Az áfa bevallás kitöltési útmutatójának bevezető része:
Kitöltési útmutató
az általános forgalmi adó
bevallására, elévülési időn belüli önellenőrzésére és elmulasztott bevallásának késedelmes benyújtására
szolgáló áfa bevalláshoz, és adatszolgáltatási laphoz
Jogszabályi háttér
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.)
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs módosításáról és az
adó- visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvény (Jmód. tv.)
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.)
- az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.)
- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény (Jöt.)
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)
Általános tudnivalók
Fontos változások!
A 2012. évtől a 1265. számú bevallás egységes szerkezetben tartalmazza a korábbi években külön
bevallási nyomtatványként kezelt ’65-ös áfa bevallást és az ’A88. számú adatszolgáltatási lapot.
Az ’A88-as adatszolgáltatási lap kitöltésére vonatkozó információk a kitöltési útmutató végén
találhatóak.
Továbbá 2012-től változott a ’86-os bevallás 01-es lapját benyújtó adózók köre:
A bevallás összevonással a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem a ’86-os bevalláson, hanem a 1265.
sz. bevallás 01-01 - 01-04 lapjain kell bevallást benyújtaniuk a Közösségen belüli beszerzéseik után
keletkező áfafizetési kötelezettségükről
- a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak és a
- kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak.
A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi
személyeknek, valamint az EVA alanyainak továbbra is a ’86-os bevalláson kell a Közösségi
kereskedelemmel kapcsolatos bevallási kötelezettségüket teljesíteniük. Változatlan szabály az is, hogy a
’86-os bevalláson kell bevallást benyújtaniuk a közösségi adószámmal nem rendelkező nem adóalany
jogi személyeknek a harmadik országbeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatásaik után.
A 1286. sz. bevallás 02-es alapját benyújtó adózók köre
A 1286-os bevallás 02-es lapja helyett szintén a 1265. sz. bevallást kell benyújtaniuk a közösségi
adószámmal nem rendelkező,
-a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak és
-a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyoknak, akik
személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszközt
szereznek be az Európai Közösség más tagállamából.
Az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos
ügyleteikről (a Közösségen belüli értékesítés kivételével) szintén a 1265. számú bevallást kell
benyújtaniuk az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20-ig és az áfa fizetési
kötelezettségüknek a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell eleget tenniük.
Az 1265. sz. bevallás lapjainak kitöltésére vonatkozó általános tudnivalók
Az általános forgalmi adó bevallása és önellenőrzése esetében az adott évben megjelentetett bevallási
űrlapon csak egyetlen év adó-megállapítási időszakainak adóadatai szerepeltethetők, amely adatokat az
adott év adóadatainak elévüléséig ugyanezen az űrlapon lehet bevallani, önellenőrizni, mulasztás esetén
késedelmesen benyújtani. Ez azt jelenti, hogy a 2012. adóév tekintetében a tárgyévet követően, de
elévülési időn belül (pl. 2013-ban) ugyanezen a nyomtatványon kell a 2012-et érintő önellenőrző, illetve
pótló bevallást benyújtani. Ezen elvhez igazodik a ’65-ös bevallás és az ’A60-as összesítő nyilatkozat is.
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok ezen a 1265. számozású nyomtatványon
kötelesek bevallást tenni a 2012. évi áfa kötelezettségeikről. A kötelezettek körét jelen kitöltési
útmutatóban a „Kinek kell a 1265. számú nyomtatványon bevallást tennie?” alcímű fejezet részletezi.
A 1265 számú bevallást kell alkalmazni a be nem nyújtott áfabevallás pótlására (utólagos
benyújtására), valamint az áfabevallások önellenőrzésére is (az önellenőrzés tényének jelölésével),
továbbá azonos jelű nyomtatványon kell benyújtani a különböző bevallási gyakorisághoz tartozó (havi,
negyedéves, éves) adózók bevallásait (a megfelelő bevallási gyakoriság jelölésével). A 1265. számú
nyomtatványon benyújtható bevallások jellegét és gyakoriságát a főlap (C) blokkjában kell megadni, a
kitöltési útmutatónak a főlap kitöltésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó kitöltési útmutatókban
leírtak szerint.
A 1265. számú bevallás lapjai kizárólag a 2012. évi adó-megállapítási időszakok adóadatainak
bevallására, önellenőrzésére, illetőleg késedelmes benyújtására szolgálnak. A 2009. évtől kezdődően
nem használjuk az előzőleg megszokott ’310 önellenőrzési és ’320 pótló bevallási számozást, azok
kizárólag a korábbi évekre alkalmazhatók.
A 1265. számú bevalláson a 2012. év adóadatait 01-11. havi, illetve I-III. negyedévi időszakára
vonatkozó bevallást 2017. december 31-ig, az utolsó időszakra (12. havi illetve IV. negyedévre)
vonatkozó bevallást, illetve az éves bevallást pedig 2018. december 31-ig lehet önellenőrizni,
helyesbíteni, illetőleg a bevallás határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetén pótolni.
A bevallási rend a korábbi évekre a következő:
Figyelembe véve az Art. 164. §-ának rendelkezéseit, a 2012. évet megelőző korábbi, el nem évült adómegállapítási
időszakok adatainak önellenőrzésére, pótlására a következőket kell alkalmazni.
• A 2006. év utolsó adó-megállapítási időszakát megelőző időszakok adókötelezettsége tekintetében –
az Art. 164. § (2), (5) és (9) bekezdéseinek eseteit kivéve – a 2012. évben az adó-megállapításhoz
való jog elévült, azokra önellenőrzést, pótlást végezni már nem lehet.
• A 2006. év utolsó adó-megállapítási időszakának első napjától a 2008. december 31-ig tartó
időtartamba eső időszakok 2012. évi önellenőrzésére a 08310. számú bevallás szolgál. Papíralapon a
0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani „08310. Önellenőrzési bevallás”
jelöléssel és a 05-ös lap csatolásával. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a
08310. programot kell használni. A 08310. számú bevallást kell a további években (2013-2014.
években) is alkalmazni azzal, hogy a rajta önellenőrizhető időszakok egyre csökkennek, fokozatosan
„kiesnek” az elévülési idő szerint. (2012-ben a 2006. év utolsó időszakát megelőző évek, időszakok
már nem jelölhetők rajta.)
• A 2006. év utolsó adó-megállapítási időszakának első napjától a 2007. december 31-ig tartó
időtartamba eső időszakok 2012. évi pótlására (késedelmes benyújtására) a 08320. számú bevallás
szolgál. Papíralapon a 0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani „08320. Pótló
bevallás” jelöléssel. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 08320. programot kell
használni. A 2008. évi kötelezettségek pótlására nem lehet alkalmazni a 08320. számú bevallást, arra
papíralapon a 0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon a „0865. Havi bevallás”, „08650.
Negyedéves bevallás”, vagy „08651. Éves bevallás” jelöléssel benyújtott bevallást kell használni,
elektronikus benyújtásnál vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 0865/650/651. programot. A
08320. számú bevallást kell a 2013. évben is alkalmazni a 2007-ig terjedő adóévekre azzal, hogy a
rajta bevallható időszakok egyre csökkennek, fokozatosan „kiesnek” az elévülési idő szerint. Pl.
2012-ben a 2006. év utolsó időszakát megelőző évek, időszakok már nem jelölhetők rajta. A
bevallások késedelmes benyújtására – bármely évben is történik – mindig a pótlandó időszakban
érvényes áfabevallási gyakorisági szabályok szerint kerülhet sor.
• A 2008. január 1-től 2008. december 31-ig tartó időtartamba eső időszakok 2012. évi pótlására
(késedelmes benyújtására) a 0865., 08650. és 08651. számú bevallások szolgálnak. Papíralapon a
0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani a késedelmesen benyújtott időszak
gyakorisága szerinti „0865. Havi bevallás”, „08650. Negyedéves bevallás”, vagy „08651. Éves
bevallás” jelölések egyikével. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a 0865.
(0865/650/651.) programot kell használni. A 0865., 08650., 08651. számú bevallást kell a további
években (2012-2014. években) is alkalmazni a 2008. évi adó-megállapítási időszakok pótlólagos
bevallására. A bevallások késedelmes benyújtására – bármely évben is történik – mindig a pótlandó
időszakban érvényes áfabevallási gyakorisági szabályok szerint kerülhet sor.
Minden, ami a benyújtandó bevallások típusával és azok benyújtási határidejével kapcsolatban a
0865/650/651/310/320. számú nyomtatvány kitöltési útmutatójában megjelent, a fentiek szerint
módosítva értendő.
A 2012. évi adókötelezettségek tekintetében a havi, negyedéves, éves alapbevallások, és pótlások
(késedelmesen benyújtott bevallások), valamint az önellenőrzések, ismételt önellenőrzések, adózói
javítások (helyesbítések) a 1265. számú bevallás internetes kitöltő programjában végezhetők el. A
program letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapjáról és az
ABEVJAVA keretprogramban futtatható.
A bevallás elektronikus úton történő benyújtásához az állami adóhatóság honlapján
(http://www.nav.gov.hu) a „Nyomtatványkitöltő programok” menüben állnak rendelkezésre a
kitöltést segítő programok.
Az internetes bevallásnál a hibaüzenetekben a 1265-01-01, -01-02, -01-03, -01-04. lapok
számhivatkozása a könnyebb kezelhetőség érdekében 1265-01-es!
A nem elektronikus úton benyújtók szintén az internetes kitöltő programot használhatják a bevallások
kitöltésére azzal, hogy a programmal kitöltött bevallást kinyomtatva, aláírással ellátva nyújtják be. A
nyomtatvány és kitöltési útmutatója kereskedelmi forgalomban, „pdf” formátumból – az
értékesítőhelyek által – kinyomtatott formában is megvásárolható.
Az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózónak minden bevallását elektronikusan kell
benyújtania!
Javítás az elektronikus úton benyújtók esetében
Az Art. 34. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a 34. § (6)
bekezdésben szabályozott esetekben – amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem
javítható ki vagy az adózó a jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta,
továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság
nyilvántartásában sem szerepelnek - 15 napon belül, megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra
(hiánypótlásra) szólítja fel.
A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a
bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS(B) blokkjában a „Hibásnak
minősített bevallás vonalkódja” rovatba be kell írni a javított bevallás 10 jegyű vonalkódját. A
vonalkódot az állami adóhatóságtól kapott, a hibás bevallásról szóló kiértesítő levél tartalmazza.
A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózóknak a „Hibásnak minősített bevallás
vonalkódja” rovatot nem kell kitölteniük.
Adózói javítás (helyesbítés)1: Adózói javításról akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy
az állami adóhatóság által elfogadott bevallás részletező adata téves, vagy valamely tájékoztató adat az
elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű. Az adózói javításkor az adóalap,
illetőleg adó (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez. Adózói javítás esetén az „új”
adatokkal valamennyi – az adózói javítással érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni.
Amennyiben az adózói javítással érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás
nem érinti, úgy az adózói javítással érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni!
A 1265-02., 1265-03., valamint a 1265-A88 sz. lapokon az adóalapot nem érintő módosítások esetén is a
főlap (C) blokkjában a Bevallás jellege mezőbe (H) betűt kell írni.
Abban az esetben, ha az időszakra benyújtott bevallásban a 87-98. sorok adatait kell módosítani, és
egyéb adat a bevallásban nem változik, adózói javításként (az adózói javításról bővebben a főlap (C)
blokkjához írt tudnivalóknál) kell a bevallást benyújtani. Az adózói javításban az azonos időszakra
benyújtott közvetlen előzménybevallásban szereplő áfa adatokat meg kell ismételni a 01-86. sorokban. A
1265-04-es lapon pótlékalap, pótlékösszeg, és kötelezettség-változás nem keletkezik. A 87-98. sorokban
a helyes összeget és nem a különbözetet kell feltüntetni. Arra tekintettel, hogy kötelezettség-csökkenés
nem keletkezik és adóváltozás nem mutatható ki a „helyesbítés” jellegű bevallásban, ezért
értelemszerűen a visszaigényléssel összefüggő főlapi mezők és a 1265-170-es átvezetési kérelem nem
tölthetők ki, ugyanúgy, mint ahogy az import lapok és az önellenőrzés speciális indokolása melléklet
sem. A 12A60. számú összesítő nyilatkozat 12A60-01, -03 lapok kitöltésénél figyelemmel kell lenni a
1265-01-03. számú lap 87., 88., 89., 91. sorai adatának változására.
Amennyiben nem csak a 87-98. sorokban van változás, hanem áfa vagy korábbi önellenőrzés
önellenőrzési pótlék adataiban is, úgy az a bevallás nem jelölhető adózói javításként, hanem azt
önellenőrzésként vagy ismételt önellenőrzésként kell besorolni.
Az adózói javítás tehát annyiban különbözik az önellenőrzéstől, hogy az önellenőrzés esetében az
adóalap, adó adatokban is változást kell kimutatni. Az adózói javítás benyújtásának legelső határideje
megegyezik az önellenőrzésével.
Önellenőrzés
A 1265. számú nyomtatványon a 2012. évben keletkezett és bevallott általános forgalmi adó bevallások
önellenőrzésének, ismételt önellenőrzésének benyújtása esetén jelölni kell a főlap (C) blokkjában a
„Bevallás jellege” mezőben az önellenőrzés (O) kódot. Ismételt önellenőrzéskor a „Bevallás jellege”
mező („O”) értékű jelölése mellett a 1265-04. számú Önellenőrzési melléklet (O) blokkjában „X”-
et kell feltüntetni. Az ismételt önellenőrzés is önellenőrzés, de már legalább a második önellenőrzés az
azonos időszakra vonatkozó önellenőrzési láncban, és jelentősége abban áll, hogy a 1265-04-es
önellenőrzési melléklet 2. sorának kitöltésekor az önellenőrzési pótlék számításakor kell e jellegre
figyelemmel lenni.
A 2012. évi kötelezettségek bevallásait csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A 1265. számú
bevallás 2018. december 31-ig önellenőrizhető.2 Az adó megállapításához való jog annak a naptári
évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett
volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési
támogatás igényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az
utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az
1 Art. 34. § (7) bek.
2 Art. 164. § (1) bek.
önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja abban az esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára
mutatkozik.3
A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak
kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban végzi az önellenőrzést az adózó.
Az önellenőrzés, ismételt önellenőrzés benyújtásakor az önellenőrzött alapsorokat is ki kell tölteni,
továbbá amennyiben azon adatot kell szerepeltetni, csatolható a bevalláshoz a 1265-05-ös lap, valamint
változás esetén a 1265-02-es, 1265-03-as import lapok.
Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén ki kell tölteni a 1265-04. számú Önellenőrzési mellékletet
is, amely az önellenőrzéshez szükséges egyéb adatokat, illetve az önellenőrzési pótlék alapját és összegét
tartalmazza, és amelyen az önellenőrzési pótlék helyesbítését is el lehet végezni. A 1265. számú bevallás
kitöltő programja ezt a lapot automatikusan biztosítja, ha a főlapon a (C) blokkban az adózó jelzi az
önellenőrzési szándékot. A 1265-04. számú Önellenőrzési melléklet önállóan nem nyújtható be, csak a
bevallási főgarnitúra mellékleteként, azzal együtt, és az önellenőrzés sem érvényes a 1265-04. lap
csatolása nélkül!
Az önellenőrzésekről az adózónak nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás kötelező tartalmi elemeit
az Art. 49. § (4) bekezdése határozza meg. Abból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és az
önellenőrzés időpontjának, a módosított adó alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell
az önellenőrzés szöveges indokolását és az önellenőrzési pótlék számítását is. A nyilvántartást és az
önellenőrzés bizonylatait az állami adóhatósághoz nem kell benyújtani, de azokat az elévülési időn belül
meg kell őrizni.
Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni.
Az Art. 50. § (1) bekezdése alapján az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és
költségvetési támogatást tartalmazó nyomtatvány (1265-04. lap) benyújtásával teljesíti.
A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített
összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.
Abban az esetben, ha az adózó a következő időszakra átvihető követelés összegének meghatározásában
tévedett, a későbbi időszakra elszámolandó adója csak akkor mutathatja a valós összeget, ha a hiba
elkövetése és a tévedés feltárása között valamennyi adó-elszámolási időszakra vonatkozó bevallást
adó-megállapítási időszakonként külön-külön önellenőrzéssel rendezi.
A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adója
együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi időszak(ok)ban keletkezett levonható
előzetesen felszámított adó összegével.4 Önellenőrzési kötelezettség tehát nincs az elkésett, befogadott
számlák esetében.
A nyomtatvány önellenőrzési bevallásként történő kitöltése során 2010-től kezdődően önellenőrzés
esetében is jelölhetők a bevallási főlap (C) blokkjában az alábbi rovatok, de csak az alapbevallásban,
illetve a pótlásban jelölt kóddal egyezően: soron kívüli bevallás kódját jelző rovat, a küszöbértéktúllépés
rovat, a közösségi adószám megállapítása miatt az engedély alapján törtidőszaki bevallás
benyújtását jelölő rovat, eljárás végével újra élővé válik rovat.
A bevallási főlap egyéb adatait ki kell tölteni az önellenőrzés során is, kivéve a később tárgyalt
pénzforgalmi rendelkezések és visszaigénylési jogcímek rovatait.
Az önellenőrzésként benyújtott 1265. számú bevallás 01-98. soraiban – kivéve a 82-86. sorokat – mindig
3 Art. 164. § (2) bek.
4 Áfa tv. 131. § (1) bek.
az önellenőrzés során megállapított tényleges, helyes adatokat kell feltüntetni az adóalap és adó
rovatokban, tehát nem a feltárt különbözetet kell kimutatni az egyes sorokban. Ha az említett sorok
valamelyikében nincs változás, úgy értelemszerűen az eredeti – helyes – adatot kell abban a sorban
feltüntetni, vagyis az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző bevallás adott sorával azonosan kell
kitölteni a sort. A bevallás 82-86. soraiban a „b” oszlop rovatait kizárólag áfa adónem önellenőrzése
esetén lehet és kell kitölteni, ezeket az összegmezőket alapbevallás vagy korábbi önellenőrzési pótlék
önellenőrzése esetén üresen kell hagyni. Áfa önellenőrzés esetén a 82-86. sorok „b” oszlop mezőit
azokkal az adatokkal kell feltölteni, amelyek az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző
bevallásban a 82-86. sorok „c” oszlop rovataiban szerepeltek. Ezek az önellenőrzendő, ún. „eredeti”
adatok. Az önellenőrzés 82-86. sorok „c” oszlopának mezőibe pedig az önellenőrzés során megállapított
tényleges, helyes adatokat kell beírni, azt is figyelembe véve, hogy az önellenőrzést követően is
fennállnak-e ugyanazok a visszaigénylési jogosultságok, mint a láncban megelőző bevallásban. Az
önellenőrzéssel kimutatható kötelezettség-csökkenés, kötelezettség-növekedés, felszámított
önellenőrzési pótlék meghatározását a 1265-04. számú lapon kell elvégezni a 82-86. sorok „b” és „c”
oszlopainak különbözetétől függően.
Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzési pótlék összegét kívánja önellenőrizni, úgy azt a
nyomtatványon csak önmagában módosíthatja, azaz olyan önellenőrzési bevallás, amelyen önellenőrzési
pótlékot önellenőriztek, egyidejűleg nem használható az általános forgalmi adó önellenőrzésére is. A két
adónemet tehát együtt nem lehet önellenőrizni, vagyis a 1265-04. számú Önellenőrzési mellékleten a
korábbi önellenőrzési pótlék 5-8. sorainak kitöltése mellett az áfa módosításával kapcsolatos 1265-04.
számú melléklet 1-4. sorai nem tölthetők ki. A 1265 01-81., 87-98. sorok adatát és a 82-86. sorok „c”
oszlopának adatát változatlan adattartalommal meg kell ismételni.
Az önellenőrzési pótlék összege kizárólag akkor módosítható, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban az
önellenőrzési pótlék összegének megállapításánál az adózó tévedett, például helytelen időszakot vagy
más jegybanki alapkamat százalékot alkalmazott. Az önellenőrzési pótlék összegének önellenőrzésére
nincs mód abban az esetben, ha arra a korábbi bevallásban levezetett pótlékalap változása miatt kerülne
sor. Korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése csak ismételt önellenőrzés keretében valósulhat meg.
Ismételt önellenőrzéskor a „Bevallás jellege” mező („O”) értékű jelölése mellett a 1265-04. számú
Önellenőrzési melléklet (O) blokkjában „X”-jelet kell tenni.
A főlap (D) blokkjában a visszaigényléssel összefüggő pénzforgalmi rendelkezések (kiutalás, átvezetés)
és áfa visszaigénylési jogcímek kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy nem minden esetben kell mindkettőt
egyidejűleg kitölteni. A (D) blokkban az áfa visszaigénylési jogcím kódját kötelező megadni, ha az
önellenőrzést követően is fennáll a visszaigényléshez a jogosultság, tehát az adózó a 85. sor „c” rovatát
kitölti. Azonban ha az önellenőrzésben a 85. sor „c” mező kitöltött, még nem jelenti azt, hogy az adózó
vissza is igényelhet adót, hiszen az önellenőrzésből az adózó csak a kötelezettség-csökkenés összegét
igényelheti vissza. Csak abban az esetben, ha az áfa kötelezettség-csökkenés összege (1265-04. lap 4.
sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenés összege (1265-04. lap 8. sor) nullától eltérő számmal
kitöltött, akkor rendelkezhet az adózó a (D) blokkban a pénzforgalmi rendelkezések között arról, hogy a
visszaigényelhető kötelezettség-csökkenés összegének kiutalását nem kéri (folyószámlán hagyja), vagy
teljes összegű kiutalását kéri, vagy átvezetését kéri más adónemre. Ha a korábbi önellenőrzési pótlék
önellenőrzése következtében keletkezik kötelezettség-csökkenés, úgy értelemszerűen nem tölthető ki a
főlap (D) blokkban az áfa visszaigénylési jogcímkód mező, csak a pénzforgalmi rendelkezéseket kell
megadni.
Amennyiben az önellenőrzési bevallásban import termék után, önadózással fizetendő adó szerepel, és
annak összegében változás következett be, akkor a 1265-03. számú lapot is ki kell tölteni a bevalláshoz..
Ha a termékimport után kivetett, visszaigényelhető adó önellenőrzésére kerül sor, úgy a 1265-02. számú
lapot kell kitölteni és csatolni a bevalláshoz.
Figyelem!
2012-től új szabály, hogy a 1265-02-es és a 1265-03-as lapokon az azonos időszaki előző
bevallásban vallott adatokat meg kell ismételni, tehát nem csak a módosító tételeket kell
feltüntetni.
Amennyiben az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály
alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, akkor a 1265-05. számú
nyilatkozatot is csatolni kell az önellenőrzéshez, melyet a főlapon jelölni kell a (C) blokkban.
A csatolható és kötelezően csatolandó mellékletek önellenőrzés esetén történő kitöltéséről a részletes
leírást az import mellékletekre, valamint az önellenőrzési lapokra vonatkozó kitöltési útmutató részek
tartalmazzák.
Késedelmesen benyújtott bevallás
A bevallást csak az elévülési időn belül lehet késve benyújtani, pótolni.5 A 2012. év időszakaira
vonatkozó, határidőre benyújtani elmulasztott bevallásokat a 1265. számú nyomtatványon kell pótlólag
benyújtani, legkésőbb 2018. december 31-ig. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az
adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg az adóhatóság.6
Ha a 1265. számú nyomtatványt a benyújtani elmulasztott 2012. évi bevallások „pótlására”, késedelmes
benyújtására kell használni a fenti elévülési időn belül, úgy a bevallási főlap (C) blokkjában a
„Bevallás jellege” mezőben pótlás esetén sem kell jelzést tenni, mert azt alapbizonylatként kell
értelmezni. A „Bevallás gyakorisága” mezőben a késedelmesen benyújtott bevallás havi, negyedéves,
éves időszakának megfelelő jelzést kell feltüntetni. A bevallást utólag benyújtani mindig az elmulasztott
időszakban érvényes áfa-gyakoriság szerint kell, nem pedig a pótlás időpontjában az adózóra érvényes
gyakoriság szerint.
A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adó-megállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak
kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban az adózó elmulasztotta benyújtani a bevallást, és amelyre
jelenleg a pótlást, késedelmes benyújtást elvégzi.
A bevallás késedelmes benyújtása esetén a kitöltés külön tájékoztatást nem igényel, mert az teljesen
azonos az alapbevallás kitöltésével. Értelemszerűen nem használhatók az alapbevallásnál, és az
alapbevallás késedelmes benyújtásánál a 1265-01-03. lap 82-86. sorainak „b” oszlopa, valamint az
önellenőrzésre vonatkozó mezők, lapok.
A bevallási nyomtatványgarnitúra részei
• A bevallási főgarnitúra részei: főlap, 1265 lapjai: -01-01, 01-02, 01-03, 01-04 lapok,
• (12)170. számú lap: Átvezetési és kiutalási kérelem, az internetes programban: 1265-170.
• 1265-02. számú részletező lap: A vámhatóság által kivetéssel megállapított termékimport után
fizetendő adóból levonásba helyezett adó részletezésére,
• 1265-03. számú részletező lap: Az arra engedéllyel rendelkezők esetében az import után önadózással
megállapított fizetendő adóval összefüggő részletezéshez,
• 1265-04. számú lap: Önellenőrzési melléklet (az önellenőrzésből eredő kötelezettség-változás
levezetésére),
• 1265-05. számú lap: Nyilatkozat (csak akkor, ha az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az
adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi
aktusába ütközik).
• 1265-06. számú kiegészítő adatokat részletező lap [- az Európai Unió Bírósága 2011. július 28-án
5 Art. 164. § (1) bek.
6 Art. 106. § (1) bek.
kihirdetett döntése alapján (C-274/10) – a pénzügyileg nem rendezett beszerzések meg nem fizetett,
korábban vissza nem igényelhető áfa tartalmának utólagos visszaigényléséhez].
• 1265-A88. számú adatszolgáltatási lap a közösségi adószámmal nem rendelkező vevők részére történt
új közlekedési eszköz értékesítéséről.
Az egyes lapok csatolt darabszámára vonatkozó jelölő rovatokat a főlap (C) blokkja tartalmazza.
Kapcsolódó bizonylatok
170-es átvezetési kérelem melléklet:
Ha az áfa alapbevallás vagy önellenőrzés pénzforgalmat bonyolít, azaz átvezetést vagy/és részösszegű
kiutalást kér az adózó, akkor a 12170. számú átvezetési és kiutalási kérelmet kell csatolni mellékletként
a bevalláshoz („pdf” formátumból kinyomtatott papíralapú nyomtatvány kitöltése esetén). Az áfa
bevallására, önellenőrzésére szolgáló internetes kitöltő program beépítve tartalmazza a 1265-170-es
mellékletet.
12A60. sz. összesítő nyilatkozat
Az összesítő nyilatkozatot 2010-től kezdődően csak elektronikus úton nyújthatják be az adózók.7
Az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályok
1. A) Az általános forgalmiadó-alanynak nyilatkoznia kell:
a) az állami adóhatóság által megállapított közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi
adóról szóló törvény 89. §-ának (4) bekezdése szerinti ügylet teljesítése esetén az általános forgalmiadóalanynak
azon, az Európai Közösség más tagállamának hatósága által megállapított adószámáról, ahol
ezen ügylet tekintetében adófizetésre kötelezett,
b) a vevő és az eladó, illetve a szolgáltatást nyújtó és szolgáltatást igénybe vevő adószámáról,
c) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített, az
általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó
termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett,
de saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről),
d) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített azon
termékértékesítésről, melyet részére az általános forgalmi adóról szóló törvény 52. §-ának megfelelő
Közösségen belüli beszerzésként értékesítettek, valamint az Európai Közösség más tagállamában
adószámmal rendelkező értékesítőtől megvalósított azon termékbeszerzéséről, melyet részére az Áfa tv.
52. §-ának megfelelően teljesítettek,
e) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal
rendelkező általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az általános
forgalmi adóról szóló törvény 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtásról (ideértve az előleget
is), amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevő az
adófizetésre kötelezett,
f) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított
termékbeszerzéséről, illetve az Áfa tv. 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatás igénybevételéről
(ideértve a szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleget is), amely után beszerzőként, igénybevevőként
adófizetésre kötelezett,
g) a c)-f) pontokban meghatározott ügyletek általános forgalmi adó nélkül számított összesített
ellenértékéről beszerzőnkénti, igénybevevőnkénti (értékesítőnkénti, nyújtónkénti) részletezésben, illetve
az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek
összesített ellenértékéről,
7 Art. 175. § (9) bek.
h) az általános forgalmi adóról szóló törvény 77. §-a szerinti utólagos adóalap csökkentés esetén a
korrekció összegéről.
Az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó szabályok alkalmazásában az „adószám”
kifejezés alatt – eltérően az Art. 178. § 1. pontjában meghatározottaktól – az Európai Közösségnek
Magyarországon kívüli tagállamai esetében az érintett tagállamban általános forgalmi adó
fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló olyan betűből
és/vagy számból álló jelet kell érteni, amely az érintett tagállam joga szerint tartalmában megfelel
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 215. cikkének.
Az „adószám”-ot kell érteni a nyomtatványon és a kitöltési útmutató szövegében is a más
közösségi tagállami adóalany közösségi adószámára történő hivatkozások esetén.
Az összesítő nyilatkozat benyújtásának gyakorisága
B) Az összesítő nyilatkozatot főszabályként a havi bevallásra kötelezett adóalany havonta, a
tárgyhónapot követő hónap 20-áig, a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a
tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adóhatósághoz.
Áttérési szabályok
C) A rá irányadó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú
összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha az Áfa tv. 89. § (1) és
(4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó
nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak (12 600 000 forint) megfelelő
pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a
tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen
időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra
való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell
alkalmazni.
D) Ha a C) pont szerinti áttérést követő négy naptári negyedévben az adózó nem haladja meg az C)
pontban meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adó-megállapítási időszakra
nem havi bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adó-megállapítási időszakra
negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.
Ha az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany közösségi adószám megállapítása miatt vagy
más okból évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi bevallásra tér át, és a közösségi
kereskedelemmel kapcsolatos ügylet alapján az adófizetési kötelezettsége az áttéréssel érintett
bevallással le nem fedett időszak tekintetében keletkezik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a
bevallással egyidejűleg nyújtja be.
Havi összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett továbbá
2. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, a
kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó
adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az
egyszerűsített vállalkozói adó alanya (az ún. speciális adózói körbe tartozó adóalanyok), a közösségi
kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő
hó 20. napjáig az 1.A) és a 3. pontban foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával nyújtja be.
Az összesítő nyilatkozat benyújtásának időszaka
3. Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről (összegről) arra
az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség
keletkezett. 1. A) pont h) alpontjában meghatározott összeget arra az időszakra vonatkozó
összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást
igénybe vevő személy az Áfa tv. 77. §-a szerinti utólagos adóalap-csökkenés esetén a korrekció
összegéről értesítést kapott. Az Art. 8. számú melléklet 2011. január 1-től hatályos rendelkezése
szerint az 1. A) pont e) alpontjában meghatározott szolgáltatás ellenértékének utólagos módosítása
esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell
szerepeltetni, amelyben a szolgáltatást igénybevevő a korrekció összegéről értesítést kapott.
4. A) Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi
kereskedelmet nem folytatott.
4. B) Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
A sorok összefüggései a 1265 sz. áfabevallás és a 12A60. számú összesítő nyilatkozat között:
– A 12A60. számú összesítő nyilatkozat „Termékértékesítések” részében (a 01. számú lapon)
nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott
negyedévre/hónapra benyújtott áfabevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó
összegadattal:+2B+3B-46B-47B sor+87. sor+89. sor.
– A 12A60. számú összesítő nyilatkozat „Termékbeszerzések” részében (a 02. számú lapon)
nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott
negyedévre/hónapra benyújtott áfabevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó
összegadattal: +11B+12B+13B+14B+15B+16B+33B–48B+88. sor.
– A 12A60. számú összesítő nyilatkozat 12A60-01. számú „Termékértékesítések” lap, (d)
oszlopában „K” betűjellel kell jelölni azokat az ügyleteket, amelyekben az importáló helyett
annak közvetett vámjogi képviselője jár el. A 12A60. számú összesítő nyilatkozat
„Termékértékesítés” részében az aktuális negyedévre/hónapra vonatkozó, „K” betűjellel
megjelölt tételek összegének meg kell egyezniük az adott negyedévre benyújtott áfabevallás(ok)
+57B+58B adóalap rovatokból származó összeggel.
– A 12A60. számú összesítő nyilatkozat „Szolgáltatásnyújtások” részében (a 03. számú lapon) az
aktuális negyedévre/hónapra vonatkozó szolgáltatásnyújtások összesített ellenértékének (ideértve
az előleget is) meg kell egyeznie a 1265. számú bevallás 91. sorában szereplő összeggel. Az
összesítő nyilatkozat 03. lapját az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, az általános szabályok szerint
meghatározott teljesítési hely szerinti szolgáltatásokról kell benyújtani.
– A 12A60 számú összesítő nyilatkozat „Szolgáltatás igénybevételek” részében (a 04. számú
lapon) az aktuális negyedév/hónap összesen adatainak (ideértve a szolgáltatás igénybevételéhez
fizetett előleget is) meg kell egyeznie a 1265. számú negyedéves/havi bevallás 18. sor adóalap
rovatából származó összeggel. Az összesítő nyilatkozat 04. lapját az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése,
az általános szabályok szerint meghatározott teljesítési hely szerinti szolgáltatásokról kell
benyújtani.
1286. számú bevallás:
Egyéb áfával összefüggő, de a 1265. számú bevallással konkrét kapcsolatban nem álló bizonylat a 1286.
számú összevont bevallás, amely kétfajta bevallás egyesítéséből áll.
Egyrészt ezt a nyomtatványt, (a 01. számú lapot) kell használniuk áfa bevallási kötelezettségük
teljesítésére a közösségi adószámmal rendelkező adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi
személyeknek, valamint az Eva tv. 16. § (2) bekezdése alapján az eva alanyoknak a közösségi
kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteik (az Európai Közösség más tagállamából történt
beszerzéseik, más tagállamába történt értékesítéseik, valamint más közösségi tagállami
adóalanytól igénybe vett és más közösségi tagállami adóalany felé nyújtott szolgáltatásaik, továbbá
a közösségi adószámmal rendelkező, nem adóalany jogi személyeknek a harmadik országbeli
adóalanytól igénybe vett szolgáltatásuk) bevallása esetén.8 Másrészt ezt a bevallást (a 02. számú
lapot) kell használni az olyan közösségi adószámmal nem rendelkező adózóknak, akik
személygépkocsinak és regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak nem minősülő új közlekedési eszközt
szereznek be az Európai Közösség más tagállamából.
Kinek kell a 1265. számú nyomtatványon bevallást tennie?
Ezen a nyomtatványon kell bevallást tennie az általános forgalmi adó kötelezettségről és juttatásról az
általános forgalmi adó alanyának minősülő természetes és jogi személyeknek és jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezeteknek, csoportos adóalanyoknak. (2010. évtől az alanyi adómentességet
választó adóalanyoknak, 2012. évtől a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató
adóalanynak és a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak.)
Az általános forgalmi adó alanyának minősülő személyek az új közlekedési eszköznek (ide értve a
személygépkocsit és a regisztrációs adóköteles motorkerékpárt is), valamint a Jöt. hatálya alá tartozó
termékeknek a Közösség más tagországából történő behozatala után is ezen a nyomtatványon teljesítik
önadózással az ezen a jogcímen őket terhelő áfa-fizetési kötelezettségüket.
Az általános szabályok szerint adózó adóalanyok esetében a bevallási kötelezettség attól függetlenül
fennáll, hogy a fizetendő és levonható adó különbözete fizetési kötelezettséget, vagy visszaigénylési
jogosultságot mutat, vagy esetleg nulla, illetve visszaigényelhet-e az adóalany vagy csak göngyölítéssel
élhet.
Az Áfa tv. 257. § (1) bekezdése alapján az adót önadózással megállapító, ugyanezen paragrafus (2)
bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adó-megállapítási
időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az
állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs az Art. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási
kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylete, és adólevonásra nem
jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adó-megállapítási időszakban adólevonási
jogot nem gyakorol, mentesül az adott adó-megállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti
bevallástételi kötelezettség alól.
Fentiek alapján a bevallási kötelezettség alól a következők mentesülnek:
a) az az adóalany, aki (amely) kizárólag az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése vagy 87. §-a
szerint adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez;
b) az az adóalany, aki (amely) ilyen minőségben
ba) alanyi adómentességben részesül;
bb) mezőgazdasági tevékenységet folytatóként jár el.
Ezt a nyomtatványt kell benyújtaniuk a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanyoknak is
akkor, ha belföldi adóalanynak nem minősülő személynek, közösségi adószámmal nem rendelkező
alanyi adómentességet választó adóalanynak, kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes
tevékenységet folytatónak, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállásúnak
értékesítenek belföldön, és az áfa-fizetési kötelezettségüket az Áfa tv. 30. § (4) bekezdése szerinti
választás, vagy a 30. § (2) bekezdése szerinti értékhatár (35 000 euró) túllépése miatt belföldön teljesítik.
Ebben az esetben a külföldi illetőségű adóalanynak belföldi áfa-alanyként regisztráltatnia kell magát az
Art. rendelkezéseinek megfelelően.
Ezt a nyomtatványt kell használnia továbbá a belföldön saját nevében gazdasági tevékenységet folytató,
8 Art. 1. számú melléklet I./B./3./e) pontja
és ezért belföldön az áfa alanyává váló, a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró, általános
szabályok szerint adózó adóalanynak, az Art. 10. számú mellékletében szereplő, különös áfa-elszámolási
szabályok alkalmazásának hatálya alá tartozó adózók kivételével.
Áfa adónemben 2004. május 1-jétől – Közösségi adószám kiváltására kötelezett – adóalanynak minősül
minden természetes és nem természetes személy, aki új közlekedési eszközt értékesít a Közösség más
tagországába.9 Az így adóalannyá vált személyek is ezen a nyomtatványon teljesítik bevallási
kötelezettségüket.
A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából a hatályos szabályok
szerint az egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi
szolgáltatás viszonylatában is adóalanyi minőségben eljárónak kell tekinteni, kivéve azt az esetet,
ha a nyújtott szolgáltatást közvetlenül saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére
veszi igénybe (az utóbb említett esetben az érintett személyt, szervezetet nem adóalanynak kell
tekinteni). A teljesítési hely meghatározása szempontjából tehát nemcsak az adóalanyok, hanem a
közösségi adószámmal (más tagállambeli adószámmal) rendelkező nem adóalany jogi személyek is
adóalanyoknak minősülnek.10
Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás
igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.11
Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás
nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.12
Gazdasági tevékenységnek minősül és adóalanyiságot eredményez az egyébként nem adóalanyi
minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet
sorozat jelleggel történő értékesítése, illetve az egyébként nem adóalany személy, szervezet sorozat
jelleggel történő építési telek (telekrész) értékesítése.13
Ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek
(telekrész) sorozatjellegű értékesítése miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, az állami
adóhatóság határozattal állapítja meg az Áfa tv. szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás). Az
adózónak az értékesítésről az állami adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az Áfa tv.
szerinti teljesítés időpontját követő 30 napon belül kell bejelentést tennie. A bejelentés a
jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.
Az a személy, szervezet, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag az Áfa tv. 6. § (4) bekezdésén
alapul, az adólevonási jogot – az adólevonási jog gyakorlásának, egyéb feltételeinek sérelme nélkül –
olyan okiratok tekintetében is gyakorolhatja, amelyek az adóalannyá válását megelőzően keletkeztek, de
azok, mint az Áfa tv. 6. § (4) bekezdésében említett termék igazolt tulajdonosa nevére vagy igazolt
jogelődjének nevére szólnak. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany
személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetve mindazon
okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek.14
Az Áfa tv. 142. §-ában jelzett termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után a beszerző, igénybevevő
belföldön nyilvántartásba vett adóalany köteles megfizetni az adót a fordított adózás szabályai szerint.
9 Áfa tv. 6. § (4) bek. a) pont
10 Áfa tv. 36. § (1)-(2) bek.
11 Áfa tv. 37. § (1) bek.
12 Áfa tv. 37. § (2) bek.
13 Áfa tv. 6. § (4) bek. b) pontja
14 Áfa tv. 122. §, 127. § (1) és (3) bekezdések
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya is jogosult adómentes közösségi termékértékesítés
teljesítésére. Ehhez azonban az ügyletet megelőzően közösségi adószámot kell kérnie, amely nem jár az
eva-alanyiság megszűnésével, ugyanakkor ezzel nem válik az áfa alanyává sem, az eva-alany
adószámának 9. pozícióján az áfa-kód továbbra is 3-as értékű marad. Mivel az eva-alany nem áfa-alany,
ezért 1265. számú bevallást az eva-alanyiságának időszakára vonatkozóan nem nyújthat be. Áfaalanyiság
hiányában a közösségen belüli kereskedelem vonatkozásában a 1265. számú bevallás
benyújtására nem kötelezett, azonban a 12A60. számú összesítő nyilatkozatot be kell nyújtania.
Az Art. 8. számú melléklet 2. pontja alapján az eva alanyának a közösségi kereskedelemmel
kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig kell
benyújtania. A közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylet magába foglalja a Közösségen belüli
termékbeszerzést, termékértékesítést, a közösségen belüli szolgáltatásnyújtást és -igénybevételt. 12A60.
számú összesítő nyilatkozatban ilyen irányú kereskedelem esetén a „Termékértékesítések”,
„Termékbeszerzések”, „Szolgáltatásnyújtások”, „Szolgáltatás-igénybevételek” lapot kell kitöltenie. a
közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteit az eva alanyának a 1286-os bevallásban kell
bevallania.
Bevallási határidők
A 1265. számú bevallást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak és adófizetésre
kötelezett személynek, az Art.-ben meghatározott, az áfa bevallási kötelezettség gyakoriságára
vonatkozó szabályok szerint kell benyújtania az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz,
havi bevallásra kötelezettek esetében a tárgyhónapot követő hó 20-ig,
negyedéves bevallásra kötelezettek esetében a tárgynegyedévet követő hó 20-ig,
éves bevallásra kötelezettek esetében a tárgyévet követően, február 25-ig,
elektronikus úton. Azok az adózók, akik az Art. 175. § (9) bekezdése alapján még nem kötelezettek
elektronikus úton történő benyújtásra, lehetőségük van bevallásaik benyújtására az internetes kitöltő
programmal kitöltött és kinyomtatott papíralapú nyomtatványon vagy a kereskedelmi forgalomban
kapható („pdf” formátumból kinyomtatott) papíralapú nyomtatvány kitöltésével.
A főlap (C) blokkjában a „Bevallás gyakorisága” mezőt ki kell tölteni, havi bevallás esetén (H),
negyedéves bevallás esetén (N), éves bevallásnál (E) betű feltüntetésével. A „Bevallás gyakorisága”
mezőt nem csak alapbevallás esetén kell kitölteni (akár határidőben, akár késedelmesen van benyújtva),
hanem önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) benyújtásánál is, továbbá akkor is – az időszak helyes
kezelése érdekében -, ha soron kívüli (törtidőszaki) bevallást nyújtanak be.
Havi és negyedéves bevallásra kötelezettek esetében az év utolsó adó-megállapítási időszakának
általános forgalmi adójáról is ezen a nyomtatványon kell bevallást tenni a tárgyévet követő év január 20-
ig.
Ha az éves bevallásra kötelezett adózó a tárgyév utolsó negyedévében éri el a negyedéves vagy havi
gyakoriságra vonatkozó küszöbértéket vagy a tárgyév utolsó negyedévében válik negyedéves bevallásra
kötelezetté közösségi adószám megállapítása miatt, és így a teljes időszakról (2012.01.01.–2012.12.31.)
kell elszámolnia, akkor az éves bevallását a tárgyévet követő év január 20-ig kell az éves típus
megjelölésével benyújtania, a (C) blokkban a küszöbérték elérésére vagy a közösségi adószám
megállapítására vonatkozó kódkocka megjelölésével.
Bevallás gyakoriság megállapítása
Az adózók áfa bevallásának gyakoriságát az Art. 1. számú melléklet I./B./3. pontja szabályozza. Az
áfabevallás gyakoriságának meghatározásánál is a tárgyévet megelőző második év adatait kell
figyelembe venni, hasonlóan az Art. 1. számú melléklet I./A./3. pontjában rögzített „egyéb
bevallások” gyakoriságához.
Az áfa bevallási gyakoriságot kétféleképpen kell megállapítani. Egyrészt a tárgyév elejére vonatkozóan
(1), másrészt a tárgyév folyamán folyamatosan (2), ez utóbbi esetben évközi gyakoriság váltás is
szükségessé válhat. A 2012. tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző
második évből, illetőleg a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás megállapításához a tárgyévből kell
„kigyűjteni” az adatokat, amelyek a következők.
A 2012. évre megállapítandó bevallás-gyakoriság meghatározása során az elszámolandó adó alatt a
gyakorisághoz figyelembe vett adó-megállapítási időszakokban keletkezett fizetendő adó együttes
összegének és az ugyanezen vagy korábbi adó-megállapítási időszakokban keletkezett – de a
gyakorisághoz figyelembe vett időszakokban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó
különbözetét kell érteni. A 2012. évi bevallás-gyakoriságok megállapítása során nem kell figyelembe
venni az előző időszakról áthozott göngyölített követelések összegét.
A tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző második év adatait –
tevékenység kezdettől függően – időarányosan kell számolni, a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás
megállapításánál azonban időarányosítás nem alkalmazható.
Az Art. 1. számú melléklet I./A./6. pontja alapján a tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási
időszakot érintő önellenőrzés vagy utólagos adóhatósági adó-megállapítás nem érinti a tárgyévi
adóbevallás gyakoriságát. A tárgyévben elért gyakoriságból tehát a tárgyév közben visszalépés nincs,
tárgyév közben haviból nem lehet negyedéves vagy éves, és tárgyév közben negyedévesből nem válhat
ismét évessé.
Az Art. 1. számú melléklet I./B./3.f) alpontja értelmében az egyéni vállalkozó általános forgalmi adó
bevallási gyakoriságának meghatározásánál az épület, építési telek sorozat jelleggel - magánszemélyként
– történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.
HAVI bevallási kötelezettség:
Havonta kell a bevallást benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet
megelőző második évben az elszámolandó általános forgalmi adójának év elejétől – előjel helyesen –
összesített, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű és az 1 millió
forintot elérte.
Havonta kell továbbá a csoportos adóalanynak benyújtania a 2012. évben az áfabevallásait,
elszámolandó adó értékhatártól függetlenül, az Art. 1. számú melléklet I./B./3./aj) alpontja értelmében.
Havi áfabevallásra köteles áttérni a negyedéves áfabevallás benyújtására kötelezett adóalany év közben,
ha az elszámolandó általános forgalmi adója év elejétől – előjel helyesen – éves szinten összesítve
pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a tárgynegyedévet követő
hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző, bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt
elérte.
Havi áfabevallásra köteles áttérni év közben az éves áfabevallás benyújtására kötelezett adóalany, ha a
tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított
adójának különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév
első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás
benyújtására előírt időpontig –, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet a pozitív 1 millió
forintos értékhatárt elérte, és ebben a bevallásban a főlap (C) blokkjában meg kell jelölnie a küszöbérték
túllépés tényét jelző kódkockát. Az első havi bevallást a tárgyévi első – törtidőszaki – bevallás záró
dátumát követő hónapról kell benyújtania.
Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben állapítanak meg –
negyedéves bevallási gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a havi
bevallásra való áttérési kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.
Havi gyakorisággal kötelezett az adóbevallás benyújtására továbbá:
- az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselő,
- az az adózó, aki (amely) az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi
termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást
belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az
adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett.15
- Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító, tevékenységet
folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdásági tevékenységet folytató különleges jogállású
adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal
tesz eleget.16
Az Áfa tv. 96. §-a alapján abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló
helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a
közvetett vámjogi képviselő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az
importáló helyett. Érvényes meghatalmazás alapján az Áfa tv. 95. § szerinti adómentesség
érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1)
bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben
meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;
b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
c) bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest
elkülönítetten közli.
A közvetett vámjogi képviselőnek és annak az adózónak, aki (amely) az áfa törvény szerinti adómentes
termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítést végez (és az adómentes termékimportot nem
közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti), a havi bevallást első alkalommal arról a hónapról
kell benyújtania, amelyben az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat
vagy a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi
elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az
adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a
bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza (lásd. 8-as kódú soron
kívüli bevallás). [Art. 1. számú melléklet I/B. 3 am) pontja]
NEGYEDÉVES bevallási kötelezettség:
Negyedéves áfabevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adózónak, aki a tárgyévet
megelőző második adóév adatai alapján a havi bevallásra való kötelezettség elszámolandó adó
értékhatárát (+1000 E Ft) nem éri el, de az éves adózóra vonatkozó küszöbértékeket (+/–250 E Ft) már
túllépte. Negyedéves áfabevallást köteles benyújtani a tárgyévben tevékenységet kezdő, áfa fizetésére
kötelezett adóalany is.
Negyedéves áfabevallást kell továbbá benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adózónak, amelyik
az időszakot megelőzően közösségi adószámot kapott az állami adóhatóságtól, és nem érte el a havi
15 Art. 1. számú melléklet I/B. 3. ak, al) pontja
16 Art. 1. számú melléklet I/B/3/d. pont
bevallásra való kötelezettség értékhatárát.
Negyedéves bevallásra kell áttérnie az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak év közben, ha
a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított
adójának különbözete előjelétől függetlenül elérte a 250 ezer forintos értékhatárt (ezen összegzés
eredményeképpen a 250 ezer forintos negatív elszámolandó adó és a pozitív 250 ezer forintos
elszámolandó adó közötti tartomány átlépését kell érteni).
Negyedéves bevallásra való áttérési kötelezettsége van év közben annak az éves bevallásra kötelezett
adóalanynak is – értékhatártól függetlenül –, akinek a részére adóév közben az állami adóhatóság
közösségi adószámot állapított meg.
Az évesről negyedéves bevallási gyakoriságra év közben áttérő adózónak a tárgyévi első bevallását a
tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves
bevallás benyújtására előírt időpontig –, amelyben az értékhatárt elérte, vagy amelyben az állami
adóhatóság közösségi adószámot állapított meg számára. Ebben a bevallásban jelölnie kell a főlap (C)
blokkjában a megfelelő kódkockában, hogy küszöbérték túllépés vagy közösségi adószám megállapítás
történt. Az adózó – az elért elszámolandó adó összege alapján – az év további részében havi adózóvá is
válhat.
ÉVES bevallási kötelezettség:
Éves bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet
megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan
éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, és nem
rendelkezik közösségi adószámmal.
Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak valamely áttérési értékhatár évközi elérésekor,
vagy közösségi adószám megállapítása miatti évközi áttérési kötelezettsége keletkezésekor az éves
jelölésű bevallás főlapján a (C) blokkban kell jelölnie a küszöbérték túllépés vagy a közösségi adószám
megállapítás tényét. Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben
állapítanak meg – negyedéves gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a
havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.
Különleges gyakorisági szabályok:
A tevékenységüket tárgyévben kezdő, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok
negyedéves bevallásra kötelezettek, ennek megfelelően a benyújtott bevallásaikon a negyedéves
„Bevallás gyakorisága” jelölést kell a nyomtatványon feltüntetniük mindaddig, amíg elszámolandó
adójuk a tárgyév során a havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát el nem éri.
Tevékenységét tárgyévben kezdő, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az alanyi
adómentesség értékhatárát tárgyév közben éri el, ezt a tényt az esemény bekövetkezését követő 15 napon
belül változásbejelentő lapon kell az állami adóhatósághoz bejelentenie, és az alanyi adómentesség
megszűnése időpontját követő időszak tevékenységéről a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig kell a
negyedéves bevallást benyújtania. Ha az év további részében a tárgyév elejétől (illetve ha az későbbi,
akkor a tevékenység kezdetétől) összesített elszámolandó adója pozitív és az 1 millió forintot eléri, havi
bevallási gyakoriságra kell áttérnie.
Tevékenységét nem tárgyévben kezdő, alanyi adómentességet választott azon adózónak, aki az
alanyi adómentesség értékhatárát tárgyév közben eléri, ezt a tényt az esemény bekövetkezését követő 15
napon belül változásbejelentő lapon kell az állami adóhatósághoz bejelentenie, és az alanyi
adómentesség megszűnése időpontját követő időszak tevékenységéről a bevallás gyakoriság
megállapítására vonatkozó Art. rendelkezések alapján megállapított bevallás gyakoriság szerint kell áfa
bevallást benyújtania.
Tárgyévben átalakulás, szétválás útján történő szervezeti változással létrejött adózó bevallási
kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal kell eleget tennie, mint amilyen gyakorisággal volt
bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből alakult, vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással
létrejövő adózónak a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően kell
eleget tennie bevallási kötelezettségének.17 A jogutód szervezetre az év során a továbbiakban az Art.
bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó áttérési szabályai alkalmazandóak, kizárólag a jogutód
szervezet saját adóadatai alapján.
A 1265. számú nyomtatványon kell bevallást benyújtania az alanyi adómentességet választó
adóalanynak az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéséről az értékesítést követő hó 20-ig.
A közösségi adószámmal rendelkező eva-alany a belföldi áfa kötelezettségeiről az eva-bevallásban (éves
gyakorisággal) tesz bevallást, a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteiről havi gyakorisággal a
1286-os bevallásban.
Kivételt képez továbbá az általános áfa bevallás-gyakoriság alól a közösségi adószámmal nem
rendelkező, áfa-alanynak nem minősülő magánszemély és egyéb szervezet az új közlekedési eszköz
Közösségen belülről történő beszerzése tekintetében (ide nem értve a személygépkocsit és a
regisztrációs adóköteles motorkerékpárt). Az előbbiekben jelzett, közösségi adószámmal nem
rendelkező adózó kör ezen beszerzéséről a 1286. számú nyomtatványon a közösségi adószám nélkül
a Közösségből beszerzett új közlekedési eszközre vonatkozó 02-es számú lapon tesz bevallást, havi
gyakorisággal a tárgyhónapot követő hó 20-ig, kizárólag arról a hónapról, amelyben ilyen beszerzése
volt.
Az adóalany kérheti az állami adóhatóságtól, hogy engedélyezze számára az általános szabályok szerinti
bevallási kötelezettségtől eltérő gyakoriságú elszámolást és bevallást. Az engedélyt évente újra kell
kérni, mivel a tárgyévre vonatkozó engedély legfeljebb a tárgyév december 31-ig érvényes, tehát a 2012.
évre vonatkozóan újra kérelmezni kell a gyakoribb elszámolás és bevallás lehetőségét az állami
adóhatóságtól. A gyakorított elszámolás engedélyezésének lehetőségéről az Art. 2. számú melléklet
I./Határidők/2.b) pontja rendelkezik. A gyakoribb elszámolásra engedéllyel rendelkező adózók a
negyedéves, vagy havi bevallásra vonatkozó szabályoknak megfelelően, az ilyen adózókkal azonosan
kötelezettek, illetve jogosultak a bevallásra, továbbá a negyedéves engedélyt kapott adózóra is
vonatkozik az értékhatár évközi elérése esetén az évközi bevallási gyakoriság váltási kötelezettség.
Amennyiben évközi hatállyal kapja az adózó a gyakoribb elszámolásra és bevallásra vonatkozó
engedélyt, akkor az ezen hatályt közvetlenül megelőző időszakra benyújtott bevallásnál „X”-szel kell
jelölni a főlap (C) blokkjában az „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás” kódkockát.
A fent ismertetett általános áfa bevallás-gyakoriság alól a soron kívüli bevallásra kötelezett adózók oly
módon kivételek, hogy az általános szabályok szerint megállapított gyakoriságú áfabevallásuk időszakát
a soron kívüli esemény dátuma szerint „törniük” kell, a soron kívüli esemény jellegétől függően a
bevallási időszak elején és/vagy végén. A soron kívüli eseményhez tartozó – rendszerint törtidőszakkal
rendelkező – bevallást a törvényben szabályozott benyújtási határnapra kell benyújtaniuk.18
Amennyiben a későbbi években (2018-ig) a 2012. évi kötelezettségek késedelmes benyújtására
(pótlására) vagy önellenőrzésére, adózói javításra (helyesbítésére) kerül sor, a 2012. évben érvényes áfa
gyakorisági szabályokat kell alkalmazni.
17 Art. 1. számú melléklete I./B./3.b) alpontja
18 Art. 33. § (3)-(6) és (9) bekezdései
Soron kívüli bevallási kötelezettségek
„Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kitöltése:
Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással, vagy valamely eljárás alá
kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(6)
és (9) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak
szerint kell teljesíteni.
1. Az előtársasági időszak alatt tevékenységet végző adózónak az adókötelezettség keletkezésétől a
cégjegyzékbe történő bejegyzés (illetve az esetleges elutasításról szóló végzés jogerőre emelkedésének)
napjáig terjedő időszak bevallással le nem fedett részéről, a cégbejegyzésről szóló végzés (vagy a
kérelem elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló végzés) jogerőre emelkedésétől számított
30 napon belül „időszakot záró” áfabevallást kell benyújtania, az adott adó-megállapítási időszakban az
adózóra az áfa bevallására vonatkozó általános szabályok szerint megállapítható bevallás-gyakoriságnak
megfelelően.19 Az előtársasági időszak zárását követően a bejegyzett társaság a cégbejegyzést követő
naptól az általános szabályok szerint nyújt be áfabevallást.. Ha a cégbejegyzés adó-megállapítási
időszakon belül következik be, akkor az adózó arra az időszakra két törtidőszaki bevallást nyújt be.
Az Szt. 135. § (6) bekezdése alapján nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről
külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte
meg és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve eltérő üzleti év esetén az Szt. 11. § (2)
bekezdése szerint választott mérlegforduló napjáig sor kerül. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat
ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének
mérlegforduló napjáig tart. Amennyiben az adózónak ezen szabályok alapján nem kell az
előtársasági időszakról beszámolót készítenie, az előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási
időszakról nyújtja be bevallását, azaz a bevallást valamely negyedév utolsó napjával kell zárni.
2. Azoknak az adózóknak, akik a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más
devizára, devizáról forintra térnek át, az áttérés napjával mint fordulónappal, az attól számított 30 napon
belül áfa adónemben is bevallást kell tenniük.20 Amennyiben a devizanem-váltás (áttérés napja) adómegállapítási
időszakon belül következik be, akkor azon időszakról két törtidőszaki bevallást kell
benyújtania (pl. ha az áttérés időpontja június 16-a, akkor havi bevallásra kötelezett esetén a június 1–16.
közötti és a június 17–30. közötti törtidőszakra is egy-egy áfabevallást kell benyújtania havi
típusjelöléssel).
3. Sajátos beszámoló készítési és bevallás benyújtási kötelezettsége van továbbá beolvadás esetén az
átvevő (befogadó) cégnek, kiválás esetén a változatlan társasági formában továbbműködő cégnek
(akiből kiváltak), az eseményt kiváltó dátumot követő 30 napon belül.
Az előtársasági időszak lezárása, devizanem-váltás, beolvadás, kiválás miatt, illetve az Art. 33. § (3)
bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történő, soron kívüli bevallási
kötelezettség teljesítését és annak okát a bevallási főlap (C) blokkjában a ”Sajátos beszámoló
készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás kódja” kódkockában kell jelölni arab
számmal: előtársasági időszak lezárása (1), devizanem-váltása (2), beolvadás (3), kiválás (4), egyéb
átalakulás (6), előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszak (7), közvetett vámjogi
képviselő, és a kizárólag adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés
miatt adóalannyá váló adóalany által benyújtandó soron kívüli bevallás (8).
Figyelem!
19 Art. 33. § (3)–(5) bek.
20 Art. 33. § (3) bek. a) pontja
Az Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján, soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak
valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről
éves adóbevallást köteles benyújtani -, a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e
tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel,
valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői
szolgáltatást szünetelteti, illetve a szüneteltetés során a tevékenység folytatására való jogosultsága
megszűnik.
„Bevallás típusa” kódkocka kitöltése:
Amennyiben az áfabevallást megszűnés, áfa-alanyiság megszűnése, tevékenység szüneteltetése miatt
nyújtják be, akkor a „Bevallás típusa” kódkockában a megszűnés, szüneteltetés típusát meg kell jelölni.
A következő típusok jelölhetők nagybetűvel a bevallási főlap (C) blokkjában a „Bevallás típusa”
kódkockában: felszámolás (F), végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás (V) [az egyszerűsített
végelszámolással történő megszűnéshez kapcsolódó bevallási kötelezettség megegyezik a normál
végelszámolás esetén irányadó bevallási kötelezettséggel, azaz külön bevallást kell benyújtani az
állami adóhatóság felé a tevékenység zárásához, a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódóan,
továbbá a két időpont közötti időszakra vonatkozóan], egyéni vállalkozói minőség megszűnése (E),
átalakulás, azaz jogutóddal való megszűnés (A), egyéb jogutód nélküli megszűnés (M), egyéni ügyvédi,
szabadalmi ügyvivői, közjegyzői tevékenység szüneteltetése (S), közhatalmat gyakorló adóalanyok áfaalanyiságának
megszűnése (K), csoportos adóalanyiságot választó tag áfa-alanyiságának megszűnése
(T), csoportos adóalany megszűnése (C).
A közhatalmat gyakorló adóalany az áfa-alanyiságának megszűnése miatt benyújtott, „K” jelzésű
bevallását kizárólag a tárgyév végével nyújthatja be, az áfa körből a következő tárgyév első napjával
kerülhet ki. Ebből következően „K” jelzésű bevallás csak olyan 1265. számú bevallás lehet, amelynek
záró dátuma 2012. december 31-e. A 2018-ig elvégezhető önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) vagy
a bevallás késedelmes benyújtása esetén szintén csak az önellenőrzött, helyesbített vagy késedelmesen
bevallott év december 31-ével záró bevallásban szerepelhet „K” jelzés.
Sajátos rendelkezés,21 hogy a bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli bevallást tesz a
csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező
határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról
(T), valamint a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoport-képviselő – a törlő határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül – a csoport általános forgalmi adójáról (C). A csoport azonosító
számának érvényessége alatt a csoporttag áfa-alanyisága megszűnik, tehát a csoporttag a saját egyedi
adószámán áfabevallást erre az időszakra nem nyújthat be, helyette a csoport-képviselő a teljes csoportra
vonatkozóan teljesíti az áfabevallás benyújtási kötelezettséget.
„Bevallás fajtája” kódkocka kitöltése:
A bevallási főlapon a (C) blokkban kell jelölni, hogy a felszámolási vagy a végelszámolási eljárás alá
került adózók esetében az eljárás milyen fázisban van. A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát
csak a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak kell kitölteniük. Ha az adózó a
felszámolási eljárás vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába
„1”-et, ha a felszámolási eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a
kódkockába „2”-t, ha pedig a felszámolási eljárás, befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási
beszámoló közzétételekor esedékes adóbevallást nyújt be, a kódkockába „3”-at kell írnia.
21 Áfa tv. 8. §, Art. 33. § (9) bek.
A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallásukat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény és az Art. rendelkezései szerint teljesítik.
A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - az adózó gyakoriságának
megfelelően a megszűnéssel érintett időszak első napjától a végelszámolás kezdő időpontját megelőző
napig - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást
lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való
megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint
megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő
napon kötelesek benyújtani. Az adózóknak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a
tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást és végelszámolást lezáró adóbevallás közötti
időszakról e törvény általános rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettségüket teljesíteni. Az
adózónak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a
felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet
lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon
időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek határideje a tevékenységet lezáró
bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem jár le.22
Felszámolási eljárás esetén „2”-es kóddal a felszámoló nyújtja be a bevallást a felszámolás kezdő
időpontjától kezdődően.23 Ezt megelőzően a cég felszámolási eljárás megindítása előtti ügyvezetőjének
kell „1”-es kóddal bevallást benyújtania a bevallással le nem fedett adó-megállapítási időszak első
napjával kezdődően, a felszámolási kezdő napját megelőző nappal bezárólag. A „3”-as kóddal a
bevallást a felszámolási zárómérleg időpontjával lezárt utolsó időszakról kell benyújtani.
Végelszámolási eljárás esetén az eljárás megegyezik a felszámolás esetén írottakkal, azzal az eltéréssel,
hogy „2”-es kóddal a bevallást a végelszámoló nyújthatja be. Ha a felszámolási eljárás vagy a
végelszámolás bevallási időszakon belül (hó, negyedév, év) kezdődik, akkor arra az időszakra két
adóbevallást kell az adózónak beadnia, az egyiket „1”-es kóddal a záró dátumnál törten, a másikat „2”-es
kóddal a kezdő dátumnál törten.
Hitelesítések
A bevallás fősorai, a csatolt mellékletek, a kiutalási szándék hitelességét – mind a papíralapú
nyomtatványoknál, mind az elektronikus bevallásoknál – az adott benyújtási módnak megfelelő, a
hitelesítésre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.
A bevallás főlapján az AZONOSÍTÁS (B) blokkban ügyintézőként annak a személynek a nevét kell
feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást
külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az ő
adatait kérjük szerepeltetni.
A képviseletről, a meghatalmazásokról:
Az adóbevallást - főszabály szerint - az adózónak kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az
adózó helyett az Art.-ben meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá.24
Amennyiben a magánszemély adózó az állami adóhatóság előtt nem kíván vagy nem tud személyesen
eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint
meghatalmazottként: képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,
adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy
22 Art. 33. § (6) bek.
23 Art. 14. § (4) bek.
24 Art. 7. § (1)–(2) bek.
adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy.
Abban az esetben, ha a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú
alkalmazottja is aláírhatja a bevallást.
Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet helyett a bevallást aláírhatja a rá
vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, vagy munkaviszonyban álló
jogtanácsos, valamint meghatalmazottként a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,
megbízás alapján eljáró jogtanácsos továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,
adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy
adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja.
Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, – az Art. 7. § (5) bekezdésében meghatározott, az állami
adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott
kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a bevallási főlapon az (F)
blokkban az eseti meghatalmazás csatolására vonatkozó kódkockában „X”-szel kell jelölni (jobb oldalon
függőlegesen a második rovat).
Ha a bevallást az Art. 7. § (5) bekezdése szerinti, az állami adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó
bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a főlapon az (F) blokkban az
állandó meghatalmazásra vonatkozó kódkockában „X”-szel kell jelölni (jobb oldalon függőlegesen az
első rovat). Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak
személyi körével, kivéve a más nagykorú magánszemélyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az állami adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az állami adóhatósághoz
bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás –
meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen. Csak az állami adóhatósághoz erre a célra rendszeresített
formanyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén
lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni!
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a
meghatalmazó mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen
megállapítható, valamint azt, hogy a meghatalmazott milyen ügyben járhat el, és milyen eljárási
cselekményt végezhet. A meghatalmazásra egyebekben az okiratra vonatkozó előírásokat kell
alkalmazni.
Amennyiben az állandó meghatalmazott regisztrációs űrlapon bejelenti az állami adóhatóságnak a
meghatalmazásának tényét, akkor erről a bejelentésben szereplő meghatalmazó személyt írásban értesíti
az állami adóhatóság.
Az Art. 9. § (1) bekezdése alapján az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével
összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére
pénzügyi képviselőt bízhat meg. Az Áfa tv. 148. § (2) bekezdésében foglalt esetben pénzügyi képviselő
megbízása kötelező. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi
képviselő jogosult.
Amennyiben a bevallást az állami adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt
a bevallás főlapjának (F) blokkjában a megfelelő kódkockájában „X”-szel kérjük jelölni (jobb oldalon
függőlegesen a harmadik rovat).
Az ellenjegyzésről:
Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő,
okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás bevallás, illetőleg adóbevallással
egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő,
okleveles adószakértő terhére állapítja meg.25 Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére sor kerül, akkor az
erre feljogosított személy azonosító adatait (név, adóazonosító szám, bizonyítvány/igazolvány száma) is
kérjük a bevallás főlapján az (F) blokkban szerepeltetni. Abban az esetben, ha az ellenjegyzésre jogosult
magánszemély nem rendelkezik adószámmal, akkor a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét kell
balra zártan szerepeltetni. A bevallás hibája esetén az adótanácsadó, adószakértő bírságolható.
Elektronikus úton benyújtott bevallás esetén az ellenjegyzést az elektronikus bevallás hitelesítésére
vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.
A bevallást papíralapú benyújtásnál kézzel történő aláírással, cég esetén cégszerű aláírással kell
hitelesíteni. Elektronikus bevallás esetén az „aláírás” az elektronikus bevallásra vonatkozó hitelesítési
szabályok szerint történik.
Formai követelmények a kitöltéshez
Kérjük, ügyeljen a bevallás helyes és pontos kitöltésére! Ne feledje, hogy a szabályszerűen kitöltött
nyomtatványt a benyújtás módjának megfelelően hitelesíteni kell! E nélkül a bevallás érvénytelen! A
hitelesítés részletes szabályaival a kitöltési útmutató külön fejezete foglalkozik.
Csak a fehéren hagyott mezőkben szabad adatokat szerepeltetni, papíralapú kitöltésnél erre ügyelni
kell, az ezeken kívüli rovatokba az internetes nyomtatványkitöltő program nem is enged adatrögzítést! A
HIVATAL(A) blokk rovatait sem lehet kitölteni, azok az állami adóhatóság számára fenntartott rovatok.
A hibátlan feldolgozás érdekében kérjük, hogy a papír alapú példány kitöltését jól látható fekete vagy
kék színnel végezze, a piros vagy ahhoz közeli színek használata teljes mértékben – még a bélyegző
lenyomat és az esetleges javítás esetén is – kerülendő.
Egyéb kitöltési információk a főlaphoz
A HIVATAL (A) és az AZONOSÍTÁS (B) blokk kitöltése:
A HIVATAL (A) blokk az állami adóhatóság részére van fenntartva, kérjük, hogy abba az adózó ne
jegyezzen be adatot!
Az AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat:
név, adószám/csoportazonosító szám, székhely, telephely, fióktelep, lakcím, levelezési cím a
nyomtatványon kért bontásban.
Amennyiben a székhely, telephely, fióktelep, lakcím, levelezési cím külföldi, az „irányítószám”
„ország”, „város/község”, a „közterület neve”, a „közterület jellege” és a „házszám” rovatok kitöltése
kötelező. Magyarországi székhely, telephely, fióktelep, lakcím, levelezési cím esetében is kérjük ezeket
a rovatokat kitölteni, az „ország” rovatot azonban üresen kell hagyni.
Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, illetve a jogelőd közösségi adószámát, ha a
szervezeti változással (átalakulás, szétválás, összeolvadás) érintett adóalany, a szervezeti változást
megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be
bevallást, önellenőrzést. Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára
nyújt be bevallást, önellenőrzést, hanem már az átalakulás utáni, saját gazdasági tevékenységének
időszakára, akkor a jogelőd adószáma rovatot tilos kitöltenie!
25 Art. 31. § (14) bek.
Amennyiben az adózó közösségi adószámmal rendelkezik, akkor a (B) blokk megfelelő kódkockájába
„X” jelet kell tennie.
A természetes személy adóalanynak az AZONOSÍTÁS (B) blokkban az „Adózó adóazonosító jele”
rovatot is ki kell töltenie!
Amennyiben csoportos adóalany nevében a csoport-képviselő nyújtja be az áfabevallást, úgy az adószám
rovatban a csoportos adóalany azonosító számát kell feltüntetni. A csoportos adóalany áfabevallásának
időszaka alatt a csoporttagok saját adószámuk alatti áfabevallást nem nyújthatnak be.26 Csoportos áfaalanyiság
5-ös áfa kóddal, a csoporttag 4-es áfa kóddal rendelkezik az adószáma 9. pozícióján.
Azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek az áfabevallásukat elektronikus formában teljesítik, itt a
AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell kitölteniük a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt, ha
az elektronikusan benyújtott, hibásnak bizonyult bevallásuk javítását az állami adóhatóság értesítő
levélben kérte, és a bevallással ezt a hibás bevallást kívánják javított formában megküldeni. A
„Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőbe azt a 10 jegyű iktatószámot kell beírni, amelyet az
állami adóhatóság az értesítő levélben közölt. Fontos, hogy ez a javítás nem egyenlő az önellenőrzéssel,
mert az alapbevallás javított verzióját is ebben a formában küldheti meg az adózó. Ugyanakkor egy
hibásan benyújtott önellenőrzésnek is lehet javított formája, amelyen az állami adóhatóság értesítését
követően ezt a rovatot ki kell tölteni, ha a hibás önellenőrzés javított verzióját küldi meg az adózó (tehát
ez önmagában ettől nem lesz ismételt önellenőrzés). Az elektronikus benyújtásra nem kötelezett,
illetve azt nem választó adózók ezt a rovatot nem tölthetik ki.
Alapbevallás benyújtásakor, önellenőrzéskor, valamint adózói javítás (helyesbítés) esetén a főlap (B)
blokkjában található „Adóalanyi csoport” rovatban az 1-4. közötti számok valamelyikét kell,
szerepeltetni.
1. Alanyi adómentességet választó adóalany
2. Közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany
3. Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany
4. Közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző, alanyi
adómentességet választó adóalany
A főlap (C) és (D) blokkjának kitöltése:
Itt kell jelölni, ha az adózó az ’A88-as lapot csatolja a bevalláshoz.
A bevallási időszak kezdő és záró dátum rovatait értelemszerűen kell kitölteni, az adózóra vonatkozó
bevallási gyakoriságnak, illetőleg a törtidőszaki bevallási kötelezettséget eredményező eseményeknek
(gyakoriság-váltásoknak, sajátos beszámoló készítési kötelezettséghez kötött bevallás benyújtásoknak)
megfelelően. A bevallási időszak rovatban feltüntetett időintervallumnak megfelelő jelzést kell tenni a
„Bevallás gyakorisága” mezőben.
A soron kívüli bevallási kötelezettségek részletezésénél találhatók meg a „Bevallás fajtája”, a
„Bevallás típusa”, valamint a „Sajátos beszámoló-készítési kötelezettség miatt a soron kívüli bevallás
kódja” megnevezésű rovatok kitöltésére vonatkozó szabályok.
Az éves bevallásra kötelezett adózónak az évközi áttérési kötelezettségek indokolására szolgáló
kódkockákat is a főlap (C) blokkjában kell megjelölnie „X”-szel, összhangban a bevallás időszakával is.
Ezek a rovatok a következők: „Közösségi adószám évközi megállapítása miatt törtidőszaki bevallás
éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”, „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás”,
26 Áfa tv. 8. § (4) bek.
„Küszöbérték-túllépés éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”. Ezek kitöltésére a „Bevallási
gyakoriság megállapítása” alcímű fejezetben találhatók információk.
A felszámolási/végelszámolási eljárás végével „újraéledő” adózónak jeleznie kell a főlap (D) blokkjában
a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó D jelű visszaigénylési jogcím helyett a gyakoriság szerinti
értékhatáros A, B, C jelű visszaigénylési jogcímeket. A felszámolási (végelszámolási) eljárás végével
nem megszűnő, hanem újra „élővé”, működővé váló adózóknál a „következő időszakra átvihető
követelés” megnevezésű számított mező ([01-03] 86C) kitölthető a negatív előjelű, vissza nem
igényelhető elszámolandó adó összegével. Ezt az internetes kitöltő program automatikusan feltölti a
megfelelő összeggel, ha az adózó jelöli a Főlap (C) blokkjában az „Eljárás végével újra élővé válik”
kódkockában „X”-szel.
Az Art 24/F. §-a szerinti fokozott adóhatósági felügyelet elrendelése esetén a főlap (C) blokkjának
megfelelő adatmezőjébe (F) betűt, a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát követően, az első általános
szabályok szerint megállapított gyakoriság alapján benyújtott bevallása esetén (L) betűt kell írni.
Tudnivalók az „F” és „L” jelölések alkalmazásához:
A fokozott adóhatósági felügyeleti gyakorítás/visszaléptetés miatt benyújtott törtidőszaki bevallást jelző
mező F értéke csak éves bevallás esetén tölthető ki.
Havi gyakoriságról évesre, havi gyakoriságról negyedévesre visszaléptetés esetén a fokozott adóhatósági
felügyeleti gyakorítás utolsó negyedéves, utolsó havi időszakában nem kell jelölni az L kódot, azt az
első nem gyakorított időszakban kell feltüntetni. A fokozott adóhatósági felügyeleti
gyakorítás/visszaléptetés miatt benyújtott törtidőszaki bevallást jelző mező L értéke csak éves vagy
negyedéves bevallás esetén, az első nem gyakorított - törthatályú kezdő dátummal rendelkező -
időszakban tölthető ki.
A „Bevallás jellege” mezőben a korábbi erre vonatkozó fejezetekben leírtak szerint a következő
jelölések egyikét kell alkalmazni: Önellenőrzést (O) kell jelölni a már alapbevalláson bevallott
adóalap, adó módosítása esetén. Az előző évek gyakorlatától eltérően ismételt önellenőrzéskor a
„Bevallás jellege” mező („O”) értékű jelölése mellett a 04. számú Önellenőrzési mellékleten is kell
az (O) blokkban „X”-et feltüntetni. Adózói javítást (helyesbítést) (H) kell jelölni, ha a már
bevallott áfa adatokat úgy kell módosítani, hogy adóalapot, adót nem érint, tehát a 87-98.
sorokban felsorolt adatokban van változás. Amennyiben a 87-98. sorok módosítása mellett egyéb
sorok (01-86. és a 04-es lap 1-8. sorainak) módosítása is szükséges, úgy nem jelölhető az adózói
javítás (helyesbítés), hanem az önellenőrzés jelleget kell megadni a „Bevallás jellege”
kódkockában. (A 87-89., 91. sorok adatainak adózói javítása (helyesbítése) esetén ügyelni kell a
12A60 számú összesítő nyilatkozat adataival való egyezőségre!)
Az alapbevallást nem kell jelölni, akkor sem, ha határidőben és akkor sem, ha elévülési időn belül,
késve nyújtják be a bevallást.
Lapcsatolások jelölése:
A főlap (C) blokkjában arab számmal kell jelölni a benyújtott mellékletek darabszámát. Amennyiben az
adott mellékletből csak 1 db van csatolva vagy csak 1 csatolható, ebben az esetben is számmal (1) kell a
darabszám mezőt kitölteni. A mellékleti lapok kitöltését az internetes kitöltő program biztosítja, a
dinamikus lapok esetén új lap nyitásával és számozásával, egyúttal automatikusan átemeli a kitöltött
mellékleti lapok darabszámát a főlap megfelelő rovataiba.
Az adózónak a visszaigénylést, kiutalást illetőleg faktorálási szerződés csatolását tartalmazó
bevallása mellé nem kell esedékessé vált köztartozásairól nyilatkozatot tennie. Az állami
adóhatóság közvetlenül a köztartozást kezelő szervektől kap erre vonatkozó információt. A
köztartozást kezelő szervektől kapott adatok alapján az állami adóhatóságnál nyilvántartott
adótartozásokra érvényesíti az állami adóhatóság a visszatartási jogát.
Mint a korábbi években, úgy 2012-re vonatkozóan is több darab lap nyújtható be a 02. számú kivetéses
import áfa visszaigénylés részletezése mellékletből és a 03. számú önadózásos import fizetendő adóalap
részletezése mellékletből.
A korábbi évek gyakorlatával megegyezően 2012-re vonatkozóan is 1 db lap nyújtható be a 04. számú
Önellenőrzési mellékletből, valamint az önellenőrzés speciális indokolását tartalmazó 05. számú
mellékletből. Ezeket a lapokat és rovatokat csak és kizárólag önellenőrzés (ismételt önellenőrzés) esetén
lehet kitölteni.
Az importőr helyett a közvetett vámjogi képviselő által a 02-03. sorokban bevallott közösségi
termékértékesítés összegét a 2012. évi nyomtatványon a fizetendő adó blokk alatt kiemelt 57-58.
sorokban kell megadni.
Az egyéni vállalkozó magánszemélyi minőségben teljesített sorozatjellegű ingatlanértékesítése utáni
adófizetési kötelezettségét és az azzal összefüggő levonható adó összegét a tájékoztató adatok között a
97-98. sorban kell jelölni.
A főlap (D) blokkjának kitöltése
Visszaigénylési jogosultság és pénzforgalmi rendelkezés a visszaigényelhető adóról:
Ha az adózó az adott időszakban negatív előjelű tárgyidőszaki adókülönbözetet mutatott ki a 83. sor „c”
rovatában, úgy az adózónak joga van arra, hogy törvényben biztosított visszaigénylési jogcímek alapján
megállapítsa, rá érvényes-e valamelyik. Az adózó nem köteles minden esetben érvényesíteni a
visszaigénylési jogát, lehetősége van a vissza nem igényelt negatív különbözetet átvinni a következő
időszakra a fizetendő adót csökkentő tételként.27
A visszaigényelt összeget előjel nélkül a 85. sor „c” rovatban kell feltüntetni, és meg kell adni a főlap
(D) blokkjában – a bevallási időszaktól is függően – az aktuálisan érvényes visszaigénylés
jogcímkódját. Ha önellenőrzést nyújt be az adózó, a 82-86. sorokban a korábbi és a jelenlegi adatokat is
meg kell adni a „b” és „c” oszlopokban, de a visszaigénylési jogcímet önellenőrzés esetén is meg kell
határozni, ha a 85. sor „c” rovatának kitöltésével jelzi az adózó, hogy az önellenőrzést követően is
valamely jogosultsága fennáll és igényt tart az összegre. Tehát önellenőrzés esetén a visszaigénylési
jogcím nem az önellenőrzésből fakadó kötelezettség-csökkenés visszaigénylésére vonatkozik, hanem
minden esetben a 85. sor „c” rovatának kitöltéséhez kötődik. A visszaigénylési jogcímekről részletesen a
85. sorhoz fűzött magyarázatban olvashatnak.
Értelemszerűen annak az adóalanynak, akinek a tárgyidőszakban a különbözete negatív előjelű, de
visszaigénylésre az áfa-törvény rendelkezései szerint még nem jogosult, visszaigénylést bejelölni nem
lehet, visszaigényelhető adó összeget a bevallás 85. sor „c” rovatában nem szerepeltethet.
Amennyiben alapbevallás esetén a tárgyidőszakban visszaigénylési jogosultság keletkezett, a bevallás
benyújtásakor a visszaigényelhető összeg sorsáról is minden alkalommal rendelkezni kell a nyomtatvány
bevallási főlapján a (D) blokkban a pénzforgalmi rendelkezések megfelelő rovatának „X” jelöléssel
(„Teljes összeg kiutalása kérésének jelölése”, „Kiutalást nem kér jelölése”, „Átvezetési kérelem
mellékelve”).
Önellenőrzés esetén azonban ügyelni kell arra, hogy ténylegesen visszaigényelni nem a 85. sor „c”
rovatában meghatározott (és visszaigénylési jogcímmel indokolt) összeget lehet, hanem kizárólag a 04.
számú lapon megállapított kötelezettség-csökkenés összegét. Így tehát az önellenőrzés esetén szétválik
27 Áfa tv. 131. § (2) bek. a) pont
a visszaigénylés jogcíme és a pénzforgalom rendelkezés egymástól: előfordulhat, hogy
önellenőrzéskor nem a visszaigényelhető adó 85. sorának változásából adódik a ténylegesen vissza is
igényelhető kötelezettség-változás, hanem pl. az a befizetendő adó (84. sor) csökkenéséből adódik.
Ebben az esetben tehát nincs visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés. Ugyanígy nincs
visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés, ha a kötelezettség-csökkenés a korábbi
önellenőrzési pótlék módosításakor keletkezik. Tehát a pénzforgalmi rendelkezés önellenőrzés esetén az
áfa kötelezettség-csökkenéséhez (04. lap 4. sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenéséhez (04.
lap 8. sor) kapcsolódhat.
A pénzforgalmi rendelkezések között az adózó háromféle módon rendelkezhet alapbevallás esetén a 85.
sor összegének, önellenőrzés esetén a 04. lap 4. vagy 8. sor összegének visszaigényléséről. Választhat,
hogy az adó teljes összegének kiutalását kéri saját maga számára, vagy a 170. átvezetési kérelmet
mellékeli és abban az állami adóhatóságnál vezetett, az adózó nevére szóló folyószámlán fennálló
kötelezettsége, hátraléka csökkentése érdekében más adónem(ek)re kéri átvezettetni az összeget, esetleg
részösszegben kiutaltatni saját maga számára. Választhat úgy is, hogy az összeg kiutalását nem kéri,
azaz az állami adóhatóságnál vezetett áfa folyószámláján maradjon a korábbi hátraléka vagy a jövőbeni
fizetési kötelezettségei kiegyenlítésére. Amennyiben a visszaigényelhető adóra az adózó valamely
pénzintézettel faktorálási szerződést kötött, lehetősége van [az (E) blokkban a csatolást jelezve]
mellékelni a bevalláshoz ezt a szerződést, és ennek alapján a visszaigényelhető adó teljes vagy
részösszegéről úgy rendelkezni, hogy az ne saját maga számára, hanem a pénzintézet számára legyen
átutalva. A faktorálásra vonatkozó speciális jelölés-kombinációkat a főlap (E) blokkjának kitöltésére
vonatkozó útmutatón belül a „Faktorálás” címszó alatt találja meg.
Ha a visszaigényelhető, teljes összegben kiutalni kért, vagy a 170-es lapon részösszegben kiutalni kért
összeg meghaladja az 500 000 forintot, akkor az állami adóhatóság számára a bevallás beérkezésétől (de
alapbevallás esetén legkorábban az esedékességtől) számított 45 nap áll rendelkezésre a késedelmi
kamatmentes kiutalásra.28 Egyéb esetben a kiutalásra nyitva álló határidő a bevallás beérkezésétől (de
alapbevallás esetén legkorábban az esedékességtől) számított 30 nap.
Figyelem!
Az általános forgalmi adó kiutalásának alábbi szabályait kell alkalmazni 2012. február 1. napján
vagy azt követően benyújtott adó-visszaigénylés esetében:
Az Art. 2012. február 1-től hatályos 37. § (4) bekezdése alapján a költségvetési támogatást az igény
(bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a
visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási igényét a
felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró
adóbevallásban terjeszti elő a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén 60,
egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely
határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani.
Az Art. szintén 2012. február 1-től hatályos 37. § (4a) bekezdése alapján, a 37. § (4) bekezdésben
foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de
legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió
forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó
áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az
adott adó-megállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett
ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben
megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt. A feltétel fennállásáról az adózó a
bevallásban nyilatkozik. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni,
amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.
28 Art. 37. § (4) bek.
A törvényi feltételek fennállása esetén, adózónak a főlap (D) blokkjában, a megfelelő adatmezőbe
tett X jellel kell nyilatkoznia a kedvezőbb utalási határidő érvényesítése érdekében.
Jogkövetkezmények
Ha az adózó az általános forgalmi adó visszaigénylésénél a 37 § (4a) bekezdésben meghatározott feltétel
fennállásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, terhére az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó
összegének 5%-áig, de magánszemély adózó esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében
legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Amennyiben kiutalást kér az adózó, úgy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak meg kell
adnia belföldi pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett
adózónak belföldi fizetési számlaszámát vagy belföldi postai utalási címet, ahová kéri a kiutalást.
Ezekről a következő címszavak alatt olvasható útmutatás.
Belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszám, belföldi postai utalási cím, külföldi utalási adatok:
Amennyiben az adózó belföldön pénzforgalmi vagy fizetési számlanyitásra kötelezett, és a
visszaigényelt adó teljes összegű vagy a csatolt 170-es kérelemben részbeni kiutalását kéri, akkor a
kiutaláshoz szükséges adatokat a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában meg kell adnia. A
pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az állami adóhatóság
kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlájára történő átutalással teljesítheti. A
belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számla számát balról kezdve kell beírni. A belföldi pénzforgalmi
számla nyitásra kötelezett adózó a belföldi postai utalási cím rovatait nem töltheti ki ugyanezen
blokkban, és nem töltheti ki a külföldi utalási adatokat sem.
A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az állami
adóhatóság belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlára történő átutalással, vagy fizetési számláról
történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai úton) teljesíti az adózónak. Amennyiben a
pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a kiutalást fizetési számlára kéri, akkor a bevallási
főlap (D) blokkjának első sorában fel kell tüntetnie a belföldi fizetési számlaszámát, és a számlavezető
pénzforgalmi szolgáltató nevét. Az adózó fizetési számlaszámát balról kezdve kell beírni. Amennyiben
postai úton történő kifizetést kér, úgy a belföldi postai utalási cím adatait kell ugyanezen (D) blokkban
szerepeltetni. A közterület neve, jellege stb. adatokat a 24 karakter befogadására alkalmas adatmezőbe
kell beírni. A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett belföldi adózó a főlap (D) blokk
külföldi utalási adatait nem töltheti ki.
Amennyiben az adózó külföldi illetőségű és Magyarországon pénzforgalmi számla nyitására nem
kötelezett, akkor az állami adóhatóság a visszajáró összeget az adózó külföldi fizetési számlájára, az
általa megadott devizanemben utalja át. Ebben az esetben a főlap (D) blokkban kell feltüntetni a
nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számlaszámát, valamint egyéb külföldi utalási
adatait.
Az adózó külföldi fizetési számlaszámát a sor elején kezdve kell beírni, és közök kihagyása nélkül kell
folytatni. Az adózó külföldi fizetési számlaszámára történő utalás esetén az IBAN és az egyéb
külföldi fizetési számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel. Amennyiben az adózó az Európai Unió
valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, célszerű az IBAN számlaszám feltüntetése. Ennek oka,
hogy egyéb külföldi fizetési számlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Ez esetben
„X” jellel kell jelezni, hogy a külföldön vezetett fizetési számlaszám rovatban IBAN számlaszám került
feltüntetésre. Feltétlenül be kell írni a külföldi fizetési számlát kezelő pénzintézet azonosítására szolgáló
SWIFT-kódot is, illetve amennyiben nem IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi fizetési
számlaszámot adott meg az adózó, akkor a kiutalás célországának 2 betűből álló országkódját is fel kell
tüntetni az országkód rovatban. Érvényes országkódok például: AT–Ausztria, GB–Egyesült Királyság
CH–Svájc, CZ–Cseh Köztársaság, DE–Németország, FR–Franciaország, GR-Görögország stb. Az
érvényes országkódok jegyzéke az MNB honlapján (www.mnb.hu) érhető el, de azok
megismerhetőségét az internetes kitöltő program értéklistából is biztosítja. A kiutalás devizanemeként
választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját is fel kell tüntetni a devizanem
rovatban. Érvényes devizanem kódok például: EUR–Euró, USD–USA dollár, GBP–Angol font, PLNLengyel
zloty stb. További érvényes devizanem-kódok megtalálhatók az MNB honlapján. A
megjelölhető devizanemeket az internetes kitöltő program értéklistából kínálja fel. Olyan külföldi
pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott
árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell irányadónak
tekinteni. A külföldi devizanemre történő átváltás költsége az adózót terheli. A külföldi utalási adatok
között továbbá meg kell adni a külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató nevét és címét (ország,
város), valamint a külföldi számla tulajdonosának nevét is.
Abban az esetben, ha az adózó belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt
Magyarországon belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor a visszajáró összeg nem
utalható külföldi fizetési számlára. Ha ennek ellenére az adózó külföldi fizetési számlaszámot ad meg, a
bevallás hibás lesz, és a belföldi kiutaláshoz szükséges adatok közléséig nem utalható ki a visszajáró
adó. Pénzforgalmi számlára vagy fizetési számlára történő utalásnál a belföldi és a külföldi számlaszám
egyidejűleg nem tüntethető fel, illetőleg belföldi pénzforgalmi számlaszám és belföldi postai utalási cím
egyidejűleg szintén nem adható meg.
Visszaigényelhető adó esetén, amennyiben az adózó a bevallási főlapon nem jelöli meg azon
pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámát (a meghatározott feltételek mellett egyéb címét), amelyre az
összeg kiutalását kéri, akkor az állami adóhatóság 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel.29 A
visszaigényelhető adó kiutalására nyitva álló határidőt ebben az esetben az adóbevallás kijavításának
napjától kell számítani.30
A főlap (E) blokkjának kitöltése
Faktorálás:
Az (E) blokk megfelelő kódkockájába tett „X” jellel kell jelölni, ha az adóalany, a bevallásához
faktorálási szerződést csatolt. A faktorálási szerződés jelölésére szolgáló részben kell feltüntetni annak
tényét, ha az adózó valamely pénzügyi intézménnyel korábban az áfa visszaigénylésére vonatkozóan
faktorálási szerződést kötött, és az erről szóló szerződést az Art. 38. § (5) bekezdése alapján a
bevalláshoz csatolta.
A faktorálási szerződés adatai: faktorálási szerződés száma, szerződés dátuma, faktoráló pénzügyi
intézmény neve, faktorálási számlaszám, adónem, faktorált összeg (ezer forintban), mely adatokat a
bevallás 1265-01-04. lapján lehet feltüntetni. A faktorált összeg ismeretében a 170-es átvezetési/kiutalási
kérelem melléklet kitöltésekor már az ezen összeg levonása után megmaradó összeget lehet csak
átvezetni, részben kiutalni.
Az internetes kitöltő program segítséget nyújt a visszaigényelhető adónak a faktorálási szerződésben
szereplő összegen felüli rész könnyebb azonosításához, számításához.
Az állami adóhatóság automatikusan teljesíti az átutalást a szerződés szerinti pénzügyi intézmény
részére. Amennyiben az adózó a visszaigényelhető adó teljes összegét kéri faktorálni, és a faktorálási
szerződést is csatolta, akkor a „Kiutalást nem kér” jelölést kell alkalmazni a pénzforgalmi
rendelkezéseknél a (D) blokkban. Amennyiben a faktorálási szerződésben rögzített összegen túlmenően
tartalmaz a bevallás járandóságot, és ennek kiutalását kezdeményezi az adózó, akkor ezt a pénzforgalmi
rendelkezések között „A teljes összeg kiutalása kérésének jelölése” elnevezésű kódkockába tett „X”
29 Art. 34. § (6) bek.
30 Art. 37. § (4) bek. a) pont
jelzéssel kell kérnie. Amennyiben a faktorálási szerződésben szereplő összegen felüli résznek csak egy
részét kéri kiutalni, akkor a bevalláshoz csatolnia kell a 12170. átvezetési kérelmet is, amelyben a
fennmaradó összegről részletesen rendelkezni kell, és a csatolás tényét szintén jelölni kell a
pénzforgalmi rendelkezések között az „Átvezetési kérelem mellékelve” kódkockában. Lehetősége van az
adózónak arra is, hogy ne kérje a faktorált összeg feletti visszaigényelhető összegnek sem részbeni, sem
pedig teljes kiutalását, ebben az esetben „Kiutalást nem kér jelölése” kódkockát kell bejelölni.
A köztartozásokra történő visszatartási jog gyakorlása az adózó kiutalási kérelme vagy faktorálás
esetén
Az állami adóhatóság az általa felülvizsgált, adózót megillető adó-visszaigénylést az általa nyilvántartott
adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt,
az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás
megfizetettnek minősül. Az állami adóhatóság a visszatartás jogának gyakorlását az adózó kérelmére
akkor mellőzheti, ha az adó-visszaigénylés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét
ellehetetlenítené.
Az állami adóhatóság csak a kiutalni vagy faktorálni kért összeg tekintetében vizsgálhatja, hogy az
adózónak van-e köztartozása, csak ezen összeg erejéig illeti meg az Art. 151. §-a alapján a visszatartási
jog az egyébként visszaigényelhető adó tekintetében, és utalhatja át a köztartozást az azt nyilvántartó
szerv részére. A visszatartási jog az állami adóhatóságot a faktorált összeg tekintetében is megilleti.
Amennyiben az adózónak van köztartozása, akkor az állami adóhatóság a kiutalni (faktorálni) kért
összeget először a nála, illetve a vámhatóságnál nyilvántartott tartozásra számolja el és utána teljesíti a
más hatóságoknak a köztartozások utalását. Amennyiben a kiutalni kért összeg az adózó valamennyi
tartozására fedezetet nyújt, úgy a fennmaradó összeget az állami adóhatóság az adózó részére kiutalja.
Ha az adó-visszaigénylés összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az
állami adóhatóság, illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el
az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az elszámolás
eredményeként az állami adóhatóságnál a fennmaradó összeget a vámhatóságnál, illetve a
vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére kell
elszámolni az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt
követően fennmaradó összeget pedig a követelések arányában kell átutalni a köztartozás
jogosultjainak.31
A visszatartásról az adózót az állami adóhatóság végzéssel értesíti, amely ellen fellebbezésnek van
helye. A visszatartott összegből az állami adóhatóság az Art.-ben meghatározott határidőben utalja át az
érintett szerv(ek)nek az adózóval szemben fennálló követelését.
Mentes státusz melletti adókötelezettség:
Annak az adóalanynak, aki kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást végez, ugyanakkor eszközértékesítés vagy harmadik országbeli adóalanytól igénybe
vett szolgáltatás, az Áfa tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá eső ügyletek után vagy Közösségen
belüli termékbeszerzés után adókötelezettsége keletkezik, azon adó-megállapítási időszakról, amelyben
ilyen címen adókötelezettsége keletkezett, a 1265. számú bevallást kell benyújtania havi gyakorisággal.
Az előbbiekben sorolt, mentességet élvező adóalanyok adószámában a 9. pozíción található számjegy
(az áfa-kód) 1-es. Ha az 1-es áfa-kód, azaz a mentes státusz mellett keletkezett adókötelezettség miatt
töltik ki a 1265. számú bevallást, úgy ezt a tényt is jelölni kell a bevallási főlap (E) blokkjában a
„Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett” elnevezésű rovatban „X” jellel. Abban az
esetben is jelölni kell a mentes státusz rovatot, ha csoportos áfa-alanyiság választ áfa-mentességet és az
előbbiekben felsorolt okokból e mentes időszakra bevallási és adófizetési kötelezettsége van (a csoportos
31 Art. 151. § (6) bek.
áfa-alanyiság azonban megtartja 5-ös áfa-kódját a mentessége ideje alatt is).
A részletező lapok sorainak kitöltéséről
A 1265-01-01., -01-02., -01-03., -01-04. lapon a „b” oszlopban a fizetendő/levonható adó
megállapításának alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopban a megállapított/levont adó összegeit kell
feltüntetni a megjelölt részletezés szerint. A termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos
egyes sorokban az adó alapját tartalmazó „b” oszlopban az ellenérték részét képező államháztartási
támogatások összegét is szerepeltetni kell. Az egyes sorokba a választott és alkalmazott adózási módok
függvényében kell az adatokat beírni, és csak abban az esetben kell adatot megadni, ha az ott megjelölt
értékesítés, illetve beszerzés az adóalany tárgyidőszaki kötelezettségét érintően működése során
előfordult.
A bevallásban az összesítő sorok után következő sorokat, illetve a részletező sorokat is pontosan ki kell
tölteni! Az Art. rendelkezése felhatalmazza az állami adóhatóságot a bevallás teljesítéséhez szükséges
nyomtatvány rendszeresítésére. Ennek alapján az áfabevallásban olyan tartalmú adatok szerepelnek,
amelyek az állami adóhatóság feladatainak a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A
nyomtatvány hiányos kitöltése miatt a bevallás hibásnak minősül, amely miatt az Art. alapján a
magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.32
Ügyelni kell a bevallás részletező adatainak helyes és pontos kitöltésére azért is, mivel ezek közül
egyesek a bevallás gyakoriság alakulását befolyásolják, míg mások a visszaigénylési összeghatár
számításánál játszanak fontos szerepet, illetve megint más adatok az Európai Unió INTRASTAT
statisztikai adatszolgáltatási rendszerének adatközléséhez szükségesek.
Figyelem!
Az Áfa tv. 132. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított
adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás
következik be, az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet
rendezésére az Áfa tv. 132. § (2)-(4) bekezdései szerinti szabályt kell alkalmazni. Amennyiben a
levonható adó összege csökken, akkor a bevallásban fizetendő adót növelő tételként kell annak
összegét a megfelelő sorban feltüntetni az Áfa tv. 132. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adóelszámolási
időszakon belül. Ezen tételek összegét a bevallás 31. sorában kell szerepeltetni.
Az Art. 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatukat a gazdasági tevékenységet is végző közhatalmi
szervek az Áfa tv. hatályos rendelkezéseinek figyelembe vételével tegyék meg! Az Áfa tv. nem
határozza meg a közhatalmi tevékenységet folytató szervek esetében a jelentéktelen bevétel
fogalmát. A közhatalmat gyakorló szervek csak közhatalmi tevékenységük tekintetében nem
minősülnek az áfa alanyának. 2008. január 1-jétől gazdasági tevékenységük tekintetében,
függetlenül az abból elért bevétel nagyságára, adóalanynak minősülnek. A közhatalmi
tevékenységük mellett végzett gazdasági tevékenységük tekintetében alanyi adómentességet
választhatnak, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak.
