Az alábbi eset tanulmány Egyben mozgatott gyártási számok betárolási folyamatának folytatása.
Jelen esettanulmány az üzemegység által legyártandó késztermékigényre gyártási utasítást adtak le.
A gyártási utasítás mellé a program normagyűjtemény alapján alapanyag rendelést adott le az alapanyag raktár felé.
Az alapanyag raktár készletéből azonnal lehet foglalni az árut.
Az alapanyag raktárban látható, hogy melyik rendelés foglalja az árut.
A foglalt áru átszállítására az utasítást egy erre a célra kialakított menüpontban lehet megtenni.
Miután az áttárolási utasítást legenerálta a program, a kitárolási rekeszajánlás paraméterek alapján megkeresi a legkorábbi szavatosságú zsákok közül a legkisebb zsákokat, és azokkal igyekszik teljesíteni az igényt.
Mivel a zsákokat nem lehet bontani, ezzel az adott igényt túl is fogja teljesíteni a program, ezért az utasítás feldolgozás nem fut le automatikusan, a program jóváhagyást kér.
Az alábbi képen látható, hogy a 19,25 kg teljesítéséhez két 15 kg-os zsákot talált a program.
A felhasználó itt mondhatná, hogy ne is ez a két zsák legyen az üzembe áttárolva, hanem helyette a 30kg.
A felhasználó itt mondhatná, hogy ne is ez a két zsák legyen az üzembe áttárolva, hanem helyette egy későbbi lejárati idővel rendelkező 30kg-os zsák.
A felajánlott zsákok jóváhagyása az F9-Lezárás gombbal történik, az alábbi kérdés megválaszolása után.
A kiszedő a mobil machinátoron látja, hogy apróbojtorjánból egy 30-kg-os zsákot kell kiszednie, ami 24121-es tárhelyen található.
Tegyük fel, hogy nem veszi figyelembe az utasítást és előbb megtalálja a 15-kg-os, de korábbi lejárati idejű zsákot és lehúzza annak a GS1 databar kódját
Amikor feldolgozza a kapott kódot a program, akkor az EAN alapján megnézi, hogy melyik utasítástételhez lehet elfogadni a kódot.
Mindegyik tételhez megmondja, hogy miért nem lehet elfogadni.