Áttekintés
A jövedéki törvény és az adatszolgáltatások változásai miatt a jövedéki részt teljesen másképpen kezeljük mint korábban. Egy mondatban összefoglalva: azok a mozgások kerülnek a nyilvántartásba, amely szállítólevelekben adóraktár jogcím mező ki van töltve.
Folyamatleírás
- Adóraktár jogcím paraméterezése: Az adóraktár jogcím bevitelben szerepelnek az új adóraktár jogcímek. Azokhoz a jogcímekhez kell felvenni a mozgásnemeket, amelyek típusa "Adóraktár nyilvántartás", "Jövedéki engedélyes kereskedő nyilvántartása" (továbbiakban: adóraktár jogcím) vagy "Zárjegy nyilvántartás" (továbbiakban: zárjegy jogcím). A szállítólevélben akkor jelenik meg az adóraktár jogcím (vagy zárjegy jogcím) megadásának lehetősége, ha itt összekötöttük a jogcímet a mozgásnemmel. Ha a mozgásnem szerepel egy jogcímnél, akkor a szállítólevélben megjelenik a jogcím mezője, és ott kötelező is lesz.
- A készlet típus az adóraktár jogcím paraméterezésekor választható, illetve termék kategóriával is szabályozható. Ez azt jelenti, hogy ha az adóraktár jogcímben meg van adva a készlet típus akkor a készletmozgáshoz ez tartozik, ebben az esetben készlettípusonként más-más mozgásnem szükséges a jogcímhez. Ha a készlet típusban a "Termékkategóriában megadott"-at választjuk, akkor a termékkategóriában lévő készlettípust veszi figyelembe a program, ha "Raktárhelyben megadott" akkor a raktárhelyben lévőt.
- Azokban a szállítólevelekben amelyeknek a jövedéki nyilvántartásban szerepelniük kell, kötelező adóraktár jogcímnek lennie. Ha csak egy jogcím választható a szállítólevélben akkor a szállítólevél felvételkor ez beleajánlódik, nincs vele munkánk, ha több jogcím is lehetséges, akkor ezek közül az első beajánlódik, de a választhatók közül választhatunk másikat.
- Nem változik a korábbi működéshez képest: - jövedéki terméknek azok a termékek minősülnek, amelyek a jövedéki termékkategóriába be vannak sorolva
- a jövedéki mennyiségek átváltását termék további adatok fülén az "Átváltás" táblázatban kell megadni.
- a zárjegy nyilvántartásba azok a termékek kerülnek bele amelyek be vannak sorolva a vámraktár paraméterben lévő zárjegy termékkategóriába.
- A zárjegy jogcímek is hasonlóan működnek. A zárjegyek kezeléséhez a sorszámokat is rögzíteni kell a szállítólevélbe. Ezt tulajdonságon keresztül tehetjük meg. A paraméterezés lentebb le van írva. A szállítólevelekben a mennyiség és a zárjegy sorszám tartomány egymásnak megfelelő kell legyen (mennyiség >= zárjegy sorszámig - zárjegy sorszámtól +1). Ha egy szállítólevélben szerepel zárjegy jogcím, és a benne nem jövedéki termék szerepel, az a zárjegyet magát jelenti. Ha a benne szereplő termék jövedéki termék, akkor a szállítólevél a jövedéki terméket jelenti a ráragasztott zárjeggyel együtt.
- Bevallás, adatszolgáltatás: Jelenleg a "Jövedéki nyilvántartás 2017-től" menüpont alatt szereplő 5 listát nyomtathatjuk a programból.
- Nyitás: Egyszer 2017.07.01-én az adatszolgáltatásban szerepelnie kell a nyitó készletnek. Ezt úgy kezeljük a programban, hogy 2017.06.30-án a tényleges forgalmi tételek után kiadjuk az összes jövedéki termékünket, és 2017.07.01-én első mozgásként az előző kiadásról bevételezzük, ez utóbbi szállítólevélben szerepelnie kell a 10000 (nyitás, adóraktár esetén) vagy 3000 (nyitás jövedéki engedélyes kereskedő esetén) jogcímkódnak. A jövőben is hasonlóan kell eljárni, ha a készletgöngyölítés záró dátumát felveszik. A jövedéki nyilvántartások is a készletgöngyölítés dátumától újra indulnak, így a nyitó tételekbe fel kell venni az adóraktár jogcímet. Az előző napi kivezetés szállítólevélbe viszont nem kell adóraktár jogcím, mert az előző nap végén nem kell kinullázni a nyilvántartás szerint a készletet, mert a valóságban azon a napon volt készletünk.
Részletes leírás
2017.07.01.-től (a 2016. évi 68. törvény hatálybalépésétől) kezdődően a jövedéki nyilvántartást az alábbiak szerint valósítja meg a sERPa program. A nyilvántartást még a 45/2016. NGM rendelet és a 4003/2017. NAV tájékoztató szabályozza.
Jövedéki termékkategória
Azok a termékek kerülnek a jövedéki nyilvántartásba, amelyek be vannak sorolva a jövedéki termékkategóriába. Azt, hogy egy adott időszakban mely termékkategóriát használja a program a jövedéki nyilvántartás céljára, a vámraktár paraméterben adhatjuk meg.
Adóraktár jogcím kód
A jövedéki nyilvántartás 2017-től alapvetően az adóraktár jogcímek alapján működik. A szállítólevélben lévő jogcím szabályozza, hogy a szállítólevél melyik nyilvántartásba és hogyan kerül bele. Az Adóraktár jogcím bevitelben adható meg, hogy egy jogcím melyik mozgásnemben választható mint adóraktár jogcím és melyikben választható mint zárjegy jogcím. A mozgásnem bevitelben látható, hogy a mozgásnemmel felvett szállítólevelekben melyik adóraktár jogcím kód vagy zárjegy nyilvántartás jogcím kód választható, de a mozgásnemben ezek nem módosíthatók. Ha a mozgásnem fel van véve valamelyik jogcímnél és a szállítólevélben szerepel olyan termék amely jövedéki termék akkor a szállítólevélben kötelező megadni a jogcím kódot. Ha a mozgásnemben több jogcím szerepel, akkor ezek közül választhatunk, ha csak egy jogcím van a mozgásnemben, akkor fixen ez ajánlódik a szállítólevélbe. (Ugyanezek igazak a zárjegy jogcím kódokra is.) A raktárközi mozgásnemnek nincs visszáruja, ezért a két irányt (A raktár -> B raktár és B raktár -> A raktár) valószínűleg csak két mozgásnemmel udjuk megoldani.
Fajtakód és név
A jövedéki termék listákhoz mindenképpen fel kell vennünk egy termékkategóriát, amelybe a jövedéki termékeket be fogjuk sorolni. A termékkategória neve bármi lehet, a termékkategória általános fülén érdemes az Egyedi pipát beállítani. A termékkategória-tételeknek viszont fontos szerepük van, a kódnak egyeznie kell a törvény szerinti fajtakóddal, a névnek pedig a törvény szerinti megnevezéssel, ugyanis ezek jelennek majd meg a listákon.
Jövedéki mennyiség
Szintén a termékkategóriában kell megadni a jövedéki mennyiségi egységet és a jövedéki tájékoztató mennyiséget amelyekben a jövedéki listákon az adott terméket szerepeltetni kell. A jövedéki mennyiség az a mennyiség amelynek alapján a jövedéki adót számítjuk (pl.: sör esetében a HLB), a kiegészítő mennyiség egy természetes mennyiség, (pl.: sör esetében a liter).
A terméknél az átváltás táblázatban meg kell adni azokra a mennyiségi egységekre is az átváltást, amely mennyiségben a jövedéki nyilvántartásban a terméket szerepeltetni kell.
Kivétel a sör, ahol ugyanahhoz a termékhez különböző szállítások esetén különböző jövedéki mennyiség tartozhat. Ilyen terméknél be kell állítani a Gyártási számhoz a Mennyiséggel értéket. Amikor a termékből bevételezünk, akkor a gyártási szám mennyiség mezőjébe ugyanazt az értéket kell felvenni mint a szállítólevél mennyiség mezőjébe, a gyártási szám Jövedéki mennyiség mezőjébe pedig azt, hogy egy egység milyen jövedéki mennyiséget jelent. Kiadáskor ugyanezekre a gyártási számokra hivatkozva biztosítjuk a bevétel és kiadás összekapcsolását.
A jövedéki engedélyes kereskedő nyilvántartásában a Kiszerelés típusa a termék további adatok fülén az átváltás táblázatban megadott mennyiség (liter), amely sorban a "Jövedéki kiszerelés típusa" pipa be van jelölve. A termék alkoholfokát a további adatok "Alkoholfok" mezőjéből veszi a program.
Jövedéki adó mértéke
Szintén a termékkategóriában kell megadni jövedéki adó összegét, illetve a hatósági ár jövedéki adótartalmát.
TKO vagy EKO szám
Azoknál a szállítóleveleknél amelyeknél TKO vagy EKO szám kell szerepeljen a nyilvántartásban, ezeket a szállítólevél VPOP kiegészítés fül Vámokmány száma mezőjében kell megadni, szintén itt lehet megadni a vámokmány dátumát.
KN kód
A termékhez rendelt vámtarifában lévő TARIC kód első nyolc számjegye. A jövedéki nyilvántartás működéséhez a termékekhez be kell állítani az érvényes vámtarifát.
Készlet típus termékkategória
A vámraktárban kell megadni, hogy melyik termékkategória tartalmazza a készlet típust.
A termékkategóriának ilyen tételei (kódjai) kell legyenek:
1 Biztosítékköteles jövedéki termékkészlet
2 Biztosítékmentes jövedéki termékkészlet
3 Adózott jövedéki termékkészlet
4 Nem jövedéki termék
A program csak a kódokat figyeli. Ha az "Adóraktár jogcím" bevitelben a "Mozgásnem" táblázatban a "Termékkategóriában megadott" van kiválasztva, akkor a termékkategóriában megadott készlettípust veszi figyelembe a jövedéki nyilvántartás, ha "Raktárhelyben megadott" akkor a raktárhelyben lévőt. Utóbbi két esetben, ha a termékkategóriában vagy raktárhelyben nincs megadva készlet típus, akkor a 4 (Nem jövedéki termék) kóddal kerül a mozgás a nyilvántartásba.
Tételazonosító
A zárjegy nyilvántartás adatszolgáltatásban szereplő tételazonosító, (=LOT kód). A szállítólevél tételben lévő gyártási számot adjuk át a nyomtatványba a "tól" és az "ig" mezőbe is. (Ha több gyártási szám van a tételben akkor a sorrend szerint elsőt a tól mezőbe és a sorrend szerint utolsót az ig mezőbe.)
Kiszerelt termék mennyisége
A zárjegy nyilvántartás adatszolgáltatásban a szeszes italoknál kell megadni a mennyiséget literben. A termék átváltás táblázatában azt az átváltást használja a program, amelynél a "Jövedéki kiszerelés típusa" be van jelölve.
GTIN szám /Hatósági termékazonosító
A program azt a vonalkódot tekinti GTIN kódnak amely a termék mennyiségi egységéhez tartozik. Ha a cég egyébként használ valami vonalkódot a termék mennyiségi egységével ami nem a GTIN kód és a GTIN szám használata helyett hatósági termékazonosítót használ, akkor a vámraktár paraméterbe fel kell venni a "Hatósági termékazonosító tulajdonság"-ot, és ezzel a tulajdonsággal kell felvenni a Termék/Tulajdonság fülön a hatósági termékazonosítót. (A Termék / További adatok fülön a További tulajdonság mezőben ki kell választani a tulajdonság csoportot, ekkor fog megjelenni a Tulajdonság fül.)
Zárjegy
Azok a szállítólevél tételek kerülnek a zárjegy nyilvántartásba, amelyekben a termék be van sorolva a zárjegy termékkategóriába. Ha a termék jövedéki termék (be van sorolva a jövedéki termékkategóriába), akkor a tulajdonság a termékre ragasztott zárjegyet jelenti, ha nem jövedéki a termék, akkor a termék magát a zárjegyet jelenti.
A program a szállítólevél tétel tulajdonságot kezeli zárjegy sorszámaként. A zárjegy sorszáma: egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX)
A szállítólevél bevitelben a tétel mennyisége kevesebb kell legyen mint a benne lévő sorszámtartomány. Azonos sorszámtartományt tartalmazó szállítólevelekben az összes mennyiség kevesebb vagy egyenlő kell legyen mint a sorszámtartomány (jó esetben egyenlő).
A Tulajdonság bevitelben meg kell adni két tulajdonságot, amelyek a szállítólevél tételben a zárjegy sorszámtartomány kezdő és záró értéke lesz.
Fel kell venni egy tulajdonság csoportot, amelyben ez a két tulajdonság (is) szerepel. Itt a "Használható szállítólevélben" gridben meg kell adni azokat a mozgásnemeket amelyekben használni fogjuk. (Ez egy becsapós bevitel, a "Használható szállítólevélben" gridben felvettek csak a fent kiválasztott tulajdonságra vonatkoznak, tehát a Zárjegytől és Zárjegyig címkéhez is meg kell adni, hogy melyik szállítólevelekben használhatók.)
Ha a zárjegy sorszám tartományt ki is szeretnénk nyomtatni a szállítólevélre, akkor ugyanitt a "Nyomtatás szállítólevélben" gridbe vegyük fel a mozgásnemeket (a ...tól és ...ig tulajdonsághoz is):
Ezt a tulajdonság csoportot fel kell venni a termékhez, hogy a szállítólevelekben megjelenjen.
A vámraktár paraméterbe fel kell venni azt a két tulajdonságot amely a zárjegy sorszám tartomány kezdő és záró sorszámát fogja jelenteni a szállítólevélben:
Zárjegy termékkategória
A zárjegy nyilvántartás a zárjegy termékkategória alapján tekinti a zárjegyet azonosnak. A termékkategória tételeiként a zárjegy fajtákat (kicsi / közepes / nagy ...) kell megadni. Ebbe a termékkategóriába be kell sorolni a zárjegyet is és azokat a termékeket is amelyre az a zárjegy kerülhet. (A vámraktár paraméteben megadhatunk egy kitalálandó termékkategóriát is. Ha a terméket ebbe a zárjegy termékkategóriába soroljuk be akkor a kiadásokhoz a program megkeresi, hogy azt a zárjegyet milyen termékkategóriával vételeztük be, és azzal adja ki. De ezt csak akkor használjuk, ha tényleg többféle zárjegyet használunk egy termékhez, mert az így besorolt termékek nagyban lassítják a listázást.) A zárjegyek mozgása a zárjegy termék mozgásaiból kerül a nyilvántartásba kivéve a zárjegy felragasztása, amely a zárjegyes termék bevételezéséből kerül bele (csökkentő tételként).
