sERPa súgó

Az áfa bevallás kitöltési útmutatójának bevezető része:

 

Kitöltési útmutató  

az általános forgalmi adó bevallására, elévülési időn belüli önellenőrzésére és elmulasztott bevallásának késedelmes benyújtására szolgáló áfa bevalláshoz, adatszolgáltatási laphoz és a belföldi, egyenes adózás alá tartozó forgalmat részletező összesítő jelentéshez

Jogszabályi háttér - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)

Az Art. 31/B. §-a 2013. január 1-től előírja az összesítő jelentés- tételi kötelezettséget. Az áfa bevallásnak része a 1565M megnevezésű alnyomtatvány, melynek lapjai kizárólag bizonyos belföldi – egyenes adózású – forgalom részletezésére szolgálnak. A kiegészítéssel 2013. évtől az áfa bevallás kötegelt nyomtatvány.

Az útmutatóban az általános kitöltési tudnivalóknál a hivatkozás: 1565. A főnyomtatványhoz tartozó lapok jelölése: 1565A, a melléknyomtatvány és a kapcsolódó lapok jelölése: 1565M.

Általános tudnivalók  

Bevallásra kötelezettek: Ezen a nyomtatványon kell bevallást tennie az általános forgalmi adó alanyainak, még akkor is, ha a speciális adózói körbe tartoznak, és rendszeresen nem, csak egyes ügyletek után kötelesek bevallást benyújtani, vagy csak az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése miatt válnak az adó alanyává.  

Bevallás benyújtásának határideje A 1565 számú bevallást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak és adófizetésre kötelezett személynek, az Art.-ben meghatározott, az áfa bevallási kötelezettség gyakoriságára vonatkozó szabályok szerint kell benyújtania az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz,  

havi bevallásra kötelezettek esetében a tárgyhónapot követő hó 20-ig, negyedéves bevallásra kötelezettek esetében a tárgynegyedévet követő hó 20-ig, éves bevallásra kötelezettek esetében a tárgyévet követően, február 25-ig kell benyújtani.  

A bevallás benyújtásának módja  

Elektronikus úton Az Art.175. § (9) bekezdése alapján az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint az Art. 31/B. § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés

 

2

benyújtására, illetve az Art. 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Ha az adózó választotta az elektronikus benyújtást, szintén elektronikusan kell valamennyi bevallását/adatszolgáltatását benyújtania.  

A bevallás elektronikus úton történő benyújtásához az állami adóhatóság honlapján (http://www.nav.gov.hu) a „Nyomtatványkitöltő programok” menüpontban állnak rendelkezésre a kitöltést segítő programok.  

Papíralapon Ha az adózó nem kötelezett elektronikus benyújtásra, a 1565. számú bevallást papíralapon nyújthatja be (postai úton vagy az ügyfélszolgálaton személyesen).  

A nem elektronikus úton benyújtók használhatják az internetes kitöltő-ellenőrző programot is a bevallások kitöltésére azzal, hogy a programmal kitöltött, 2D pontkóddal ellátott bevallást kinyomtatva, aláírással ellátva nyújtják be.  

Felhívjuk a figyelmét, hogy a kész bevallásának kinyomtatásához további lehetőséget kínál fel az ÁNYK kitöltő-ellenőrző program. Abban az esetben, ha Ön a kivonatolt nyomtatást választja, úgy bevallásából kizárólag azok a részek kerülnek kinyomtatásra, melyek „értékes adatokat” tartalmaznak. Ehhez Önnek a nyomtatás során megjelenő engedélyt a kivonatolt nyomtatáshoz jóvá kell hagynia. A kivonatoltan nyomtatott bizonylat - ha az tartalmaz 2D pontkódot - hitelesítve benyújtható az alsó fokú állami adóhatósághoz.  

Hitelesítések A bevallás fősorai, a csatolt mellékletek, a kiutalási szándék hitelességét – mind a papíralapú nyomtatványoknál, mind az elektronikus bevallásoknál – az adott benyújtási módnak megfelelő, a hitelesítésre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.  

A képviseletről, a meghatalmazásokról: Az adóbevallást - főszabály szerint - az adózónak kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art.-ben meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá.1  

Amennyiben a magánszemély adózó az állami adóhatóság előtt nem kíván, vagy nem tud személyesen eljárni, törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.                                                  1 Art. 7. § (1)–(2) bek.

 

3

Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. Ennek alapján a munkaviszonyban álló jogtanácsosok külön meghatalmazás nélkül is eljárhatnak munkáltatójuk képviseletében. Az Áfa tv. szerinti adóvisszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az Áfa tv. szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.2  

Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.3  

Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, – az Art. 7. § (5) bekezdésében meghatározott, az állami adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a bevallási főlapon az (F) blokkban az eseti meghatalmazás csatolására vonatkozó kódkockában „X”-szel kell jelölni.  

Ha a bevallást az Art. 7. § (5) bekezdése szerinti, az állami adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a főlapon az (F) blokkban az állandó meghatalmazásra vonatkozó kódkockában „X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével, kivéve a más nagykorú magánszemélyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet.  

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható, valamint azt, hogy a                                                  2 Art. 7. § (3) bek. 3 Art. 7. § (5) bek.

 

4

meghatalmazott milyen ügyben járhat el, és milyen eljárási cselekményt végezhet. A meghatalmazásnak mind a meghatalmazott, mind a meghatalmazó aláírását tartalmaznia kell. A meghatalmazásra egyebekben az okiratra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.  

Az Art. 9. § (1) bekezdése alapján az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Az Áfa tv. 148. § (2) bekezdésében foglalt esetben pénzügyi képviselő megbízása kötelező. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult.  

Amennyiben a bevallást az állami adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás főlapjának (F) blokkjában a megfelelő kódkockájában „X”szel kérjük jelölni.  

Az ellenjegyzésről: Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás bevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.4 Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére sor kerül, akkor az erre feljogosított személy azonosító adatait (név, adóazonosító szám, igazolvány száma) is kérjük a bevallás főlapján az (F) blokkban szerepeltetni. Abban az esetben, ha az ellenjegyzésre jogosult magánszemély nem rendelkezik adószámmal, akkor a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét kell balra zártan szerepeltetni. A bevallás hibája esetén az adótanácsadó, adószakértő bírságolható. Elektronikus úton benyújtott bevallás esetén az ellenjegyzést az elektronikus bevallás hitelesítésére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. A bevallást papíralapú benyújtásnál kézzel történő aláírással, cég esetén cégszerű aláírással kell hitelesíteni. Elektronikus bevallás esetén az „aláírás” az elektronikus bevallásra vonatkozó hitelesítési szabályok szerint történik.  

A pénzforgalmat az alábbi adónem vonatkozásában a következő számlaszámon kell bonyolítani: - általános forgalmi adó: 10032000-01076868 NAV Általános forgalmi adó bevételi számla. - önellenőrzési pótlék: 10032000-01076301 NAV Adóztatási tevékenységgel összefüggő bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla.  

A pénzforgalmi elszámolás lehetősége: Az Áfa tv. XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolás – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - 2013. január 1. napjától kezdődő időszaktól alkalmazható. Az áfa alanyának az Art. 22. § (1) bekezdés i) pontja

                                                4 Art. 31. § (14) bek.

 

5

alapján az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell a pénzforgalmi elszámolás választásáról.5  

Formai követelmények a kitöltéshez Kérjük, ügyeljen a bevallás helyes és pontos kitöltésére! Ne feledje, hogy a szabályszerűen kitöltött nyomtatványt a benyújtás módjának megfelelően hitelesíteni kell! E nélkül a bevallás érvénytelen!  

Csak a fehéren hagyott mezőkben szabad adatokat szerepeltetni, papíralapú kitöltésnél erre ügyelni kell, az ezeken kívüli rovatokba az internetes nyomtatványkitöltő program nem is enged adatrögzítést!  

A bevallásra kötelezettnek a bevallásba az adatokat - az előnyomott „ezer”+ forint szöveg figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Például 641 500 Ft esetén a beírandó összeg 642.  

Kitöltési szabályok Az általános forgalmi adó bevallása és önellenőrzése esetében az adott évben megjelentetett bevallási űrlapon csak egyetlen év adó-megállapítási időszakainak adóadatai szerepeltethetők, amely adatokat az adott év adóadatainak elévüléséig ugyanezen az űrlapon lehet bevallani, önellenőrizni, mulasztás esetén késedelmesen benyújtani (0965, 1065, 1165, 1265, 1365, 1465. számú bevallások). Ez azt jelenti, hogy a 2015. adóév tekintetében a tárgyévet követően, de elévülési időn belül ugyanezen a nyomtatványon kell a 2015. évet érintő önellenőrző, illetve pótló bevallást benyújtani. Ezen elvhez igazodik a ’65-ös bevallás és az ’A60-as összesítő nyilatkozat is.  

A 1565 számú bevallást kell alkalmazni a be nem nyújtott áfa bevallás pótlására (utólagos benyújtására), valamint az áfa bevallások önellenőrzésére is (az önellenőrzés tényének jelölésével), továbbá azonos jelű nyomtatványon kell benyújtani a különböző bevallási gyakorisághoz tartozó (havi, negyedéves, éves) adózók bevallásait (a megfelelő bevallási gyakoriság jelölésével). A 1565 számú nyomtatványon benyújtható bevallások jellegét és gyakoriságát a főlap (C) blokkjában kell megadni, a kitöltési útmutatónak a főlap kitöltésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó kitöltési útmutatókban leírtak szerint.  

A 1565 számú bevallás lapjai kizárólag a 2015. évi adó-megállapítási időszakok adóadatainak bevallására, önellenőrzésére, illetőleg késedelmes benyújtására szolgálnak. A 2009. évtől kezdődően nem használjuk a ’310 önellenőrzési és ’320 pótló bevallási számozást, azok kizárólag a korábbi évekre alkalmazhatók. A 1565 számú nyomtatványon a 2015. év 01-11. havi, illetve I-III. negyedéves időszakára vonatkozó bevallást 2020. december 31-ig, az utolsó időszakra (12. havi illetve IV. negyedévre) vonatkozó bevallást, illetve az éves bevallást pedig 2021. december 31-ig lehet önellenőrizni, helyesbíteni, illetőleg a bevallás határidőben történő benyújtásának                                                  5 Áfa tv. XIII/A. Fejezet, Áfa tv. 280. §

 

6

elmulasztása esetén pótolni.  

A bevallási rend a korábbi évekre a következő: Figyelembe véve az Art. 164. §-ának rendelkezéseit, a 2015. évet megelőző korábbi, el nem évült adó-megállapítási időszakok adatainak önellenőrzésére, pótlására a következőket kell alkalmazni.  

 A 2008. év utolsó adó-megállapítási időszakának első napjától a 2008. december 31-ig tartó időtartamba eső időszakok adókötelezettsége tekintetében – az Art. 164. § (2), (5) és (9) bekezdéseinek eseteit kivéve – a 2015. évben az adó-megállapításhoz való jog elévült, azokra önellenőrzést, pótlást végezni már nem lehet.  

A 2009-2015. évi adókötelezettségek tekintetében a havi, negyedéves, éves alapbevallások, és pótlások (késedelmesen benyújtott bevallások), valamint az önellenőrzések, ismételt önellenőrzések, adózói javítások (helyesbítések) a 0965, 1065, 1165, 1265, 1365, 1465, 1565 számú bevallások internetes kitöltő programjaiban végezhetők el. A programok letölthetők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapjáról és az ABEVJAVA keretprogramban futtathatók.  

Az internetes bevallásnál a hibaüzenetekben a 1565A-01-01, -01-02, -01-03, -01-04. lapok számhivatkozása a könnyebb kezelhetőség érdekében 1565A-01-es!  

Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása Az Art. 34. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a 34. § (6) bekezdésben szabályozott esetekben – amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki vagy az adózó a jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek - 15 napon belül, megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.  

A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy az adóhatóság által hibásnak minősített bevallását elektronikus úton javítsa. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS(B) blokkjában a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatba be kell írni a javított bevallás 10 jegyű vonalkódját. A vonalkódot az állami adóhatóságtól kapott, a hibás bevallásról szóló kiértesítő levél tartalmazza. Fontos, hogy ez a javítás nem egyenlő az önellenőrzéssel, valamint a helyesbítéssel, vagyis a javító bevallásban ugyanazt a bevallás jelleget kell megadnia, mint ami az eredeti, adóhatóság által hibásnak minősített bevallásban szerepelt. Tehát alapbevallás javítása esetén a bevallás jellege mezőt továbbra is üresen kell hagyni, helyesbítő jellegű bevallás javítása esetén H, önellenőrzés esetén O jelölést kell tenni (kivéve akkor, ha az adóhatóság értesítésében közölt hibakód alapján nem a megfelelő bevallás jelleget használta).  

A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatot nem tölthetik ki.

 

7  

Adózói javítás (helyesbítés)6: Helyesbítésről akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallás részletező adata téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű. A bevallást helyesbítő bevallásként kell benyújtani, ha az időszakra benyújtott bevallásban a 1565A-01-02 - 01-05 lapokon a 37-62., 77-81., 87-98., 100-101., 102-108. sorok adatait kell módosítani és egyéb adat a bevallásban nem változik. Ez esetben a főlap (C) blokkjában a Bevallás jellege mezőbe (H) betűt kell írni. Helyesbítésről van szó, a 1565-07., 1565-08., 1565A-A88, valamint a 1565M számú lapokon az adóalapot nem érintő módosítások esetén is.  

Helyesbítés benyújtásakor az „új” adatokkal valamennyi – helyesbítéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni. Amennyiben a helyesbítéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet a helyesbítés nem érint, úgy a helyesbítéssel érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni!  

A helyesbítés adóalap, illetőleg adó (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez, így a 1565A-04-es lapon pótlékalap, pótlékösszeg, és kötelezettség-változás nem keletkezik. Erre való tekintettel, a pénzforgalommal összefüggő főlapi mezők, a faktorálás és a 1565A-170-es átvezetési kérelem nem tölthetők ki, ugyanúgy, mint ahogy az önellenőrzés speciális indokolása melléklet sem. A 15A60 számú összesítő nyilatkozat 15A60-01, -03 lapok kitöltésénél figyelemmel kell lenni a 1565A-01-03 számú lap 87., 88., 89., 92. sorai adatának változására.  

Fontos, hogy amennyiben nem csak a 1565A-01-02 - 01-05 lapok 37-62., 77-81., 8798., 100-101., 102-108. soraiban van változás, hanem áfa vagy korábbi önellenőrzés önellenőrzési pótlék adataiban is, úgy az a bevallás nem jelölhető helyesbítésként, hanem azt önellenőrzésként vagy ismételt önellenőrzésként kell besorolni.  

A helyesbítés tehát annyiban különbözik az önellenőrzéstől, hogy az önellenőrzés esetében az adóalap, adó adatokban is változást kell kimutatni. A helyesbítés benyújtásának legelső határideje megegyezik az önellenőrzésével.  

Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 47/2013. (XI. 7) NGM rendelet 25. § (2) bekezdés 5) pontja alapján az adózónak lehetősége van a papír alapon benyújtott, vagy a papír alapon is benyújtható, de elektronikusan beküldött bevallásának a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer útján telefonon történő javítására abban az esetben, ha - az nem igényel személyes jelenlétet és - az adózó rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfélazonosító számmal.  

A NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer a 40/20-21-22-es telefonszámon hétfőtől csütörtökig 8:30-tól 16 óráig, pénteken 8:30-tól 13:30-ig hívható.                                                  6 Art. 34. § (7) bek.

 

8

Az ügyfélazonosító számot az adózók a „Kérelem az egyes adóügyek telefonos ügyintézését lehetővé tevő ügyfélazonosító szám igényléséhez, törléséhez és cseréjéhez” megnevezésű „TEL” jelű nyomtatvány benyújtásával igényelhetik az adóhatóságtól.  

Önellenőrzés Az önellenőrzési pótlék kiszámításához segítséget nyújt a NAV internetes honlapján (http://www.nav.gov.hu) található pótlékszámítási program.  

A 1565 számú nyomtatványon a 2015. évben keletkezett és bevallott általános forgalmi adó bevallások önellenőrzésének, ismételt önellenőrzésének benyújtása esetén jelölni kell a főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőben az önellenőrzés (O) kódot. Ismételt önellenőrzéskor a „Bevallás jellege” mező („O”) értékű jelölése mellett a 1565A-04 számú Önellenőrzési melléklet (O) blokkjában „X”-et kell feltüntetni. Az ismételt önellenőrzés is önellenőrzés, de már legalább a második önellenőrzés az azonos időszakra vonatkozó önellenőrzési láncban, és jelentősége abban áll, hogy a 1565A-04-es önellenőrzési melléklet 2. sorának kitöltésekor az önellenőrzési pótlék számításakor kell e jellegre figyelemmel lenni. A 2015. évi kötelezettségek bevallásait csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A 2015. évről 2015-ben benyújtandó (01-11. havi és I-III. negyedéves időszakra vonatkozó) bevallások esetében az elévülés időpontja 2020. december 31. A 1565 számú éves, és utolsó időszakról benyújtott negyedéves, havi bevallás 2021. december 31-ig önellenőrizhető.7 Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja abban az esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik.8 A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban végzi az önellenőrzést az adózó. Az önellenőrzés, ismételt önellenőrzés benyújtásakor az önellenőrzött alapsorokat is ki kell tölteni, továbbá amennyiben azon adatot kell szerepeltetni, csatolható a bevalláshoz a 1565A-05-ös lap  

Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén ki kell tölteni a 1565A-04 számú Önellenőrzési mellékletet is, amely az önellenőrzéshez szükséges egyéb adatokat, illetve az önellenőrzési pótlék alapját és összegét tartalmazza, és amelyen az önellenőrzési pótlék helyesbítését is el lehet végezni. A 1565 számú bevallás kitöltő programja ezt a lapot automatikusan biztosítja, ha a főlapon a (C) blokkban az adózó jelzi az önellenőrzési szándékot. A 1565A-04 számú Önellenőrzési melléklet önállóan nem nyújtható be, csak a bevallási főgarnitúra mellékleteként, azzal együtt, és az önellenőrzés sem érvényes a 1565A-04. lap csatolása nélkül!                                                  7 Art. 164. § (1) bek. 8 Art. 164. § (2) bek.

 

9  

Az önellenőrzésekről az adózónak nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás kötelező tartalmi elemeit az Art. 49. § (4) bekezdése határozza meg. Abból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és az önellenőrzés időpontjának, a módosított adó alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell az önellenőrzés szöveges indokolását és az önellenőrzési pótlék számítását is. A nyilvántartást és az önellenőrzés bizonylatait az állami adóhatósághoz nem kell benyújtani, de azokat az elévülési időn belül meg kell őrizni.  

Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni. Az Art. 50. § (1) bekezdése alapján az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást tartalmazó nyomtatvány (1565A-04. lap) benyújtásával teljesíti.  

A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.  

Abban az esetben, ha az adózó a következő időszakra átvihető követelés összegének meghatározásában tévedett, a későbbi időszakra elszámolandó adója csak akkor mutathatja a valós összeget, ha a hiba elkövetése és a tévedés feltárása között valamennyi adó-elszámolási időszakra vonatkozó bevallást adó-megállapítási időszakonként külön-külön önellenőrzéssel rendezi.  

A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi időszak(ok)ban keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.9 Önellenőrzési kötelezettség tehát nincs az elkésett, befogadott számlák esetében. A nyomtatvány önellenőrzési bevallásként történő kitöltése során 2010-től kezdődően önellenőrzés esetében is jelölhetők a bevallási főlap (C) blokkjában az alábbi rovatok, de csak az alapbevallásban, illetve a pótlásban jelölt kóddal egyezően: soron kívüli bevallás kódját jelző rovat, a küszöbérték-túllépés rovat, a közösségi adószám megállapítása miatt az engedély alapján törtidőszaki bevallás benyújtását jelölő rovat, eljárás végével újra élővé válik rovat.  

A bevallási főlap egyéb adatait ki kell tölteni az önellenőrzés során is, kivéve a később tárgyalt pénzforgalmi rendelkezések és visszaigénylési jogcímek rovatait. Az önellenőrzésként benyújtott 1565A-01-01 - 01-05. lapok 01-98., 100-101., 102-108. soraiban – kivéve a 82-86. sorokat – mindig az önellenőrzés során megállapított tényleges, helyes adatokat kell feltüntetni az adóalap és adó rovatokban, tehát nem a feltárt különbözetet kell kimutatni az egyes sorokban. Ha az említett sorok valamelyikében nincs változás, úgy értelemszerűen az eredeti – helyes – adatot kell abban a sorban feltüntetni, vagyis az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző bevallás adott sorával azonosan kell kitölteni a sort. A 1565A-01-03. lap 82-86. soraiban a „b” oszlop rovatait kizárólag áfa adónem önellenőrzése esetén lehet és kell kitölteni, ezeket az                                                  9 Áfa tv. 153/A. § (1) bek.

 

10

összegmezőket alapbevallás vagy korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén üresen kell hagyni. Áfa önellenőrzés esetén, a 1565A-01-03. lapon a 82-86. sorok „b” oszlop mezőit azokkal az adatokkal kell feltölteni, amelyek az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző bevallásban a 1565A-01-03. lapon a 82-86. sorok „c” oszlop rovataiban szerepeltek. Ezek az önellenőrzendő, ún. „eredeti” adatok. Az önellenőrzésben a 1565A-01-03. lapon a 82-86. sorok „c” oszlopának mezőibe pedig az önellenőrzés során megállapított tényleges, helyes adatokat kell beírni, azt is figyelembe véve, hogy az önellenőrzést követően is fennállnak-e ugyanazok a visszaigénylési jogosultságok, mint a láncban megelőző bevallásban. Az önellenőrzéssel kimutatható kötelezettség-csökkenés, kötelezettség-növekedés, felszámított önellenőrzési pótlék meghatározását a 1565A-04 számú Önellenőrzési mellékleten kell elvégezni a 1565A-01-03. lapon a 82-86. sorok „b” és „c” oszlopainak különbözetétől függően.  

Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzési pótlék összegét kívánja önellenőrizni, úgy azt a nyomtatványon csak önmagában módosíthatja, azaz olyan önellenőrzési bevallás, amelyen önellenőrzési pótlékot önellenőriztek, egyidejűleg nem használható az általános forgalmi adó önellenőrzésére is. A két adónemet tehát együtt nem lehet önellenőrizni, vagyis a 1565A-04 számú Önellenőrzési mellékleten a korábbi önellenőrzési pótlék 5-8. sorainak kitöltése mellett az áfa módosításával kapcsolatos 1565A-04 számú Önellenőrzési melléklet 1-4. sorai nem tölthetők ki. A 1565A-01-01 - 01-05 lapokon a 01-81., a 87-98., a 100-101., a 102-108. sorok adatát és a 82-86. sorok „c” oszlopának adatát változatlan adattartalommal meg kell ismételni.  

Az önellenőrzési pótlék összege kizárólag akkor módosítható, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban az önellenőrzési pótlék összegének megállapításánál az adózó tévedett, például helytelen időszakot vagy más jegybanki alapkamat százalékot alkalmazott. Az önellenőrzési pótlék összegének önellenőrzésére nincs mód abban az esetben, ha arra a korábbi bevallásban levezetett pótlékalap változása miatt kerülne sor. Korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése csak ismételt önellenőrzés keretében valósulhat meg. Ismételt önellenőrzéskor a „Bevallás jellege” mező („O”) értékű jelölése mellett a 1565A-04 számú Önellenőrzési melléklet (O) blokkjában „X”-et kell tenni.  

A főlap (D) blokkjában a visszaigényléssel összefüggő pénzforgalmi rendelkezések (kiutalás, átvezetés) és áfa visszaigénylési jogcímek kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy nem minden esetben kell mindkettőt egyidejűleg kitölteni. A (D) blokkban az áfa visszaigénylési jogcím kódját kötelező megadni, ha az önellenőrzést követően is fennáll a visszaigényléshez a jogosultság, tehát az adózó a 85. sor „c” rovatát kitölti. Azonban ha az önellenőrzésben a 85. sor „c” mező kitöltött, még nem jelenti azt, hogy az adózó vissza is igényelhet adót, hiszen az önellenőrzésből az adózó csak a kötelezettség-csökkenés összegét igényelheti vissza. Csak abban az esetben, ha az áfa kötelezettség-csökkenés összege (1565A-04. lap 4. sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenés összege (1565A-04. lap 8. sor) nullától eltérő számmal kitöltött, akkor rendelkezhet az adózó a (D) blokkban a pénzforgalmi rendelkezések között arról, hogy a visszaigényelhető kötelezettség-csökkenés összegének kiutalását nem kéri (folyószámlán hagyja), vagy teljes összegű kiutalását kéri, vagy átvezetését kéri más adónemre. Ha a korábbi

 

11

önellenőrzési pótlék önellenőrzése következtében keletkezik kötelezettség-csökkenés, úgy értelemszerűen nem tölthető ki a főlap (D) blokkban az áfa visszaigénylési jogcímkód mező, csak a pénzforgalmi rendelkezéseket kell megadni.  

Amennyiben az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, akkor a 1565A-05 számú nyilatkozatot is csatolni kell az önellenőrzéshez, melyet a főlapon jelölni kell a (C) blokkban.  

Késedelmesen benyújtott bevallás A bevallást csak az elévülési időn belül lehet késve benyújtani, pótolni.10 A 2015. év időszakaira vonatkozó, határidőre benyújtani elmulasztott bevallásokat a 1565 számú nyomtatványon kell pótlólag benyújtani. A 2015. év 01-11. havi, illetve I-III. negyedévi időszakára vonatkozó bevallást 2020. december 31-ig, az utolsó időszakra vonatkozó bevallást (12. havi illetve IV. negyedévre), illetve az éves bevallást pedig 2021. december 31-ig lehet pótolni. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg az adóhatóság.11 Elévülési időn belül történő pótlás esetén a bevallási főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőben pótlás esetén sem kell jelzést tenni, mert azt alapbizonylatként kell értelmezni. A „Bevallás gyakorisága” mezőben a késedelmesen benyújtott bevallás havi, negyedéves, éves időszakának megfelelő jelzést kell feltüntetni. A bevallást utólag benyújtani mindig az elmulasztott időszakban érvényes áfa-gyakoriság szerint kell, nem pedig a pótlás időpontjában az adózóra érvényes gyakoriság szerint.  

A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban az adózó elmulasztotta benyújtani a bevallást, és amelyre jelenleg a pótlást, késedelmes benyújtást elvégzi. A bevallás késedelmes benyújtása esetén a kitöltés külön tájékoztatást nem igényel, mert az teljesen azonos az alapbevallás kitöltésével. Értelemszerűen nem használhatók az alapbevallásnál, és az alapbevallás késedelmes benyújtásánál a 1565A-01-03. lap 82-86. sorainak „b” oszlopa, valamint az önellenőrzésre vonatkozó mezők, lapok.  

A bevallási nyomtatványgarnitúra részei  A bevallási főgarnitúra részei: főlap, 1565A lapjai: -01-01, 01-02, 01-03, 01-04, 01-05 lapok;  (15)170 számú lap: Átvezetési és kiutalási kérelem, az internetes programban: 1565A170;  1565A-04 számú lap: Önellenőrzési melléklet (az önellenőrzésből eredő kötelezettségváltozás levezetésére);  1565A-05 számú lap: Nyilatkozat (csak akkor, ha az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik);  1565A-07 számú lap: Az Áfa tv. 6/A. és 6/B. számú mellékletében felsorolt termékek                                                  10 Art. 164. § (1) bek. 11 Art. 106. § (1) bek.

 

12

fordított adózás keretében történt értékesítésére vonatkozó nyilatkozat;  1565A-08 számú lap: Az Áfa tv. 6/A. és 6/B. számú mellékletében felsorolt termékek fordított adózás keretében történt beszerzésére vonatkozó nyilatkozat;  1565A-A88 számú adatszolgáltatási lap: a közösségi adószámmal nem rendelkező vevők részére történt új közlekedési eszköz értékesítéséről;  1565M számú főlap: Összesítő jelentés kereskedelmi partnerenként a belföldi, egyenes adózás alá tartozó forgalom számlánként részletezett és/vagy összevont tételeiről;  1565M-01 számú lap: Partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékértékesítés/szolgáltatás nyújtás tételes részletezése;  1565M-01-K számú módosító lap: Partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékértékesítés/szolgáltatás nyújtás korrekcióinak tételes részletezése;  1565M-02 számú lap: Partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékbeszerzés/szolgáltatás igénybevétel tételes részletezése;  1565M-02-K számú módosító lap: Partnerrel bonyolított belföldi, egyenes adózás alá tartozó termékbeszerzés/szolgáltatás igénybevétel korrekcióinak tételes részletezése.  

Az egyes lapok csatolt darabszámára vonatkozó jelölő rovatokat a főlap (C) blokkja tartalmazza.  

Kapcsolódó bizonylatok  

A (15)170-es átvezetési kérelem melléklet:  

Ha az áfa alapbevallás vagy önellenőrzés pénzforgalmat bonyolít, azaz átvezetést vagy/és részösszegű kiutalást kér az adózó, akkor a 1565A-170 számú átvezetési és kiutalási kérelmet kell mellékelni a bevalláshoz Az áfa bevallására, önellenőrzésére szolgáló internetes kitöltő program beépítve tartalmazza a 1565A-170-es mellékletet.  

A 15A60 számú összesítő nyilatkozat  

Az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályok 1. A) Az általános forgalmiadó-alanynak nyilatkoznia kell:  a) az állami adóhatóság által megállapított közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (4) bekezdése szerinti ügylet teljesítése esetén az általános forgalmiadó-alanynak azon, az Európai Közösség más tagállamának hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében adófizetésre kötelezett,         b) a vevő és az eladó, illetve a szolgáltatást nyújtó és szolgáltatást igénybe vevő adószámáról,         c) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített, az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett, vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett tesz bevallást az importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített termékértékesítésről),

 

13

       d) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített azon termékértékesítésről, melyet részére az általános forgalmi adóról szóló törvény 52. §-ának megfelelő Közösségen belüli beszerzésként értékesítettek, valamint az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező értékesítőtől megvalósított azon termékbeszerzéséről, melyet részére az Áfa tv. 52. §-ának megfelelően teljesítettek,         e) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtásról (ideértve az előleget is), amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett,         f) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított termékbeszerzéséről, illetve az Áfa tv. 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatás igénybevételéről (ideértve a szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleget is), amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre kötelezett,         g) a c)-f) pontokban meghatározott ügyletek általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértékéről beszerzőnkénti, igénybevevőnkénti (értékesítőnkénti, nyújtónkénti) részletezésben, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek összesített ellenértékéről,         h) az általános forgalmi adóról szóló törvény 77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegéről.  

Az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályok alkalmazásában az „adószám” kifejezés alatt – eltérően az Art. 178. § 1. pontjában meghatározottaktól – az Európai Közösségnek Magyarországon kívüli tagállamai esetében az érintett tagállamban általános forgalmi adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló olyan betűből és/vagy számból álló jelet kell érteni, amely az érintett tagállam joga szerint tartalmában megfelel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 215. cikkének. Az „adószám”-ot kell érteni a nyomtatványon és a kitöltési útmutató szövegében is a más közösségi tagállami adóalany közösségi adószámára történő hivatkozások esetén.  

Az összesítő nyilatkozat benyújtásának gyakorisága B) Az összesítő nyilatkozatot főszabályként a havi bevallásra kötelezett adóalany havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adóhatósághoz.  

Áttérési szabályok C) A rá irányadó áfa bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha - az Áfa tv. 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdés b) pontja szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés vagy

 

14

- az Áfa tv. 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak (12 600 000 forint) megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az Áfa tv. átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.  

D) Ha a C) pont szerinti áttérést követő négy naptári negyedévben az adózó nem haladja meg az C) pontban meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adó-megállapítási időszakra nem havi bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adó-megállapítási időszakra negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.  

Ha az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany közösségi adószám megállapítása miatt vagy más okból évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi bevallásra tér át, és a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylet alapján az adófizetési kötelezettsége az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett időszak tekintetében keletkezik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejűleg nyújtja be.  

Havi összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett továbbá  

2. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (az ún. speciális adózói körbe tartozó adóalanyok), a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig az 1.A) és a 3. pontban foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával nyújtja be.  

Az összesítő nyilatkozat benyújtásának időszaka  

3. Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről (összegről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. 1. A) pont h) alpontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő személy az Áfa tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Az Art. 8. számú melléklet 2011. január 1-től hatályos rendelkezése szerint az 1. A) pont e) alpontjában meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő

 

15

nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.  

4. A) Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.  

4. B) Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.  

A sorok összefüggései a 1565 számú áfa bevallás és a 15A60 számú összesítő nyilatkozat között:  

– A 15A60 számú összesítő nyilatkozat „Termékértékesítések” részében (a 01. számú lapon) nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott negyedévre/hónapra benyújtott áfa bevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó összegadattal:+2B+3B-47B+87+89.  

– A 15A60 számú összesítő nyilatkozat „Termékbeszerzések” részében (a 02. számú lapon) nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott negyedévre/hónapra benyújtott áfa bevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó összegadattal: +11B+12B+13B+14B+15B+16B+33B–48B+88.  

– A 15A60 számú összesítő nyilatkozat 15A60-01. számú „Termékértékesítések” lap, (d) oszlopában „K”, illetve „R” betűjellel kell jelölni azokat az ügyleteket, amelyekben az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője, vagy az adófizetésre kötelezett helyett az adóraktár üzemeltetője jár el. A 15A60 számú összesítő nyilatkozat „Termékértékesítés” részében az aktuális negyedévre/hónapra vonatkozó, „K” betűjellel megjelölt tételek összegének meg kell egyezniük az adott negyedévre benyújtott áfa bevallás(ok) +57B+58B adóalap rovatokból származó összeggel.  

– A 15A60 számú összesítő nyilatkozat „Szolgáltatásnyújtások” részében (a 03. számú lapon) az aktuális negyedévre/hónapra vonatkozó szolgáltatásnyújtások összesített ellenértékének (ideértve az előleget is) meg kell egyeznie a 1565A-0103. lap 92. sorában szereplő összeggel. Az összesítő nyilatkozat 03. lapját az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, az általános szabályok szerint meghatározott teljesítési hely szerinti szolgáltatásokról kell benyújtani.  

– A 15A60 számú összesítő nyilatkozat „Szolgáltatás igénybevételek” részében (a 04. számú lapon) az aktuális negyedév/hónap összesen adatainak (ideértve a szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleget is) meg kell egyeznie a 1565A számú negyedéves/havi bevallás 01-01. lap 18. sor adóalap rovatából származó összeggel. Az összesítő nyilatkozat 04. lapját az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, az

 

16

általános szabályok szerint meghatározott teljesítési hely szerinti szolgáltatásokról kell benyújtani.  

A 1586-os bevallás Egyéb áfával összefüggő, de a 1565 számú bevallással konkrét kapcsolatban nem álló bizonylat a 1586 számú összevont bevallás, amely kétfajta bevallás egyesítéséből áll. Egyrészt ezt a nyomtatványt, (a 1586-01. lapot) kell használniuk áfa bevallási kötelezettségük teljesítésére a közösségi adószámmal rendelkező adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személyeknek, valamint az Eva tv. 16. § (2) bekezdése alapján az eva alanyoknak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteik (az Európai Közösség más tagállamából történt beszerzéseik, más tagállamába történt értékesítéseik, valamint más közösségi tagállami adóalanytól igénybe vett és más közösségi tagállami adóalany felé nyújtott szolgáltatásaik, továbbá a közösségi adószámmal rendelkező, nem adóalany jogi személyeknek a harmadik országbeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatásuk) bevallása esetén.12 Másrészt ezt a bevallást (a 1586-02. lapot) kell használni az olyan közösségi adószámmal nem rendelkező adózóknak, akik személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszközt szereznek be az Európai Közösség más tagállamából.  

A 1586-os bevallás 01-es lapját benyújtó adózók köre: A bevallás összevonással (2011. évtől) nem a 1586-os bevalláson, hanem a 1565A-01-01 - 01-04 lapjain kell bevallást benyújtaniuk a Közösségen belüli beszerzéseik után keletkező áfa fizetési kötelezettségükről - a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanyoknak és a - kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyoknak.  

A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személyeknek, valamint az EVA alanyainak továbbra is a ’86-os bevalláson kell a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos bevallási kötelezettségüket teljesíteniük. A ’86os bevalláson kell bevallást benyújtaniuk a közösségi adószámmal nem rendelkező nem adóalany jogi személyeknek a harmadik országbeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatásaik után.  

A 1586 számú bevallás 02-es alapját benyújtó adózók köre: A közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmi adóalanynak nem minősülő - magánszemélyek, - egyéb szervezetetek, - az Eva alanyai, akik személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszközt szereznek be az Európai Közösség más tagállamából. A 1586-os bevallás 02-es lapja helyett szintén a 1565A-01-01. lapon kell bevallást benyújtaniuk a közösségi adószámmal nem rendelkező, -a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanyoknak és                                                  12 Art. 1. számú melléklet I./B./3./e) pontja

 

17

-a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyoknak, akik személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszközt szereznek be az Európai Közösség más tagállamából.  

Egyéb kitöltési információk a főlaphoz  

A HIVATAL (A) és az AZONOSÍTÁS (B) blokk kitöltése: A HIVATAL (A) blokk az állami adóhatóság részére van fenntartva, kérjük, hogy abba az adózó ne jegyezzen be adatot!  

Az AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat: név, adószám/csoportazonosító szám, adóazonosító jel, a nyomtatványon kért bontásban.  

Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát ha a szervezeti változással (átalakulás, egyesülés, szétválás) érintett adóalany a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be bevallást, önellenőrzést. Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára nyújt be bevallást, önellenőrzést, hanem már az átalakulás, egyesülés, szétválás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd adószáma rovatot tilos kitölteni!  

A természetes személy adóalanynak az  „Adózó adóazonosító jele” rovatot is ki kell töltenie!  

Amennyiben csoportos adóalany nevében a csoport-képviselő nyújtja be az áfa bevallást, úgy az adószám rovatban a csoportos adóalany azonosító számát kell feltüntetni. A csoportos adóalany áfa bevallásának időszaka alatt a csoporttagok saját adószámuk alatti áfa bevallást nem nyújthatnak be.13 Csoportos áfa-alanyiság 5-ös áfa kóddal, a csoporttag 4-es áfa kóddal rendelkezik az adószáma 9. pozícióján.  

Azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek az áfa bevallásukat elektronikus formában teljesítik, itt az AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell kitölteniük a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt, ha az elektronikusan benyújtott, hibásnak bizonyult bevallásuk javítását az állami adóhatóság értesítő levélben kérte, és a bevallással ezt a hibás bevallást kívánják javított formában megküldeni. (További részletek „Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása” alcím alatt.)  

Ügyintézőként annak a személynek a nevét (és telefonszámát) szíveskedjék feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az ő adatait kérjük szerepeltetni.  

A főlap (C) blokkjának kitöltése:                                                  13 Áfa tv. 8. § (4) bek.

 

18

A bevallási időszak kezdő és záró dátum rovatait értelemszerűen kell kitölteni, az adózóra vonatkozó bevallási gyakoriságnak, illetőleg a törtidőszaki bevallási kötelezettséget eredményező eseményeknek (gyakoriság-váltásoknak, sajátos beszámoló készítési kötelezettséghez kötött bevallás benyújtásoknak) megfelelően. A bevallási időszak rovatban feltüntetett időintervallumnak megfelelő jelzést kell tenni a „Bevallás gyakorisága” mezőben. Elektronikus benyújtás esetén a kitöltő program automatikusan beemeli a bevallási lapok fejlécében a bevallási időszak adatait a főlapon megadott időszak alapján.  

Az éves bevallásra kötelezett adózónak az évközi áttérési kötelezettségek indokolására szolgáló kódkockákat is a főlap (C) blokkjában kell megjelölnie „X”-szel, összhangban a bevallás időszakával is. Ezek a rovatok a következők: „Közösségi adószám évközi megállapítása miatt törtidőszaki bevallás éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”, „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás”, „Küszöbérték-túllépés éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”. Ezek kitöltésére a „Bevallási gyakoriság megállapítása” alcímű fejezetben találhatók információk. A felszámolási/végelszámolási eljárás végével „újraéledő” adózónak jeleznie kell a főlap (D) blokkjában a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó D jelű visszaigénylési jogcím helyett a gyakoriság szerinti értékhatáros A, B, C jelű visszaigénylési jogcímeket. A felszámolási (végelszámolási) eljárás végével nem megszűnő, hanem újra „élővé”, működővé váló adózóknál a „következő időszakra átvihető követelés” megnevezésű számított mező ([01-03] 86C) kitölthető a negatív előjelű, vissza nem igényelhető elszámolandó adó összegével. Ezt az internetes kitöltő program automatikusan feltölti a megfelelő összeggel, ha az adózó jelöli a főlap (C) blokkjában az „Eljárás végével újra élővé válik” kódkockában „X”-szel.  

Az Art 24/F. §-a szerinti fokozott adóhatósági felügyelet elrendelése esetén a főlap (C) blokkjának megfelelő adatmezőjébe (F) betűt, a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát követően, az első általános szabályok szerint megállapított gyakoriság alapján benyújtott bevallása esetén (L) betűt kell írni.  

Tudnivalók az „F” és „L” jelölések alkalmazásához: A fokozott adóhatósági felügyeleti gyakorítás/visszaléptetés miatt benyújtott törtidőszaki bevallást jelző mező F értéke csak éves bevallás esetén tölthető ki.  

Havi gyakoriságról évesre, havi gyakoriságról negyedévesre visszaléptetés esetén a fokozott adóhatósági felügyeleti gyakorítás utolsó negyedéves, utolsó havi időszakában nem kell jelölni az L kódot, azt az első nem gyakorított időszakban kell feltüntetni. A fokozott adóhatósági felügyeleti gyakorítás/visszaléptetés miatt benyújtott törtidőszaki bevallást jelző mező L értéke csak éves vagy negyedéves bevallás esetén, az első nem gyakorított - törthatályú kezdő dátummal rendelkező - időszakban tölthető ki.  

A „Bevallás jellege” mezőben a következő jelölések egyikét kell alkalmazni: Önellenőrzést (O) kell jelölni a már alapbevalláson bevallott adóalap, adó módosítása esetén. Ismételt önellenőrzéskor a „Bevallás jellege” mező („O”) értékű jelölése mellett a

 

19

1565A-04. számú Önellenőrzési mellékleten is kell az (O) blokkban „X”-et feltüntetni. Adózói javítást (helyesbítést) (H) kell jelölni, ha a már bevallott áfa adatokat úgy kell módosítani, hogy adóalapot, adót nem érint, tehát a 1565A-01-02 - 01-05. lapokon a 3762., 77-81., 87-98., 100-101., 102-108. kiemelő sorokban felsorolt adatok változása, nincs hatással a fősorok adóalap, adó összegére. Amennyiben ezen kiemelő sorok módosítása mellett a fősorok módosítása is szükséges, úgy nem jelölhető az adózói javítás (helyesbítés), hanem az önellenőrzés jelleget kell megadni a „Bevallás jellege” kódkockában. [A 87-89., 92. sorok adatainak adózói javítása (helyesbítése) esetén ügyelni kell a 15A60 számú összesítő nyilatkozat adataival való egyezőségre!] Az alapbevallást nem kell jelölni, akkor sem, ha határidőben és akkor sem, ha elévülési időn belül, késve nyújtják be a bevallást. [További információk „Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása”, „Adózói javítás(helyesbítés)”, „Önellenőrzés” címek alatt.]  

„Bevallás típusa” adatmező kitöltése: Amennyiben az áfa bevallást megszűnés, áfa-alanyiság megszűnése, tevékenység szüneteltetése miatt nyújtják be, akkor a „Bevallás típusa” kódkockában a megszűnés, szüneteltetés típusát meg kell jelölni.  

A következő típusok jelölhetők nagybetűvel a bevallási főlap (C) blokkjában a „bevallás típusa” kódkockában: felszámolás (F), végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás (V) [az egyszerűsített végelszámolással történő megszűnéshez kapcsolódó bevallási kötelezettség megegyezik a normál végelszámolás esetén irányadó bevallási kötelezettséggel, azaz külön bevallást kell benyújtani az állami adóhatóság felé a tevékenység zárásához, a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódóan, továbbá a két időpont közötti időszakra vonatkozóan], egyéni vállalkozói minőség megszűnése (E), átalakulás, ideértve a társasági formaváltást az egyesülést (összeolvadás, beolvadás), és a szétválást (különválás, kiválás) azaz jogutóddal való megszűnés (A), egyéb jogutód nélküli megszűnéskor, illetve kényszertörlési eljárással megszűnt adózóknál a megszűnés kapcsán benyújtott bevallások esetében (M), egyéni vállalkozói, egyéni ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői tevékenység szüneteltetése (S), közhatalmat gyakorló adóalanyok áfaalanyiságának megszűnése (K), csoportos adóalanyiságot választó tag áfaalanyiságának megszűnése (T), csoportos adóalany megszűnése (C), áfa fizetésére általánosan kötelezettből áfa mentesre váltás évközi hatállyal (Q), áfa mentesből áfa fizetésére általánosan kötelezettre váltás évközi hatállyal (Y) [az Art. 22. § (1) bekezdése alapján], az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás (B), kényszertörlési eljárás (D).  

A kényszertörlés kezdetét közvetlenül megelőző, tevékenységzáró bevallásban a Bevallás típusa D jelzése mellett a Bevallás fajtája elnevezésű adatmezőben 1-es értéket kell feltüntetni. A kényszertörlési eljárás időtartamára vonatkozó bevallások esetén a Bevallás fajtája kódban 2-es értéket kell jelölni az adózó megszűnése vagy felszámolási eljárása megkezdése okán beadandó záró bevallást megelőző időszakig bezárólag. Ezt követően az adózó megszűnése esetén a megszűnési dátummal zárt bevallásban a Bevallás típusa

 

20

mezőben M jelzést kell alkalmazni üres Bevallás fajta rovat mellett. Ha az adózó kényszertörlési eljárását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek és indítottak, akkor a felszámolást közvetlenül megelőző bevallásban a Bevallás típusa mezőben F értéket, a Bevallás fajtája mezőben 1 értéket kell jelölni.  

A közhatalmat gyakorló adóalany az áfa-alanyiságának megszűnése miatt benyújtott, „K” jelzésű bevallását az ezen okból történő megszűnése miatt, a megszűnés időpontjával zártan nyújthatja be.  

Sajátos rendelkezés,14 hogy a bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli bevallást tesz a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról (T), valamint a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoport-képviselő – a törlő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül – a csoport általános forgalmi adójáról (C). A csoport azonosító számának érvényessége alatt a csoporttag áfa-alanyisága megszűnik, tehát a csoporttag a saját egyedi adószámán áfa bevallást erre az időszakra nem nyújthat be, a csoport-képviselő a teljes csoportra vonatkozóan teljesíti az áfabevallás benyújtási kötelezettséget.  

Bevallás gyakoriság megállapítása Az adózók áfa bevallásának gyakoriságát az Art. 1. számú melléklet I./B./3. pontja szabályozza. Az áfa bevallás gyakoriságának meghatározásánál is a tárgyévet megelőző második év adatait kell figyelembe venni, hasonlóan az Art. 1. számú melléklet I./A./3. pontjában rögzített „egyéb bevallások” gyakoriságához.  

A főlap (C) blokkjában a „Bevallás gyakorisága” mezőt ki kell tölteni havi bevallás esetén (H), negyedéves bevallás esetén (N), éves bevallásnál (E) betű feltüntetésével. A „Bevallás gyakorisága” mezőt nem csak alapbevallás esetén kell kitölteni (akár határidőben, akár késedelmesen van benyújtva), hanem önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) benyújtásánál is, továbbá akkor is – az időszak helyes kezelése érdekében -, ha soron kívüli (törtidőszaki) bevallást nyújtanak be.  

Havi és negyedéves bevallásra kötelezettek esetében az év utolsó adó-megállapítási időszakának általános forgalmi adójáról is ezen a nyomtatványon kell bevallást tenni a tárgyévet követő év január 20-ig.  

Ha az éves bevallásra kötelezett adózó a tárgyév utolsó negyedévében éri el a negyedéves vagy havi gyakoriságra vonatkozó küszöbértéket vagy a tárgyév utolsó negyedévében válik negyedéves bevallásra kötelezetté közösségi adószám megállapítása miatt, és így a teljes időszakról (2015.01.01.–2015.12.31.) kell elszámolnia, akkor az éves bevallását a tárgyévet követő év január 20-ig kell az éves típus megjelölésével benyújtania, a (C) blokkban a küszöbérték elérésére vagy a közösségi adószám megállapítására vonatkozó kódkocka megjelölésével.  

                                                14 Áfa tv. 8. §, Art. 33. § (9) bek.

 

21

Az áfa bevallási gyakoriságot kétféleképpen kell megállapítani. Egyrészt a tárgyév elejére vonatkozóan (1), másrészt a tárgyév folyamán folyamatosan (2), ez utóbbi esetben évközi gyakoriság váltás is szükségessé válhat. A 2015. tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző második évből, illetőleg a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás megállapításához a tárgyévből kell „kigyűjteni” az adatokat, amelyek a következők.  

A 2015. évre megállapítandó bevallás-gyakoriság meghatározása során az elszámolandó adó alatt a gyakorisághoz figyelembe vett adó-megállapítási időszakokban keletkezett fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett – de a gyakorisághoz figyelembe vett időszakokban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó különbözetét kell érteni. A 2015. évi bevallás-gyakoriságok megállapítása során nem kell figyelembe venni az előző időszakról áthozott göngyölített követelések összegét. A tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző második év adatait – tevékenység kezdettől függően – időarányosan kell számolni, a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás megállapításánál azonban időarányosítás nem alkalmazható. Az Art. 1. számú melléklet I./A./6. pontja alapján a tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés vagy utólagos adóhatósági adó-megállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. A tárgyévben elért gyakoriságból tehát a tárgyév közben visszalépés nincs, tárgyév közben haviból nem lehet negyedéves vagy éves, és tárgyév közben negyedévesből nem válhat ismét évessé.  

Az Art. 1. számú melléklet I./B./3.f) alpontja értelmében az egyéni vállalkozó általános forgalmi adó bevallási gyakoriságának meghatározásánál az épület, építési telek sorozat jelleggel - magánszemélyként – történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.  

HAVI bevallási kötelezettség: Havonta kell a bevallást benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó általános forgalmi adójának év elejétől – előjel helyesen – összesített, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.  

Havonta kell továbbá a csoportos adóalanynak benyújtania a 2015. évben az áfa bevallásait, elszámolandó adó értékhatártól függetlenül, az Art. 1. számú melléklet I./B./3./aj) alpontja értelmében.  

Havi áfa bevallásra köteles áttérni a negyedéves áfa bevallás benyújtására kötelezett adóalany év közben, ha az elszámolandó általános forgalmi adója év elejétől – előjel helyesen – éves szinten összesítve pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a tárgynegyedévet követő hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző, bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.  

Havi áfa bevallásra köteles áttérni év közben az éves áfa bevallás benyújtására kötelezett

 

22

adóalany, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adójának különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig –, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet a pozitív 1 millió forintos értékhatárt elérte, és ebben a bevallásban a főlap (C) blokkjában meg kell jelölnie a küszöbérték túllépés tényét jelző kódkockát. Az első havi bevallást a tárgyévi első – törtidőszaki – bevallás záró dátumát követő hónapról kell benyújtania.  

Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben állapítanak meg – negyedéves bevallási gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a havi bevallásra való áttérési kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.  

Havi gyakorisággal kötelezett az adóbevallás benyújtására továbbá: - az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselő, - az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetője, - az az adózó, aki (amely) az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett.15 - Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító, tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.16 - a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy az adózó jogelőd nélkül alakult.17  

Az Áfa tv. 96. §-a alapján abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi képviselő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett. Érvényes meghatalmazás alapján az Áfa tv. 95. § szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki; b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;

                                                15 Art. 1. számú melléklet I/B. 3. ak, al) pontja 16 Art. 1. számú melléklet I/B/3/d. pont 17 Art. 1. számú melléklet I/B/3. an) pont

 

23

c) bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli. A közvetett vámjogi képviselőnek és annak az adózónak, aki (amely) az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítést végez (és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti), a havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtania, amelyben az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza (lásd 8-as kódú soron kívüli bevallás). [Art. 1. számú melléklet I/B. 3 am) pontja.]  

NEGYEDÉVES bevallási kötelezettség: Negyedéves áfa bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adózónak, aki a tárgyévet megelőző második adóév adatai alapján a havi bevallásra való kötelezettség elszámolandó adó értékhatárát (+1000 eFt) nem éri el, de az éves adózóra vonatkozó küszöbértékeket (+/–250 eFt és az 50 millió forintot) már túllépte. Negyedéves áfa bevallást köteles benyújtani a tárgyévben tevékenységet kezdő, áfa fizetésére kötelezett adóalany is.  

A bevallás következő sorait kell figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár meghatározásához:  

1365[01] lapokon 1B+2B+3B+4B+5B+6B+7B+8B+9B+87B+89B+90B+91B+92B+93B-(57B+58B) <= 50 millió forint  

Negyedéves áfa bevallást kell továbbá benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adózónak, amelyik az időszakot megelőzően közösségi adószámot kapott az állami adóhatóságtól, és nem érte el a havi bevallásra való kötelezettség értékhatárát.  

Negyedéves bevallásra kell áttérnie az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak év közben, ha a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adójának különbözete az aca) pontban meghatározott értékhatárt elérte, vagy az Áfa tv. szerinti termékértékesítése szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az acb) pontban meghatározott értékhatárt meghaladta. (Art. 1. számú melléklet I/B/3/ad) pont.)  

A bevallás következő sorait kell figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár meghatározásához:  

1565[01] lapokon 1B+2B+3B+4B+5B+6B+7B+8B+9B+87B+89B+90B+91B(57B+58B) <= 50 millió forint  

 

24

Negyedéves bevallásra való áttérési kötelezettsége van év közben annak az éves bevallásra kötelezett adóalanynak is – értékhatártól függetlenül –, akinek a részére adóév közben az állami adóhatóság közösségi adószámot állapított meg.  

Az évesről negyedéves bevallási gyakoriságra év közben áttérő adózónak a tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig –, amelyben az értékhatárt elérte, vagy amelyben az állami adóhatóság közösségi adószámot állapított meg számára. Ebben a bevallásban jelölnie kell a főlap (C) blokkjában a megfelelő kódkockában, hogy küszöbérték túllépés vagy közösségi adószám megállapítás történt. Az adózó – az elért elszámolandó adó összege alapján – az év további részében havi adózóvá is válhat. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pont ad) alpontjának módosítása alapján 2015-től módosul az évesről negyedévesre váltás szabálya. Éves gyakoriságról negyedévesre akkor kell áttérnie az adózónak, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete (az elszámolandó adója) éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül elérte a 250 000 forintot, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 50 millió forintot,meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg.  

ÉVES bevallási kötelezettség: Éves bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.18  

Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak valamely áttérési értékhatár évközi elérésekor, vagy közösségi adószám megállapítása miatti évközi áttérési kötelezettsége keletkezésekor az éves jelölésű bevallás főlapján a (C) blokkban kell jelölnie a küszöbérték túllépés vagy a közösségi adószám megállapítás tényét. Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben állapítanak meg – negyedéves gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.  

Különleges gyakorisági szabályok:  

A tevékenységüket tárgyévben kezdő, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok negyedéves bevallásra kötelezettek, ennek megfelelően a benyújtott bevallásaikon a negyedéves „Bevallás gyakorisága” jelölést kell a nyomtatványon feltüntetniük mindaddig, amíg elszámolandó adójuk a tárgyév során a havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát el nem éri.                                                  18 Art. 1. számú melléklet I/B/3/ac)  

 

25  

Tevékenységét tárgyévben kezdő, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az alanyi adómentesség értékhatárát tárgyév közben éri el, ezt a tényt az esemény bekövetkezését követő 15 napon belül változásbejelentő lapon kell az állami adóhatósághoz bejelentenie, és az alanyi adómentesség megszűnése időpontját követő időszak tevékenységéről a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig kell a negyedéves bevallást benyújtania. Ha az év további részében a tárgyév elejétől (illetve ha az későbbi, akkor a tevékenység kezdetétől) összesített elszámolandó adója pozitív és az 1 millió forintot eléri, havi bevallási gyakoriságra kell áttérnie.  

Tevékenységét nem tárgyévben kezdő, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az alanyi adómentesség értékhatárát tárgyév közben eléri, ezt a tényt az esemény bekövetkezését követő 15 napon belül változásbejelentő lapon kell az állami adóhatósághoz bejelentenie, és az alanyi adómentesség megszűnése időpontját követő időszak tevékenységéről a bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó Art. rendelkezések alapján megállapított bevallás gyakoriság szerint kell áfa bevallást benyújtania.  

Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózónak áfa bevallási kötelezettségét ugyanolyan gyakorisággal kell teljesítenie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózónak a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően kell eleget tennie áfa bevallási kötelezettségének.19 A jogutód szervezetre az év során a továbbiakban az Art. bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó áttérési szabályai alkalmazandóak, kizárólag a jogutód szervezet saját adóadatai alapján.  

A 1565 számú nyomtatványon kell bevallást benyújtania az alanyi adómentességet választó adóalanynak az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéséről az értékesítést követő hó 20-ig. A közösségi adószámmal rendelkező eva-alany a belföldi áfa kötelezettségeiről az evabevallásban (éves gyakorisággal) tesz bevallást, a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteiről havi gyakorisággal a 1586-os bevallásban.  

Kivételt képez továbbá az általános áfa bevallás-gyakoriság alól a közösségi adószámmal nem rendelkező, áfa-alanynak nem minősülő magánszemély és egyéb szervezet az új közlekedési eszköz Közösségen belülről történő beszerzése tekintetében (ide nem értve a személygépkocsit és a regisztrációs adóköteles motorkerékpárt). Az előbbiekben jelzett, közösségi adószámmal nem rendelkező adózói kör ezen beszerzéséről a 1586 számú nyomtatványon a közösségi adószám nélkül a Közösségből beszerzett új közlekedési eszközre vonatkozó 02-es számú lapon tesz bevallást, havi gyakorisággal a tárgyhónapot követő hó 20-ig, kizárólag arról a hónapról, amelyben ilyen beszerzése volt.  

                                                19 Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja

 

26

Az adóalany kérheti az állami adóhatóságtól, hogy engedélyezze számára az általános szabályok szerinti bevallási kötelezettségtől eltérő gyakoriságú elszámolást és bevallást. Az engedélyt évente újra kell kérni, mivel a tárgyévre vonatkozó engedély legfeljebb a tárgyév december 31-ig érvényes, tehát a 2015. évre vonatkozóan újra kérelmezni kell a gyakoribb elszámolás és bevallás lehetőségét az állami adóhatóságtól. A gyakorított elszámolás engedélyezésének lehetőségéről az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/2.b) pontja rendelkezik. A gyakoribb elszámolásra engedéllyel rendelkező adózók a negyedéves, vagy havi bevallásra vonatkozó szabályoknak megfelelően, az ilyen adózókkal azonosan kötelezettek, illetve jogosultak a bevallásra, továbbá a negyedéves engedélyt kapott adózóra is vonatkozik az értékhatár évközi elérése esetén az évközi bevallási gyakoriság váltási kötelezettség. Amennyiben évközi hatállyal kapja az adózó a gyakoribb elszámolásra és bevallásra vonatkozó engedélyt, akkor az ezen hatályt közvetlenül megelőző időszakra benyújtott bevallásnál „X”-szel kell jelölni a főlap (C) blokkjában az „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás” kódkockát.  

A fent ismertetett általános áfa bevallás-gyakoriság alól a soron kívüli bevallásra kötelezett adózók oly módon kivételek, hogy az általános szabályok szerint megállapított gyakoriságú áfa bevallásuk időszakát a soron kívüli esemény dátuma szerint „törniük” kell, a soron kívüli esemény jellegétől függően a bevallási időszak elején és/vagy végén. A soron kívüli eseményhez tartozó – rendszerint törtidőszakkal rendelkező – bevallást a törvényben szabályozott benyújtási határnapra kell benyújtaniuk.20  

Amennyiben a későbbi években  a 2015. évi kötelezettségek késedelmes benyújtására (pótlására) vagy önellenőrzésére, adózói javításra (helyesbítésére) kerül sor, a 2015. évben érvényes áfa gyakorisági szabályokat kell alkalmazni.  

Összesítő jelentés az 1 000 000 forintos értékhatár figyelembe vétele nélkül Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az Art. 31/B. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott értékhatár figyelembe vétele nélkül is eleget tehet. Választását a 1565A főlap (C) blokkjában "Az Art. 31/B. § (10) bekezdés szerinti választás jelölése" adatmezőben kell jelölnie. Ezt követően - a 1565A nyomtatványban szereplő jelölés - megjelenik  a 1565M főlap (B) blokk A) részében. Amennyiben eltérést tapasztal a főnyomtatvány és az alnyomtatvány(ok) mezőinek kitöltöttségében, a "Számított mezők újraszámítása" menüpont alkalmazásával az eltérés megszüntethető.  

Soron kívüli bevallási kötelezettségek  

A „Soron kívüli bevallás kódja” kitöltése: Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással, vagy valamely eljárás alá kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(6) és (9) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak szerint kell teljesíteni.  

                                                20 Art. 33. § (3)-(6) és (9) bekezdései

 

27

1. Az előtársasági időszak alatt tevékenységet végző adózónak az adókötelezettség keletkezésétől a cégjegyzékbe történő bejegyzés (illetve az esetleges elutasításról szóló végzés jogerőre emelkedésének) napjáig terjedő időszak bevallással le nem fedett részéről, a cégbejegyzésről szóló végzés (vagy a kérelem elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló végzés) jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül „időszakot záró” áfa bevallást kell benyújtania, az adott adó-megállapítási időszakban az adózóra az áfa bevallására vonatkozó általános szabályok szerint megállapítható bevallásgyakoriságnak megfelelően.21 Az előtársasági időszak zárását követően a bejegyzett társaság a cégbejegyzést követő naptól az általános szabályok szerint nyújt be áfa bevallást. Ha a cégbejegyzés adó-megállapítási időszakon belül következik be, akkor az adózó arra az időszakra két törtidőszaki bevallást nyújt be.  

Az Szt. 135. § (6) bekezdése alapján nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve eltérő üzleti év esetén az Szt. 11. § (2) bekezdése szerint választott mérlegforduló napjáig sor kerül. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegforduló napjáig tart. Amennyiben az adózónak ezen szabályok alapján nem kell az előtársasági időszakról beszámolót készítenie, az előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszakról nyújtja be bevallását, azaz a bevallást valamely negyedév utolsó napjával kell zárni.  

2. Azoknak az adózóknak, akik a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más devizára, devizáról forintra térnek át, az áttérés napjával, mint fordulónappal, az attól számított 30 napon belül áfa adónemben is bevallást kell tenniük.22 Amennyiben a devizanem-váltás (áttérés napja) adó-megállapítási időszakon belül következik be, akkor azon időszakról két törtidőszaki bevallást kell benyújtania (pl. ha az áttérés időpontja június 16-a, akkor havi bevallásra kötelezett esetén a június 1–16. közötti és a június 17–30. közötti törtidőszakra is egy-egy áfa bevallást kell benyújtania havi típusjelöléssel).  

Az előtársasági időszak lezárása, devizanem-váltás miatt, illetve az Art. 33. § (3) bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történő, soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítését és annak okát a bevallási főlap (C) blokkjában a ”Soron kívüli bevallás kódja” kódkockában kell jelölni arab számmal: előtársasági időszak lezárása (1), devizanem-váltása (2), egyéb gazdálkodó átalakulása, (6), előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszak (7). Ugyancsak ebben a kódkockában kell jelölni a közvetett vámjogi képviselő, a kizárólag adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt adóalannyá váló adóalany és az Áfa tv. 89/A. §-ban meghatározott adóraktár üzemeltetője által benyújtandó soron kívüli bevallást a (8)-as kóddal.  

                                                21 Art. 33. § (3)–(5) bek. 22 Art. 33. § (3) bek. a) pontja  

 

28

Figyelem! Az Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján, soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani -, a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgáltatást szünetelteti, illetve a szüneteltetés során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik.  

Soron kívüli bevallást kell benyújtania az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelv alapján egyesül.23  Az uniós szabályok alapján létrejövő tőkeegyesítő társaság a beolvadó és megszűnő gazdasági társaság általános jogutódjának tekinthető.  

További soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettséget ír elő az Art. 24: A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.  A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.  

„Bevallás fajtája” adatmező kitöltése: A bevallási főlapon a (C) blokkban kell jelölni, hogy a felszámolási vagy a végelszámolási eljárás alá került adózók esetében az eljárás milyen fázisban van. A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát a felszámolással vagy végelszámolással

                                                23Art. 33. § (3) bekezdés g) pontja 24Art. 33. § (12) bek.

 

29

érintett adózóknak, valamint a kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük. Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „1”-et, ha a felszámolási eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „2”-t, ha pedig a felszámolási eljárás, befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási beszámoló közzétételekor esedékes adóbevallást nyújt be, a kódkockába „3”-at kell írnia. A kényszertörlési eljárást közvetlenül megelőző bevallás esetén az adatmezőbe „1”-et kell írni, "2"-es kerül az adatmezőbe, az adózó megszűnése vagy felszámolásának megkezdése miatt benyújtandó bevallást megelőző időszak végéig benyújtott bevallás esetén. A kényszertörlési eljárás kapcsán a „3” fajtakód nem használandó. A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallásukat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és az Art. rendelkezései szerint teljesítik.  

A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást -  az adózó gyakoriságának megfelelően a megszűnéssel érintett időszak első napjától a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani.  

Az adózóknak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást és végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról e törvény általános rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettségüket teljesíteni. Az adózónak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem jár le.25 Felszámolási eljárás esetén „2”-es kóddal a felszámoló nyújtja be a bevallást a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően.26 Ezt megelőzően a cég felszámolási eljárás megindítása előtti ügyvezetőjének kell „1”-es kóddal bevallást benyújtania a bevallással le nem fedett adó-megállapítási időszak első napjával kezdődően, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal bezárólag. A „3”-as kóddal a bevallást a felszámolási zárómérleg időpontjával lezárt utolsó időszakról kell benyújtani. Végelszámolási eljárás esetén az eljárás megegyezik a felszámolás esetén írottakkal, azzal az eltéréssel, hogy „2”-es kóddal a bevallást a végelszámoló nyújthatja be. Ha a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás bevallási időszakon belül (hó, negyedév, év) kezdődik, akkor arra az időszakra két adóbevallást kell az adózónak beadnia, az egyiket „1”-es kóddal a záró dátumnál törten, a másikat „2”-es kóddal a kezdő dátumnál törten.                                                  25 Art. 33. § (6) bek. 26 Art. 14. § (4) bek.

 

30  

A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget - törvény eltérő rendelkezése hiányában – az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.27  

A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni.28  

Lapcsatolások jelölése: A főlap (C) blokkjában arab számmal kell jelölni a benyújtott mellékletek darabszámát. Amennyiben az adott mellékletből csak 1 db van csatolva vagy csak 1 csatolható, ebben az esetben is számmal (1) kell a darabszám mezőt kitölteni. A mellékleti lapok kitöltését az internetes kitöltő program biztosítja, a dinamikus lapok esetén új lap nyitásával és számozásával, egyúttal automatikusan átemeli a kitöltött mellékleti lapok darabszámát a főlap megfelelő rovataiba.  

Az állami adóhatóság közvetlenül a köztartozást kezelő szervektől kap az adózó esedékessé vált köztartozásaira vonatkozó információt. A köztartozást kezelő szervektől kapott adatok alapján az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásokra érvényesíti az állami adóhatóság a visszatartási jogát.  

A korábbi évek gyakorlatával megegyezően 2015-re vonatkozóan is több darab lap nyújtható be a 1565A-07-08. számú mellékletekből.  

A korábbi évek gyakorlatával megegyezően 2015-re vonatkozóan is 1 db lap nyújtható be a 1565A-04. számú Önellenőrzési mellékletből, valamint az önellenőrzés speciális indokolását tartalmazó 1565-05. számú mellékletből. Ezeket a lapokat és rovatokat csak és kizárólag önellenőrzés (ismételt önellenőrzés) esetén lehet kitölteni.  

Az importőr helyett a közvetett vámjogi képviselő által a 1565A-01-01 lapon a 02-03. sorokban bevallott közösségi termékértékesítés összegét a 2015. évi nyomtatványon a fizetendő adó blokk alatt kiemelt 57-58. sorokban kell megadni.                                                  27 Art. 33. § (12) bek. 28 Ctv. 117/A. § (2) bek.

 

31  

Az egyéni vállalkozó magánszemélyi minőségben teljesített sorozatjellegű ingatlanértékesítése utáni adófizetési kötelezettségét és az azzal összefüggő levonható adó összegét a tájékoztató adatok között a 97-98. sorban kell jelölni.  

A főlap (C) blokkjában a Partnerek száma mező a 1565M alnyomtatványok darabszámát jelöli. Egy 1565M alnyomtatvány az egy partnerre nyilatkozott adatokat tartalmazza.  

A főlap (D) blokkjának kitöltése Visszaigénylési jogosultság és pénzforgalmi rendelkezés a visszaigényelhető adóról: Ha az adózó az adott időszakban negatív előjelű tárgyidőszaki adókülönbözetet mutatott ki a 1565A-01-03 lap 83. sor „c” rovatában, úgy az adózónak joga van arra, hogy törvényben biztosított visszaigénylési jogcímek alapján megállapítsa, rá érvényes-e valamelyik. Az adózó nem köteles minden esetben érvényesíteni a visszaigénylési jogát, lehetősége van a vissza nem igényelt negatív különbözetet átvinni a következő időszakra a fizetendő adót csökkentő tételként.29 A visszaigényelt összeget előjel nélkül a 1565A-01-03 lapon a 85. sor „c” rovatban kell feltüntetni, és meg kell adni a főlap (D) blokkjában – a bevallási időszaktól is függően – az aktuálisan érvényes visszaigénylés jogcímkódját. Ha önellenőrzést nyújt be az adózó, a 1565A-01-03 lapon a 82-86. sorokban a korábbi és a jelenlegi adatokat is meg kell adni a „b” és „c” oszlopokban, de a visszaigénylési jogcímet önellenőrzés esetén is meg kell határozni, ha a 1565A-01-03 lapon a 85. sor „c” rovatának kitöltésével jelzi az adózó, hogy az önellenőrzést követően is valamely jogosultsága fennáll és igényt tart az összegre. Tehát önellenőrzés esetén a visszaigénylési jogcím nem az önellenőrzésből fakadó kötelezettség-csökkenés visszaigénylésére vonatkozik, hanem minden esetben a 1565A-01-03 számú lap 85. sor „c” rovatának kitöltéséhez kötődik. A visszaigénylési jogcímekről részletesen a 85. sorhoz fűzött magyarázatban olvashatnak.  

Értelemszerűen annak az adóalanynak, akinek a tárgyidőszakban a különbözete negatív előjelű, de visszaigénylésre az áfatörvény rendelkezései szerint még nem jogosult, visszaigénylést bejelölni nem lehet, visszaigényelhető adó összeget a bevallás 1565-01-03 lap 85. sor „c” rovatában nem szerepeltethet.  

Amennyiben alapbevallás esetén a tárgyidőszakban visszaigénylési jogosultság keletkezett, a bevallás benyújtásakor a visszaigényelhető összeg sorsáról is minden alkalommal rendelkezni kell a nyomtatvány bevallási főlapján a (D) blokkban a pénzforgalmi rendelkezések megfelelő rovatának „X” jelöléssel („Teljes összeg kiutalása kérésének jelölése”, „Kiutalást nem kér jelölése”, „Átvezetési kérelem mellékelve”).  

Önellenőrzés esetén azonban ügyelni kell arra, hogy ténylegesen visszaigényelni nem a 1565A-01-03 lapon a 85. sor „c” rovatában meghatározott (és visszaigénylési jogcímmel indokolt) összeget lehet, hanem kizárólag a 1565A-04 lapon megállapított kötelezettség-csökkenés összegét. Így tehát az önellenőrzés esetén szétválik a                                                  29 Áfa tv. 153/A. § (2) bek. a) pont

 

32

visszaigénylés jogcíme és a pénzforgalmi rendelkezés egymástól: előfordulhat, hogy önellenőrzéskor nem a visszaigényelhető adó a 1565-A-01-03 lap 85. sorának változásából adódik a ténylegesen vissza is igényelhető kötelezettség-változás, hanem pl. az a befizetendő adó (84. sor) csökkenéséből. Ebben az esetben tehát nincs visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés. Ugyanígy nincs visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés, ha a kötelezettség-csökkenés a korábbi önellenőrzési pótlék módosításakor keletkezik. Tehát a pénzforgalmi rendelkezés önellenőrzés esetén az áfa kötelezettség-csökkenéséhez (1565A-04. lap 4. sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenéséhez (04. lap 8. sor) kapcsolódhat. A pénzforgalmi rendelkezések között az adózó háromféle módon rendelkezhet alapbevallás esetén a 1565-01-03 lap 85. sor összegének, önellenőrzés esetén a 1565A04. lap 4. vagy 8. sor összegének visszaigényléséről. Választhat, hogy az adó teljes összegének kiutalását kéri saját maga számára, vagy a (15)170 átvezetési kérelmet mellékeli és abban az állami adóhatóságnál vezetett, az adózó nevére szóló folyószámlán fennálló kötelezettsége, hátraléka csökkentése érdekében más adónem(ek)re kéri átvezettetni az összeget, esetleg részösszegben kiutaltatni saját maga számára. Választhat úgy is, hogy az összeg kiutalását nem kéri, azaz az állami adóhatóságnál vezetett áfa folyószámláján maradjon a korábbi hátraléka vagy a jövőbeni fizetési kötelezettségei kiegyenlítésére. Amennyiben a visszaigényelhető adóra az adózó valamely pénzintézettel faktorálási szerződést kötött, lehetősége van [az (E) blokkban a csatolást jelezve] mellékelni a bevalláshoz ezt a szerződést, és ennek alapján a visszaigényelhető adó teljes vagy részösszegéről úgy rendelkezni, hogy az ne saját maga számára, hanem a pénzintézet számára legyen átutalva. A faktorálásra vonatkozó speciális jelöléskombinációkat a főlap (E) blokkjának kitöltésére vonatkozó útmutatón belül a „Faktorálás” címszó alatt találja meg.  

Figyelem! Az Art. 37. § (4) bekezdése alapján a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani.  

Az Art. 37. § (4a) bekezdése alapján, a 37. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adó-megállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása

 

33

egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani.  E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás. A törvényi feltételek fennállása esetén, adózónak a főlap (D) blokkjában, a megfelelő adatmezőbe [Nyilatkozat az Art. 37. § (4a) bekezdése szerint] tett „X”-el kell nyilatkoznia a kedvezőbb utalási határidő érvényesítése érdekében.  

A visszaigényelhető adó összege sorban (1565A-01-03. lap 85. sor) vagy az áfa kötelezettség-csökkenés sorban (1565A- 04. lap 4. sor) feltüntetett összeg teljes vagy részbeni faktorálása esetén is lehetősége van az adózónak a főlap (D) blokkjában a kedvezőbb utalási feltételeket biztosító adatmező bejelölésére.  

Jogkövetkezmények Ha az adózó az általános forgalmi adó visszaigénylésénél a 37 § (4a) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, terhére az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5%-áig, de magánszemély adózó esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.30  

Amennyiben kiutalást kér az adózó, úgy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak meg kell adnia belföldi pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak belföldi fizetési számlaszámát vagy belföldi postai utalási címet, ahová kéri a kiutalást. Ezekről a következő címszavak alatt olvasható útmutatás.  

Belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszám, belföldi postai utalási cím, külföldi utalási adatok: Amennyiben az adózó belföldön pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett, és a visszaigényelt adó teljes összegű vagy a csatolt (15)170 -es (internetes programban: 1565A-170) kérelemben részbeni kiutalását kéri, akkor a kiutaláshoz szükséges adatokat a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában meg kell adnia. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az állami adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számla számát balról kezdve kell beírni. A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a belföldi postai utalási cím rovatait nem töltheti ki ugyanezen blokkban, és nem töltheti ki a külföldi utalási adatokat sem.  

A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az állami adóhatóság belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlára történő átutalással, vagy fizetési számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján                                                  30 Art. 172. § (20e) bek.

 

34

(postai úton) teljesíti az adózónak. Amennyiben a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a kiutalást fizetési számlára kéri, akkor a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában fel kell tüntetnie a belföldi fizetési számlaszámát, és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét. Az adózó fizetési számlaszámát balról kezdve kell beírni. Amennyiben postai úton történő kifizetést kér, úgy a belföldi postai utalási cím adatait kell ugyanezen (D) blokkban szerepeltetni. A közterület neve, jellege stb. adatokat a 24 karakter befogadására alkalmas adatmezőbe kell beírni. A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett belföldi adózó a főlap (D) blokk külföldi utalási adatait nem töltheti ki.  

Amennyiben az adózó külföldi illetőségű és Magyarországon pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, akkor az állami adóhatóság a visszajáró összeget az adózó külföldi fizetési számlájára, az általa megadott devizanemben utalja át. Ebben az esetben a főlap (D) blokkban kell feltüntetni a külföldi utaláshoz szükséges adatokat az alábbiakban részletezettek szerint.  

Az adózó külföldi fizetési számlaszámát a sor elején kezdve kell beírni, és közök kihagyása nélkül kell folytatni. Az adózó külföldi fizetési számlaszámára történő utalás esetén az IBAN és az egyéb külföldi fizetési számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel. Amennyiben az adózó külföldi fizetési számláját vezető pénzügyi szolgáltatójának székhelye az Európai Unió valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, úgy nélkülözhetetlen az IBAN számlaszám feltüntetése. Egyéb külföldi fizetési számlaszám megadása esetén az átutalás meghiúsul. Ez esetben „X”-el kell jelezni, hogy a külföldön vezetett fizetési számlaszám rovatban IBAN számlaszám került feltüntetésre. Feltétlenül be kell írni a külföldi fizetési számlát kezelő pénzintézet azonosítására szolgáló SWIFT-kódot is (a továbbiakban részletezett kivétellel), illetve  a kiutalás célországának 2 betűből álló országkódját is fel kell tüntetni az országkód rovatban. Abban az esetben, ha a számlavezető bankja nem rendelkezik SWIFT kóddal (pl.: az USA-ban ABA szám használatos), a külföldi pénzintézetre vonatkozó rovatot az alábbiak szerint szükséges kitölteni. A „Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató neve” rovatban kérjük a számlavezető bank megnevezése mellett az ABA kód feltüntetését. Az „IBAN számlaszám jelölése” és a „SWIFT kód” mezőket kérjük üresen hagyni. A ’Külföldi számla tulajdonosának neve”, a „Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató elnevezése”, a „Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató címe”, az „Adózó külföldi fizetési számlaszáma”, az „Országkód” és a „Devizanem” mezők kitöltése ebben az esetben is elengedhetetlen. Érvényes országkódok például: AT– Ausztria, GB–Egyesült Királyság CH–Svájc, CZ–Cseh Köztársaság, DE–Németország, FR–Franciaország, GR-Görögország stb. Az érvényes országkódok jegyzéke az MNB honlapján (http://www.mnb.hu) érhető el, de azok megismerhetőségét az internetes kitöltő program értéklistából is biztosítja. A kiutalás devizanemeként választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját is fel kell tüntetni a devizanem rovatban. Érvényes devizanem kódok például: EUR–Euró, USD–USA dollár, GBP– Angol font, PLN-Lengyel zloty stb. További érvényes devizanem-kódok megtalálhatók az MNB honlapján. A megjelölhető devizanemeket az internetes kitöltő program értéklistából kínálja fel. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar

 

35

Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell irányadónak tekinteni.31 A külföldi devizanemre történő átváltás költsége az adózót terheli. A külföldi utalási adatok között továbbá meg kell adni a külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató nevét és címét (ország, város), valamint a külföldi számla tulajdonosának nevét is.  

Abban az esetben, ha az adózó belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt Magyarországon belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor a visszajáró összeg nem utalható külföldi fizetési számlára. Ha ennek ellenére az adózó külföldi fizetési számlaszámot ad meg, a bevallás hibás lesz, és a belföldi kiutaláshoz szükséges adatok közléséig nem utalható ki a visszajáró adó. Pénzforgalmi számlára vagy fizetési számlára történő utalásnál a belföldi és a külföldi számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel, illetőleg belföldi pénzforgalmi számlaszám és belföldi postai utalási cím egyidejűleg szintén nem adható meg.  

Visszaigényelhető adó esetén, amennyiben az adózó kiutalást kér és a bevallási főlapon nem jelöli meg az utaláshoz szükséges, jogosultságának megfelelő utalási adatokat  (belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámát  postai utalási címét, külföldi utalási adatait), akkor az állami adóhatóság 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel.32 A visszaigényelhető adó kiutalására nyitva álló határidőt ebben az esetben az adóbevallás kijavításának napjától kell számítani.33  

A főlap (E) blokkjának kitöltése  

Faktorálás: Az (E) blokk megfelelő kódkockájába tett „X”-el kell jelölni, ha az adóalany, a bevallásához faktorálási szerződést csatolt. A faktorálási szerződés jelölésére szolgáló részben kell feltüntetni annak tényét, ha az adózó valamely pénzügyi intézménnyel korábban az áfa visszaigénylésére vonatkozóan faktorálási szerződést kötött, és az erről szóló szerződést az Art. 38. § (5) bekezdése alapján a bevalláshoz csatolta.  

A faktorálási szerződés adatai: faktorálási szerződés száma, szerződés dátuma, faktoráló pénzügyi intézmény neve, faktorálási számlaszám, adónem, faktorált összeg (ezer forintban), mely adatokat a bevallás 1565A-01-04. lapján lehet feltüntetni. A faktorált összeg ismeretében a (15)170-es átvezetési/kiutalási kérelem melléklet kitöltésekor már az ezen összeg levonása után megmaradó összeget lehet csak átvezetni, részben kiutalni.  

Az internetes kitöltő program segítséget nyújt a visszaigényelhető adónak a faktorálási szerződésben szereplő összegen felüli rész könnyebb azonosításához, számításához. Az állami adóhatóság automatikusan teljesíti az átutalást a szerződés szerinti pénzügyi intézmény részére. Amennyiben az adózó a visszaigényelhető adó teljes összegét kéri

                                                31 Áfa tv. 80. § (5) bek. 32 Art. 34. § (6) bek. 33 Art. 37. § (4) bek. a) pont  

 

36

faktorálni, és a faktorálási szerződést is csatolta, akkor a „Kiutalást nem kér” jelölést kell alkalmazni a pénzforgalmi rendelkezéseknél a (D) blokkban. Amennyiben a faktorálási szerződésben rögzített összegen túlmenően tartalmaz a bevallás járandóságot, és ennek kiutalását kezdeményezi az adózó, akkor ezt a pénzforgalmi rendelkezések között „A teljes összeg kiutalása kérésének jelölése” elnevezésű kódkockába tett „X” jelzéssel kell kérnie. Amennyiben a faktorálási szerződésben szereplő összegen felüli résznek csak egy részét kéri kiutalni, akkor a bevalláshoz csatolnia kell a (15)170 számú átvezetési kérelmet is, amelyben a fennmaradó összegről részletesen rendelkezni kell, és a csatolás tényét szintén jelölni kell a pénzforgalmi rendelkezések között az „Átvezetési kérelem mellékelve” kódkockában. Lehetősége van az adózónak arra is, hogy ne kérje a faktorált összeg feletti visszaigényelhető összegnek sem részbeni, sem pedig teljes kiutalását, ebben az esetben „Kiutalást nem kér jelölése” kódkockát kell bejelölni.  

A köztartozásokra történő visszatartási jog gyakorlása az adózó kiutalási kérelme vagy faktorálás esetén  

Az állami adóhatóság az általa felülvizsgált, adózót megillető adó-visszaigénylést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt, az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Az állami adóhatóság a visszatartás jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha az adó-visszaigénylés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.  

Az állami adóhatóság csak a kiutalni vagy faktorálni kért összeg tekintetében vizsgálhatja, hogy az adózónak van-e köztartozása, csak ezen összeg erejéig illeti meg az Art. 151. §-a alapján a visszatartási jog az egyébként visszaigényelhető adó tekintetében, és utalhatja át a köztartozást az azt nyilvántartó szerv részére. A visszatartási jog az állami adóhatóságot a faktorált összeg tekintetében is megilleti. Amennyiben az adózónak van köztartozása, akkor az állami adóhatóság a kiutalni (faktorálni) kért összeget először a nála, illetve a vámhatóságnál nyilvántartott tartozásra számolja el és utána teljesíti a más hatóságoknak a köztartozások utalását. Amennyiben a kiutalni kért összeg az adózó valamennyi tartozására fedezetet nyújt, úgy a fennmaradó összeget az állami adóhatóság az adózó részére kiutalja.  Ha az adó-visszaigénylés összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az elszámolás eredményeként az állami adóhatóságnál a fennmaradó összeget a vámhatóságnál, illetve a vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget pedig a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.34  

A visszatartásról az adózót az állami adóhatóság végzéssel értesíti, amely ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A visszatartott összegből az állami adóhatóság az Art.                                                 34 Art. 151. § (6) bek.

 

37

ben meghatározott határidőben utalja át az érintett szerv(ek)nek az adózóval szemben fennálló követelését.  

Mentes státusz melletti adókötelezettség: A kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végző, az alanyi adómentességet választó, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású áfa alanynak, ha eszközértékesítés vagy harmadik országbeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás vagy az Áfa tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá eső ügyletek vagy Közösségen belüli termékbeszerzés után, vagy más közösségi tagállami adóalanyok felé teljesített szolgáltatásnyújtása esetében vagy bármely más címen, az Áfa tv. szabályai szerint adókötelezettsége keletkezik, azon adó-megállapítási időszakról, amelyben ilyen címen adókötelezettsége keletkezett, a 1565 számú bevallást kell benyújtania havi gyakorisággal. Az előbbiekben felsorolt, mentességet élvező adóalanyok adószámában a 9. pozíción található számjegy (az áfakód) 1-es. Ha az 1-es áfa-kód, azaz a mentes státusz mellett keletkezett adókötelezettség miatt töltik ki a 1565 számú bevallást, úgy ezt a tényt  jelölni kell a bevallási főlap (E) blokkjában a „Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett” elnevezésű rovatban „X” jellel. Abban az esetben is jelölni kell a mentes státusz rovatot, ha csoportos áfa-alanyiság választ áfa-mentességet és az előbbiekben felsorolt okokból e mentes időszakra bevallási és adófizetési kötelezettsége van (a csoportos áfa-alanyiság azonban megtartja 5-ös áfa-kódját a mentessége ideje alatt is).  

A részletező lapok sorainak kitöltéséről A 1565A-01-01., -01-02., -01-03., -01-04. lapokon a „b” oszlopban a fizetendő/levonható adó megállapításának alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopban a megállapított/levont adó összegeit kell feltüntetni a megjelölt részletezés szerint. A termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos egyes sorokban az adó alapját tartalmazó „b” oszlopban az ellenérték részét képező államháztartási támogatások összegét is szerepeltetni kell. Az egyes sorokba a választott és alkalmazott adózási módok függvényében kell az adatokat beírni, és csak abban az esetben kell adatot megadni, ha az ott megjelölt értékesítés, illetve beszerzés az adóalany tárgyidőszaki kötelezettségét érintően működése során előfordult.  

A bevallásban az összesítő sorok után következő sorokat, illetve a részletező sorokat is pontosan ki kell tölteni! Az Art. rendelkezése felhatalmazza az állami adóhatóságot a bevallás teljesítéséhez szükséges nyomtatvány rendszeresítésére. Ennek alapján az áfa bevallásban olyan tartalmú adatok szerepelnek, amelyek az állami adóhatóság feladatainak a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A nyomtatvány hiányos kitöltése miatt a bevallás hibásnak minősül, amely miatt az Art. alapján a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.35  

Ügyelni kell a bevallás részletező adatainak helyes és pontos kitöltésére azért is, mivel ezek közül egyesek a bevallás gyakoriság alakulását befolyásolják, míg mások a visszaigénylési összeghatár számításánál játszanak fontos szerepet, illetve megint más                                                  35 Art. 172. § (10) bek.

 

38

adatok az Európai Unió INTRASTAT statisztikai adatszolgáltatási rendszerének adatközléséhez szükségesek.  

Figyelem! 1. Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles az Áfa tv. 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben  a) a különbözet alapjául szolgáló, az Áfa tv 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, az Áfa tv. 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki; b) a részére a pénzt visszatérítik az Áfa tv. 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;  c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben. 2. Ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult az Áfa tv. 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az Áfa tv. 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll. Az Áfa tv. 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja vagy e) pontja alapján keletkezett, eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözetet – az 1-2. pontban foglaltaktól eltérően – az adóalany abban az adómegállapítási időszakban kötelezett figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni.  

A levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályokat az Áfa tv. 153/C. §-a tartalmazza. A fizetendő adót növelő tétel összegét a bevallás 31. sorában kell szerepeltetni.  

Az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatukat a gazdasági tevékenységet is végző közhatalmi szervek az Áfa tv. hatályos rendelkezéseinek figyelembe vételével tegyék meg! Az Áfa tv. nem határozza meg a közhatalmi tevékenységet folytató szervek esetében a jelentéktelen bevétel fogalmát. A közhatalmat gyakorló szervek csak közhatalmi tevékenységük tekintetében nem minősülnek az áfa alanyának. Gazdasági tevékenységük tekintetében, függetlenül az abból elért bevétel nagyságára, adóalanynak minősülnek. A közhatalmi tevékenységük mellett végzett gazdasági tevékenységük tekintetében alanyi adómentességet választhatnak, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak.