Távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó 6 naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és a bérpótlék átlaga alapján kell kiszámolni. (148.§).
Napi vagy havi távollét meghatározásakor az 1 órára járó távolléti díjat általános teljes napi munkaidő (heti 40 óra) esetén 174 órával, általánostól eltérő napi munkaidő vagy részmunkaidő esetén a 174
óra arányos részével kell megszorozni. (148.§)
Munkaszüneti napra a teljesítménybéres munkavállalót távolléti díj illeti meg (nem az alapbére). A munkakörben állíthatjuk be, hogy a munkaszüneti napra milyen módon számoljon a program.
A távollétre járó díjazás a következő részekből áll:
Távolléti díj alapbér része
Minden dolgozóra vonatkozóan meg kell állapítani a távolléti díj alapbérre vonatkozó részét, a következők alapján:
136.§ (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.
(2) Az alapbért időbérben kell megállapítani.
(3) Havi alapbér esetén az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell
a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a százhetvennégy óra időarányos részével.
• A távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, valamint – ha a távollét
idején nem volt kihirdetett beosztás – az utolsó 6 naptári hónapra (irányadó időszak)
kifizetett teljesítménybér és bérpótlék átlaga alapján kell kiszámolni. (148.§)
• Figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a távollét időtartamára is jogosult a
dolgozó. (148.§.(2) bek.)
149. § (1) Havi bér esetén
a) az egy órára járó távolléti díj meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni (174-gyel számolás).
b) a napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi munkaidő szorzata,
c) a havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel.
(2) Órabér esetén
a) az egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel,
b) a napi távolléti díj az órabér és a napi munkaidő szorzata,
c) a havi távolléti díj meghatározásakor az órabért a 136. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell szorozni. (174-gyel számolás).
Tehát ezeket a Személy / Jogviszony / díjazás fül és a Személy / Jogviszony / Munkaidő alapján kell számolni, a rendszeres bérelemek közül azokat kell figyelembe venni, amelyeknél a Távolléti díjba számít = TRUE
150. § Teljesítménybér esetén
(1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.
(2) A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.
(3) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).
Tehát az előző 6 hónap rendes munkaidőben teljesítménybérként számfejtett összegeit kell osztani a rendes munkaidő óráival.
Távollét idejére járó bérpótlékok
Bérpótlékként a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti díjat és ügyeleti díjat kell számításba venni.
Távolléti díj beosztás szerinti bérpótlék része
Ha a dolgozónak a távolléte alatt volt kihirdetett beosztása, akkor a távollét idejére a távolléti díjon kívül bérpótlék is megilleti a dolgozót, amennyiben a munkaidő beosztása szerint erre jogosult lenne. (Mt. 147.§ (1) bek.)
Betegszabadság esetében arányos bérpótlék (70%) illeti meg a munkavállalót. (Mt. 147.§ (2) bek.)
Távolléti díj idejére járó bérpótlék átlag része
Ha a dolgozó nem rendelkezik kihirdetett beosztással a távollét idejére, akkor az előző 6 hónapra járó (irányadó időszak) műszakpótlék, éjszakai munkavégzésért járó pótlék, készenléti- és ügyeleti pótlék egy órára jutó összegével növelni kell a távolléti díjat (távolléti díj növelő átlag).
Ezen növelő tételekre való jogosultság megállapításához az irányadó hónapokban vizsgálni kell az említett bérpótlékos órák és a beosztás szerinti munkaidő arányát (Mt. 151-152.§).
A műszakpótlékot vagy éjszakai pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaidejének 30%-át meghaladó időre kapott pótlékot;
HA (műszakpótlék órái + éjszakai pótlék órái) / rendes munkaidő órái >0,3 AKKOR (műszakpótlék+éjszakai pótlék) / rendes munkaidő órái
Ennek során a távollét idejére kifizetett pótlékok óraszámát (előző pontban említett eset) nem lehet figyelembe venni.
A készenléti díjat és ügyeleti díjat akkor kell figyelembe venni, HA az irányadó időszakban
(Ügyeleti órák + készenléti órák) > (hónap szám * 96) AKKOR (ügyeleti díj + készenléti díj) / rendes munkaidő órái
HA a munkáltató a munkavállaló számára a bérpótlékok helyett átalányt állapított meg, a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).
Távolléti díj alkalmazása
• Az átlagkereset fogalma megszűnik 2013.01.01-től.
• Felmentési időre és végkielégítésre is távolléti díjat kell fizetni. (70.§, 77.§)
• A távollét idejére a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti a munkavállalót, ha a távollét
alatt irányadó beosztása alapján erre jogosult lett volna. Betegszabadság esetén arányos
bérpótlék jár.
• A távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, valamint – ha a távollét
idején nem volt kihirdetett beosztás – az utolsó 6 naptári hónapra (irányadó időszak)
kifizetett teljesítménybér és bérpótlék átlaga alapján kell kiszámolni. (148.§)
• Figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a távollét időtartamára is jogosult a
dolgozó. (148.§.(2) bek,)
• Napi vagy havi távolléti díj meghatározásakor az 1 órára jutó távolléti díjat szorozni kell a
szerződésben meghatározott vagy jogszabály által előírt napi munkaidővel (napi távolléti
díj), illetve 174-gyel, az általánostól eltérő teljes- vagy részmunkaidő esetén a 174 óra
időarányos részével (havi távolléti díj).
• Havi bér esetén:
az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell;
általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos
részével.
a napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi munkaidő szorzata,
a havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel.
• Órabér esetén
az egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel,
a napi távolléti díj az órabér és a napi munkaidő szorzata,
a havi távolléti díj meghatározásakor az órabért szorozni kell:
általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos
részével.
• Teljesítménybér figyelembe vétele az egy órára járó távolléti díj számításakor
A kifizetés időpontjától függetlenül, az irányadó időszakra jutó arányos részben kell
figyelembe venni.
Kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében az alapbért figyelmen
kívül kell hagyni.
Az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell
az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott
órák számával.
• Bérpótlékok figyelembe vétele a távolléti díj megállapítása során
Távolléti díj számításakor abban az esetben kell figyelembe venni a kifizetett
bérpótlék 6 havi átlagát, ha a távollét idejére nem volt beosztva a munkavállaló.
Műszakpótlékot és éjszakai bérpótlék: akkor vehető figyelembe, ha az irányadó
időszakban legalább a beosztás szerinti munkaidő 30%-ának megfelelő tartamban
műszak- vagy éjszakai pótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
Ügyeleti- és készenléti pótlék: akkor vehető figyelembe, ha az irányadó időszakban
átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el a
munkáltató a munkavállaló számára.
Egy órára járó bérpótlék számítása: az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék
összegét osztani kell az irányadó időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák
számával.
Ha a munkavállaló számára bérpótlékok helyett átalányt állapított meg a munkáltató,
abban az esetben a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó
időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák számával.
• Ha az irányadó időszakban nem történt munkabér kifizetés, akkor az alapbért kell
figyelembe venni.
• 6 hónapnál rövidebb munkaviszony esetén irányadó időszakként a naptári hónapokat
vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a
havi átalányt kell figyelembe venni.
