Előlegek árfolyamának a könyvelés és teljesítés keltének meghatározása:
Az előlegekre ugyanaz igaz mint a normál tételekre, alapvetően az Áfa kelte dátumon kerülnek a bevallásba és a könyvelésbe is.
Az előleg felhasználásban a felhasznált előleg árfolyama, ha az előleg devizás tétel volt, akkor megegyezik annak árfolyamával. Tehát ha teljesen felhasználjuk az előleget, akkor ugyanazt az összeget fogjuk előleg felhasználásként és annak áfájaként könyvelni, amelyet eredetileg az előlegben könyveltünk. Ebben az esetben a végszámla áfáját úgy számoljuk ki, hogy az előlegnek megfelelő áfát az előleg árfolyamán váltjuk át forintra, az előlegen felüli részt pedig a számla áfa dátumán érvényes árfolyamon váltjuk (az alábbi APEH tájékoztató szerint).
2009.08.31.
Idegen fizetőeszközben kifejezett számla előlege
(PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 8282/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007002342/2008.)
Az előleg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 59. §-a szerint annak átvételének, jóváírásának időpontjában adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Amennyiben az ellenérték, valamint annak részét képező előleg összege, és így az adó alapja idegen fizetőeszközben van kifejezve, az előleg forintra történő átszámításához az áfatörvény 80. § (1) bekezdés a) pontja szerint, a fizetendő adó megállapításának időpontjában érvényes 80. § (2) bekezdése szerinti árfolyamot kell alkalmazni.
Az 59. § különös szabálya szerint már az ügylet áfatörvény szerinti teljesítését megelőzően adófizetési kötelezettség keletkezik az előlegként kapott összeg után, erre tekintettel az ügylet áfatörvény szerinti teljesítésekor az előleg tekintetében már nem keletkezik újabb adófizetési kötelezettség. Ezzel a 80. § szabálya is összhangban van, mivel annak (1) bekezdés a) pontja alapján az előleg átvételekor érvényes árfolyamot rendeli el alkalmazni, a c) pont pedig egyéb esetben (ideértve az előleggel érintett ügyletet is, a fennmaradó kötelezettség tekintetében) az ügylet teljesítésekor érvényes árfolyam alkalmazását írja elő.
Ennek megfelelően, előleg fizetése esetén az áfatörvény 80. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a fizetendő adó megállapításakor (előleg esetén ez az áfatörvény 59. §-a értelmében az előleg átvételének, jóváírásának időpontjában) érvényes, a 80. § (2) bekezdése szerinti árfolyam alkalmazandó a külföldi fizetőeszközben kifejezett előlegszámla adóalapjának forintban történő meghatározásakor. Természetesen az előlegszámlában a fizetendő adó összegének forintban történő feltüntetéséhez szükséges számítást is ezen az árfolyamon kell elvégezni.
Az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó adókötelezettség megállapításakor az áfatörvény 80. § (1) bekezdésének megfelelő rendelkezése alapján kell megállapítani az adó alapjának, illetve az adó összegének kiszámításához szükséges árfolyamot.
A teljesítéskor az ügyletre vonatkozó számlában – mivel az előleg és a fennmaradó összeg eltérő időpontban, külön-külön képez adóalapot – az adóalapot meg kell bontani, tekintettel arra, hogy az adó alapjának forintra történő átszámításakor az előlegre és a fennmaradó összegre különböző időpontban érvényes árfolyam alkalmazandó.
A külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalap esetében, az ellenérték-fizetési kötelezettség devizában fejezendő ki, a forintban történő meghatározás az áfatörvény 172. §-a alapján a számlán kötelezően forintban szerepeltetendő adóösszeg meghatározásához (és az adóbevalláshoz) szükséges és alkalmazandó.
Az előzőekből következően az előleg után már megfizetett áfa összegét az előleg átvétele, jóváírása és az ügylet áfatörvény szerinti teljesítési időpontja közötti árfolyamváltozás már nem befolyásolja.
(PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 8282/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007002342/2008.)
Tájékoztatást is kértünk a NAV-tól egy számpéldával :
Név: Székely András
E-mail címe: szekely3@enternet.hu
Feladás dátuma: 2011.10.13.
Tárgy: Általános forgalmi adó
E-iktatószám: e-195972
Tisztelt Ügyfelünk!
Főigazgatóságunkhoz e-mailben érkezett levelére az alábbi tájékoztatást adom.
Az előleg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 59. §-a szerint annak átvételének, jóváírásának időpontjában adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A jóváírt kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét tartalmazza.
Amennyiben az ellenérték, valamint annak részét képező előleg összege, és így az adó alapja idegen fizetőeszközben van kifejezve, az előleg forintra történő átszámításához az áfatörvény 80. § (1) bekezdés a) pontja szerint, a fizetendő adó megállapításának idopőntjában érvényes 80. § (2) bekezdése szerinti árfolyamot kell alkalmazni.
Az 59. § különös szabálya szerint már az ügylet áfatörvény szerinti teljesítését megelőzően adófizetési kötelezettség keletkezik az előlegként kapott összeg után, erre tekintettel az ügylet áfatörvény szerinti teljesítésekor az előleg tekintetében már nem keletkezik újabb adófizetési kötelezettség. Ezzel a 80. § szabálya is összhangban van, mivel annak (1) bekezdés a) pontja alapján az előleg átvételekor érvényes árfolyamot rendeli el alkalmazni, a c) pont pedig egyéb esetben (ideértve az előleggel érintett ügyletet is, a fennmaradó kötelezettség tekintetében) az ügylet teljesítésekor érvényes árfolyam alkalmazását írja elő.
Ennek megfelelően, előleg fizetése esetén az áfatörvény 80. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a fizetendo adó megállapításakor (előleg esetén ez az áfatörvény 59. §-a értelmében az előleg átvételének, jóváírásának idopontjában) érvényes, a 80. § (2) bekezdése szerinti árfolyam alkalmazandó a külföldi fizetőeszközben kifejezett előlegszámla adóalapjának forintban történő meghatározásakor. Természetesen az előlegszámlában a fizetendo adó összegének forintban történő feltüntetéséhez szükséges számítást is ezen az árfolyamon kell elvégezni.
Az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó adókötelezettség megállapításakor az áfatörvény 80. § (1) bekezdésének megfelelő rendelkezése alapján kell megállapítani az adó alapjának, illetve az adó összegének kiszámításához szükséges árfolyamot.
A teljesítéskor az ügyletre vonatkozó számlában ? mivel az előleg és a fennmaradó összeg eltérő idopőntban, külön-külön képez adóalapot ? az adóalapot meg kell bontani, tekintettel arra, hogy az adó alapjának forintra történő átszámításakor az előlegre és a fennmaradó összegre különböző időpontban érvényes árfolyam alkalmazandó.
A külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalap esetében, az ellenérték-fizetési kötelezettség devizában fejezendő ki, a forintban történő meghatározás az áfatörvény 172. §-a alapján a számlán kötelezően forintban szerepeltetendő adóösszeg meghatározásához (és az adóbevalláshoz) szükséges és alkalmazandó.
Az elozőekből következően az előleg után már megfizetett áfa összegét az előleg átvétele, jóváírása és az ügylet áfatörvény szerinti teljesítési idopontja közötti árfolyamváltozás már nem befolyásolja.
A fentebb ismertetettek a levelében közölt összegekkel az alábbi példával szemléltethető:
A szerződő felek az ügylet ellenértékét 4000 EUR + Áfa határozták meg. Az adó alapja az Áfa tv. 65.§-ra figyelemmel 4000 EUR
Az ügylet során 1000 EUR előleget adnak, mely 200 EUR Áfát tartalmaz az Áfa tv. 83.§ a) pontjára figyelemmel. (1000x0.20=200) Ennek megfelelően az adóalap 800 EUR.
Tekintettel arra, hogy számlán a fizetendő adót Forintban kell feltüntetni Áfa tv. 172.§-ra figyelemmel, az előlegszámlán az adó összege 250 Ft EUR árfolyam esetén 50.000 Ft lesz.
A végszámla kiállításakor le kell vonni a befizetett előleget. Mivel az előleg összegében benne foglaltatik a fizetendő adó is, ezért az ügylet során a még meg nem fizetett ellenérték 4000- 800= 3200 EUR. Tekintettel arra, hogy az adóalap ez esetben 3200 EUR lesz, így az ez után fizetendő Áfa összege 800 EUR, melynek forintban kifejezett összege 300 Ft-os EUR árfolyam esetén 240.000 Ft lesz.
Levelében szereplő példák közül a 2. számú példa a helyes azzal a megszorítással, hogy az előleg estében az Áfa összegét a teljes összegből kell visszaszámolni, illetve nem kötelező az adóalap összegét forintban kifejezni és feltüntetni a számlán.
Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatban rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság
Tájékoztatási Főosztály
Tisztelt APEH !
Az alábbi tájékoztatóval kapcsolatban merült fel értelmezési problémánk, ezért kérem egy számpéldával mutassák be, hogyan kell érteni.
A tájékoztató amelyről szó van: 2009.08.31. Idegen fizetőeszközben kifejezett számla előlege (PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 8282/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007002342/2008.)
Példa: árfolyam az előlegfizetéskor 250, a végszámla teljesítésekor 300. Az előleg 1.000 EUR a végszámla 5.000 EUR, áfa 25%.
Előlegszámla: 800 EUR + 200 EUR (áfa) = 200.000 HUF + 50.000 HUF (áfa)
Végszámla 1.
4.000 EUR + 1.000 EUR (áfa) = 1.200.000 HUF + 300.000 HUF (áfa)
-előleg 800. EUR + 200 EUR = 200.000 HUF + 50.000 HUF
A végszámla áfa tartalma: 1.000.000 HUF + 250.000 HUF (áfa)
Végszámla 2.
4.000 EUR + 1.000 EUR (áfa)
-előleg 800. EUR + 200 EUR
A végszámla áfa tartalma: 3.200 EUR + 800 EUR (áfa) = 960.000 HUF + 240.000 HUF (áfa)
Kérem írják meg, hogy az 1-es vagy 2-es végszámla, a végszámlában a 250.000 HUF áfa vagy a 240.000 HUF áfa a helyes.
Fáradozásukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Székely András
{6F1AE2-B2063-1011611-G25F23JL-ME4D2B-GHYMNS}
------------------------------------------------------------------------------------
