

 

 

Ahogy a képen látható, a családi járulékkedvezmény - amennyiben van - érvényesítésre kerül a maximalizált természetbeni egészségbiztosítási járulékból.

A munkáltatói közterhek esetében először kiszámításra kerülnek a szociális hozzájárulási adókedvezmények, majd a "maradék" szociális hozzájárulási adó levonásra kerül veszélyhelyzeti jogcímen, így a munkáltatói tényleges fizetendő közteher 0-ra csökken.

 

KIVÁ-s vállalkozások esetében a KIVA nem kerül kiszámításra, az ő esetükben mindenhol 0-t lehet látni a KIVA összegekre vonatkozóan.

 

Jogi háttér arról, hogy a járulékok és közterhek csökkentésére irányuló támogatást kik vehetik igénybe:

 

A Kormány 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelete

(10) Az  (1)–(7)  bekezdés szerinti rendelkezések a  következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:

a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),

b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),

c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),

d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),

e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),

f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),

g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),

h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),

i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),

j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és

k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

(11) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

 

A Kormány 68/2020. (III. 26.) Korm. rendelete

1. §  A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (10) bekezdése a következő l)–n) ponttal egészül ki:

[Az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:]

„l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),

m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04) és

n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30).”

 

Információ a letiltásokkal kapcsolatban a veszélyhelyzettel összefüggően

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tájékoztatása szerint a Kormány 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelete alapján az adósok végrehajtási eljárás felfüggesztésére vonatkozó kérelmeit a továbbiakban is a végrehajtást foganatosító bíróság bírálja el, a végrehajtási eljárások általános felfüggesztésére, szünetelésére a jogszabály alapján nem kerül sor.

A kiadott tájékoztató itt érhető el.

 

2020 év eleji változások

Munkanap áthelyezések: A pénzügyminiszter 7/2019. (VI. 25.) PM rendelete a 2020. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről (elérhető a 97-es programverziótól)

A 2020-as évi naptárban beállításra kerültek a munka- és pihenőnap áthelyezések. Felhasználóinknak semmi teendője nincs ezzel kapcsoltban.

 

Jogszabályi háttér:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

 

1. §  E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.

 

2. §  A 2020. évi munkaszüneti napok körüli – a  naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

 

a) augusztus 21., péntek pihenőnap

augusztus 29., szombat munkanap

b) december 12., szombat munkanap

december 24., csütörtök pihenőnap

 

3. §  Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.

 

4. §  Ez a rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti

 

A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (elérhető a 98-as programverziótól)

1. §  A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

2. §

(1) A  teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől

havibér alkalmazása esetén 161 000 forint,

hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint,

napibér alkalmazása esetén 7410 forint,

órabér alkalmazása esetén 926 forint.

(2) Az  (1)  bekezdésben meghatározottaktól eltérően a  legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől

havibér alkalmazása esetén 210 600 forint,

hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint,

napibér alkalmazása esetén 9690 forint,

órabér alkalmazása esetén 1211 forint.

 

Minimálbér változásával összefüggően 2020.01.01-től változik (elérhető a 98-as programverziótól)

Táppénz összegének napi maximuma: 10 733 forint

GYED havi összegének maximuma: 225 400 forint

Személyi kedvezmény: 8 050 forint

Rehabilitációs hozzájárulás összege: 1 449 000 forint

 

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (elérhető a 98-as programverziótól)

2020. január 1-jétől érvényesíthető SZJA adóalap kedvezmény.

A rögzítését a többi munkavállalói kedvezményhez hasonlóan az Adókedvezmény, valamint az Adókedvezmény (jogviszony) fülön tudjuk megtenni.

A '08-as bevallás hibátlan átadásához a kedvezmény érvényesítése esetében a Hozzátartozóknál szükséges felrögzíteni a gyermekek adatait, valamint jelölni kell, hogy a négy gyermekes kedvezménybe beleszámítanak.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék változása (elérhető a 97-es programverziótól)

2020. január 1-jétől havi összege 7 710 forint, napi összege 257 forint.

 

Kisvállalati adó mértékének változása (elérhető a 98-as programverziótól)

2020. január 1-jétől a kisvállalati adó mértéke 13%-ról 12%-ra csökkent. A programban módosításra került, felhasználóinknak ezzel kapcsolatban nincsen teendőjük.

 

20T1041, 20T1042E és 20TMUNK bejelentő és változás-bejelentő nyomtatványok (elérhető a 98-as programverziótól)

19M30 (elérhető a 98-as programverziótól)

Kilépő dolgozó adatlap: Adatlap 2020 (elérhető a 98-as programverziótól)

Adóelőleg nyilatkozatok (elérhetők a 98-as programverziótól)

Nyilatkozat az első házasok kedvezményéről

Nyilatkozat családi adókedvezményhez

Nyilatkozat figyelembe vehető költségekről

Nyilatkozat személyi kedvezmény érvényesítéséről

Nyilatkozat négy gyermekes anyák kedvezményéről

 

Felhívjuk kedves felhasználóink figyelmét arra, hogy az új "Nyilatkozat négy gyermekes anyák kedvezményéről" elnevezésű lista a sERPa Alap menüből érhető el. Az egyéni menükbe átmásolása szükséges, melyre rendszerfelügyelettel rendelkező felhasználónak van jogosultsága.

 

1405 KSH Adatszolgáltatás (elérhető a 99-es programverziótól)

KSH 1405 adatszolgáltatás

Azon felhasználónk figyelmét szeretnénk felhívni, akik kötelezettek a KSH-hoz tartozó 1405-ös nyilvántartási számú "Adatszolgáltatás az egyéni bérekről és keresetekről" elnevezésű adatszolgáltatásra.

Az elkészítéshez szükséges beállításokat a KSH 1405 adatszolgáltatás struktúra funkcióban adhatjuk meg, a paraméterezést követően lehetőségünk van az adatokat Excel táblázatban lekérni, valamint a KSH által elvárt XML fájlt is elkészíthetjük a KSH 1405 Adatlap egyéni bérekről és keresetekről lista segítségével.

2008-as bevallás (elérhető a 2020.02.04-ei 99-es programverziótól)

Elérhető az új 2008-as bevallás ÁNYK-ba történő átadásának lehetősége.