Az általános forgalmi adó elszámolása
Az általános forgalmi adó elszámolása adatmezők (88–93. sorok) kitöltése során alapbevallásban, pótló bevallásban csak a „d” oszlopba
írható adat, a „b” oszlopban ekkor adat nem szerepelhet. A 88-93. sorok „b” oszlopában csak az önellenőrzési bevallásban lehet és kell
adatot feltüntetni, mégpedig abban az adóbevallásban az adott soron szereplő összegekkel, amelyre az önellenőrzés vonatkozik.
88. sor: Ebben a sorban az előző adó-megállapítási időszakról áthozott és a fizetendő adót csökkentő tételként beszámítható adó összegét
kell feltüntetni előjel nélkül. (Az év első adó-megállapítási időszakában az előző év utolsó tárgyidőszaki bevallásának 93. sorában
feltüntetett követelés összegét kell szerepeltetni.)
Önellenőrzés esetén a „b” rovatba az önellenőrzött bevallás ugyanezen sorának „d” rovatából az „eredeti” összeget kell átírni, a
„d” rovatban pedig a helyesbítést követően meghatározott helyes összeget kell feltüntetni.
Az előző időszakról beszámítható csökkentő tételnek meg kell egyeznie a megelőző időszak bevallásának következő időszakra
átvihető követelésének adatával, kivéve azokat az adózókat, akiknél az elévülés miatt nem vihető tovább az előző időszakról
beszámítható csökkentő tétel. Ez utóbbi esetben a bevallási főlap (C) blokkjának utolsó sorában a „Jelölje, ha az önellenőrzési
bevallás 88. sora elévülés miatt kisebb összeget tartalmaz, mint az előző időszak bevallásának 93. sora” megnevezésű kódkockába
„X” jelet kell tenni.
Az az adóalany, akinek/amelynek adószámát az adóhatóság jogerősen felfüggesztette, az adószám felfüggesztés időtartama
alatt a felfüggesztéssel érintett adó-megállapítási időszakban, illetve időszakaiban a negatív előjelű elszámolandó adóját csak a
fizetendő adót csökkentő tételként veheti figyelembe, visszautalás részére nem teljesíthető.
89. sor: Ebben a sorban a bevallási főlap (C) blokkjában megadott adó-megállapítási időszakban keletkezett elszámolandó adót kell
feltüntetni, vagyis az összes fizetendő adó (38. sor) összegét csökkentve az ugyanezen időszakban keletkezett összes előzetesen
felszámított és levonható adó (82. sor) és az előző időszakból beszámítható csökkentő tétel (88. sor) összegével megállapított
különbözetet [+38D–82D–88D]. Amennyiben az összes előzetesen felszámított és levonható adó (82. sor), valamint az előző
időszakról beszámítható csökkentő tétel (88. sor) együttes összege meghaladja az összes fizetendő adó (38. sor) összegét, akkor
a 89. sorban szereplő összeg elé a mínusz előjelet is fel kell tüntetni. Amennyiben az összes fizetendő adó (38. sor) összege
meghaladja az összes előzetesen felszámított és levonható adó (82. sor), valamint az előző időszakról beszámítható csökkentő tétel
(88. sor) együttes összegét, akkor a 89. sorban az összeg elé előjelet nem kell tenni
Önellenőrzés esetén a „b” rovatba az önellenőrzött bevallás ugyanezen sorának „d” rovatából az „eredeti” összeget kell átírni, a
„d” rovatban pedig a helyesbítést követően meghatározott helyes összeget kell feltüntetni.
90. sor: Ebben a sorban akkor kell – előjel nélkül – adatot szerepeltetni, ha a tárgyidőszakban az elszámolandó adó összege befizetési
kötelezettséget mutat, azaz ha a 89. sor adata előjel nélküli. Ebben az esetben a 89. sor összegét kell szintén előjel nélkül feltüntetni
a 90. sorban.
Önellenőrzés esetén a „b” rovatba kell beírni az összeget, ha az önellenőrzött bevallásban befizetendő adó szerepelt, azaz
ugyanezen sorának „d” rovatában adat szerepelt. Önellenőrzés esetén a „d” rovatban csak akkor kell adatot megadni, ha a
helyesbítést követően befizetendő adót kell kimutatni.
Alapbevallás és pótlás esetén a kitöltött 90. sor összegét betűvel is meg kell adni az elszámolási blokk alján található rovatban.
Önellenőrzés esetén ez a szöveges rovat nem használható, mivel az önellenőrzési bevallás érdemi része itt még nem ér véget.
Az adózónak a befizetendő általános forgalmi adó összegét az áfa-bevallás Art. szerinti benyújtási határnapjáig, pótlás esetén
a benyújtás napjáig – ha az adóhatóságnál az adózó nevén nyilvántartott folyószámlán erre nincs fedezet – meg kell fizetni a
10032000-01076868 Általános forgalmi adó bevételi
költségvetési számlára.
91. sor: Ezt a sort csak akkor kell kitölteni, negatív előjellel, ha az adóalany visszaigénylésre egyébként jogosult, azaz negatív tárgyidőszaki
elszámolandó adóját a régi áfa-törvény 48. §-ában, illetve az Áfa tv. 186. §-ában foglalt visszaigénylési jogcímek valamelyikének
teljesülése miatt visszaigényelhetné.
A 2008. január 1-jét megelőző időszakok esetén a régi áfa-törvény 48. § (7) bekezdése [illetve 2004. május 1-jét megelőzően
hatályos 48. § (5) bekezdése] értelmében itt kell szerepeltetni azon beszerzésekre jutó adó összegét, amely beszerzések – ide
nem értve a régi áfa-törvény 6. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti apport beszerzéseket – adóval növelt ellenértékét, illetve a
régi áfa-törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti beszerzés, a termékimport, Közösségen belüli termékbeszerzés és a külföldi
szolgáltatás igénybevétel miatt adófizetésre kötelezett esetében az adó összegét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó
bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizette meg, és követelés mérséklése útján sem egyenlítette ki.
E szabály alkalmazásában megfizetettnek minősül az a beszerzés, amellyel kapcsolatban az adóalany tartozása a termékértékesítést
végző, illetve a szolgáltatást nyújtó adóalany felé megszűnik, illetőleg a kedvezményezett részére történt, igazolt termékértékesítésnek
és szolgáltatásnyújtásnak azon része, amelyet PHARE, SAPARD forrásból, illetve – az ISPA projektként indult
Kohéziós Alap esetén – Kohéziós alapból, illetve Strukturális Alapból finanszíroztak, valamint ha az ellenértékből kizárólag szerződésben
előre kikötött teljesítési garancia miatt történt visszatartás.
(A külföldi szolgáltatás-igénybevétel után önadózással rendezendő adófizetési kötelezettség, az adófizetési kötelezettség keletkezésének
időpontját magába foglaló bevallási időszakban az adó összegének fizetendő adóként való bevallását jelenti.)
Itt kell továbbá 2008. január 1-jétől kezdődően az Áfa tv. 186. § (2) és (4) bekezdései értelmében szerepeltetni az ügyletre jutó
levonható előzetesen felszámított adó teljes összegét, ha a visszaigénylést kérelmező belföldön nyilvántartásba vett adóalany az
adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtására előírt
esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg.
A régi áfa-törvény 48.§ (7) bekezdésének, illetőleg az Áfa tv. 186. § (2) bekezdése értelmében az adóalany hiába érte el a
visszaigénylési jogcímek valamelyik összeghatárát, a tárgyidőszaki negatív elszámolandó – egyébként visszaigénylési jogcím
alapján visszaigényelhetővé vált – adóját nem igényelheti vissza teljes összegben, azt csökkentenie kell – legfeljebb annak
összegéig – a 91. sorban feltüntetett adóösszeggel.
Önellenőrzés esetén az önellenőrzéssel módosított időszakban az eredeti bevallás benyújtásának esedékessége napjáig
pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó eredeti összegét kell feltüntetni a „b” rovatban, és annak helyesbített
összegét kell szerepeltetni a „d” rovatban. Tehát ennek a sornak a „d” rovatában nem az önellenőrzés esedékességének
napján (benyújtásának napján) meglévő pénzügyileg nem rendezett beszerzés göngyölített állományát kell feltüntetni, hanem az
eredeti bevallás benyújtása esedékességének napján meglévő pénzügyileg rendezetlen állomány önellenőrzést követően meghatározott
helyes adóösszegét.
Ha a 89. sorban szereplő negatív elszámolandó adó összegéből a 91. sorban szereplő csökkentő tétel levonása után nem
keletkezik visszaigényelhető adó, akkor a 89. sorban szereplő adóösszeget (előjel nélkül) a 93. sorban kell szerepeltetni [ld. régi
áfa-törvény 48. § (7) bekezdése, Áfa tv. 186. § (3) bekezdése].
Ha a csökkentő tétel levonása után marad még visszaigényelhető adó, akkor azt (előjel nélkül) a 92. sorban kell feltüntetni, a vissza
nem igényelhető adó részt (a 91. sor összegét) pedig a 93. sorba kell átvezetni (szintén előjel nélkül).
Abban az esetben, ha a negatív adókülönbözetet realizáló adóalany ezen adókülönbözetének összege a meg nem fizetett
beszerzésekre jutó adóval történő csökkentést követően az új Áfa tv. 186. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárok alatt
marad, akkor az adóalany köteles a teljes negatív adókülönbözetet - tehát a kifizetetlen beszerzések áfájával történt csökkentés
eredményeképpen jelentkező negatív különbözetrészt is -, átvihető tételként szerepeltetni a bevallásában (visszaigényléssel
ekkor egyáltalán nem élhet).
Amennyiben a tárgyidőszaki elszámolandó adó pozitív, és így fizetendő adót kell szerepeltetni a 90. sorban, akkor értelemszerűen
a 91. sorban nem kell adatot megadni. De ha ebben a sorban van adat, akkor az itt szereplő szám elé mínusz jelet (negatív előjelet)
kell minden esetben feltüntetni!
A pénzforgalmi nem teljesítés miatti korrekció az áfa-törvény értelmében csak a 89. sor összegéig van befolyással a 93. sorra, mert
göngyölíthető adó értelemszerűen csak a 89. sorban kiszámított adó mértékéig keletkezhet.
A 91. sorban a pénzforgalmi nyilvántartásban szereplő, 2002. január 1-jét követően keletkezett kötelezettségek és azok kiegyenlítései
folyamatosan karbantartott adatainak felhasználásával, az egyes adó-megállapítási időszakokban az adóbevallás benyújtására
előírt határnapig ki nem egyenlített beszerzések adójának göngyölített állományát kell szerepeltetni. A ki nem egyenlített
kötelezettségek adójának göngyölítését a pozitív elszámolandó adót tartalmazó bevallást követő adó-megállapítási időszaktól újra
kell kezdeni.
A pénzügyileg nem rendezett tételek adótartalmát két esetben nem kell figyelembe venni az elszámolás során: (1) az adóalany
áfa-alanyisága az EVA hatálya alá történő átlépés kapcsán szűnik meg, és az emiatt benyújtott, megszűnéssel kapcsolatos záró
áfa bevallásában szereplő negatív elszámolandó adót a pénzügyileg nem rendezett tételek figyelembe vétele nélkül visszaigényelheti,
(2) az adóalany a harmadik országbeli illetőségű külföldi utasnak visszatérített adó összegének erejéig a negatív elszámolandó
adót (negatív különbözet) minden más feltétel teljesítése nélkül visszaigényelheti, amennyiben 2007. évben teljesített, külföldi
utas felé történt értékesítéssel kapcsolatos a visszatérítés. A (2) kivétel a 2008. január 1-jét megelőző időszakokban alkalmazható
a régi áfa-törvény 48. § (9) bekezdése értelmében, de a 2008. január 1-jétől hatályos Áfa tv. akként szabályozza hogy amennyiben
utólagos visszatérítés útján teljesül a külföldi utas részére történt termékértékesítés adómentessége, akkor a részére visszatérített
összeget nem a levonható adók között kell szerepeltetni, hanem az az Áfa tv. 131. § (1) bekezdése szerint megállapított
fizetendő adót csökkentő tételként vehető figyelembe.
32 0865/650/651/310/320
91. Pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó összege
92. sor: Ebben a sorban akkor kell – előjel nélkül – adatot szerepeltetni, ha a tárgyidőszakban elszámolandó adó összege visszaigénylési
jogosultságot jelez, azaz ha a 89. sor adata mínusz előjelű, és a 91. sorban feltüntetett adóösszeg levonása után még marad
visszaigényelhető adó. Visszaigénylési jogosultságot a bevallási időszakban érvényes áfa törvényi rendelkezések szerint szerezhet
az adózó. Amennyiben e jogosultságát érvényesíteni is akarja, úgy a visszaigényelni kívánt – előbbi szabály szerint fennmaradt
– összeget írhatja be a 92. sorba (és a negatív elszámolandó adóból kifizetetlen tételek összegét a 93. sorba átviheti). Ha az
egyébként megszerzett visszaigénylési jogosultsággal az adózó az adott bevallási időszakban nem kíván élni, úgy a teljes negatív
elszámolandó adó összegét a 93. sorba kell átvinnie előjel nélkül.
Alapbevallás és pótlás esetén a kitöltött 92. sor összegét betűvel is meg kell adni az elszámolási blokk alján található rovatban.
Önellenőrzés esetén ez a szöveges rovat nem használható, mivel az önellenőrzési bevallás érdemi része itt még nem ér véget.
Ha az adózó az adott időszakban nem vagy még nem jogosult visszaigénylésre, akkor a 92. sorban adatot nem lehet megadni.
Ebben az esetben a 89. sorban található negatív összeget teljes egészében előjel nélkül a 93. sorba kell átemelni.
Önellenőrzés esetén ha az időszaknak megfelelő, önellenőrzött bevallás visszaigényelhető adót tartalmazott az ugyanezen sorának
„d” rovatában, akkor annak összegét a jelen önellenőrzésben a 92. sor „b” rovatába kell átírni. Önellenőrzésnél a 92. sor „d”
rovatában pedig csak akkor lehet adatot szerepeltetni, ha az önellenőrzés eredményeként a tárgyidőszaki elszámolandó adó
összege továbbra is negatív előjelű a 89d mezőben, és a 91. sor „d” rovatában található kifizetetlen tételek levonása után is marad
összeg, amelynek visszaigénylésére az adózó a törvény által biztosított, az adott bevallási időszakban érvényes visszaigénylési
jogosultságok alapján jogot szerzett, és azt érvényesíteni is kívánja.
A 89. sorban feltüntetett negatív elszámolandó adót csökkenteni kell – legfeljebb annak összegéig – azoknak a beszerzéseknek
az adótartalmával (91. sor), amelyet a bevallás benyújtására előírt időpontig teljes egészében – illetve a törvényben előírt
esetekben az adó összegéig – az adóalany nem fizetett ki a szállítóknak. Mivel az előző időszakról áthozott csökkentő tétel része
a tárgyidőszaki elszámolandó adónak, ezért nem csak az adott adó-megállapítási időszaki kifizetetlen beszerzések összegével
kell csökkenteni az egyébként visszaigényelhető adót, hanem az elévülési időn belül, 2002. január 1-jétől számítottan, a pénzforgalmi
nyilvántartásban – akárcsak részben – kifizetetlenként nyilvántartott beszerzések adójával is. (Pozitív elszámolandó –
fizetendő – adót tartalmazó bevallást követő időszaktól kezdődően a beszerzések kiegyenlítésének figyelését újra kell kezdeni.)
Így annak az adózónak, aki a törvény által biztosított visszaigénylési jogcímek feltételeinek egyébként megfelelt, a negatív
elszámolandó adót még csökkentenie kell az egyéb kifizetetlen beszerzések adójával.
Az éves bevallásra kötelezettek, tekintettel arra, hogy évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig kellett benyújtaniuk a
bevallásukat, visszaigénylési igényüket is csak ezen bevallásban szerepeltethették függetlenül attól, hogy pl. a visszaigénylésre
jogosító összeghatárt év közben elérték, ugyanis év közben (bevallási kötelezettség hiányában) visszatérítési igényüket nem
tudták érvényesíteni. Ugyanígy az új visszaigénylési szabályoknál az éves adózókra vonatkozó értékhatár szerint csak attól az
időponttól lehet visszaigényelni, amikor a bevallási kötelezettség is bekövetkezik.
A 92. sor „d” rovatban csak az alábbiakban részletezett visszaigénylési jogosultságok valamelyikének teljesülése esetén lehet
adatot feltüntetni. Fontos, hogy önellenőrzés esetén is kötelező a visszaigénylési jogcímek meghatározása a főlap (D)
blokkjában a jobb oldalon, ha a 92. sor „d” rovata a bevalláson kitöltött.
Alapbevallás és pótlás esetén a 92d mező kitöltése és a főlap (D) blokk jobb oldalán található visszaigénylési jogcímek jelölése után minden
esetben ki kell tölteni a főlap (D) blokkjában a bal oldalon a „pénzforgalmi rendelkezések” rovatait. Önellenőrzés esetén a pénzforgalmi
rendelkezések kitöltése abban az esetben kötelező, ha az önellenőrzés kötelezettség-csökkenést mutat (111. vagy 115. sor kitöltött), tehát
a pénzforgalmi rendelkezés ebben az esetben nem függ össze közvetlenül a 92d mező és a visszaigénylési jogcímek jelölésével.
Visszaigénylési igény esetén ügyelni kell arra, hogy meghatározott szabályok szerint a fennálló köztartozásokról is NYILATKOZAT-
ot kell tenni a 10. lapon. Ezzel összefüggésben a vonatkozó címszó alatt részletes útmutatás olvasható.
Az Art. 37. § (4) bekezdése alapján az áfa visszatérítést a bevallás beérkezése (de legkorábban az esedékesség) napjától
számított 30 napon belül, ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül utalja ki az adóhatóság.
Ha a bevallást hibásan nyújtják be és azt az adózó vagy meghatalmazottja személyes vagy írásos közreműködése nélkül nem
lehet javítani, a fenti 30/45 napos visszautalási időtartam a javítás napjától, illetve az ellenőrzés befejezését akadályozó vagy
késleltető, az adózó érdekkörében felmerült ok esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik.
A 2007. december 31-ig érvényes visszaigénylési jogcímek
[Régi áfa-törvény adott évben érvényes 48. §-a szerint, csak önellenőrzés vagy pótlás esetén.]
A 0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon a 2008. január 1-jét megelőző időszakok önellenőrzése vagy pótlása esetén a régi áfatörvényben
(adott évben hatályos szöveg szerint) biztosított visszaigénylési jogosultságok szerint lehet visszaigényelhető adót jelölni. Ezeket
a korábbi visszaigénylési jogosultságokat a főlap (D) blokkjában jobb oldalon biztosított első kódkockában lehet megadni. Az „A 2007-ig
hatályos áfa törvényi rendelkezések szerint az adózóra érvényes visszaigénylési jogosultság kódja” elnevezésű kódkockában az alábbiakban
felsorolt visszaigénylési jogcímeket lehet sorszámának megfelelő arab számmal jelölni (1-től 6-ig).
Az adóhatóság a visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha az adózó:
1. Az adóköteles (nem tárgyi mentes) termékértékesítéséből és szolgáltatásnyújtásából származó adó alapjának – ideértve az
exportot és az adólevonással járó adómentes értékesítést, az adójegyes dohánytermék-értékesítés áfa nélkül számított ellenértékét a 95.
sornál írottak szerint, valamint a 103. sorban szereplő nemzetközi közlekedés (teherfuvarozás, személyszállítás) külföldi útszakaszra eső,
adó nélkül számított ellenértékét, valamint az áfa-törvény 15/A. §-a szerinti, Közösségen belüli szolgáltatások más tagállamban teljesített
ellenértékét (de ide nem értve a külföldön teljesített termékértékesítést és szolgáltatásnyújtásnak a 103. sorban szereplő összegén felüli
részét), számításba vehető továbbá az adóalapot képező államháztartási támogatás is – összege az adóév elejétől, illetve ha az év
közben jelentkezik be, az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan göngyölítetten eléri vagy meghaladja
a régi áfa-törvényben foglalt alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt, azaz a 4 millió forintos bevételi összeghatárt
[régi áfa-törvény 2002-ben hatályos 48. § (4) bekezdés aa) pontja, 2003-tól hatályos 48. § (4) bekezdés a) pontja].
Azoknál a bevallásoknál, amelyeknek a záró dátuma 2006. szeptember 1-jét követő dátumra esik, a 4 millió forintos értékhatárba nem
számítható bele annak a közösségi termékértékesítésnek az értéke, amelyet az import adójogi megbízott az őt megbízó importőr helyett,
saját nevében vallott be. Ilyen időszakok önellenőrzése vagy pótlása esetén tehát a 4 millió forintos visszaigénylési jogcím érvényesítésekor
a 07-es lap 116. és 117. sorainak adatait az adózó saját göngyölített adataiból ki kell vonni.
A 4 millió forintos összeghatár számítása során a következő számítást kell elvégezni előjelhelyesen az adózó göngyölített adóalap adataira a
0865/650/651/310/320. számú nyomtatvány sémája szerint, és az így megállapított értéket kell a visszaigénylési küszöbbel összehasonlítani:
+1B+2B+3B+4B+5B+6B+7B+8B+9B+11B+12B+37B–49B–50B+95. sor+96. sor+103. sor–116B–117B.
2. 2004. április 30-ig a kizárólag nemzetközi árufuvarozói tevékenységet végző adóalany az 1. pontban leírt tételekből származó
adóalapjának összege a 2 millió forintos bevételi összeghatárt eléri vagy meghaladja [régi áfa-törvény 2004. április 30-ig hatályos
48. § (4) bekezdés a) pontja].
3. Tárgyi eszközre, vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésére jutó levonható, előzetesen felszámított adó göngyölített
összege legalább 200 ezer forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az
adóalany a tárgyi eszköz – ide nem értve az apport beszerzéseket – adóval növelt ellenértékét a bevallás benyújtására előírt időpontig
kiegyenlíti, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany a tárgyi eszközt az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásban
szerepelteti, az Szt. törvény hatálya alá tartozó adóalany pedig a beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként a beruházási
számlán elszámolja [régi áfa-törvény 2002-ben hatályos 48. § (4) bekezdés ab) pontja, 2003-tól hatályos 48. § (4) bekezdés ba.) és bb.)
pontjai és 2004. május 1-jétől hatályos 48. § (5)-(6) bekezdései].
Apport tárgyi eszköz átvétele esetén nem értelmezhető az ellenérték, illetve kiegyenlítésének fogalma, ezért 2005. január 1. napjától
apport esetén a megfizetettség nem feltétele az adó-visszaigénylési jog megnyílásának, illetve ha más tárgyi eszközök beszerzése is
történik, akkor az apportot figyelmen kívül kell hagyni a megfizetettség vizsgálatakor.
A 2003. évtől vagy csak a tárgyi eszköz beszerzésénél, vagy csak a saját rezsis beruházásnál, tehát külön-külön kell az előzetesen
felszámított adó göngyölített összegének 200 ezer forinttal meghaladnia az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét.
A számítás során csak olyan tárgyi eszköz vehető figyelembe, amelyet az adóalany szerepeltet a számára kötelezően előírt nyilvántartásokban,
illetve elszámol a beruházás bekerülési értékeként.
A tárgyi eszköz beszerzés 200 ezer forintos összeghatárának kiszámítása során a (+83D+84D–38D) számítást kell elvégezni előjelhelyesen
a 0865/650/651/310/320. számú nyomtatvány sémája szerint, és a göngyölített összeggel együtt megállapított értéket kell a visszaigénylési
küszöbbel összehasonlítani. Az elévülési időn belüli göngyölítésben a megelőző évek bevallásaiból a hasonló tartalmú sorok
adataival kell a számítást elvégezni.
4. Saját vállalkozásban előállított tárgyi eszközre jutó, levonható, korábban vissza nem igényelt, előzetesen felszámított adó göngyölített
összege legalább 200 ezer forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve,
hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz előállításával kapcsolatos beszerzéseinek –
kivéve a saját teljesítménye értékének – adóval növelt ellenértékét megfizeti, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá
tartozó adóalany a kapcsolódó beszerzéseket az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásában, vagy a tárgyi eszközt az egyedi
tárgyi eszköz nyilvántartásban szerepelteti, az Szt. hatálya alá tartozó adóalany pedig a beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként
a beruházási számlán elszámolja [régi áfa-törvény 2002-ben érvényes 48. § (4) bekezdés ab) pontja, 2003-tól hatályos 48. § (4)
bekezdés ca.) és cb.) pontjai és 2004. május 1-jétől hatályos 48. § (5)-(6) bekezdései].
A 2003. évtől vagy csak a tárgyi eszköz beszerzésénél, vagy csak a saját rezsis beruházásnál, tehát külön-külön kell az előzetesen
felszámított adó göngyölített összegének 200 ezer forinttal meghaladnia az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét.
A számítás során csak olyan tárgyi eszköz vehető figyelembe, amelyet az adóalany szerepeltet a számára kötelezően előírt nyilvántartásokban,
illetve elszámol a beruházás bekerülési értékeként.
A saját vállalkozásban előállított tárgyi eszközzel összefüggő 200 ezer forintos összeghatár kiszámítása során a (+79D+85D–38D)
számítást kell elvégezni előjelhelyesen a 0865/650/651/310/320. számú nyomtatvány sémája szerint, és a göngyölített összeggel együtt
megállapított értéket kell a visszaigénylési küszöbbel összehasonlítani. Az elévülési időn belüli göngyölítésben a megelőző évek bevallásaiból
a hasonló tartalmú sorok adataival kell a számítást elvégezni.
5. Harmadik országbeli illetőségű külföldi utas részére adó-visszatérítési tevékenységet végez, az e tevékenysége körében keletkező
visszaigényelhető adó erejéig [régi áfa-törvény 2004. május 1-jét megelőzően hatályos 48. § (7) bekezdés, 2004. május 1-jétől hatályos
48. § (9) bekezdése].
Ha az adó-megállapítási időszakban negatív elszámolandó adó keletkezett, akkor a külföldi utas részére visszatérített adó erejéig (80.
sor) az adózót akkor is megilleti az adó-visszaigénylés joga, ha más jogcímen erre nem szerzett jogosultságot. Ebben az esetben a
visszaigényelhető összeg megállapításakor nem kell figyelembe venni a 91. sorban szereplő összeget.
Amennyiben csak az 5. pontban foglalt eset miatt illeti meg visszaigénylési jogosultság az adóalanyt, és a 80. sorban feltüntetett adó
összege alacsonyabb, mint a tárgyidőszakban keletkezett negatív elszámolandó adó összege a 89. sorban, akkor csak a 80. sor „d”
oszlopában feltüntetett adóösszeget lehet a 92. sorban szerepeltetni visszaigényelhető adóként. A különbözetet a 93. sorba kell beírni.
6. Jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó utolsó, záró adóbevallást nyújt be [régi áfa-törvény 2002-ben hatályos 48. § (4) bekezdés
c) pontja, 2003-tól hatályos 48. § (4) bekezdés d) pontja].
Amennyiben az adóhatóság jogerősen törölte az adóalany adószámát, akkor az adószám törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésének
időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszakra vonatkozóan adó nem igényelhető vissza.
Ha az adóalany visszaigénylési joga megnyílik – ide nem értve az 5. pontot –, akkor a tárgyidőszaki negatív elszámolandó adó – beleértve
az előző időszakról áthozott csökkentő tételt – pénzügyileg nem rendezett beszerzések adójával csökkentett összegének kiutalására
jogosulttá válik.
A 2008. január 1-től érvényes visszaigénylési jogcímek
[Áfa tv. 131. § és 186. §-a szerint, kizárólag a 2008. évi időszakokra benyújtott alapbevallások, önellenőrzések esetén]
A 0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon 2008. január 1-jétől kezdődően az adó-megállapítási időszakok bevallása vagy önellenőrzése
az Áfa tv. 131. §-ában és 186. §-ában biztosított visszaigénylési jogosultságok szerint lehet visszaigényelhető adót jelölni. Ezeket az új
visszaigénylési jogosultságokat a főlap (D) blokkjában jobb oldalon biztosított második kódkockában lehet megadni. Az „A 2008-tól
hatályos áfa törvényi rendelkezések szerint az adózóra érvényes visszaigénylési jogosultság kódja” elnevezésű kódkockában az alábbiakban
felsorolt visszaigénylési jogcímeket lehet felsorolásának megfelelő nyomtatott nagybetűkkel jelölni (A-tól E-ig).
Az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adó-megállapítási
időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ha ennek a különbözetnek az előjele negatív, és azt
nem igénylik vissza, akkor a soron következő adó-megállapítási időszakban kell figyelembe a fizetendő adó együttes összegét csökkentő
tételként (ld. Áfa tv. 131. § (1) bekezdés, és (2) bekezdés a) pontja). Ezt a 2008. évi bizonylat sémája szerint a következő számítással kell
megállapítani: +38D–88D–82D, amely a 89D mező tartalmával egyenlő. Ha az adóalany az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében
járó ellenérték adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtására előírt esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása
egészében más módon nem szűnik meg, amíg a tartozás fennáll, az előbbiekben megállapított különbözetnek – ha az negatív előjelű – az
abszolút értékét – legfeljebb annak erejéig – csökkenteni kell a kifizetetlen ügyletre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével
34 0865/650/651/310/320
(ld. Áfa tv. 186. § (2) bekezdés). A pénzügyileg nem rendezett ügyletekre jutó adó összegét a 2008. évi bizonylatban a 91. sorban kell
feltüntetni, negatív előjellel. A kifizetetlen tételek levonására a 2008. évi nyomtatvány sémája alapján tehát úgy kerül sor, hogy ha a 89D rovatban
feltüntetett különbözet negatív értéket ad ki [„negatív áfa különbözet”], akkor a pénzügyileg nem rendezett tétellel „korrigált különbözetet” a
(89D–91D) számítással, előjelhelyesen kell meghatározni. Amennyiben ez utóbbi „korrigált különbözet” negatív előjelű összeget eredményez,
úgy az adózó ezen összeg visszaigénylésére jogosultságot szerezhet, és azt a megszokott séma szerint a 92D mezőben abszolút értékben
feltüntetheti. [Értelemszerűen elvégezhető a számítás úgy is, hogy a két negatív előjelű mező adatát abszolút értékben vesszük, majd elvégezzük
a kivonást, és ha így előjel nélkül fennmarad összeg, az visszaigényelhető meghatározott feltételek mellett.]
Az adóhatóság a visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha:
A. Az előbbiekben részletezett „korrigált különbözet”, azaz a (89D–91D) számítás eredményeként kapott, negatív előjelű összeg abszolút
értékben kifejezve egy adó-megállapítási időszakra benyújtott bevallásban eléri vagy meghaladja a havi bevallásra kötelezett
esetében – beleértve a jogutóddal megszűnő adózót is – az 1 millió forintot [Áfa tv. 186. § (1) bekezdés ba) pont és 186. § (6)
bekezdés a) pont].
B. Az előbbiekben részletezett „korrigált különbözet”, azaz a (89D–91D) számítás eredményeként kapott, negatív előjelű összeg abszolút
értékben kifejezve egy adó-megállapítási időszakra benyújtott bevallásban eléri vagy meghaladja a negyedéves bevallásra kötelezett
esetében – beleértve a jogutóddal megszűnő adózót is – a 250 ezer forintot [Áfa tv. 186. § (1) bekezdés bb) pont és 186. § (6)
bekezdés a) pont].
C. Az előbbiekben részletezett „korrigált különbözet”, azaz a (89D–91D) számítás eredményeként kapott, negatív előjelű összeg abszolút
értékben kifejezve egy adó-megállapítási időszakra benyújtott bevallásban eléri vagy meghaladja az éves bevallásra kötelezett
esetében – beleértve a jogutóddal megszűnő adózót is – az 50 ezer forintot [Áfa tv. 186. § (1) bekezdés bc) pont és 186. § (6)
bekezdés a) pont].
Egyéb, a 2008. évben érvényes szabályok esetén az adóhatóság a visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha az adózó:
D. Jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó utolsó, záró adóbevallást nyújt be, a pénzügyileg nem rendezett tételekkel csökkentett
negatív elszámolandó adó erejéig [Áfa tv. 186. § (6) bekezdés b) pont].
Ugyanezen jelzést és szabályt alkalmazza a közhatalmat gyakorló szerv az áfa alanyiságának megszűnése okán benyújtott utolsó
időszaki bevallásában.
Amennyiben az adóhatóság jogerősen törölte az adóalany adószámát, akkor az adószám törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésének
időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszakra vonatkozóan adó nem igényelhető vissza, az adóalany adólevonási joga
elenyészik [Áfa tv. 137. § (3) bekezdés].
E. Eva alanyiságot választ a tárgyévet követő év január 1-jével, és a tárgyév utolsó napjával megszűnt áfa-alanyisága miatt a tárgyév
utolsó napjával zárt záró adóbevallást nyújt be, a negatív elszámolandó adó erejéig [Eva tv. 16. § (1) bekezdés d) pontja].
Az Áfa tv. 186. § (6) bekezdése alapján megszűnés esetében, ha az
– jogutódlással történik, és a jogelőd záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az Áfa tv. 186. § (1) bekezdés b) pontja, a
záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg - több jogutód esetében - a felek által kijelölt jogutódra
száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja;
– jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában
bevallott összegre nem teljesül az Áfa tv. 186.§ (1) bekezdés b) pontja.
A külföldi utasnak visszatérített adót 2008. január 1-jétől nem előzetesen levonható adóként veheti figyelembe az eladó, hanem amennyiben
az így kifizetett összegeket az eladó elkülönítetten nyilvántartja, akkor a 131.§ (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adóját csökkentheti
ezen összeggel.
93. sor: Ez a sor szolgál azoknak a követeléseknek a feltüntetésére, melyek visszaigénylésére az adóalany nem, vagy még nem jogosult,
és amelyet a következő bevallási időszakban csökkentő tételként a 88. sorban szerepeltethet. E rovatban sem kell előjelet
szerepeltetni.
Önellenőrzés esetén a „b” rovatba az önellenőrzött bevallás ugyanezen sorának „d” rovatából az „eredeti” összeget kell átírni, a
„d” rovatban pedig a helyesbítést követően meghatározott helyes összeget kell feltüntetni, amennyiben ebben a rovatban az
önellenőrzést követően is kell adatot szerepeltetni.
Itt a 93. sorban szerepelteti a 2008. január 1-jét megelőző időszakokba eső záró áfa bevallásában az átalakult vagy jogutóddal
megszűnt társaság azon negatív elszámolandó adóját, amelynek visszaigénylésére a régi áfa-törvény 48. §-a, az Áfa tv. 186. § (6)
bekezdés a) pontja alapján nem jogosult, és amelyet az áfa törvény alapján a bejegyzett társaság, illetve a jogutód előző adómegállapítási
időszakról áthozott, és fizetendő adót csökkentő tételként szerepeltethet.
Alapbevallás benyújtása esetén a 93. sor utáni szöveges rovatban a befizetendő, illetve visszaigényelhető adó összegét betűvel is fel kell
tüntetni. Önellenőrzési bevallás készítése során a 0865/650/651/310/320-03. lap 93. sora után a „befizetendő vagy visszaigényelhető adó
összege” szöveges sort nem kell kitölteni, mivel a 93. sorral önellenőrzés esetén a bevallás érdemi része még nem fejeződik be.